Keresés

Részletes keresés

rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 52

Köszönöm! Remélem egyre több embernek fog tetszeni! Ezek persze csak képek, amelyek nem mindig adják vissza az Őrség semmihez nem hasonlítható atmoszféráját. Én, ha Pestről jövet autóval bekanyarodok a Zürich-völgybe, úgy érzem, erőt vesz rajtam a béke. Annyira, hogy még az adóhivatalról is megfeledkezem.

 

A Zürich-völgy, amennyire én tudom, a Belső őrségi falvak környezetét jelenti. Az elnevezés talán a reformációval függhet össze. Az 1500-as években szinte az egész ország reformátussá változott. Az ellenreformáció idején ez a tendencia megfordult, a császár sorra édesgette magához a főurakat s vélük a nékik szolgáló jobbágyfalvakat is. Az Őrség azonban nemesi vidék volt, amely fölött nem állt földesúr, csak a Szent Korona. A Szent Korona pedig szabad vallásgyakorlást engedett, a Habsburg császárral ellentétben. Az Őrség népe mindvégig ellenállt a császárnak és az ellenreformációnak, néha szótlanul, máskor fegyverrel is. A konok kitartásnak köszönhetően a környező, katolikussá váló tengerben, a Habsburg császári rendeletekkel dacolva, ez a néhány falu máig megmaradt reformátusnak.

Előzmény: BOLOND (51)
BOLOND Creative Commons License 2005.05.18 0 0 51
Le a kalappal a topikodnak!
Előzmény: rovó (50)
rovó Creative Commons License 2005.05.18 0 0 50

 Bajánsenyei épületek, útban a szlovén határállomás felé.

 

Bajánsenyén négy étterem működik, egymással versenyezve a vendégek kegyeiért. Az árakat évek óta nem emelték, az adagok olyan nagyok, hogy a belesek sem maradnak éhen. A gyermekeknek feltétlenül fél adagot kell kérni, mert megmarad. A maradékot természetesen becsomagolják és haza lehet vinni, elég lesz vacsorára is. Az ízek háziasak, az ételek frissek.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 49

 

 Velemér, Cserépmadár szállás, Belső szoba. 
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 48

 Így néz ki egy őrségi őz, amikor legel.

 

Az őz általában és jobb híján legelni szokott, ugyanis az őzek nem értenek a kés és a villa használatához. Ez ugyan speciel egy civilizált őz, mert a magyarszombatfai vadászati kiállítás mellett lévő vadaspark lakójaként egy s mást már megtanulhatott. A késhez és a villához azonban mégsem szokott.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 47
 Veleméri házvég pitypangokkal.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 46
 Régi kuglófsütő a Sindümúzeum raktárából.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 45
 Részlet a pankaszi falumúzeumból.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 44

Ez egy darázsölyv.

 

Igazi őrségi ragadozómadár. A szomszédasszonyom kányának nevezi és nagyon haragszik rá, mert rendszeresen visz a csirkéiből. Lecsap a derék madár az égből, s a házörző kutya meg a kakas szeme láttára elpusztítja a kiszemelt gércét (jércét, azaz fiatal tyúkjelöltet).

 

Isten tartsa meg a szomszédasszonyomat, a gércéit és az ég madarait is egyszerre.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 43

 Bajánsenyei idill.

 

Bajánsenye arról is nevezetes, hogy rajta keresztül el lehet jutni Velemérre.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 42
 Csótár Rezső szentgyörgyvölgyi gerencsérmester műhelye. Honlapja.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 41
 Czugh Zsuzsa, a híres gerencsérdinasztia legfiatalabb sarja, műhelye előtt.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 40
 Gyermekek gyakorlatoznak a korongon Fasang Adrienn kitűnő gerencsérünk nagyrákosi műhelyének udvarán.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 39
 Egy asztal Balogh István Péter veleméri festőművész műterméből. Képei.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 38

 

Őrségi és egyéb honlapok készítése a legjobb minőségben és a legkedvezőbb áron.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 37
 Pillanatképp kedves barátom, a magyarszombatfai Cseke János gerencsér mester műhelyéből.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 36
 A kercaszomori református templom.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 35
Ősrégi őrségi táblás cserépkályha.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 34

 Rajzos sindü a Sindümúzeumból.

 

A cserépen a székely rovásírás X alakú "b" betűje, valamint a körbe zárt kereszt alakú "f" betűje látható.

 

A "b" betű Bél isten jelképe, aki a világ középpontjával (belsejével) azonos. Az ő nevéből lett a bél-pel-pil-fiú hangváltozás során a fiú szavunk. Ő volt az ősvallás isteni triászának fiú tagja, egyúttal a magyarok ősapja. Más nevei: Nimród, Heraklész.

