Ez nagyon nagyon erdekes. Hasonlit azzokra a dolgokra amelyen mostanaban elgondolkozom..
Meg nem tanulmanyoztanm a Te kedves pontikra kidogozott segitsegedet. osszinten miondom: nem volt idom komolyabb dolgokra.,,,
Megint hetvegere halasztottam.
A konyvuzlet Miklosa,egy nagyon kedves ember,megszerezte nekem "A hermeneutika elmelete " Fabinyi Tibor,1998-as szegedi vallogatasat,Auerbach,Palmer,Ricoeur,Hirsch,Szondi ,Frye,Kermode szoveggyujtemenet.Mert elzarkozas ide ,elzarkozas oda,azert ha megerteni tudom szeretnem is.
Richard Palmer,megvigasztal, szerinte tobb ponton erezheto Hegel es Heidegger kozos hatasa mikor a "szovegen at kozvetitett hagyomany es a tortenelmen kereszttul,az annak a segitsegevel mukodo tudat " dialektikus egymasra valao hatasarol beszel.
Nagyon sok anyagon kellene atragnom magam hogy azzokhoz a forrasokhoz keruljek amire szuksegem volna, az engem izgato kerdes valahol valo esetleges felvetesenek megtalalasara...
Mint ahogy a budhistak uton vagyok,uton vagyok ,szep is ez a Dharma de nem tudom hogy a Nirvanahoz eresig meg van -e az amit keresek..van erre meg biologiai idom..
Csak egy a te VV definiciódra rímelő hozzászólás - átmásolva.
"
Persze, hogy evolúciós előny a nyelv. Azzal, hogy képesek lettünk a jelen pillanatból és az aktuális környezetből kilépni, és osztályozni, tervezni, jósolni, összehasonlítani, értékelni olyan lehetőségek tucatjait, amelyek nincsenek is jelen az adott pillanatban (és soha nem is voltak vagy lesznek), mérhetetlen előnyre tettünk szert a többi fajjal szemben. Az más kérdés, hogy ez a képesség bizonyos területeken -- a "belső" világunk -- rosszul sült el.
Itt minden "technikai" máz nélkül - puszta elmejátékként.
Nos ez a "többség" nekem eddig nem igazán jött át a filozifia olvasmányaimból. Sőt ! De lehet, hogy csak az indulás túlzottan szaktudományos iránya "segitett" elkerülnöm mindezt. Avagy nagyon máshol húzodik a "real" határa - de erről a fizika tehet.
Igen. De n3em bba kulonben kedvesen allahuzott ertelembe mint gondolnad. Aki amtor es valami tobbsegnek ellentmondo velemynnel marad mindig is fel attol hogy huyleseg amit allit. Ha masok,szakik, is fuggetlenul ugyanonnan a kulturkorbol es tortenelmi hatterbol kiindulva ugyanarra a konkluziora (es milyen szepen levezetve ) jutt el,akkor legalabb is annyi van ,hogy a velemenyed egy kepviselheto ellenvelemeny , nem ignorancia kepzodmenye.
Hm .. Én is a valódi világ nyomán indultam el. Végigkövettem amit ez ügyben a XX. század alkotott. Olcsó poén lenne, hogy eljutottunk a ValóVilág-hoz :(
De a valódi hozadékával sem tudok rajtad segiteni - nagyon hosszú út.
No meg ha a lényeg ez: "Boldog vagyok hogy nem vagyok egyedul" ...
Hujj ennek nagyoin orulkok,. Most eppen elkeszuok.Hetvegen kerul sor az alapos atolvasasra,.koszonom.
Addig is:nagyon meglepett Szekely Kanos : A valoid vilag, Osziris Kiado,1995-os konyve.Kolozsvari felettem jart egy par evel,ismert ember volt,nagyszeru kolto de nincs sehol elerheto kotete.Majd Eedelybe megtalalom,remel3em. O ir Heuóideggerroo Hegelroo uyg mint ahoyg en erzek (lehet ert uyganonnna indultunk ..) es kituno amator regalas a metafiztioatra. Boldog vagyok hogy nem vagyok egyedul. De mindent elolvasok amit irsz.,.
Elnézést, de csak mostanra készültem el egyfajta válasszal. (De alapvetően dolgozom, kisiskolás gyerekeim vannak, a VV másodlagos.) Ráadásul egyáltalán nem sikerült tömörítenem.
Ez most fentről lefelé olvasandó illetve rögtön egy kis útmutató
tartalomjegyzékkel kezdem :
I. I.1 Kivonat a természettudomány módszereiből
Z. Vázlatosan a természettudomány módszereiről: - objektivál - általánosít - redukál - kauzalizál W egyszerűsítés Y Kutatási folyamat általánosan X Természettudományos törvények érvényessége
Z.3 - redukál (Z.2 az általánosítás leggyakrabban alkalmazott metódusaként) Z.4 - kauzalizál (kiiktatja a teleologikus magyarázatokat) - következik Z.1-ből - az alábbiak szerint Z.4.1 A szubjektív elemek leválasztása egyben de-antropomorfizál és ez az út
vezet a teleologikustól a kauzális magyarázatokhoz, törvényekhez.
(És a maga területén ez így van jól. Hiszen pl. egy fizikai kísérlet bárki által
megismételhető - ha a feltételeket betartjuk, ugyanazt az eredményt adja.)
