„A kérdező indíttatása nyilvánvaló: ő arra a nyelvészeti iskolára hivatkozik, amelynek a nézete szerint a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik.” Más nyelvészeti iskola nem létezik, viszont a fenti kritériumnak nagyon sok nyelvészeti iskola megfelel. Pontosabban: aki azt állítja, hogy a magyar nyelv nem finnugor nyelv, ezzel azt is állítja, hogy nem nyelvész. (Ad absurdum egy egész más területen dolgozó nyelvész magánemberként tájékozatlanságból adódóan mondhat ilyen butaságokat, de ezt nem nyelvészeti tevékenységének részeként teszi.)
"Amúgy amiért én nem hiszek az igazán korai datálásban, az egy univerzálé: az írásbeliség (és a kiterjedt pénzhasználat) megjelenése mindig az államalapítást követi, mert akkor születik meg rá az igény. Szóval számomra valószerűtlen minden olyan feltételezés, amely 1000 elé tenné a székely rovásírás létrejöttét."
Ez nem kis részben attól függ, hogy mit tekintesz államalapításnak. Mezopotámiában pl. sokkal inkább a gazdaság komplexitásának növekedése hozta magával az írás fejlődését, mint az "állam" kialakulása.
A finnugrisztika nem azonos a magyar nyelvészeti szakmával (vagy, ha úgy tetszik, így érhetőbb, a magyarnyelvészeti szakmával).
Először is, a finnugrisztika nemzetközi tudomány. Művelői között számos nem magyar nyelvész is van. Másrészt nem a magyar nyelvvel foglalkozik.
A kérdező indíttatása nyilvánvaló: ő arra a nyelvészeti iskolára hivatkozik, amelynek a nézete szerint a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik.
Szerintem a kérdésfelvetés nem jóindulatú. A magyar rovásírás méltatását szeretik egybekapcsolni a magyar nyelv sumér eredetével. Ezért gondolhatja a kérdező, hogy a finnugristák nem ismerik el a rovásírás ősiségét.
A két dolognak egymáshoz semmi köze nincs: a magyar rovásírás akkor is lehet ősi, ha a magyar nyelv finnugor eredetű.
Más. A magyar rovásírás nyilvánvaló rokonságban van a germán runaírással. Azt a vitát viszont értelmetlennek tartom, hogymelyik az ősibb, bár találkoztam olyan felfogással, hogy a finnugorok őrsibbek az indogermánoknál, és a magyarok már i.e. XV. században itt éltek a mai országban, csak elmentek, aztán visszajöttek.
Lehetséges, hogy a Kelet-Európában és a Kárpát-medencében előkerült, népvándorlás kori rovásírásos leletek némelyike magyarul olvasandó, lehetséges, hogy a – talán több hullámban érkező – honfoglaló magyaroknak volt valamilyen írásuk, ám e feliratok olvasása kétséges. Összefüggésük a székely rovásírással egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak.
Végül is talán érdekesebb is a honfgolaláskori rovásos emlékekről beszélni, melyeket egyébként az általad küldött szerző is tényként kezel a dolgozatábban.
Mert ha a honfgolalás idelyén is volt már rovásírásunk, akkor az univerzálé inog, esetünkben.
Meglehetősen bizonytalan a datálás, bizony. Számomra a legmeggyőzőbb írás a témában Horváth Iváné: http://irodalom.elte.hu/villanyspenot/index.php/0800:_A_székely_rovásírás_és_a_latin-magyar_ábécé
A Wikipédia, minden jó szándéka ellenére, nem tudományos forrás.
Amúgy amiért én nem hiszek az igazán korai datálásban, az egy univerzálé: az írásbeliség (és a kiterjedt pénzhasználat) megjelenése mindig az államalapítást követi, mert akkor születik meg rá az igény. Szóval számomra valószerűtlen minden olyan feltételezés, amely 1000 elé tenné a székely rovásírás létrejöttét. De biztosat nagyon-nagyon keveset tudunk, ez is tény.
Nem az autentikusságot firtattam, csupán érdekelt volna, hogy egy tudományág, jelesül a nyelvészet, azon belül a finnugrisztika, mely a magyar nyelvet tanulmányozza már 150 éve behatóan (a többi fu mellett), milyen állásponton van egy olyan nyilvánvalóan a magyar nyelvhez tartozó dologgal kapcsolatban, mint a rovásírás.