 

Az "f" betű a Föld szójeléből alakult ki az akrofónia során. Azért ilyen alakú (pl. a kínai írásban és az asztrológusok jelrendszerében is), mert a 100 és 50 ezer évvel ezelőtt lakott őshaza, az Éden térképe ilyen. Az Ószövetség is leírja: Isten teremtett egy kertet, abban egy forrást, amelynek a vize négy irányba folyik. Ez a jel tehát az isteni teremtésre emlékeztet.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 33

Abban azonban igazad van, hogy Velemér nem az izgatott emberek hazája. Itt ugyan sokat kell dolgozni, de azt emberi módon teszi minden őslakos. Mindig ráérnek munka közben is megbeszélni a megbeszélnivalókat. Veszekedni, idegeskedni egyetlen velemérit sem hallottam 15 év alatt. Az egyik szomszédom azt mondta, hogy régen is így volt ez. Hajnal háromkor indultak ki a földre s este 11-kor jöttek vissza énekszóval.

 

Előzmény: branyiszko (30)
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 32

 Ez itt a fűben egy veleméri macska.

 

Nincs kettő a képen, csak egy, ezzel kell beérned. Ő azonban igen kitűnően érezte magát lustálkodás közben. Ha nagy leszek, magam is veleméri macska leszek. Az a fa, amelyik árnyékot vet rá, ma már nem létezik. Több villám belecsapott, míg végül a közelmúltban kivágta a gazdája. A macska azóta nyilván lelépett onnan. Így múlik el világ dicsősége.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 31
Na igen, de melyik volt az erősebb?
Előzmény: branyiszko (30)
branyiszko Creative Commons License 2005.05.17 0 0 30
Izgalmasabb lenne a topicod, ha furfangos kérdéseket tennél fel magadnak, amit aztán rövid gondolkozás után helyesen megválaszolnál magadnak.

Ismered?
"Álmomban két macska voltam, és játszottam magammal."
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 29
 S így néz ki egy régi veleméri madárkalitka. A Körmendi Vármúzeum munkatársai restaurálták, amelyért ezúton is kifejezzük a hálás köszönetünket. Ma a veleméri Sindümúzeum egyik kiállítási tárgya.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 28
 Így néz ki a cserépmadár közelebbről.
rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 27

 A veleméri Cserépmadár szállás homlokzata.

 

A tető ormán egy pici cserépmadár üldögél az első, zöld mázas kúpcserépen. Tóth János veleméri gerencsér (fazekassághoz mesterfokon értő parasztember) készítette 1900 táján. Azóta dacol az elemekkel s nézi az erdővel fedett dombokat, amelyeken túl az elcsatolt Muravidék fekszik. A madár a valahai rigászat emléke lehet. A száz évvel ezelőtti századfordulón ugyanis divatja volt a rigófogásnak. A befogott rigókat eladták városi kalitkák lakójának. Egy-egy rigász akár száz madarat is meg tudott fogni egy nap. Némelyik ház a rabbá lett rigók árából épült az Őrségben.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 26

 Veleméri istálló.

 

 

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 25

 

Szépen felújított bajánsenyei lakóház.

 

A mai Bajánsenye négy kisebb falu összevonásával keletkezett, a név közvetve, vagy közvetlenül Baján avar kagán nevét őrzi. A környéken a Baján név ma is használt családnév, közvetlenül ebből is eredhet a falu neve. A baján szó "gazdag" jelentésű a török nyelvekben s genetikusan összefügg a magyar vagyon szóval is.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 24

Az őriszentpéteri teleház honlapjáról származó leírás:

 

*******************************************

 

Vas megye délnyugati szöglete, az Őrség, mind történelmi, mind néprajzi szempontból az egyik legérdekesebb kistája hazánknak.

 

A honfoglaló magyarság hathatós rendszert épített ki a törzsszövetség szállásbirtokainak peremén. Elsősorban a nyugati határok megerősítéséről kellett gondoskodnia, hiszen a X. századi kalandozások kettős veresége után, de még inkább a római császárságnak a fiatal magyar feudális államot hűbéresévé kényszeríteni kívánó XI. századi politikája miatt elsősorban itt kellett ellenséges haderő betörésére számítania. Így jött létre a – a folyók völgyének elmocsarasításával, a járható utak elzárásával – a magyarság akkori harcmodorának megfelelő, korszerű biztonsági berendezés: a gyepű. Ennek hadi fontosságú helyeire az egész környéket szemmel tartó őrséget telepítettek. A törökös szervezettségű lovas nomád népek íratlan szabályai a hozzájuk csapódó népelemeket kemény hűségpróbának tették ki. Meghatározták elhelyezkedésüket: előrenyomuláskor legelöl, visszavonuláskor hátul, megtelepedéskor legszélül. Ez az elv érvényesült a honfoglalás illetve az államalapítás után a nyugati gyepű őreinek kijelölésénél is: a határ mosoni részét avarok, Sopron környéki szakaszát besenyők, vas megyei részeit székelyek, a Göcsejt ismét besenyők biztosították.