Z.1 + Z.2 A természettudomány tehát olyan törvényeket alkot (erre törekedve)
amelyek nem tartalmazzák és ennek következtében -- Z.1+2.1 nem kezelik a szubjektivitást és az egyediséget --- ezen metódusoknak, a természettudomány területén elért sikerességüknek
következményeképp: -- Z.1+2.2 Általánosan elfogadott nézetté válik a szubjektivitás másodlagossága,
sőt továbbvive: ami szubjektív avagy egyedi az tudományosan lényegtelen
W.1 - Az objektiválás és az általánosítás a fentiek szerint tulajdonképpen
egyszerűsítés (W.1.1 - az egyszerűsítésnek a speciális esetei)
(Ez is szükségszerű, hogy kezelhető, átlátható részekre bontjuk a problémákat)
W.2 - A megismerés, kutatás két részfolyamata - általánosan - W.2.1 Analizálás (részekre bontva vizsgál) W.2.2 Szintetizálás
W.3 - Z.1 + Z.2 tudományos sikeressége okán a fenti kettőből mára az analizálás került túlsúlyba - negatív következmények: -- W.3.1 Az egyszerűsítő irányultság nem kedvez a komplex folyamatok egységben
kezelésének -- W.3.2 A gondolkodási metódusban és ennek következtében a képzésben is ez az
irány rögzül --- W.3.3 Továbbá elég "erőforrás" sem jut a szintézisre
W.4 W.2.1 túlsúlya miatt jellemzően "rész"(terület) magyarázatok, törvények
keletkeznek
W.5 A "teljes" magyarázatokat a rendelkezésre álló W.4 (rész)magyarázatokból
származtatjuk a (W.1.1) lehető legegyszerűbb módon. Ezért az egész jelenségkört (amit épp magyarázni szeretnénk), az ismert
Y.1 A tapasztalatokból indul ki, illetve ezeknek egy kiválasztott
csoportjából Y.2 Felállít egy magyarázó hipotézist Y.3 A hipotézisből levezet következményeket Y.4 A következtetéseket ellenőrzi (összeveti a gyakorlattal, megpróbálja
kimérni ...) Y.5 Ha szükséges Y.4 szerint korrigálja, pontosítja Y.1-et vagy Y.2-őt,
vagy mindkettőt.
Y... Ezt a kört folytatja addig amíg kielégítő eredményre nem jut.
X. Természettudományos törvények érvényessége
- X.1 a tudományban teljesen elfogadott, sőt alapvető módszer a közelítés -- X.1.1 ez egyrészt adódik (Z.1+2 -ből) -- X.1.2 akkor is alkalmazzák ha a vizsgált folyamatra különböző hatások mértéke
nagyságrendben tér el - hiszen a legtöbb esetben elég az így kapott pontosság --- X.1.2.1 A gyengébb hatások korrekciós beépítésére a matematikai
apparátus is ki lett dolgozva pl. a fizikában (perturbációszámitás)
-- X.2 Következmények --- X.2.1 az eredmények kötelező része lett a pontosság megadása --- X.2.2 a törvények kötelező része lett az érvényességi feltételek, terület
megadása
- X.3 Véglegesség -- X.3.1 a tudomány sohasem mondhatja (pl. X.1 miatt sem), hogy egy adott
eredmény "abszolúte" igaz. --- X.3.1.1 mindig jöhet egy pontosabb elmélet --- X.3.1.2 mindig jöhet egy újabb jobb elmélet --- X.3.1.3 véges számú bizonyítékkal logikailag lehetetlen kizárni új
cáfoló tény lehetőségét (K. Popper)
-- X.3.2 Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy a törvényei nem "érvényesek", csak
a X.2..,X.3.. figyelembe veendő. (Például vegyük a klasszikus és a relativisztikus mechanika kapcsolatát)
A természeti törvényekből a megismerés, a kutatások, az analizálás (W.2.1), redukálás (W.5) során kialakul egy hierarchikus rend. Illetve az ennek a szintjeit, specifikus törvényeit vizsgáló szaktudományok sora.
az elemi részecskékből atomok épülnek fel - fizika az atomokból egyszerűbb majd bonyolultabb vegyületek - kémia a vegyületekből sejtek, a sejtekből szervek, szervezetek (növény, állat, ember) -
biológia az emberek éreznek, gondolkodnak - pszichológia csoportokat alkotnak - szociológia a csoportokból társadalom épül fel és változik - politika, történelem a társadalom működése kultúrát, művészetet és technikát hoz létre a technika és a kultúra virtuális világot indukál ...
I.2.1 Ezt fogom a továbbiakban _szerveződési_szintekként (röviden szintekként)
emlegetni. Ez, ahogy a fentiekben látjuk egyre növekvő bonyolultságú rétegeket jelent.
I.2.2 Illetve az emberrel megjelenik a tudat amely terveket készít (Z.4), megpróbálja
végrehajtani ezeket. Továbbá az eseményekre és a saját gondolataira nemcsak reagál, hanem reflektál is.
Nos akkor erre alkalmazzuk az I.1 hozzászólásban szereplő jól bevált módszereket.
