Mostanában egy gondolat motoszkál a fejemben, amin nem tudok dülőre jutni.
Egy ingatlan tulajdonjogi problémáról lenne szó.
Vidéken élek feleségemmel 2 gyermekemmel.
A telek a feleségem nevén van, ajándékozás jogcímen szerezte. Erre a telekre épültünk egy családi házat amit kölcsönből finanszíroztunk. A kölcsönszerződésben a feleségem van megjelőlve 1/1.es tulajdonosnak,mivel a telek az Ő nevén van. Én adóstársként szerepelek. A bankban azt mondták, hogy a ház tulajdonjoga is a feleségem nevén van. Ez lehetséges? Nem számít közös szerzeménynek? Ezek szerint nekem semmi tulajdonom nincs ebben az ingatlanban?
25 éves, 3 gyerekes(4,5;2,5;1évesek)budapesti anya vagyok. A főiskolát félbehagytam,mikor az első babát vártam(később mindenképp be szeretném fejezni) így se szakmám, se állásom és csak a gyes-t és családipótlékot kapom. Férjem hiába végezte el a villamosmérnökit, még mindig technikusként dolgozik és még 2 év szerződés köti a munkahelyéhez. Albérletben lakunk, mindig mindent kifizetünk rendesen, nem nyújtózunk tovább, mint amíg atakarónk ér, az össz. tartozása eddig a diákhitele, amit rendszeresen fizetünk. Hónapról hónapra pont kijöttünk az anyagiakból, bár néha szorított a nadrágszíj.
Van egy "drága" húga a férjemnek(és egy rokkant-nyugdíjas édesapja) vidéken, akik rendszeresen okoztak eddig is anyagi nehézségeket nekünk nemtörődöm életmódjukkal. Legutóbbi húzásukkal azonban kirántották a szőnyeget a lábunk alól. Olyan tartozásokat halmoztak fel , amit már nem tudtak fizetni, így a végrehalytó megkereste a legközelebbi rokonukat- a férjem-és se szó, se beszéd zárolta a fizetése felét és levonta a számlánkról a rajtalévő összes pénzt (a hitelkeretet is kimerítve).Mindezt azért, mert állítólag neki is van egy negyed része a vidéki lakás tulajdonjogából(ill. mostmár "adósság-jogából")
Őszintén szólva nem tudom mi lesz holnap, mit teszek az asztalra a gyerekeimnek, ha nagyon meghúzzuk magunkat,talán kijövünk a hónap végéig, de a fél fizetés is csak a lakbérre és a rezsire lesz elég. Még sose voltunk ilyen helyzetben...! Mit tegyek?!
Nem kutakodnia Gyámhatóségon, hanem egyenesen oda kell menni. Egyébként ehhez a gyámhatóség nem fog hozzájárulni. Nem rendes szükök! 1.5 miilióért vették , fél milliót ráköltöttek és most olcsobban adnák, mert nekik kell a pénz. Mit vesz négy tagú családjának 1.5 millióért?! A gyámhatóság - helyesen ccsak akkor járul hozzá az eladáshoz, ha agyereke jobb helyzetbe kerülnek, pl egy értékesebb ingatlnat vásárolnak a nevükre. Itt egyszrűen a gyerek vagyonát akarják felélni. Nem adhatja olcsóbban, mint amibe került (ebben a felújítás költsége is benne van, hisen azt agyerek megehette volna, nyaralni mehetett volna, stb, tehát ő is ákdozott a lakásra.) Kér év múlva majd a most másfél millióér vásárolandó ingatlan eladjál 1, ért és így tovább, 3-4 év múlva nem lesz semmije a gyereknek. Pláne, ha maguk is 2. 5 milláért árulták ( minden bizonnyal ér is annyit, mégha most nyomttak is az árak. A gyámhatóság csak annyiért engedi eladni, amennyiért jobbat tudnak vásárolni.
Tisztelt Szakértők! 2009-ben 50-50%-ban örököltem testvéremmel egy ingatlan, amelyet 2011-ben el adtunk. Most, 30 évesen szeretnék első lakást vásárolni kb 7-8millió forint értékben, de nem tudom, hogy mennyi illetéket kell fizetnem majd. (???) Hány százalékos illetéket kell majd fizetnem? Megillet-e a fiataloknak járó első lakás vásárlási 2%-os illetékkedvezmény?
