Sőt, a múlt század végén sok hadtörténeti könyv Görgei felvidéki bányavárosok közötti visszavonulását és a tavaszi hadjáratot tanította, bár ugye, csak elvesztettük azt a háborút is. No látod, kedves Tamás, a megemlítés nem helyettesíti az eredményt, akármennyire is tágra nyílt szemekkel tudod magadban erősíteni a "különbennyertünk volna, ha..." attitűddel az el/lemaradottság fájó érzését, melyből nyilvánvalóan alaposan kiveheted a részed.
Imádom, amikor olyasvalamibe nyilatkozunk bele, amiről fogalmunk sincs... hogy teljesen pontos legyek, most az imént odasétáltam a polcomhoz, és levettem a "How does law protect in war?" című "bibliámat", amit a Nemzetközi Vöröskereszt adott ki Svájcban, 1999-ben. Cirka ezerötszáz oldal tömény jogi szöveg, forrásfelsorolás... és a 746-752 oldalak között közli kivonatosan a magyar Alkotmánybíróság 53/1993. sz. határozatát ebben a témában.
Tehát most 2005-ben a szlovénok annyira ránkvertek, hogy a hadijog egyik alapművének 1999-es kiadásában egy 1993-as alkotmánybírósági döntésünk szerepel hivatkozási anyagként.
Csak gratulálni tudok nekik... meg neked is persze. >:-)
OK, biztosan igazad van, nem vagyok jogász és nem is én alkottam, de a lényeg most nem is igazán ez: hanem az, hogy a topic elején olvasható vélelmezéssel szemben nálunk már volt olyan, vagy ahhoz hasonló bírói eljárás- és ha a helyzet úgy hozza, semmi akadálya, hogy legyen is a jövőben - , amit most egyesek itt nagy ünneplés közepette mint úttörő mintát szeretnének átvenni Szlovéniából.
Természetesen kiadott egy ellentétes tartalmú nyilatkozatot, hogy de igen, az AVH-n emberek tízezreit kínozták, és bántalmazták, és ő, mint a beosztottaiért felelős miniszter, sajnálkozását fejezi ki, hogy egy ilyen nagyfokú érzéketlenséget és hamis tényállítást tartalmaző igazolás kimehetett az általa vezetett minisztériumból egy sajnálatos véletlen során a pártállami időkből visszamaradt elkötelezett tisztviselő tevékenységének következtében. MERT UGYE, VOLT ILYAN NYILATKOZATA.....
Érdekes büntetőjogi tananyag ez... még azt is rosszul írja le, hogy "emberiség ellenes bűncselekmények", merthogy én legfeljebb olyanról tudok, hogy "emberiesség elleni bűntettek", de mindegy, a többit hagyjuk. :-))))
Török Béla Vincét 3 évi fegyházra ítélték, ám a szabadságvesztés végrehajtását az 1990-es közkegyelem kizárta. Hasonló - elsőfokú - ítélet született az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűzperben is: Dudás István is három év fegyházat kapott, ám a közkegyelmi törvény miatt nem kell börtönbe vonulnia.
"A Legfőbb Ügyészség ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság irányadó határozatára utalt, amely szerint a kérdéses időszakban elkövetett emberölés büntethetősége nem évül el, figyelemmel a polgári lakosság védelméről szóló 1949-es genfi egyezményre. Emlékezetes, hogy a sortűzperek a Legfelsőbb Bíróság 1999. június 28-i elvi döntése után vettek új fordulatot. Ezt követően indultak újra a korábban megszüntetett eljárások a tiszakécskei, a tatai, a kecskeméti és a mosonmagyaróvári sortűzek, illetve fegyveres incidensek ügyében. A tiszakécskei ügyben 2000. szeptember 20-án hirdetett ítéletet a Legfelsőbb Bíróság. Török Béla Vincét 3 évi fegyházra ítélték, ám a szabadságvesztés végrehajtását az 1990-es közkegyelem kizárta. Hasonló - elsőfokú - ítélet született az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűzperben is: Dudás István is három év fegyházat kapott, ám a közkegyelmi törvény miatt nem kell börtönbe vonulnia. "
Hát a helyesírásból meg a mondatszerkesztésből ítélve, egyébként a tartalomból is, ez egy miépes gyorstalpaló stencilezett anyaga lehetett, nem "büntetőjogi tananyag".
"Az 1956-ban elkövetett háborús és emberiség ellenes bűncselekmények a nemzetközi jog szabályai alapján üldözendőek. Nem évülhetnek el. Bármilyen külön törvény meghozatala nélkül lefojtathatók ezek az eljárások. 1996. decemberében újból folytatódtak az igazságtételi eljárások. Az első jogerős igazságtételi ítélet a salgótarjáni ügyben 1997. januárjában született. A legfelsőbb bíróság megváltoztatta az alsóbb bíróság ítéletét. 1956-os forradalom nemzetközi konfliktus volt."
Csakhogy az '56-os pereket (ha az addig tartó időszakért felelősöktől egy pillanatra elvonatkoztatunk) nem háborús bűntettként definiálták, ha jól emlékszem.
Tájékozatlan vagy, hiszen nálunk ilyesmi egyrészt volt - lásd '56-os sortüzekkel kapcsolatos perek - , másrészt lesz is ilyesmi, amennyiben valaki alapos okkal gyanúsítható válik amiatt, hogy elkövetője volt el nem évülő háborús bűncselekménynek.
Szlovéniában bíróság elé állítanak egy 86 éves férfit, akit a belbiztonsági erők magasrangú tisztjeként a 2. vgh utáni kommunista/titoista tömeggyilkosságokban való részvétellel vádolnak. Erre annak alapján kerül sor, hogy a szlovén kormányzat a közelmúltban egy olyan törvényt hozott, amely a háború során megölt személyek mindengyikének azonos státuszt nyújt, függetlenül attól, hogy kommunisták vagy fasiszták ölték-e meg őket.