Illetve nézzük meg, hogy az elmúlt században ezek alkalmazása milyen eredményekre vezetett. És azt látjuk, hogy a természettudományon túl a társadalomtudományokban a hatalmas eredmények mellett sem alakult ki máig egy a fizikához hasonló eredményességgel alkalmazható elméletrendszer, elméleti alap és keret, inkább egymással versengő hipotézisek élnek.
Mi is lehet ennek az oka ? Lehet-e direktben alkalmazni a természettudományos
módszereket vagy nem.
I.2.3 Természetesen lehet, azonban (Z.1 , X.1 + I.2.2) nem szabad elfeledkezni arról, hogy többek közt a tudati tényezőket eleve megpróbáltuk kizárni, azaz ezzel egyfajta közelítést alkalmazunk.
- I.2.3.1 Tehát valahogy meg kell állapítanunk a közelítés pontosságát (mekkora
hatású tényezőt, okot hanyagolunk el)
- I.2.3.2 avagy milyen feltételeknek kell teljesülni, hogy egy megadott
hibahatáron belül maradjon az eredményünk (pl. a kísérleti személy nem tudhatja, hogy kísérlet résztvevője ...)
Amíg ezeket betartjuk, teljesen tudományosan járunk el. Viszont a növekvő
bonyolultsággal párhuzamosan egyre több olyan elem (vágy, hit, eszmék, ezek
kölcsönhatása) jelenik meg amiket egy szigorúan objektív, racionális avagy reduktív
elmélet "kötelezően" figyelmen kívül hagy.
I.2.4 Ebből számomra az adódik, hogy ki kéne olyan módszereket is dolgozni, amely
ezeket a nagyobbrészt szubjektív hatásokat is feldolgozza. És az általad
"metafizikának", általam inkább szellemtörténetinek nevezett irányzatok eleve erre a területre koncentrálnak.
I.3
Mi az amit én a magam számára a "metafizikus" megközelítésekből leszűrtem - pár alapfogalom szintjén. (Amit a magam kérdéseiben is felhasználhatónak találtam.)
I.3.1 Hermeneutikus kör
A megismerés - ha akarjuk, ha nem - előzetesen tételezett ismeretekkel, fogalmakkal indul, ha az analizálás során mélyen és részletesen visszakérdezünk. A megismerés útja olyan, hogy mikor elegendő új ismeret gyűlik össze, sor kerül az addigi törvények és az ezek alapjául szolgáló kiindulás revíziójára, az előzetes megértésben, fogalmakban megbúvó alapfeltevések felülvizsgálatára. Ez az emberi megismerés alapstruktúrája, a hétköznapokban éppúgy, mint a tudományban (Y).
I.3.2 Hermeneutikai megközelítés
Célja a történelem, a társadalomtudomány "megismételhetetlen" szituációira is
törvényeket alkotni. Olyan módon amely a (emberi, társadalomtudományi) folyamatok magyarázatában a résztvevő szubjektumok céljainak és az azt meghatározó miérteknek, vágyaknak az értelmezését használja fel az általánosabb leírásra, törvényszerűségek felismerésére. Sőt legtöbb esetben ezeket a nem materiális okokat tartja elsődlegesnek.
"(53):" virtualis-realis kapcsolat egy materialis is es nem csak egy spiritualis " -
ezt én sehol sem kérdőjeleztem meg. De ez fordítva is így van ? Azaz Te elfogadod, hogy a virtuális-reális kapcsolat szellemi is és nemcsak materiális ? Avagy ahogy írod, ezt Te negligálod teljesen "lényegtelenként"?
II.1.1 (57, 73):"a realis vilag lenyomatta"
Tekintve, hogy én sehol sem állítottam, hogy a kultúra, a VV nem a reális világra épül
rá (ámbár azt már vitatnám, hogy a VV "direktben", egy lépcsőben II.5) - a lenyomatát megtalálod benne. Viszont erre én azt mondom, hogy "naés ?" (Egy analógia az elemi részecskék, elektronok, protonok, neutronok bennem is megtalálhatóak és a kimutatásuk egyes esetekben /pl.:CT/ igen hasznos is lehet. Azonban az én "leírásomban" működésem megértésében, különös tekintettel az itt a VV-ben elkövetettekre, nem ez a releváns, meghatározó ). Merthogy a kettő közt van pár szerveződési szint (atom, vegyület, sejt, szervek az analógiában) pl. minimum is a kultúra maga. És ahogy te is írod (70):"a kultura nem materialis", valamint (1):"kutatni az anyag bizonyos szeletet" - ezeket a szinteket pedig az általad is említett kis lépésekben, részletesen elkülönítve őket (43):"ahhoz hogy megertsem szuksegem van a felbontasara" - lehet feldolgozni (és hát
ezen terület felbontásával, ezzel az "onfinomitasaval" ugye a metafizika foglalkozik).
II.1.2 A lenyomat keresése többek közt azért is naés, mert a XX.sz.
társadalomtudománya - a természettudomány XIX. századi még nem kis mértékben
determinista szemléletével - folyamatosan ezt vizsgálta. Az eredmény pedig ?? Ha
meglenne, akkor már eleve nem lenne mit vizsgálnod! Nem inkább olyan úton adódhatnak érdekes eredmények, amelyek nem ezen a főcsapáson haladnak (és a totális relativizáltságén sem) ?
