"(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja." A szavazólapok urnába dobása előtti "ellenőrzése" egyértelműen a szavazás titkosságának a megsértését jelenti. A kárdás csak az, hogy ki lesz az első, aki megteszi a jogi lépést.
'Az SZDSZ örül, hogy Sólyom László lett az államfő'
június 17. 15:23
[MTI]
Az SZDSZ örül, hogy Sólyom László lett a köztársasági elnök - jelentette ki Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivőjepénteken Gyöngyösön.
"Mi a Szabaddemokraták Szövetsége részéről nagyon örülünk annak, hogy van köztársasági elnöke az országnak, méghozzá Sólyom László személyében egy kitűnő ember. Ő a rendszerváltás szimbolikus figurája, egy olyan ember, aki bizonyított a rendszerváltás idején az ellenzéki kerekasztalban és aztán később az Alkotmánybíróság elnökeként is" - közölte az SZDSZ országos ügyvivője. Hozzátette, hogy az SZDSZ által képviselt álláspont egyfajta "puha igent" jelentett az elnökválasztás során.
A politikus elismerte, hogy mindennek kapcsán koalíciós feszültség alakult ki a kormánypártok között. Ugyanakkor leszögezte: az SZDSZ elkötelezett a koalíciós együttműködés mellett és úgy látják, hogy az MSZP-ben is felülkerekedik a józan gondolkodás.
Papolczy Százados Elvtárs, Csurka István őrmester alázatosan jelentkezem. A dél-afrikai feladatot végrehajtottam, a 2002-es választásokat elvesztettem, a pénzeket lenyúltam, a nemzeti oldalt sikeresen megosztottam, várom a további utasításokat.
Az gerjedt ifjú álmai hölgyének max. kapcsait feszegeti, melyek a ciciket tartják kordában, nem pedig kapcsolatait melyek felmenőit az álompárthoz rögzítik.
Azé minden zsákra került folt, pölö Stumpf se habozott , mint mondottam a szerelem mindent lebír.
Az államfőválasztás eredményének megsemmisítését kéri a MIÉP
2005. június 15. 12:26
A MIÉP szerdán juttatja el beadványát az Alkotmánybírósághoz, amelyben arra kérik a testületet: vizsgálja felül az államfőválasztás körülményeit, s ha érveiket helytállónak találja, semmisítse meg az eredményt.
Az államfőválasztás eredményének megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a MIÉP - közölte Csurka István, a párt elnöke. Új választás esetén Szili Katalin és Sólyom László ne vehessen részt - mondta Csurka, aki "piacinak" minősítette a frakciók államfőválasztás során tanúsított magatartását.
A pártelnök szerint a képviselők adták-vették a szavazatokat, a képviselőcsoportok kényszert alkalmaztak a szavazásnál. A Nemzeti Fórum képviselői bemutatták szavazatukat a sajtónak, majd ezt követően írt velük alá választási megállapodást a Fidesz - mondta Csurka, aki ezt korrupciónak minősítette.
Csurka szerint az MSZP vezetése becsapta az MSZP tagságát, mert valójában ők is Sólyom Lászlót akarták államfőnek, s az SZDSZ szavazási bojkottja sem járt semmilyen következménnyel a koalícióban. Valamilyen, egyelőre általuk nem ismert külső nyomásra fogadta el mind az MSZP, mind a Fidesz Sólyom László jelölését.
A MIÉP elnöke Sólyom László személyéről, eddigi pályájáról azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy felesége révén rokonságba került olyan volt politikusokkal, akik az állampárt rendszerében töltöttek be vezető tisztséget. Szerinte ezért Sólyom Lászlót "mint rendszerváltó köztársasági elnököt nehéz elfogadni".
Déja vu: a nyilasok által letartóztazott magyar katonatisztek és konzervatív politikusok kommunista meghurcolása. Télleg a két szélsőség van egymáshoz legközelebb, és rózsaszirmos galambbúgásos románcuk gyöngyláncán on a közös paranoia a masni.
