Több, mint egy évtizede járunk vissza a Belső Őrségbe és azóta bűvöl el bennünket ez a varázslatos táj. Mindig találunk valamilyen új csodát a természeti és az épített környezetben, vagy az őrségi emberek tiszta világnézetében. Aki néhány felhőtlenül békés napra és csendre vágyik, annak bátran ajánljuk a Belső őrségi falvakat, köztük is különösen a szívünkhöz nőtt, középkori templomáról híres, erdőkkel koszorúzott dombok ölelésében fekvő Velemért. Azt tervezzük, hogy naponta újabb képeket mutatunk be a Belső Őrségről. Ezek egy részét (tájismertetővel és túraajánlatokkal együtt) a www.tar.hu/cserepmadar honlapon és a hozzá csatolt lapokon egyszerre is meg lehet tekinteni. Kérjük mindazokat, akik jártak a Belső Őrségben (Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa), hogy írják le a tapasztalataikat és tegyék fel ide az ott készített fényképeiket is! Az Őrség minden látogatóját, lakóját és tisztelőjét köszöntjük ezekkel a képekkel.
A Belső Őrség szálláshelyein megszálló vendégek eljuthatnak az egyik autentikus fazekasmesterhez, Zsohár Gyulához, akinek Őriszentpéteren és Magyarszombatfán is van bemutatóterme, amelyekben mindig nagy választékát találja a népi kerámiáknak.
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szálláshely, amely onnan kapta a nevét, hogy a pajta végében (ahol épült) eredetileg egy csinyálóház volt (így hívták Veleméren a műhelyt, amelyben fazekastermékeket és fatárgyakat készítettek). Manapság a leggyakrabban elhangzó kérdés az, hogy mit is lehet ebben a házban csinyálni? Ezt elsősorban hölgyek szokták megkérdezni, akiknek a gondolataiba olyan nehéz belelátni. Legutóbb egy egyetemistalányokból álló csoport kanyarodott be a sarkon, a szemük csillogott, amikor átszellemülten felsóhajtották az égre: Csinyálóház!
Az "Isten országa" mondatjel a veleméri Sindümúzeum egyik boroskancsójáról. A mondatjel a székely írás "us", "nt/tn" jeléből és a magyar heraldikából ismert "ország" képjelből áll. Mégsem innen-onnan összeszedett jelhasználat ez; mert ez a fazekasok által használt népi jelkészlet az eredetét tekintve korábbi a klasszikus székely írásnál is, meg a középkori heraldika jeleinél is.
A boroskancsót az alsópáhoki Czibor Imre fazekasmester készítette, akinek három szobája is faltól-falig tele van szebbnél szemben hiteles másolattal - ezért lett ő a Sindümúzeum legfőbb szállítója.
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház egy őrségi szálláshely. Az udvarán ebben a székben (és a között e azóta megjelent asztalon igen kellemes kávézgatni a naplemente langyos sugarait és a végtelen békét élvezve. Ez itt egyébként a Sindümúzem épületének sarka. A tető kinyúló része alatti terasz védelmet nyújt eső ellen is, de az a kép készítésekor nem volt.
A Fettich Nándor által készített rajz szenzációja a ma már csak keresztként látható jel, amely a székely írás segítségével "Du/Dana (is)ten" alakban olvasható el. Ugyanez a mondatjel szerepel a székelyderzsi rovásírásos téglán is - azt se tudta eddig elolvasni senki, mert betűkkel próbálkoztak, holott szójelekből áll.