II.1.3 Felépítmény
Én azt mondom a VV ráépül, te azt mondod tükröződés - végül is mindketten
felépítményként kezeljük. Mégis fel kell hívnom a figyelmed, hogy a két megközelítés
közt van némi különbség szvsz, az irányultságában. A ráépülés, az új szint
értelemszerűen magában foglalja a szintre specifikus, akár az alapokból nem
determinisztikusan következő törvényszerűségek lehetőségét. Míg ez a "nem ... mint
szellemi lehetoseget, ... a realitas lebego arnyeka" - az ebben alkalmazott
"materiálisra redukáló" igyekezet esetén számomra kérdéses. Lehetséges-e így többletet találni egyáltalán az alapokhoz képest.
Pont a VV lehetőségeinek generálási folyamata - hogy Carvalho kifejezését használjam - válik súlytalanná, lebegővé. (De lásd még II.2.2 ) - azaz az absztrakció folyamata.
II.2 Absztrakció
II.2.1 Annál is inkább "naés" a lenyomat, mert a VV kérdéskörét Te szeretted volna az absztrakció mikéntjéhez kapcsolni (28):"magat az absztrahalas modusat". Ha pedig dedikáltan csak a "reális" összetevőjét keresed, az szvsz szükséges de nem elégséges (I.2.2-I.2.4), avagy ahogy te is írod (28): ""Az absztrahalas emberi gondolkozasi folyamat".
( Ámbár továbbra is kérdés (67,69) mi is a "real" határa nálad ?? Mi a metafizika
definíciód ?? Játszik-e lényegi szerepet ?).
Avagy az az állításod, hogy a VV-ben a kultúra szerepe elhanyagolható, lényegtelen,
kihagyható a leírásából, magyarázatából ? (71 kérdései ismét)
(72): "Ha ugy erted hogy a virtualis vilag metafizikat ker,akkor azt hiszem hogy
tevedsz..." - Ha már a kultúra maga nem materiális, akkor egy a fölé kialakuló szint az milyen ? Ha már ennyire zavar a metafizika, akkor használhatjuk inkább a metakultúra szót. (Avagy fogalmazhatjuk a kérdést úgy is, hogy - a materiális tartalom felől megközelítve - a VV-ben több vagy kevesebb immateriális tényező meghatározó mint a kultúrában ?)
II.2.2 Mi is az absztrakció.
Előrebocsátom, hogy azt az állításod (1):"a virtualis az emberi absztakcio
kovetkezmenye" ... elfogadom. Azzal a pontosítással, hogy ez egy - speciális -
következmény, amit az emberi absztrakció létrehoz (sok más mellett).
Közelítsük meg akkor a te tükröződéselméleted felől, keressük meg a te kutatási
programod szerint az adott kor lenyomatát (a művészetben, a VV-ben). Ez
természetszerűleg nem fog megegyezni a reálissal, egy abból absztrahálódott, módosult valami lesz. Azaz tisztán materiális szempontból a valóság eltorzított, szűrt képe. Ha azonban tényleg ennek a feldolgozási folyamata érdekel, akkor pont azt kell vizsgálnod, hogy miért pont az adott módon transzformálódik. Erre több komponensnek van hatása pl. a valóságnak, a kulturális közegnek és az egyedi szubjektivitásnak. Ha a vizsgálódásból mind a szubjektivitást, mind a kulturális tényezőket kizárod, akkor mi marad egyáltalán ?
(Nem pont csak a szűretlen - nem absztrahált rész ?)
II.2.4 Az absztrakció kapcsán nem én javasoltam, hanem Te választottad a
művészettörténetet, esztétikát.) Ezt sem igazán értettem, egy a szubjektivitástól nem kevéssé terhelt területet ?
Bár most már el kell ismernem, hogy tévedés volt ebbe valami a szokványos
racionalizmuson túlmutató tapasztalatot, bölcsességet belelátnom. Így viszont - az
általad tételezett egyszerűséggel szemben - marad az eltakarítandó szubjektivitás
nehézsége, bonyolultsága - amit talán már kezdesz érzékelni :) .
A hermeneutikát sem én szedtem elő javaslatként, csak a te megjegyzésedre (Életem három legf. könyve 6534) "rajottem hogy mindig is hermeneuta voltam" reagáltam.
II.3.1 Ugyebár én sokáig nem is ismertem a hermeneutikát, inkább tudományfilozófiával foglalkoztam. Ebből ismertem meg a kutatás sémájának általánosított leírását (Y). Számomra a hermeneutikai körrel találkozva (I.3.1) egyből adódott a párhuzam ezzel.
Számomra ez a párhuzam azt illusztrálja, hogy teljesen más tudományterületről,
alapfeltevésekből indulva is hasonló "módszerekhez" juthatunk. Avagy az emberi
gondolkozásmód egyfajta közös "konstans" részét mutatja.
II.3.2 Az előzetes tudás - ami maga is a legtöbb esetben korábbi tapasztalatok
gyűjteménye - egyáltalán nem változtatatlan (a-priori adott) kősziklába vésett valami. Legalábbis semmilyen kikerülhetetlen logikai szükségszerűségből nem adódik a "változhatatlansága", ahogy Te a Flemminges megjegyzésed alapján gondolod - már ha nem "dacból" hanem tudományosan avagy történelmien élünk vele, ha az új ismeretekre nyitottan, a tapasztalatainkkal szépen korrigáljuk és ezzel futunk neki újra az elmélet finomításának, majd ellenőrzésének.
