Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2005.05.26 0 0 14
Picit azért belekotnyeleskedem: a kérdések alapvetően fonetikaiak voltak, az ajánlott könyv azonban fonológiát tárgyal. A két diszciplína azonban nem lévén azonos szerintem érdemes ajánlani egy fonetikakönyvet is:
Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest.
Előzmény: Onogur (11)
rumci Creative Commons License 2005.05.26 0 0 13
frikatíva más néven spiráns, réshang; olyan mássalhangzó, azon belül is zörejhang*, amely képzésekor a hang útjában álló akadály résjellegű, így a legfőbb akusztikai jellemzője a stacionárius turbulenciazörej. Ilyenek a magyarban a következők: f, v, h, s, zs, sz, z

laringális a gégében képzett. Ilyen a magyarban a h (nem minden h); a laringális tremuláns maga a zönge

labiális ajakkal (labium) képzett. Mássalhangzók körében két csoportra oszlanak: bilabiális, azaz két ajakkal képzett mássalhangzókra (ilyen a p, b, m; illetve az angol w), illetve a labiodentálisokra (f, v). Magánhangzók körében a labiális viszont ajakkerekítéses képzésmódot jelenti (a, o, ó, u, ú; ö, ő, ü, ű).

dentális fognál képzett. A magyarban tisztán dentális hang nem létezik, labiodentális az f és a v, a fogakhoz közel, az alveoláris területen képzett a t, d, n, r, sz, z, l.

Tájékozódásra ajánlanám a kurrens IPA-táblát:
http://web.uvic.ca/ling/resources/ipa/charts/IPAChart96.pdf

* A mássalhangzók két nagy csoportra oszthatók: a zörejhangokra, illetve a zengőhangokra. Ez utóbbiak átmenetet képviselnek a magánhangzók felé, bizonyos nyelvekben szótagképző szerepük is lehet. A magyarban igen fontos ez a két csoport, ugyanis a zörejhangok tartományára jellemző a zöngésségi párok, illetve hasonulás jelensége, míg a zengőhangok, csakúgy mint a magánhangzók, mindig zöngések, nem hasonulnak, és nem is hasonítanak. (A v zengőhang, illetve zörejhang voltáról hosszasan lehetne elmélkedni, de az sokkal inkább fonológiai, mint fonetikai kérdés.)
Előzmény: Törölt nick (9)
Onogur Creative Commons License 2005.05.26 0 0 12

Az első kérdésedre nem tudom a választ, még nam hallottam ilyen megkülönböztetésről. De lehet, hogy csak nem figyeltem oda. :o)

 

A másodikra egyértelmű a válasz. Minden nyelv minden téren egyenrangú!!!

Ezt nyugodtan megmondhatod a barátodnak.

 

A nyelvek nagyon lassan, de változhatnak, egyik struktúrából átcsúszhatnak a másikba. Ez lassú folyamat, szinte kimutathatatlan, de bizonyos nyelvtörténeti esetek alátámaszthatják.

 

O.

Előzmény: Törölt nick (10)
Onogur Creative Commons License 2005.05.26 0 0 11

Jacques Durand - Siptár Péter: Bevezetés a fonológiába

Osiris - 1997

 

A dátumtól nem kell megijedni, én 2-3 éve még kaptam.

 

O.

Előzmény: Törölt nick (9)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.26 0 0 10

Ha már elméleti nyelvészetnél tartunk, lenne néhány további kérdésem:

 

- olvastam vhol, hogy egyes nyelvek hangzórendszere vokalikus, másoké konszonáns típusú? Azt értem, hogy szó szerint ez azt jelenti, hogy magánhangzós, meg mássalhangzós, de mélyebben ez mit jelent?

 

- az egyik barátom szerint a ragozó (agglutináló) nyelvek magasabb rendűek, fejlettebbek, mint a többi. Miért lennének azok?

 

RB

Törölt nick Creative Commons License 2005.05.26 0 0 9

Köszönöm a szakszerű és kielégítő választ.