Azért mindenesetre számolják újra aszavazatokat. És ha megvannak vele, akkor mégegyszer. És ha megvannak vele, akkor mégegyszer. És ha megvannak vele, akkor mégegyszer. És ha megvannak vele, akkor mégegyszer. És ha megvannak vele, akkor mégegyszer. És ha megvannak vele, akkor mégegyszer. És ha megvannak vele, akkor mégegyszer. és így továb...
MIÉP: Sérült az Alkotmány az államfőválasztás során 2005.06.15. 12:08
A köztársasági elnök megválasztásának Alkotmányba ütköző volta miatt az Alkotmánybírósághoz fordul a MIÉP.
"Az Alkotmányunk ugyanis kimondja: a köztársaság elnökét Országgyűlés választja meg titkos szavazással - mondta Csurka István elnök. A házszabály a titkos szavazást épp azért írja elő, mert ezekben az esetekben különösen fontos a képviselők számára biztosítani a lelkiismerete szerint, befolyástól mentes szabad döntést, valamint azt, hogy szavazata miatt ne legyen felelősségre vonható. A MIÉP, valamint más pártállású és párton kívüli választópolgárok, illetve sok jogi szakértő szerint is a titkos választás intézménye súlyosan sérült az Országgyűlésben, nemcsak a választás két napján, hanem előtte és utána is a médiumokban és egyes nyilatkozatokban". Csurka hozzátette: ezúttal a szavazatok a politikai piacra kerültek, mivel csak a nyílt, vagy a pártok által szigorúan előírt voksok szavatolták egyes képviselők pártbeli és egyéb előmenetelét, mandátumát, vagy jövőbeli mandátumhoz jutását. A parlament ezúttal törvénytelenségből, politikai korrupcióból mutatott példát. Mind a 4 parlamenti párt elkövette a szavazat piacosításának vétkét. Az elnök kitért arra is: rendkívül furcsának találja, hogy az államfő titkolódzik felesége kilétét illetően. Ő ugyanis nemhogy nem tett a Parlamentben esküt, de meg sem jelent a ceremónián. Csurka úgy véli, ez azért történt, mert valamilyen takargatnivalója van, amit a MIÉP ki is derített. Eszerint a magyar first lady Nagy József, volt Baranya megyei első titkár lánya. Az Ő testvére pedig szintén egy egykori pártfunkcionáriushoz, Korom Mihályhoz ment feleségül. Az elnök szerint ilyenformán Sólyom igazságügyi karrierje igen jól meg volt alapozva. Mindezek alapján a MIÉP arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy sürgős eljárás keretében foglaljon állást az alkotmányosság tekintetében. Ha érveiket helyesnek találja, semmisítse meg a szavazás végeredményét, s kötelezze az Országgyűlést új eljárás lefolytatására, egészen a jelöléstől kezdve. Az új voksolásban a mostani jelöltek értelemszerűen nem vehetnek részt.
Alkotmányossági kérdőjelek az elnökválasztás körül
2005. június 10. A. Á. Megtámadható a végeredmény? Az elnökválasztás alkotmányosságát legalábbis ellentmondásosan ítélik meg a FigyelőNet által megkérdezett szakértők. Egy dologban azonban egyetértenek: az eljárás a demokratikus értékek szempontjából mindenképpen megkérdőjelezhető.
Sólyom: sok dolog történt, aminek nem kellett volna
Alkotmányossági szempontból nem tekinthető aggályosnak az államfőválasztási procedúra, jogállamban azonban a törvényekhez hasonló súlyú szabályozási forma az alkotmányos szokások kategóriája. Ez pedig teljesen hiányzik a magyar politikai kultúrából – mondta Majtényi László alkotmányjogász, egykori adatvédelmi ombudsman a FigyelőNetnek. „A parlament sajnos menthetetlen a jogértelmezés szempontjából: a frakció a frakcióvezetőt jelenti, a hetente pedig a háromhetenkénti terminust. Már az írott szabályokat sem tartják be, pedig ezeken felül alkotmányos szokások is kellenének, amelyek irányadóak lehetnének" – hangsúlyozta a szakértő.