II.4. A hermeneutika használata
Illetve a szellemtudomány azzal, hogy rávilágít arra a tényre hogy sosem üres lappal
indulunk ( ez egyáltalán nem a metafizika "következménye, ez tény), az alapfeltevések tudatosításával segíti, kontrollálhatóbbá teszi a korrekciókat. (Hogyan tudnál egyáltalán korrigálni olyan előfeltevést, amelyet magad sem ismertél fel ?)
Számomra ezek jelentik a hermeneutika igazi relevanciáját (előző bekezdés és a
párhuzam).
II.5 Szerveződési szintek
Ezt leginkább azért említem itt ismét, mert egyrészt ez (I.2, II.1.1) a
materiális/immateriális összetevők (hatásuk mértéke) szerint egy folytonos skálát képez inkább, nem egy fekete fehér átmenetet . Illetve én arra jutottam, hogy az immateriális tényezők elhanyagolása (I.2.3) attól kezdve megkérdőjelezhető sőt jogosulatlan ahol megjelenik az emberi tudat (de erről szólt már (39) is). Ennek is két aspektusát emelném ki most:
- a tervezést, és ezzel a teleologikus viselkedést (Z.4 ) - a reflexiót a saját cselekedeteinkre (egyfajta narrációt) (I.2.2)
Számomra ilyen egymásra rétegeződő szintekben érthető meg a világ.
Avagy megpróbálkozom egy egyszerű (bár determinisztikusságánál fogva kissé sántító) analógiával az elemi matematikából elindulva. Azt mondod ez is érdekel. Tehát a számok is egyfajta hierarchiát képeznek. Van a pozitív egész számok halmaza és a köztük értelmezhető műveletek +/- . Azonban ez kisebb számból nagyobbat kivonva kivezet az alaphalmazból és így felépíthetjük az egész számokat. Az osztással a racionális számokat. Majd onnan a gyökvonással az irracionálisakat. Ez is egymásra épülő szinteket ad, azonban minden szinten lesznek új saját szabályok is.
Ezek alapján - a persze igencsak hosszúra sikeredett fejtegetések után - a válaszom a (68) kérdésedre: "Vagy azt allitod hogy metafizika a kulcs a megismereshez ?"
Bizonyos területeken _már_ nem kihagyható. Ennyi és nem több.
Az egyetemi tanulmányaiddal (ahogy részben már 39.-ben is írtam) pont nincs szerencséd mert itthon a tiltás évtizedei után épp most heideggeriánus irányába leng túl az inga. Nyugaton a neopozitivizmus majd az analitikus filozófia a 40-60-as években volt egyeduralkodó és az én ismereteim szerint ma is ez jelenti a mainstream-et. Ott az ez elleni fellépő "metafizikus" kritikák divatján is lassan túljutnak. Mindenesetre én egyáltalán nem érzékeltem a "metafizika" ottani "uralkodását". A
relativizmusét annál inkább, de ez azért egyáltalán nem pusztán a metafizika
"kiváltsága". Az a gondolkodás, ami a világ teljesen "atomizált" felfogásához vezet, számomra is éppúgy idegen mint tőled. Ennek ellenére az un. posztstrukturalista - talán Foucault, Lyotard, Derrida - irányban is én nem egy érdekes, adott esetben felhasználható gondolatot olvastam.
És azért a filozófia összességében találni olyan túllépési kisérleteket a filozófiában
amelyek talán többek egy régi gondolat "átfestései"-nél (Elsőre megint Habermas jut eszembe).
Tehát én nem látom, hogy a "metafizika" odaát meghatározó szerepbe tudott volna kerülni a filozófiában az elmúlt évtizedekben bármikor. Nem inkább az történik, hogy a "scientista", racionalista megközelítés megfeneklése vezet - eleve materialista és
metafizikaellenes gondolkodókat a dialektika "átfestésére". De ha Te így ezzel a nem túl pozitív szóval jellemzed, akkor ez hozhat továbblépést szerinted?
III.2 Továbblépés
Továbblépés szerintem csak a _létező "szubjektivitás" beépítése, figyelembevétele lesz - ahogy a kontextusfüggés feldolgozása, beépítése már elkezdődött az analitikus filozófiába például. Egy olyan realitáskép kialakítása szükséges, amely nem csak elhanyagolható díszletként "tükröződésként" tartalmazza a megismerő szubjektumot.
A "Metafizika" pont az általad (72) Arisztotelész kapcsán írt szerephez térhetne vissza így, új kutatási területek kijelöléséhez, elhatárolásához.
III.3. Cél
(79): "Milyen lehetoseg ad a metafizikai megkozelites a realis vilag megerteseben
(nem ertelmezere gondolom hanem felfedezesre..)"
A fentiek alapján arra adna lehetőséget, hogy a szubjektum és az ő szubjektivitása,
illetve az ezek által is meghatározott célokat is próbáljuk tudományosan leírni és
rendszerbe illeszteni és ezzel a társadalomtudományokat - amelyek most két részre a valóság mellett ugye elrobogóra és a szubjektivitást negligálóra oszlik - a
Továbbá (a herm. kör-ön keresztül) lehetővé tenné, hogy a világ megismerésének
folyamatát, amely ugyebár aktív, célokat kitűző, "csúnya" szóval telelológikus, továbbá tudati és ugye az előitéleteket sem nélkülöző - vegyük példaként a Te mostani tanulmányaid Cél:VV, eszközök: "materiális" - önkritikusabban lehessen használni (az előfeltételek tisztázása nem megkerülhető). Azaz pont objektívebbé tenni ezt a fontos folyamatot :) .