 

Olvastam alapszintű nyelvészeti könyveket, de zavarta a megértést, hogy nem voltam tisztában ezekkel a fonetikai szakkifejezésekkel: palatális, verális, frikkatíva, laringális, labiális, bilabiális, dentális (mondjuk erről a fog rögtön beugrott, fogak között képzettet vagy valami hasonlót jelent?).

 

Van valami könnyen hozzáférhető, alapszintű szakkönyv, ami közérthetően megmagyarázza ezeket a fogalmakat?

Előzmény: rumci (5)
rumci Creative Commons License 2005.05.25 0 0 8
Mivel már sajnos felejtem a fonetikát, lektoráltattam a hozzászólásomat rendes, profi fonetikussal. Azt mondta, rendben van, de a lágy szájpad nem palatum velum, hanem velum palatinum, más néven palatum molle. Ez természetesen okafogyottá teszi a tapadásra vonatkozó megjegyzésemet.
Előzmény: rumci (5)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.25 0 0 7

Igen, valami hasonló Spanyolországban is kimutatható.

 

A kora középkorban kialakult egy csomó középlatin nyelvjárás, írásbelisége egyiknek sem igen volt. Aztán a XI-XIII. századtól kezdve egyeseken már kezdtek verseket írni (lovagi költészet). Kiemelkedett ezek közül négy vagy öt: a kasztíliai, a leóni, az aragón, a katalán és később a portugál.

 

Kasztília növekvő politikai és katonai súlya miatt a spanyol királyságok egyesítése után (1469) a kasztíliai (castellano) lett az államnyelv, a többi nyelv háttérbe szorult, nyelvjárássá degradálódott. Kivétel a portugál, akiknek sikerült önálló királyságot létrehozniuk.

 

Ma úgy tűnik, hogy ismét fordult a kocka (politikailag), hiszen az aragónt és az asztúriait például ismét kezdik önááló nyelvnek tekinteni (a kb. 10 millió ember által beszélt, önálló irodalommal rendelkező, több spanyol régióban hivatalos katalánról nem is beszélve).

 

Legutóbb pl. maga a spanyol kormány kérte az Európai Uniót, hogy a spanyolországi ún. regionális nyelveket is vegye fel az EU hivatalos nyelvei közé.

Előzmény: rumci (3)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.25 0 0 6

Köszi szépen!

 

Lényegében felfogtam: oroszt tanultam majdnem 10 évig, és bár túl sok nem maradt meg, ezekre a j-sen ejtett hangokra még emlékezem.

Előzmény: borzimorzi (4)
rumci Creative Commons License 2005.05.25 0 0 5
Kis pontosítás: a palatum, azaz a palatum durum a kemény szájpad(lás), az itt képzett, illetve ide kötődő másodlagos artikulációjú mássalhangzókat szokás metaforikusan lágynak mondani (azért fogalmazok ilyen óvatosan, mert ezek a metaforák nagyon ingatagok, száz évvel ezelőtt a lágy msh. annyit jelentett, hogy zöngés), a velum, azaz a palatum velum (érdekes, hogy az egyikből az alaptag, a másikból a bővítmény vette fel a jelentést) a lágy szájpad, az itt képzett, illetve ide, valamint hátrébb a garathoz, azaz a pharynxhoz kötődő másodlagos artikulációjú mássalhangzókat szokás metaforikusan keménynek mondani.
A palatális, veláris, pharyng(e)ális a képzéshelyre, a palatalizált, velarizált, pharyg(e)alizált a másodlagos artikulációra utal.
Magánhangzók körében a palatálisat becézik magasnak, a velárisat mélynek. Itt a magasság nem a képzésre, hanem az akusztikumra utal: a második formáns frekvenciája alacsonyabb a veláris magánhangzók körében, mint a palatálisoknál.

A palatalizált x nagyjából az lehet, ami a magyar technika szóban előfordul.
Előzmény: borzimorzi (4)
borzimorzi Creative Commons License 2005.05.25 0 0 4

Kedves Regionalbahn, a palatalizálás azt jelenti, hogy egy mássalhangzó képzési helye eltolódik a standardhoz képest a (lágy) szájpadlás, a palatum irányába. Ettől az ejtés lágyabb, jésebb lesz, ezért hívjuk jésítésnek. Oroszt, ha még tanultál, akkor biztosan emlékszel a "szeretem = (kb.) ljubljú" ejtésére. Az lj itt egybeolvad, ez egy lágy, jésített vagy palatalizált l. Mindhárom jelző ugyanazt jelenti.