 

A Vas megyei gyepűszakasz lényegében két nagyobb egységre: a Rábától északra húzódó Felső-Őrségre és a Rábától a Zala és a Kerka forrásvidékéig terjedő Alsó-Őrségre osztotta. A Felső-Őrség magyar lakosságát a XIII. századi oligarcha-háborúk, valamint a Kőszegnél elakadt 1532. Évi török hadjárat dúlásai rendkívüli mértékben felmorzsolták. A lakatlanná vált őrfalvakba főuraink német (hienc) jobbágyokat telepítettek. Szép számban költözött ide a XVI: században, a török elő menekülve, horvát lakosság is. Mindezek eredményeképp a Felső-Őrség magyarsága – a magyar nyelvterület legnyugatibb pontjaiként, nyelvszigetként - a Pinka völgyének négy községe: Felsőőr, Alsóőr, Őrsziget, és Jobbágyi lakosságára zsugorodott. Ma Ausztriában. Emiatt, ha ma Őrségről beszélünk, elsősorban az Alsó-Őrséget értjük.

 

A Zala és a Kerka közötti 18 őrségi falu lakossága mint őr, vagy lövő, íjász teljesített katonai szolgálatot. A királyi vármegyének alá nem rendelt, a területileg attól független határispánsághoz tartozó szabad harcosok. Élükön, a XIII. századtól erődtemplommal is rendelkező, Őriszentpéteren székelő őrnagy állt. A IV. Kun Lászlótól 1284-ben kiállított kiváltságlevelük 106 őrálló családot sorolt fel a 18 településen. Utódaik döntő többsége ma is ugyanezen falvakat lakják, s ez egészen egyedülálló jelenség a magyar történetben. Históriánk rendkívül hányattatott volta miatt nincs még egy etnikai csoportunk, amelyben a kontinuitás, a települések családjainak, tehát az eredeti lakosság fennmaradásának folyamatossága ilyen módon bizonyítható lenne.

 

Ha a határvédelmi jelentősége e nyugati szakaszon idővel, a középkor kései századaitól egyre jobban elhalványodott is, az Őrség lakosságának kiváltságait több uralkodónk megerősítette. Kiváltságos helyzetük, szabad jogállásuk – ellentétben a Felső-Őrségiekével, akik a magyar rendiség történelme során mindvégig, 1848-ig megmaradhattak a nemesi társadalomban, ha a legalsó lépcsőfokon is, az egytelkes nemesek között is – a XVII. századtól nem bizonyult tovább fenntarthatónak: a Batthyányak jobbágyaivá váltak. II. Rákóczi Ferenc ugyan elismerte privilégiumaikat, de ezt a kuruc szabadságharc bukása után érvénytelennek minősítették. Ettől fogva 1848-ig - szüntelen kérelmeik ellenére – megint jobbágysoron kellett maradniuk.

A trianoni békediktátum a nyelvre színmagyar (felekezetileg pedig szinte teljességgel református) Őrség 18 falujából hármat Jugoszláviához csatolt át: Hodos, (Őrihodos) Kapornak, és Bükkalja (ez utóbbi Domonkosfa része) ma Szlovéniához tartozik. A Vas megye területén lévő községek közül Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány Bajánsenye név alatt egyesült, de a korábban önálló Kercát és Szomorócot is összevonták, amelynek ma Kercaszomor a neve. A mai köztudat az Őrséghez tartozónak tekinti a kistájjal délről határos és 1920-ban elcsatolt korábbi tótsági járás (tóton itt nem szlovák, hanem szlovén értendő) három magyarlakta települését: Magyarszombatfát, Gödörházát, és Velemért.

 

Nemes Népi Zakál György, az Őrség hiteles krónikása 1818-ban írt kéziratában így jellemzi e területet:

"Eőrségnek Tartománya fekszik az Országnak Napnyugati Szélén T. N. Vas Vármegyének Déli részében, dél felől közel a Vandalusok, napnyugat felől pedig a Stáerek szomszédságában; ...Áll ez a kis tartomány és eleitől állott 18 kisebb nagyobb Hegységekből, amelyek a régi irományok szerint ily rendel következnek: Zalafeö, Eöriszent Péter, Ispánk, Kisrákos, Zakniér, Nagyrákos, Pankasz, Zatha, Kerkás Kápolna, Bajánháza, Saniaháza, Dávidháza, Kothormán, Kercza, Szomorócz ,Hodos, Kapornak, Bükkalja"

 

Az Őrségi emberek élete csupa harc, csupa küzdelem volt, még csoda, hogy ennyien megmaradtak a hosszú küzdelmek alatt. Ugyanakkor életük példa lehet az utókor számára is, mert helytállásból mindig jelesre vizsgáztak.

rovó Creative Commons License 2005.05.17 0 0 23
  Nincs még egy olyan tája Magyarországnak, ahol ember és természet, hagyomány és jelenkor ilyen harmonikusan illeszkedne egymáshoz. Szelíd dombvidék e táj, haragoszöld fenyvesekkel, szőke bükkösökkel, zsindelytetős ódon házakkal, barátságos emberekkel. A dombok alján a bársonyos zöld színekben pompázó völgyek mélyén patakok csordogálnak oly lassan, mintha nem is folyna zöldesen csillogó vizük.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!