Jogilag nem, csak az értékek kérdésesek
A hétfőn és kedden tartott államfőválasztással kapcsolatban Majtényi László állítja: a képviselők nem sértettek törvényt azzal, hogy elmondták vagy megmutatták szavazataikat, bár a titkosságra vonatkozó alkotmányos kitételnek azt kéne jelentenie, hogy a szavazás valóban titkos. „[bgAmi kedden a Parlamentben történt, az helytelen, de nem jogsértő. Mindenesetre már az is rémes, hogy egyáltalán felmerült a képviselők akaratának ellenőrzése, befolyásolása" – mondta az egykori adatvédelmi ombudsman. Hozzátette, egyetért Sólyom Lászlóval, aki azt mondta, megválasztása során nem történt alkotmánysértés. „Eljárási és tartalmi szempontból valóban nem kérdőjelezhető meg a procedúra. A demokratikus szokások és értékek szempontjából azonban nagyon is" – véli az alkotmányjogász.
Tudatos alkotmánysértések sorozata
A választás mindhárom fordulója teli volt kisebb-nagyobb szabálytalanságokkal. Elsősorban a titkosság sérült, hiszen a szavazatok tömeges ellenőrzésekor szó sem volt önkéntességről – véli Kolláth György. Az alkotmányjogász hangsúlyozta, ami a harmadik fordulóban történt, sérti az Alkotmány 29. B pontjának második bekezdésében foglaltakat. Mindennek azonban mégsem lesz jogkövetkezménye.
„A rendszerváltáskor az Alkotmány létrehozói nem is gondoltak arra, hogy az Országgyűlésben szándékosan áthágják az Alkotmány rendelkezéseit, így semmilyen jogorvoslatot nem építettek a rendszerbe" – mondta Kolláth György a FigyelőNetnek. Hozzátette: el kéne gondolkozni azon, hogy a nép közvetlenül válassza az államfőt, de ha marad a jelenlegi szisztéma, akár Alkotmánymódosítással is át kell alakítani a procedúrát.
Át kell alakítani a szabályozást
„A voksolást választási szerveknek kéne felügyelnie, mert ez a jegyzőkből álló bizottság nevetséges. A másik fontos módosítás, hogy a házbizottság ne hozhasson döntést, helyette egy új, a választási rendszert megóvó, külső jogorvoslati szerv kéne, mint például a Legfelsőbb Bíróság" – véli az alkotmányjogász.
Kolláth György kifejtette, mivel tudatos alkotmánysértésekre került sor, el kéne gondolkodni azon, hogy visszahozzák a méltatlanság címén felmerült bizalmatlanság intézményét. „Ha az elnöknek távoznia kell posztjáról, mert tudatosan megsérti az Alkotmányt, az egyes képviselőkre miért nem vonatkozik ilyen szabályozás?" – teszi fel a kérdést Kolláth György. Mint mondta, a választás nem volt legitim, de az eredményt kihirdették, és ez utólag legitimálta. A következő választásra azonban a vitás pontokat feltétlenül tisztázni kell.
„A szabályozás több gyengeségére is fény derült az elmúlt napokban. A titkosság kérdésén túl ilyen a patthelyzet kérdése, amelyre vonatkozóan nincs semmi iránymutatás. Ugyancsak homályos, mi lett volna, ha a második forduló után visszalép az egyik jelölt. Nincs meghatározva pontosan az sem, milyen határozatképesség kell, és ha meg kell ismételni a procedúrát, akkor elég csak a harmadik fordulót, vagy az elsőtől kezdve újra kell kezdeni a voksolást" – teszi fel a kérdést Kolláth György.
Azt mondod, innentől Áder minden törvényes eszközt bevet....
És utána egy pillanatnyilag vélelemként élő gyanúsítást közölsz, miszerint valak 10 milliókkal vesztegetett meg valakiket.
Na most ugye pillanatnyilag az a helyzet, hogy erre vonaktokó bizonyíték éppúgy nincs, mint arra, hogy felfaltad a nagymamámat a piros hálósipkája miatt.
Ehhez képest Áder pillanatnyilag rágalmaz és a titkos szavazás alkotmányos előírásaiba vagy ütköző (szerintem igen), vagy nem ütköző, de az intézmény lényegét és képviselőtársait sértő módon nyilatkotik, ezenkívül teljesen nyilvánvalóan visszaél frakciója szavazati jogával, ami nem arra való, hogy mások titkos szavazataival kapcsolatban szerezzen információkat, hanem arra, hogy véleményt nyilvánítson vagy tartózkodjon vagy ne nyilvánítson.