III.4. Összegzés
III.4.1 Tehát én a célkitűzésed önmagában nem tartottam eleve elérhetetlennek. De
azokkal a megkötésekkel amelyeket magaddal szemben állítasz már annál nehezebb jutni bármire is (II. pont ellenvetései).
Azzal hogy a virtuális világot puszta tükröződésként akarod megfogni, "definiálni",
eleve megnehezíted, hogy az adott szint saját specifikus, a többitől megkülönböztető törvényeit felismerd.
III.4.2 (57):"a virtualis vilag a realis vilag lekepezese","csak egy tukrozodesnek a
realisba szerzett tapasztalatoknak" Helyből a másodlagos kevésbé lényegi momentumként vizsgálod, illetve a redukálhatóságát keresve. Ezzel persze magad is beleesel a "a jellensegeket szegmensekent"-i vizsgálatának modern csapdájába. Innen nem olyan egyszerű szintetizálni.
III.4.3 Összességében alapvető ellentmondást, inkonzisztenciát látok a kitűzött
részcéljaid közt - leképezés vs. absztrahálás módja.
Mindennek a gyökere pedig a materiálison túli dolgok iránti előítéleted, amely miatt
mindazt ami ide mutat, ilyesmit igényel eleve negligálni akarod.
Végeredményben e miatt mondtam már (a 3 könyves topikban) hogy "a legjobb metódus számodra mégis végigküzdeni magad az egzisztencializmuson" - ezalatt elsősorban a "meta" fogalmak differenciálását értve.
Természetesen olyan utat követsz, amit akarsz. A végére már csak ennyi marad : A felfedezéshez pedig nyitott szem szükségeltetik.
IV.1 (57):"a virtualis elkepzelesenek-kultura utjan- amit en - nem tartok
harmadiknak hanem egyszeruen a realitas kulturnyelven valo reflektalasanak." - persze merthogy egy ilyen hierarchia számodra csak nehezíti az adott jelenség
közvetlen redukálását (63 kérdése) a materiális szintre :) Mert ha meglétét elismernéd, akkor láthatóvá válna az e terület fogalmi differenciálásának a haszna (II.1.1), nem lenne olyan egyszerű a metafizikai vizsgálatokat a (73):"magaba fordulo" kategóriába begyömöszölni.
IV.1 (73):"en a materista vilagba elek" - :) Tényleg ? És a sok ezer hozzászólás az
hol "található". Akkor kicsoda "Mumu" ? Létezik egyáltalán ?
IV.2 (73)"Schleiermacher vagy Dilthey korrekcioja utan sem lett ...", "Gadamer es
Riqueur sem segitett"
- Mit is olvastál tőlük ?
IV.3 (73):"- az az onmagat dillemaban hozo hermeneutikai kor" - ezt csak a te általad elfogadott "scientista" módon abszolutizált természettudományos objektivitás kritérium naiv alkalmazása teszi "dilemmává". (Y.5+I.3, II.3.2 -> III.3)
"ugysem tudjuk megerteni targyilagosan" - ez nem egyenlő az "egyáltalán nem tudjuk megérteni-vel (X..)
Az idézett bekezdés az (I-III) megközelítések fényében számomra leginkább egyfajta naiv igyekezet részedről, amellyel a valóságot XIX. sz-i materialista kategóriákra próbálod redukálni.
IV.4 (73):"a virtualis vilagba valo esemeny) eppen hogy a szubjektum nelkul
tortenne" -
Jól értem az elképzelésed ? Tudsz nekem mondani akár a VV-nél jóval alacsonyabb
szintről, mondjuk a pszichológiából valamit ami szubjektum nélkül történik ?
IV.5 (66-69-70): Szép és szubjektivitás. Igen ismerem a világ én, te felosztását, a probléma nem ez. Hanem logikailag ha a
szubjektivitás sokadrangú "lényegtelen", akkor Neked sem jogosult az "én"-re
hivatkoznod (70), ha pedig az adott kérdésben - szépség - mégis releváns (nem tudod objektívan megfogalmazni), akkor nem jogosult ezt a tényt felróni annak, azoknak akik ezt "hivatalosan" beismerik (pl. Habermas).
1. "Gondolom azert adtad meg" - Inkább mert egy 3. nézőpontból értékeli a német
filozófiát a XIX sz. 2. felében (Brentano -tól egész az egzisztencializmusig). De úgy
látszik nemcsak az én másféle hozzáállásomra nem vagy "vevő" . Illetve valahol olvastam tőled a "filozofikus német nép" kitételt, ahhoz is adalék.
2. Einstein - ezt a részt én nem ajánlottam, merthogy fizikus nézőpontból, hát ...
Viszont azt azért fel lehet ismerni, hogy egyszerűen azokat a "relativistákat" cáfolja
meg - ráadásul a saját eszközkészletükkel, gondolatkörükben - akik "direktben" Einstein relativitáselméletét szerették volna felhasználni önigazolásra. Merthogy szerinted az Einsteini elmélet ilyen vulgarizált szinten "relatív vagy abszolút" illetve Ortega mit mond erről. Persze ezt egy számodra nem magától értetődő nyelvezettel fogalmazza meg.
