Keresés

Részletes keresés

rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 62

 ... és a hajó belseje.

 

Az 1700-as évek végén váratlan császári rendelet engedélyezte a reformátusoknak templom építését. A szentgyörgyvölgyiek gyorsan templomépítésbe kezdtek, hogyha a császár meggondolná magát és visszavonná a rendeletet, addigra már álljon Isten új háza. Az ácsok az erdőből jövet, a szekereken faragták meg a gerendákat. S Isten háza ma is áll. A császárság meg nincs sehol.

 

Ezért feleim, jegyezzétek meg: a császár hatalma semmi a dolgozni akaró őrségi emberhez képest.

rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 61
 A szentgyörgyvölgyi református templom keleti bejárata.
rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 60

 

 Módos szentgyörgyvölgyi parasztház, szépen felújítva.
rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 59
 Bajánsenyei ház.
rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 58
 Veleméri hajnal.
rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 57
 Ez a sindü az Antal porta pajtájáról származó cserepek egyike. Az égig érő fa látható rajta, a fa tetején a hettita "isten" hieroglifa megfelelője. Három ilyen mintájú cserép maradt meg. Azt bizonyítják, amit más esetekből is tudunk, hogy a magyar népi hieroglifák (ősvallási jelentőségű képjelek) és a székely rovásjeélek ókori írásokkal vannak genetikus kapcsolatban. 
rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 56

 A veleméri, egykori Antal porta átépítés közben.

 

A régi sindükhöz (tetőcserepekhez) különös történet fűződött. Az 1944-ben elhalt gazda beszélt az akkor kiskorú (ma már néhai) idősebb Kolossa Elek előtt az 1928-as nagy viharról, amelyik a környék minden házáról leszórta a cserepet, csak az ő tetőit kímélte meg. Antal gazda ezt a különös kegyet azzal magyarázta, hogy az ő sindüire "az Isten valamicsodája" (jelképe?) van rajzolva. S valóban, a pajtáján olyan cserepeket talált az utókor, amelyekre a hettita "isten" hieroglifa van rajzolva. Ez a hettita hieroglifa a székely rovásírás "us" (azaz "ős") jelének és a keresztény mandorlának a rokona. Ugyanezt a jelet a vámfalusi fazekasok "isten szeme" mintaként ismerik.

rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 55

 Veleméri bekötőút 2004 nyarán, a távolban egy kis fekete kutyával.

 

Ha valaki e miatt a fekete kutya miatt szánná el magát egy veleméri útra, hát azt inkább lebeszélném. A kutya ugyanis azóta bizonyosan odébbállt.

 

Üdv!

rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 54

 Az őrségi parasztházakban mindennek rendje volt. Ez a rend persze lassan változott, de vannak maradandó és átmenthető értékei.

 

Ilyen például az, hogy a gazdának az asztalfőn, azon a helyen kell ülnie, ahonnan szemmel tarthatja a bejáratot, s ahol a belépő idegen tekintete azonnal a gazdáéval találkozik. Innen a koldús is tudja, kitől kell kérnie, a vándorkereskedő is, hogy kivel kell tárgyalnia.

 

A képen látható előtér a veleméri Cserépmadár szállás étkező-előszobája. Az asztalfő fölötti nagy képben Kossuth apánk, az alatta lévő kisebbekben II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás és társaik. A ház lakatlanná válván, az asztalfőt ma már a vendégek foglalják el.

 

Ilyen vendég volt Rákóczi Ferenc és kedves családja (a nagyságos fejedelem rokonai), akikre mindig szeretettel gondolunk.

 

Az asztalfőre ültetett vendégeink egyike volt Habsburg Katalin is, aki egy kétfejű sasos téglát hozott a háznak ajándékba. Jelét adta annak, hogy felismerte a feje fölött azt a két magyart, aki a családját a tróntól megfosztotta. 

rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 53

 Szentgyörgyvölgyi kódisállásos ház.

 

A kódisállás az épület bejáratánál lévő oszlopos előtér neve errefelé. Itt szokott megállni a kódis, akinek a vasárnapi csirkéből a bordákat tartalmazó kódisernyőt szokás odaadni.

 

Vigyázni kell a kéregetőkkel, mert veszélyeket rejt magában a dolog. Ha egy nagyon elesett öregember semmi mást nem akar elfogadni, csak tejet - akkor feltétlenül kell neki adni. Ugyanis, ha visszautasítják a kérését, akkor (a néprajzosok szerint) pusztító vihart támaszt, amely elsodorhatja a ház tetejét, tövestül csavarhatja ki a diófákat, jéggel verheti el a vetést és véressé teheti a tehenek tejét.

 

Nem tudom, hogy manapság az effajta borzalmakra fogékonyak-e a népek (különösen a pesti túristák) - hiszen egyébként is alig van már tehén a környéken, a földek jó része meg amúgy is megműveletlen. Azért a biztonság okáért, legalább egy kis dobozos tejet adni kell az öreg táltosnak. Ha az nincs, akkor kockasajttal, vagy valami más tejtermékkel kell megpróbálkozni.

rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 52

Köszönöm! Remélem egyre több embernek fog tetszeni! Ezek persze csak képek, amelyek nem mindig adják vissza az Őrség semmihez nem hasonlítható atmoszféráját. Én, ha Pestről jövet autóval bekanyarodok a Zürich-völgybe, úgy érzem, erőt vesz rajtam a béke. Annyira, hogy még az adóhivatalról is megfeledkezem.

