Több, mint egy évtizede járunk vissza a Belső Őrségbe és azóta bűvöl el bennünket ez a varázslatos táj. Mindig találunk valamilyen új csodát a természeti és az épített környezetben, vagy az őrségi emberek tiszta világnézetében. Aki néhány felhőtlenül békés napra és csendre vágyik, annak bátran ajánljuk a Belső őrségi falvakat, köztük is különösen a szívünkhöz nőtt, középkori templomáról híres, erdőkkel koszorúzott dombok ölelésében fekvő Velemért. Azt tervezzük, hogy naponta újabb képeket mutatunk be a Belső Őrségről. Ezek egy részét (tájismertetővel és túraajánlatokkal együtt) a www.tar.hu/cserepmadar honlapon és a hozzá csatolt lapokon egyszerre is meg lehet tekinteni. Kérjük mindazokat, akik jártak a Belső Őrségben (Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa), hogy írják le a tapasztalataikat és tegyék fel ide az ott készített fényképeiket is! Az Őrség minden látogatóját, lakóját és tisztelőjét köszöntjük ezekkel a képekkel.
Kevesen tudják, pedig illene, hogy Kercaszomorban az első világháború után a mai falu nyugati felét megszállták a délszlávok, kijelölvén az államhatárt is a mai falu közepén.
Felállt mindkét oldalon a határőrség és nagyon úgy nézett ki, mintha attól kezdve itt lenne a világ vége. A falubeliek egy ideig nyilván megdöbbenten hümmögtek, aztán teljes joggal felháborodtak. A falunak ugyanis mindkét része egyformán színmagyar volt s pusztán a szerbek rablásigénye nem tűnt elegendő indoknak a fél falu elcsatolásához. Végül az egyik derék magyar határőrtiszt vezetésével ásót kapát ragadtak és elzavarták a meglepett szerb határőröket. A békeszerződésben végül a nagyhatalmak is tudomásul vették a kercaszomoriak akaratát és a falu nyugati vége - akár csak Sopron - visszakerült Magyarországhoz.
A keletelt veleméri Szentháromság templom gótikus szentélyének keletre néző ablaka. Szentháromság napjának hajnalán az innen érkező napsugár éppen a szentélyt záró (a hátunk mögötti) boltív csúcsán lévő Szentháromság-jelképre esik.
Az egykori Gyenes ház megmaradt, lakatlan része. A nagyobb, utcai rész néhány éve megroggyant és lebontották.
Itt született Gyenese (Botfaragó) Gyula fafaragó művész, aki tudását a lendvai várbörtönben szerezte, ahol gyilkosságért elítélve hét évet ült ártatlanul. Az ártatlansága bizonyos, mert az igazi tettes a halálos ágyán bevallotta a tettét. Gyula bátyánkra még emlékeznek az öregebbek. A patak mentén legeltette az állatokat és furulyázott hozzá. Volt, aki a nótáit is el tudta sorolni. A környező falvak házaiban több helyen található általa faragott képkeret, törülközőtartó, bot, vagy előszobafal. Idősebb korában a Fő utca 7. szám alatti Tóth házban lakott (ez ma a Cserépmadár szállás), ahol a mai Kamraszobában volt a faragókamrája.
Veleméri rajzos sindű virággal. A virág egy körbe zárt pont alakú szimbólumból nő ki, ami több ókori jelrendszerben is a Nap, vagy a napisten szimbóluma.
Az egykori Bicsák porta mára megnövekedett és Werner hétvégi háza lett, aki minden héten Linzből utazik Velemérre. Velemér olyan szép - mondja Werner - mint Toszkána, és itt nagyon barátságosak az emberek.
A Cserépmadár szállás hagyománya szerint erről a dombról szemlélte Onogesios fővezér a völgyben a dombsor gerincén lévő gyepükapuhoz s azon át Róma ellen vonuló hun csapatokat.
Both Pál télire összerakott tüzelője a veleméri Bothszegen. A család a feljegyzések szerint mintegy 1000 éve él ezen a dombon, amelyet róluk neveztek el.
Az 1700-as évek végén váratlan császári rendelet engedélyezte a reformátusoknak templom építését. A szentgyörgyvölgyiek gyorsan templomépítésbe kezdtek, hogyha a császár meggondolná magát és visszavonná a rendeletet, addigra már álljon Isten új háza. Az ácsok az erdőből jövet, a szekereken faragták meg a gerendákat. S Isten háza ma is áll. A császárság meg nincs sehol.
Ezért feleim, jegyezzétek meg: a császár hatalma semmi a dolgozni akaró őrségi emberhez képest.
A kercaszomori református templomban vendégszereplő szászcsávási kórus. 
Áldás. Pillanatkép a kercaszomori milleneumi emlékmű avatásáról.
Festett ajtó a veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájában. 
Veleméri porta.
A keletelt veleméri Szentháromság templom gótikus szentélyének keletre néző ablaka. Szentháromság napjának hajnalán az innen érkező napsugár éppen a szentélyt záró (a hátunk mögötti) boltív csúcsán lévő Szentháromság-jelképre esik.
Régi veleméri ajtó részlete.
Egy szép veleméri ház.
Az egykori Gyenes ház megmaradt, lakatlan része. A nagyobb, utcai rész néhány éve megroggyant és lebontották. 
Veleméri rajzos sindű virággal. A virág egy körbe zárt pont alakú szimbólumból nő ki, ami több ókori jelrendszerben is a Nap, vagy a napisten szimbóluma.
Májusfa állítás Veleméren, a polgármesteri iroda kertjében.
Az egykori Bicsák porta mára megnövekedett és Werner hétvégi háza lett, aki minden héten Linzből utazik Velemérre. Velemér olyan szép - mondja Werner - mint Toszkána, és itt nagyon barátságosak az emberek. 
A Cserépmadár szállás egyik kedves vendége.
Veleméri láncos kutyák.
Cserépkorsó Őriszentpéterből. Sindümúzeum.
Fasang Adrienn nagyrákosi gerencsér által készített tányér. Sindümúzeum.
A 
Veleméri bekötőút kirándulókkal.
A Veleméri Vendégfogadó udvaráról.
A Veleméri Fogadó (az elsőként megnyílt veleméri szálláshely) pillanatnyilag zárva van.
Both Pál télire összerakott tüzelője a veleméri Bothszegen. A család a feljegyzések szerint mintegy 1000 éve él ezen a dombon, amelyet róluk neveztek el.
Száradó bögrék Fasang Adrienn fazekas nagyrákosi műhelyében.
Szemes kályha Nagyrákosról. A kályha egy itt nem látható nyulványa a hálószobát melegíti.
A szentgyörgyvölgyi szószék.
... és a hajó belseje.
A szentgyörgyvölgyi református templom keleti bejárata.
Módos szentgyörgyvölgyi parasztház, szépen felújítva.
Bajánsenyei ház.
Veleméri hajnal.