3. Az egzisztencializmust nevesítetten minősíti "s amit az egzisztencializmus
filozófiájának neveznek tévesen".
Persze egyfajta szempontból igazad van, mert mindazon bírálat amit az
idealizmussal illetve az adott irányzatokkal szemben megfogalmaz "az idealizmus már nem az igazság", nem a Te materialista megközelítésedből indul ki. Hja kérem, akkor már a kritikában megfogalmazottak is "feleslegesek" számodra, hiszen az egész eleve csak exhibicionista manír, mit bíbelődjünk akkor a miértekkel részletesen.
Mert bizony a fenomenológia és benne a hermeneutikai kör használata Ortega (az esztéta) számára - akinek a kulturális "visszahatás" magától értetődően nem hanyagolható el - természetes. Illetve pont a hermeneutikus kört felhasználva mutat rá a problémákra. De számodra ez már csak "elmázolás", "támpont nélküli minősítés" ...
A repülős analógiád pedig csak érzelmi színezés, befolyásolás , amit mindjárt én is
nekiállok alkalmazni.
Merthogy ez az egész hozzászólásod megint arra a sokadik remek példa, hogy a saját "szűrőid" hogyan, milyen mértékben határozzák meg azt, hogy egyáltalán mit veszel észre egy adott szöveg, téma kapcsán. Azaz :"nincs szubjektív eloelet nelkuli felmerese a kutatasnak" - pont
Megkaptam Ortega-t es olvasom /olvastam is szorgalmasan nem csak a nemet olvasoknak irt eloszot hanem az Einstein elmeleterol szolo resszt is.Ortega egy nagyon konyen olvashato,exhibicionista. Gondolom azert adtad meg bibliografianak mert Hegel "nyilvanvalo mertektelensegerol,nabukonozorizmusarol " ir es allitja hogy a gondolkodasnak azt a technikaja amelyet o is hasznal egy katasztrofa.
Mikor Einstein elmeletenek tortenelmi jelentosegerol ir ,azt allitja hogy a valosag leven hogy a megfigyelo egy adott pontrol eszlel relativ valosag lenne. Ugyanakkor -nem adva eszkozt arra hogy minositsuk ,de ugyanakkor kijelentve hogy "ha az a relativ valosag ,az egyetlen valosag lenne (honnan tudhatjuk ezt,konkreten , ) akkor az nemcsak relativ hanem szuksegszeruen az igazi valosag is vagy ami ugyanaz,az abszolut valosag" elmazolja az egeszet.Szerinte, idezem: "a relativizmus itt nem all szemben az abszolutizmussal,ellenkezoleg ,egybe olvad vele es tavolrol sem jelent valamifele hibat a megismeresben,hanem az abszolut ervenyessegel ruhazza fel "(111-ik oldal )
Egy ilyen elkepzeles , egy tampont nelkuli minosites nem segit nekem a tanulmanyozot objektivum filozofiai meghatarozasahoz es maskulonben sem segit a valosag megfogalmazasahoz,az en esetembe a virtualitasba tortentek realitasba valo transponalasa es ertekesitesenek filozofia latal valo minositeseben.
Mert ugye abbol indul ki mint a heideggeri hipotezis: nincs szubjektiv eloelet nelkuli felmerese a kutatasnak de ha az az egyeduli valosag (ezt pedig en az en eloismereteim okabol nem allapithatom meg ) akkor megis van...
Ortega ha enm mondja is ki legalbb is az adott munkba egy hiten van Heideggerrel ,a hermenautikai kor megismeresi technikajaval...akkor pedig sajnos ,az en logikammal hasznalhatlan a virtualitas megfogalmazasaba... Lehet hogy arepulobalesetet kulonbozo dombokrol nezuk sokmagammal de a gravitacios ero amely lehuzza a zuhano repulot egy is ugyanaz ,legfeljebb rszleteiben nem a vegzetes kimeneteket hanem a kimenetel reszleteit maskep,mashonnan,mas szogbol latjuk.Igy mskep szamolunk be rola.
Az pedig a repulobaleset aldozatainak edes mindegy..
K. Mumu ! Nos az igéretemmel elakadtam - pedig már vagy 4 oldalnyi szöveget is bepötyögtem.
Mert ha a puszta reakcióimat írom le az egyrészt tényleg szarkasztikus lesz, másrészt nem illeszkedik (fed le) _egy_ logikai láncot, inkább csak egy háló néhány láncszemét adja ki. Továbbá a teljes hálóhoz túl sok kapcsolódó háttérinfó szükségeltetne még. Ha pedig csak kivonatolom az ide tartozó logikai láncot, annak értékeléséhez is kellene a XX. sz.-i tudománytörténet, tudomány filozófia és a modern fizika ismerete.
...
Azért még próbálkozom (elfogadható hosszúságban megfogalmazni).