 

A Zürich-völgy, amennyire én tudom, a Belső őrségi falvak környezetét jelenti. Az elnevezés talán a reformációval függhet össze. Az 1500-as években szinte az egész ország reformátussá változott. Az ellenreformáció idején ez a tendencia megfordult, a császár sorra édesgette magához a főurakat s vélük a nékik szolgáló jobbágyfalvakat is. Az Őrség azonban nemesi vidék volt, amely fölött nem állt földesúr, csak a Szent Korona. A Szent Korona pedig szabad vallásgyakorlást engedett, a Habsburg császárral ellentétben. Az Őrség népe mindvégig ellenállt a császárnak és az ellenreformációnak, néha szótlanul, máskor fegyverrel is. A konok kitartásnak köszönhetően a környező, katolikussá váló tengerben, a Habsburg császári rendeletekkel dacolva, ez a néhány falu máig megmaradt reformátusnak.

Előzmény: BOLOND (51)
BOLOND Creative Commons License 2005.05.18 0 0 51
Le a kalappal a topikodnak!
Előzmény: rovó (50)
rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 50

 Bajánsenyei épületek, útban a szlovén határállomás felé.

 

Bajánsenyén négy étterem működik, egymással versenyezve a vendégek kegyeiért. Az árakat évek óta nem emelték, az adagok olyan nagyok, hogy a belesek sem maradnak éhen. A gyermekeknek feltétlenül fél adagot kell kérni, mert megmarad. A maradékot természetesen becsomagolják és haza lehet vinni, elég lesz vacsorára is. Az ízek háziasak, az ételek frissek.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 49

 

 Velemér, Cserépmadár szállás, Belső szoba. 
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 48

 Így néz ki egy őrségi őz, amikor legel.

 

Az őz általában és jobb híján legelni szokott, ugyanis az őzek nem értenek a kés és a villa használatához. Ez ugyan speciel egy civilizált őz, mert a magyarszombatfai vadászati kiállítás mellett lévő vadaspark lakójaként egy s mást már megtanulhatott. A késhez és a villához azonban mégsem szokott.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 47
 Veleméri házvég pitypangokkal.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 46
 Régi kuglófsütő a Sindümúzeum raktárából.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 45
 Részlet a pankaszi falumúzeumból.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 44

Ez egy darázsölyv.

 

Igazi őrségi ragadozómadár. A szomszédasszonyom kányának nevezi és nagyon haragszik rá, mert rendszeresen visz a csirkéiből. Lecsap a derék madár az égből, s a házörző kutya meg a kakas szeme láttára elpusztítja a kiszemelt gércét (jércét, azaz fiatal tyúkjelöltet).

 

Isten tartsa meg a szomszédasszonyomat, a gércéit és az ég madarait is egyszerre.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 43

 Bajánsenyei idill.

 

Bajánsenye arról is nevezetes, hogy rajta keresztül el lehet jutni Velemérre.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 42
 Csótár Rezső szentgyörgyvölgyi gerencsérmester műhelye. Honlapja.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 41
 Czugh Zsuzsa, a híres gerencsérdinasztia legfiatalabb sarja, műhelye előtt.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 40
 Gyermekek gyakorlatoznak a korongon Fasang Adrienn kitűnő gerencsérünk nagyrákosi műhelyének udvarán.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 39
 Egy asztal Balogh István Péter veleméri festőművész műterméből. Képei.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 38

 

Őrségi és egyéb honlapok készítése a legjobb minőségben és a legkedvezőbb áron.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 37
 Pillanatképp kedves barátom, a magyarszombatfai Cseke János gerencsér mester műhelyéből.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 36
 A kercaszomori református templom.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 35
Ősrégi őrségi táblás cserépkályha.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 34

 Rajzos sindü a Sindümúzeumból.

 

A cserépen a székely rovásírás X alakú "b" betűje, valamint a körbe zárt kereszt alakú "f" betűje látható.

 

A "b" betű Bél isten jelképe, aki a világ középpontjával (belsejével) azonos. Az ő nevéből lett a bél-pel-pil-fiú hangváltozás során a fiú szavunk. Ő volt az ősvallás isteni triászának fiú tagja, egyúttal a magyarok ősapja. Más nevei: Nimród, Heraklész.

 

Az "f" betű a Föld szójeléből alakult ki az akrofónia során. Azért ilyen alakú (pl. a kínai írásban és az asztrológusok jelrendszerében is), mert a 100 és 50 ezer évvel ezelőtt lakott őshaza, az Éden térképe ilyen. Az Ószövetség is leírja: Isten teremtett egy kertet, abban egy forrást, amelynek a vize négy irányba folyik. Ez a jel tehát az isteni teremtésre emlékeztet.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 33

Abban azonban igazad van, hogy Velemér nem az izgatott emberek hazája. Itt ugyan sokat kell dolgozni, de azt emberi módon teszi minden őslakos. Mindig ráérnek munka közben is megbeszélni a megbeszélnivalókat. Veszekedni, idegeskedni egyetlen velemérit sem hallottam 15 év alatt. Az egyik szomszédom azt mondta, hogy régen is így volt ez. Hajnal háromkor indultak ki a földre s este 11-kor jöttek vissza énekszóval.

 

Előzmény: branyiszko (30)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!