Több, mint egy évtizede járunk vissza a Belső Őrségbe és azóta bűvöl el bennünket ez a varázslatos táj. Mindig találunk valamilyen új csodát a természeti és az épített környezetben, vagy az őrségi emberek tiszta világnézetében. Aki néhány felhőtlenül békés napra és csendre vágyik, annak bátran ajánljuk a Belső őrségi falvakat, köztük is különösen a szívünkhöz nőtt, középkori templomáról híres, erdőkkel koszorúzott dombok ölelésében fekvő Velemért. Azt tervezzük, hogy naponta újabb képeket mutatunk be a Belső Őrségről. Ezek egy részét (tájismertetővel és túraajánlatokkal együtt) a www.tar.hu/cserepmadar honlapon és a hozzá csatolt lapokon egyszerre is meg lehet tekinteni. Kérjük mindazokat, akik jártak a Belső Őrségben (Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa), hogy írják le a tapasztalataikat és tegyék fel ide az ott készített fényképeiket is! Az Őrség minden látogatóját, lakóját és tisztelőjét köszöntjük ezekkel a képekkel.
A felsőlendvai vár emeleti folyosójának részlete. Felsőlendva ma Szlovéniához tartozik, azonban az őrségi szállásokról autóval egy néhány órás kirándulás keretében meglátogatható.
A veleméri Sindümúzeum kiállítási tárgyainak egyike a nagyrákosi Farsang Adrienn fazekas cserépedénye. A Sindümúzeum a Cserépmadár szállás udvarán tekinthető meg díjmentesen (de a látogatás időpontját előtte egyeztetni kell a 06/20/534-2780-as telefonszámon).
Megjelent egy kritikai kötet Mandics György közelmúltban kiadott "Róvott múltunk" c. trilógiájáról. A két szerző nem ért egyet abban, hogy léteznek-e a székely írás szójelei, vagy sem. Ebben a kritikai kötetben megjelent a veleméri rajzos sindük jeleinek összehasonlító táblázata, amely alapján - és további adatok segítségével - válaszolni lehet a kérdésre.
A másik sindün a Bél szójele mellett a Föld jele is szerepel négy példányban. A teremtett és rendezett világ középpontjában egy forrásból fakadó négy szent folyó térképe, amely a világot négy részre osztja. Veleméri Sindümúzeum.