 

A te példádban tehát, ha valós, tudományosan adatolt tényről van szó és nemcsak szóbeszédről, akkor valószínűleg arról lehet szó, hogy jésítődik a kemény h. (Sajnos, nem tudom azt a nyújtott x-re hajazó fonetikai jelet beírni, amivel jelölni kell.) Vagyis egy, a kemény h és a j közötti hangot ejtenek az adott fonetikai helyzetben. Tudtam segíteni?

 

Csót:

b

 

 

Előzmény: Törölt nick (2)
rumci Creative Commons License 2005.05.25 0 0 3
Az, hogy mi önálló nyelv és mi nyelvjárás, a megtévesztő látszat ellenére nem nyelvészeti kérdés. Azaz nem lehet olyan nyelvészeti kritériumot vagy kritériumrendszert találni, amelynek segítségével két nyelvváltozatról eldönthető, hogy ezek egy nyelv nyelvjárásai vagy önálló nyelvek. A nyelv vagy nyelvjárás kérdése társadalmi, kulturális, vallási, politikai, katonai kérdés.
Előzmény: Törölt nick (1)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.25 0 0 2

Megint én vagyok, a főnök elment ebédelni.

 

Ha már elméleti nyelvészetnél tartunk, itt olvastam a neten, hogy a chilei nyelvjárásban a spanyolban j-vel jelölt hang (kemény h szerű ejtése van a klasszikus spanyolban) palatalizálódott.

Mi a jófene az a palatális és vajon hogyan hangozhat egy palatális "J" (azaz a spanyolban j betűvel jelölt hang - pl. mujer - asszony kiejtése a kasztíliai nyelvjárásban fonetikusan visszadva kb. dz. muxér, ahol az x igen kemény h, az e-n az ékezet meg a hangsúlyt jelöli, nem a hang hosszát).

 

Bocs, hogy ilyenekkel zavarlak, de tényleg érdekel a kérdés.

 

RB

Törölt nick Creative Commons License 2005.05.25 0 0 1

Hello!

 

A vasutas topikról ugrottam át ide, mert érdekel a nyelvészet is.

 

Kedvenceim a spanyol nyelvjárások.

 

Most a legújabb elmélet szerint (úgy tom, hogy mindig változik), hogy csoportosítják az ibero-román nyelveket? Úgy hallottam, hogy az északspanyol nyelvjárásokat (aragonés vagy fabla aragonésa, asturiano vagy asturianu, leonés vagy llionés) újabban a spanyoltól külön regionális ibero-román nyelvnek tekintik.

A gallegot meg hol a portugál egyik területi változatának tekintik, hol meg önálló nyelvnek.

 

Az igaz-e, hogy a fiatal chilei kölykök olyan zsargont beszélnek (főleg Santiago de Chilében és a környékén), hogy a többi spanyol ajkú egy kukkot sem ért belőle?

 

Bocs, ha nehezek a kérdéseim.

 

Üdv: RB

Előzmény: Onogur (0)
Onogur Creative Commons License 2005.05.25 0 0 0
Remélem, hogy nem marad O, azaz üres e topik. :o)

Előzmény: Onogur (-)
Onogur Creative Commons License 2005.05.25 0 0 topiknyitó
A FILOSZ Fórum topikjainak sok hozzászólója tudatosan vagy ösztönösen érdeklődik a nyelvészet iránt, de legtöbbjük alapvetően -ha beismeri, ha nem ismeri be- egyáltalán nem vagy csak minimálisan rendelkezik nyelvészeti ismeretekkel.
Jelen topik célja, hogy azok, kiket érdekel és elfogadja a hiteles nyelvtudomány téziseit, beszélgethessenek, kérdezzenek, választ kapjanak az elméleti nyelvészet területén felmerült kérdésekről olyanoktól, akik náluk jobban ért hozzá.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!