Akkor meg miért nem mondjuk azt, ami sokkal valószínűbb, hogy Áder ugyanilyen módon bevetett minden törvényes eszközt, csak nem akkor, amikor bizonyítatlan megvesztegetési eseményekkel kellet rágalmaznia a képviselőtársait, valamint "vakondokokat" hajkurászni a képviselők között és egyéb ürgéket önteni, hanem előbb.
Mondjuk akkor, amikor leküldött Barcsra egy nímandot, hogy hívja félre Suchmant és utána vádolja meg megvesztegetéssel, persze csak óvatosan, úgy hogy azt nyilatkozza, hogy "nem vesztegette meg".
Erre aztán lehet hivatkozni, minden törvényes eszközt bevetve.
Rájöttek, hogy vége a meccsnek. Ilyenkor még egy darabig lehet szidni az ellenfelet meg a bírót, verekedni az ellendrukkerekkel a metróban, de nem ettől nyer a csapat legközelebb.
Úgy tűnik, egyik pártnak se nagyon érdeke, hogy alkotmánysértést emlegessen, a mindig független közszolgálati tévé is a Sólyom-haver Halmait kérdezte Kolláth helyett. Az MSZP is milyen gyorsan elhallgatott. Vajon miért?
Úgyhogy azt sem fogjuk megtudni, volt-e valójában alkotmánysértés, csak a - jó vagy rossz - jogérzékünkre hagyatkozhatunk.
Szerintem Sólyommal semmi gond nem lesz.Messze jobb választásnak tűnik, mint az egyértelműen fideszes Mádl volt.
A választás körüli hercehurca meg ékesen bizonyítja, hogy itt igenis két JOBBOLDALI párt FIDESZ) vagyon-, és hatalomelosztási harcáról szól az egész politika.
Rohadtul bűzlik, gusztustalan, a választóknak meg vajmi kevés köze van hozzá, hogy mi történik.
Én már azt sem értem, mi az, hogy titkos szavazás?!Mi választottuk a jelölteket-tessék vállalni a véleményt!
A nép igenis tudni akarja, hogy képviselője mit csinál a parlamentben.
Én például még sosem nyitottam topicot a "Homoszexualitás - szex nélkül?" témában.
Egyrészt ez szűklátókörűségedet bionyítja. Tudod, WePi, az élet nem csak Orbán és a fidesz, valamint újabban Sólyom gyalázásából áll, mint ahogy Te ezt elképzeled.
Másrészt szeretném megkérdezni, mi köze ennek a beszólásodnak a polfórumhoz. Már többedszer jössz ezzel. nem tudom, mi a célod vele, biztos a híres liberális homofóbia beszél belőled. vagy szeretnél lejáratni, fogalmam sincs. Nem tudom, miért nem inkább azzal jössz, hogy a "Borotvált punci" topicba is rendszeresen írok... pl. mondhatnád, hogy bizonyára rejtett pedofil vagyok, csak még magamnak se merem bevallani...:o)
1. Elírtam valóban. 2. Bizonyítékra talán még túl rövid az idő. Mindenesetre igazi dzsentri megoldás egy Mikszáth regényből. Nem mondhatom, hogy bolsevik megoldás, mert azok inkább elvitettek volna az ellenzék szavazóiból 15-20 embert, a biztonság kedvéért. 3. Még tehet. Ha meg lesz a bizonyítéka. 4. Még Sólyom is megteheti. 5. Bűnügyek felderítése valóban nem dolguk, de annak elősegítése igen. 6. Megoszthatod, sőt el is várjuk. Viszont cserébe neked is el kell viselned a miénket. 7. Nem mondom, hogy a FIDESZ-es Láyer József is nem került bele esetleg az MSZMP sziliverbunkjába. És azt sem, hogy az MSZP frakció minden tagjának Szili Katalin volt a legmegfelelőbb Államelnökjelölt. Ezt inkább frakciófegyelemnek hívják.