Meg kjell nézni, hogy a hagyatéki eljárásban mekkora érték lett erre az ingatlanra megállapítva, azt le kell vonni a majdani eladási árból, és a különbözet lesz a számított összeg.
A jövedelem a számított összeg
1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben történő értékesítés esetén.
Abban kérném a segítségét, hogy 2010-ben (és azóta sajnos elhunyt) édesanyám nekem ajándékozta a lakását amiben idestova már 13 éve élek, de ugye az 5 év még nem telt el azóta. A lakás értékét a szerződésben 18 M forintban határozta meg. Illetéket nem fizettünk, mert az egyenesági rokonok között ez akkor is illetékmentes volt, ha jól tudom. A kérdésem az lenne, hogy ha most eladnám a lakást és a a pénz később költenénk el, ill., ha vennénk egy nagyobb összegűt és ráfizetnénk akkor nekem mennyi adót kellene fizetnem a hatályos adózási szabályok szerint?
Az illeték szempontjából meg kellene határozni, hogy mekkora része lenne ennek ajándékozás, és mekkora rész lenne azért a tiéd, mert az eleve a tiéd házassági közös vagyon címén. Az utóbbi részre nem kell illetéket fizetni, az előbbire 4% illetéket kell. A tulajdoni lap díja 6250 Ft, az ingatlan-nyilvántartási eljárásé 6600 Ft, az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya (de ezeknél magasabb összeg nyilván).
üdv. A férjemmel 17 éve élek együtt az Ő nevén lévő házban . Sok mindent csináltunk már együtt a házon. Az a kérdésem, hogy mennyibe kerülne, ha a fele tulajdoni részt rám iratná.Illeték vagy bármi költség..
Telekhatáromon tízméter magasságú épületre kapott engedélyt a szomszédom. Totál elveszi tőlünk a napfényt. És hol fog építkezni? Az én udvaromra szabad bejárása lesz hozzá?
7 m magasság van megengedve az építési engedélyén. Építhet 10 m magasságban is?
Ingatlan jogi (Talán inkább polgári jog...) tanácsra lenne szükségem!
Lakás bérleti szerződés. Ingatlanközvetítőnél kötöttük a szerződést (mi voltunk a bérlők) 1 év fix. A szerződésben rögzítették, hogy ha egy évnél korábban eljövünk a 100.000 HUF óvadék nem jár vissza.
1 hónap elteltével a lakás egy része nem a mi hibánkból átmenetileg lakhatatlanná vált. Rendkívüli felmondást beadtuk. Bérbeadó közli, hogy az óvadékot nem hajlandó visszaadni mert nem telt le az egy év.
A szerződés nem tér ki arra az esetre, hogy rendkívüli felmondás esetén az óvadékkal mi lesz.
Kérdés: Jogosan tartja-e meg a bérbeadó az óvadékot?
tudja valaki, hogy ha állampolgári jogommal szeretnék élni és egy polgári pert kezdeményezni (ingatlan építő cég ellen), hol kell kezdenem? És milyen főbb lépések várhatóak, perköltség stb.
Nem vagyok jó a jogi ügyekben.
6 éves ház, beázunk, repedezünk, penészedünk stb. Nyilván gari lejárt, de ez nagyon durva, ami van..lépni akarok, mert nagyon át lettünk verve!
Nehéz jósolni prognózist adni, de megpróbálom a magam szempontjait leírni.
Egy lakásnál a zelhelyezkedés alapvetően meghatározza az értékét ( azonos műszaki paramétereknél ), tehát egy belvárosi lakás mindig piacképessebb mint egy világvégi. Hacsak nem egy rettentően rossz és zajos helyen van.
Aztán a lakás hsználata fekvése még azonos családon belül is az életkorral nagyon változó.
Egy kisgyemekes családnak mondjuk a gyerekek 10 éves koráig egy értelműen a családiházas környezet a jó az ideális.
De ez változik.Serdülő , majd középiskolás főleg egyetemista korban már a nagyváros pezsgése ami előny.