Tág értelemben persze bármely finnugor nyelvre és ezen nyelveken létrehozott kultúrára vonatkozó tudomány összefoglaló neve finnugrisztika, de a magyar nyelvészet nézőpontjából a finnugrisztikán mégiscsak azt szoktuk érteni, ami nem magyar: tehát a magyartól eltérő finnugor nyelvek kutatását, valamint az uráli nyelvcsalád történetét közvetlenül a magyar nyelv kiválásáig az obi-ugor egységből. Mivel a székely rovásírás ennél jóval későbbi (jó eséllyel reneszánsz kori termék), nyilvánvalóan semmi köze ehhez a témához a finnugrisztikának.
Nem vagyok egy szemantika, de abból, hogy a finnugor nyelvekkel foglalkozó szaktudomány a finnugor nyelvek történetével és eredetével is foglalkozik, nem látom be, hogyan következne az, hogy a székely rovásírásra vonatkozóan is autentikus lenne.
Érteni vélem ezt a szellemes és segítőkész választ, viszont nem biztos, hogy ül a párhuzam. Ha jól tudom a finnugrista nyelvelmélethez kapcsolódóan és ahhoz idomulva nyelvtörténeti és eredetet magyarázó fejtegetések is napvilágot láttak az elmúlt 150 évben.
Kérlek, a Számodra dekódolom: a finnugrisztika az a magyar nyelvész szakma (Chomsky nem tartozik ebbe). Egyébként http://irodalom.elte.hu/villanyspenot/index.php/0800:_A_székely_rovásírás_és_a_latin-magyar_ábécé.
Off: talán kellene egy külön topik a rovásírásnak; csak az a baj, hogy már van egy csomó, amelyikben előjött, és mindegyikben az ámok lett futva... például, hogy találtak egy ősrégi fadarabon néhány karcolást, és azt egyértelműen magyar szövegként azonosították, csak még nem sikerült megállapítani, hogy mit jelent, valószínűleg tulajdonnév...
Én meg szívesen venném, ha egy fizikus röviden elmondaná, hogy mi a mai termodinamika hivatalos álláspontja a maghasadásról vagy a nehézségi gyorsulásról.
Szívesen venném ha egy nyelvész, röviden elmondaná, hogy mi a mai finnugrisztika hivatalos álláspontja a székely rovásírásról. Kerestem a neten, de belefáradtam.
Most olvastam egy aranyos nyelvtanos viccet, nekem nagyon bejött, talán itt is értékelni fogjátok:
Nyelvtan órán: Tanár: Az angol nyelvben nem létezik dupla tagadás, míg anyanyelvünkben az pozitív választ jelent. Viszont egyik nyelvben sem létezik olyan, hogy dupla igenlés tagadást jelentene. Hátsó padokból: Aha, persze!
Először is azt szeretném leszögezni, hogy minden nyelvi megoldás lehetséges, amelyik célt tud érni. Ha a 'szoftvereszköz' szó adott körben érthető, akkor az Isten sem tilthatja meg a használatát.
Másodszor: az eszköz nem határozott tartalmú terminus. Bizonyos jelentéskörben a 'szerszám', 'gép' szavak szinonimája, de pl. a közgazdaságtanban elvont és kategóriajelentésű: forgóeszköz, állóeszköz.
Harmadszor: a magyar meglehetősen általánosan használja ezt a szót, ha angol-magyar vonatkozásban nézzük, megfelelhet az instrument-nek, a resource-nak, a mean-nak és a tool-nak is.
Az utóbbi apropóján érdemes elgondolkodni, hogy a Word szövegszerkesztő menüje mit csoportosít a Tools - Eszközök néven, csak példaként: Nyelvi ellenőrzés, Nyelvek, Korrektúra, Szavak száma stb.
Lenne egy rövidke kérdésem. Szerintetek elektronikus dokumentumra és szoftverre lehet hivatkozni "eszköz"-ként? Tehát az "eszköz" megnevezés csak kézzelfogható tárgyakra vonatkozik vagy szellemi termékekre is lehet hivatkozni vele?