„… A föld gyomrának különféle hasadéki, rései, üregei, melyeken által a tengernek vize és gõze a forrásoknak és kutaknak formálására szüntelen béhat és melyekben az altüzek és szelek is foglaltatnak: ezek szelek és tüzek pedig három kiváltképpen való míveléssel vannak; elõször a föld alatt való vizeket a különféle réseken által felhajtják, hogy azok valahol a föld színén kiforrjanak; másodszor a tûz az érceket és drága köveket csodás módon összeforrasztja és annak idejében megérleli; harmadszor az alszelek a tûzzel egyetemben néha a földet szörnyen megindítják, mert midõn azok a tengerbõl béható bõvebb vizektõl összeszoríttatván nagyobb tért keresnek, arra mind addig futkosnak a földnek üregeiben, valamíg annak indításával és meghasításával valahol iszonyú bõgve ki nem szakadnak. Ebbõl már könnyû annak okát látni, hogy a tenger mellett oly gyakor és oly rettenetes a földnek indulása, mert ott tudniillik a tenger nagyobb erõvel béfoly a földnek üregeibe, következendõképpen könnyebben szorítja össze az azokban lévõ tüzeket és szeleket, hogy azután azok valahol szabad kimenést keresvén, erejek szerint a földet megremegtessék…”
A fentiek ismeretében világos, hogy a földrengések ellen akkor véd a birkavese, ha az alszelekre és az altüzekre hatással van, azokat gyengíti, megszünteti. Ez pedig könnyen ellenõrizhetõ kísérletileg is.