Idősebb korban lehet megint nem elsődleges a nagyvárosi pezsgés és még millió egyéb feltétel.
Nagyon nagy csapda amikor egy közép anyagi helyzetű család kiköltözik pl. 25 -30 km.re, aztán naponta bumliznak a városba.
Így a legjobb az lenne ha van az embernek egy belvárosi és egy kertvárosi lakása is.
Szerintetek melyik a jobb vétel általánosságban a kettő közül ugyanannyiért:
- Bp. nagykörúton belüli 3 szobás régi nagypolgári, felújítandó lakás (lakható azért így is) normális állapotú házban (felújított lehetőleg)
- Bp. Zugló Törökőrön 3 szobás kicsivel jobb állapotú az előzőnél (mondjuk a sok hirdetett Torontál utcai belső két szintes lakás közül egy 30-40 év körüli épületben)
Lakhatás szempontból nem vizsgálom, mert így is, úgy is albérletben fogunk lakni máshol.
Szerintetek mondjuk 20 év múlva, amikor mindkettő egyaránt régi és lepukkant (vagy egyaránt általunk felújított) lesz, melyik lesz értékesebb?
Nekem valahogy a belváros/metró/turizmus tűnik időtállóbbnak. (bár személy szerint Zugló a kedvencem)
Ha kiskorú nevén van az ingatlan, akkor a gyámhivatal is képbe jön, bármennyire is tiszták és rendezettek a családi körülmények. Gyámhivatali hozzájárulás is kell hozzá, és az én ismereteim szerint a gyámhivatal igen keményen védi a kiskorú anyagi érdekeit, még a saját édes szüleivel szemben is....
Szóval tényleg nem lesz egy sétagalopp, és a gyámhivatal felé kell kutakodnotok, hogy ők hogy állnak a kérdéshez.
A nagymamám 2 éve eladta a házát egy fiatal családnak, melyet most kedvező áron visszavásárolhatnék tőlük!
1,5 millióért vették meg ráköltöttek kb félmilliót és most ugyanenyiért, azaz 1,5 millióért odaadnák nekem.
Az eredeti ár 2,5 millió volt, ami mikor megtudták, hogy jómagam is érdeklődöm utánna rögtön lement 2 millióra, majd fél órája már csak 1,5 millió!
Nagyon kéne nekik a pénz, nekem meg a ház, főleg ennyiért!
De van itt egy bökkenő amihez nem értek és ebben kérném a segítséget!
A fiatal párnak, pontosabban a pár (élettársak) hölytagjának van 2 kiskorú gyermeke (az egyik 2 a másik kb 6-7 éves)!
Miután a házat megvásárolták a ház tulajdonjogát az egyik gyermek nevére iratták.
Állításuk szerint a házra új tulajdonjogot nem lehet azonnal bejegyezni ha valaki megvette csak akkor, ha a kiskorú gyermek nevére egy másik tulajdonjog kerül!
Addig pedig az adásvételt valamiféle "ügyvédi papirozással" lehet lebonyolítani, valahogy úgy képzelik, hogy ügyvéd ellenjegyzi a szerződést de a ház nem kerül a vevő tulajdonába az említett körülmények miatt!
Nem értek hozá és soha nem találkoztam még hasonló helyzettel.
Annyi bizonyos, hogy mind nekem, mind a párnak erősen szándékában áll ez az adásvétel!-.)
Hogyan "működhet" ez és hogyan lehet megcsinálni, hogy mindkét fél kielégítőnek érezhesse az adásvételt?
Érdemes-e belemenni és milyen körülmények fenálllása esetén?
Nem tudja eladni, bérbeadni ingatlanát? Konkrét elképzelései vannak,de nem találja a megfelelőt? Negatív tapasztalatai vannak az ingatlanirodákkal, akik csak ígérgettek,de nem történt semmi? Forduljon hozzánk bitázalommal, várjuk hívását, vagy e-mailes és/vagy facebookos megkeresését! www.otthonforras.hu
2010 augusztusában kötöttem adás-vételi szerződést egy új építésű társasház egyik lakására, a szerződés megkötésekor még a majdani telek sem létezett a nyilvántartásban, egy szerződés létezett az önkormányzat és a kivitelező között hogy hogyan kerül majd kialakításra a telek.
A szerződést 2010. szeptember 1-jén benyújtották a földhivatalhoz, érkeztették.
A kivitelező 2011. február 22-én kapta meg a végleges használatba vételi engedélyt a társasházra.
A vételár utolsó részlete (a teljes vételár fele) a szerződésnek megfelelően 2011. március végén került kifizetésre, és április 2-án történt meg a lakás átadása.
Ehhez képest az önkormányzat kiszabta rám a kommunális adót 2011-re, mivel 2011. január 1-jén széljegyen szerepeltem mint leendő tulajdonos.
Valóban, csak az a lakás akkor még nem volt sehol.
Hivatal azt mondja, a ház ugyan nem állt, de a telekrész kvázi az enyém volt, legalábbis széljegyen ugye, hisz tulajdonosi jogot a kivitelező gyakorolt felette.
Ha egy új építésű lakást vásároltam, hogy választhatjuk szét a telket meg a lakást magát, mikor ezek azt gondolom elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz? Persze, a bevételnövelési szándékot látom benne, csak nem értem.
Az előzményekből valószínűsíthető volt, hogy a magát tulajdonosként feltüntető "eladó" nem rendelkezett olyan okirattal, amely a tulajdonjogát, vagy annak jogos igényét megalapozta volna. Az ügyvédnek abban igaza volt, hogy csak élő személyt lehet perelni, következésképpen azt tanácsolta, hogy az eladó peres úton érvényesítse a tulajdonjogát, nevezetesen, hogy azt a bíróság állapítsa meg. A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vélhetően nem tehetett mást, minthogy a jogi helyzetből induljon ki, ezért tehát csak a hagyatéki eljárást kezdeményezhette. A magát tulajdonosnak vélő, ekkor már csupán a hagyaték eljárásban, a közjegyző hagyatékátadó végzésének megtámadásával érvényesíthette volna esetleg tulajdonosi pozícióját, amennyiben bizonyítani tudja, hogy az adott ingatlant korábban vétel jogcímén megszerezte. Ez nyilvánvalóan egy polgári peres eljárás tárgya lett volna. Ha a tulajdonlásra semmilyen bizonyítéka nincs, akkor járható út lett volna az elbirtoklás, de ez utólag már kétséges, hiszen a birtoklás folyamatossága megszakadt, tekintettel arra, hogy az eljáró hatóság közreműködése által az ingatlannak olyan élő tulajdonosai kerültek elő (örökösök) akik esetleg a tulajdonjogukat érvényesíteni akarják. Az utólagos elbirtoklás szerintem nem járható.
Amennyiben az örökösök használni, birtokolni akarják ingatlanukat, akkor előbb-utóbb Ön köteles lesz ezt lehetővé tenni. Ha erre vonatkozóan nem tud megállapodni velük, akkor az átjárási szolgalmat az örökösök peres úton érvényesíthetik, amit a bíróság vélhetően meg is ítél.
köszönöm hozzászólását, de némileg pontosítanék. A terület megvételekor az ominózus rész nem szerepelt a szerződésben mivel nem volt az eladó nevén. Az ügyvéd nekünk azt mondta azért kell az önkormányzatnál kezdeni, mert halottat nem lehet perelni csak az örökösöket. A vásárlársól nincs papírjuk az eladóknak ezért nem lett bejegyezve a földhivatalban. megoldás lehet az részben, hogy bíróságra az elbírtoklást az eladó adja be? Az örökösök nem tudják használni a területet csak az én területemen keresztül, köteles vagyok beengedni őket?
Ha az eladó a 70-es évek óta, azaz kb. 40 éve az ingatlant sajátjaként birtokolta, az elbirtoklás tartalmilag bekövetkezett, de jogilag nem. Az adott ingatlan eladója ugyanakkor azt állította, hogy Ő azt megvette. Azonban az elbirtoklás és a vétel az nem egymás alternatívája, mert vagy vette, vagy elbirtokolta, de tulajdonjogot mindkét esetben csak a földhivatali bejegyzés keletkeztet. Ha az ügyvéd a tények ismeretében azt tanácsolta, hogy ügyfele az önkormányzathoz forduljon, akkor valóban tévútra vitte az ügyletet. Megítélésünk szerint két megoldás között lehetett volna választani a hagyatéki eljárást megelőzően. Vagy az adásvételi szerződés és esetleg egyéb bizonyítékok alapján a tulajdonjog bejegyeztetése bíróság által, vagy az elbirtoklás révén a tulajdonszerzésnek ugyancsak a bíróság általi megállapítása.
A helyzet kicsit bonyolultabb. Ha az eladó valóban a 70-es évektől sajátjaként birtokolta a nevezett területet (hiszen úgy tudta, hogy megvette), akkor az eladó tekintetében az elbirtoklás már bekövetkezett, a jog szerint annak a területnek az eladó lett a tulajdonosa - bár az ingatlan-nyilvántartáson kívül. Ezek után ha jól sikerült megfogalmazni azt az adás-vételi szerződést, akkor azt a területet a tulajdonosától sikerült is megvenni, igaz, ezzel a szerződéssel nem lehet egyelőre bejegyeztetni a tulajdonjogot, mivel az eladó tulajdonjoga sincs még bejegyezve.
A dolgot rendezni viszont nem lesz egyszerű.
Ja, és ha az ügyvéd azt tanácsolta, hogy az "elbirtoklást az önkormányzatnál kell elindítani", akkor nagyon gyorsan kéne egy jobb ügyvédet keresni, mert ez a mostani, ez nem ért hozzá. Már csak azért is gyanús a dolog, mert arról, hogy nincs az eladók nevén az az ingatlan, még az adás-vétel előtt kellett volna szólnia, már ha rendes ügyvédről lenne szó...
Ismereteink szerint az elbirtoklás nem ruházható át, hiszen annak lényeges eleme, hogy az elbirtokló folyamatosan, megszakítás nélkül, zavartalanul sajátjaként használja és birtokolja az adott ingatlant. Ez nyilvánvalóan fennáll annál, aki állítása szerint adásvétel útján jutott az ingatlanhoz. Ha ennek írásbeli nyoma van, akkor az vélhetően alkalmatlan arra, hogy az alapján a földhivatal a tulajdonjogot bejegyezze. Elbirtoklással kapcsolatban megítélésem szerint Önnek, mint vevőnek nem az önkormányzathoz kellett volna fordulni, hanem az ingatlant korábban folyamatosan birtoklónak bírósági úton kellett volna a tulajdonjogot megszereznie, elbirtoklás jogcímén. Az illetékes polgármesteri hivatal nyilvánvalóan nem tehetett mást, mint hogy a tulajdoni lapon szereplő és már régebben elhunyt tulajdonos örököseit keresse meg, és azok megléte esetén a hagyatéki eljárás lefolytatására az ügyet közjegyzőnek adja át. Ezen hagyatéki eljárásban Ön nem ügyfél, ezért tehát a hivatalnak nem kellett Önt értesítenie. Miután egy (pót)hagyatéki eljárás keretében az örökösök válhatnak tulajdonossá, így jogszerűen adásvételi szerződést velük lehet kötni. Járható út lehet esetleg, amennyiben az örökösöknek átadásra kerül a hagyaték, akkor ezt a kb. negyven évig használó és birtokló (különösen, hogy állítólag vevő is) megtámadja, illetve elbirtoklási pert kezdeményez. Kérdés az elbirtoklással kapcsolatban az, hogy a hagyatéki eljárással a folyamatosság megszakad-e. Ez bizonyára a bíróság mérlegelésének tárgya lehet. Az ügyben szerencsés körülmény, hogy az említett ingatlant, gondoljuk – jogilag rendezett módon – az Ön által tulajdonolt telkek veszik körül, így erre a körbezárt "szigetszerű" ingatlanra Önön kívül más vevő aligha jelentkezne, feltéve, ha azt az örökösök el akarják adni. Ha nem, és azt hasznosítani akarják, akkor Ők viszont átjárási szolgalom igényével léphetnek fel. Jelen állás szerint Önt költség nem terheli, tekintettel arra, hogy az elbirtoklásra Ön nem jogosult.