Most így csak némi olvasnivalót tudok viszont ajánlani :
J. Ortega y. G. Nagy Világ kiadó - Esszék III. - Korunk feladata - 2003 Ebből két esszét : Előszó a német olvasókhoz, Korunk feladata
Hogy mennyiben kapcsolódik a beszélgetésünkhöz ? Nem is tudom. De ha ismered, vagy jut időd elolvasni (nem hosszúak, és olvasmányosak), akkor kiváncsi lennék, hogy a te véleményed szerint kapcsolódik-e ide.
-Milyen lehetoseg ad a metafizikai megkozelites a realis vilag megerteseben (nem ertelmezere gondolom hanem felfedezesre..)
-Az ugynevezett hermenautikus kor dacara amely ha jol ertem azt jelenti hogy egy teljes megismeres,felismeres nem lehetseges miutan magunkal hozzuk szubjektiv "elozetes megertes"-unket csunyabban mondva eloiteletunket,latoprizmankat, lehetseges-e egy valos es elozetes megertestol szabad tehat objektiv felmeree a realitasnak ?
Igyekeztem ugy fogalmazni hogy "szobatoszta " maradjak.
-:) ez mindig ide teszem jellkent hogy akarmilyen valszodat baratsaggal varok.
u.i. Ismered-e a tegnap feljegyzett filozofiai munkat ?
Kedves Anticato,hidd el a leges legutolso celom lenne Teged fricskazni..
Bar tudtam hogy mit irtal magadrol de azt is irtad hogy segitesz orientalodni egy ket baratodat. Nos en ezt a segitsegedet kertem. Valobban ugy van: lehetosegem van valsztani mihez nyuljak hozza persze a filozofiaban ,bar resztvehetek a doktoranduszi iskolaba (a masik unalmas es nagyon lassu) nem tudom persze behozni a felkeszultsegi hianyosagot. En celszeruen keresem az eszkozoket es ha a celomat- a sajat vesszoparipam megitelesere-akkor tovabb allok,mert egy alapos es exklusiv filo tanulamnyra nincs amr idom es nincs is ra keszsegem.Eppen azert mert szubjektiven haszontalanak tartom csak az esz hegyesitese erdekeben olyant talajak amely csak a beavatottak szamara erdekes,nem szelesiti (legalabb is ez a szubjektov velemynem ) lehetosegemet megmaradt nem tisztazottt kerdeseimre a vilagon valaszolni. Benned egy beavatottat sejtek (meg mindig ) jocskan kritikus venaval es ilyen osszecsapasoktol vartam hogy meg talaljam magamigazat.
Valoszinuleg ez a modus nem lehetseges egyaltalan vagy nem lehetseges koztunk (talan mert nem eleg a felkeszultsegem szakkerdeseket feltenni illetve nincs idod turelmet kilepni abbol a fogalom vilagbol amelyben otthon vagy ) Nem ets semmit.
lesz meg oéyan tema ahoo talakozunk,biztos vagyok benne.
"nem ertem hol gondolunk egyre. Masoldalon nem latom az okat hogy ha nem vagyunk egy velemenyen nem tudnank baratsagosan vitatkozni"
Ha nem tudunk közös pontokat megadni, akkor csak elbeszélünk egymás mellett - az nem vita - csak mondjuk a magunkét. Anélkül, hogy a másik gondolatvilágának akár a felszínét megkarcolnánk.
"Te valoszinuleg a filo szakmaban vagy" - Nem, sőt az egyetemiben sem (Lásd a bemutatkozásom : "ámítástechnikus"). "nem latsz ki a szakma labirintusabol" - magam is a filozófia területén _teljesen_ amatőr vagyok. Mint ebben a topikban már hosszabban és a bejárt gondolatútnál rövidebben is szerepel : fizikusként végeztem, majd átnyergeltem a számítástechnikára. Lehet a te szerteágazó elfoglaltságod mellett ezt már elfelejtetted. Teljesen természettudományos irányból közelítettem meg a
filozófiát annó. Tehát az ilyen irányú fricskáid ennél több válaszra nem "ihlethetnek". Fantom (virtuális) harcot folytatsz - a saját "ellenfélképeddel", megint.
"nem talalok a metaban valaszt" _Ott_ nem is keresed :) - "(73): materialis kerdeseket kell megoldanom"
Tehát egyáltalán nem a nívóval van problémám, hanem a Te "a priori" hozzáállásoddal a másirányú megközelítéshez, speciel az
egyetem "es ott a felajanlott svedasztal"-hoz. Ezt mondogattam eddig is, de ez konkrétabban megint nagyon hosszú választ igényelne.
Az az alapproblémám, hogy egy adott kérdés, terület kapcsán (a más alapon nyugvó válaszokban) egyből és szinte kizárólagosan csak azt keressük, miért "kell" elutasítanunk, és véletlenül sem azt ami valójában közös, amit "akár a talpára állítva" mi magunk is fel tudnánk használni...
Egyik oldalon nem ertem hol gondolunk egyre. Masoldalon nem latom az okat hogy ha nem vagyunk egy velemenyen nem tudnank baratsagosan vitatkozni.
Az allitasomat termeszetesen sajat ismereteimre ,felismereseimre alapozom amely pont ebben az anyagba nem tobb mint egy valaszt kutato amator elmenye.
En nem akarok semilyen disjonkciot (plane ha azt irod hogy nincs is ,en sem latom ) es nem tervezek semmi diverziot.
A gondolat vilagunk lehet diferens, de azert egy nyelven beszelunk. Te valoszinuleg a filo szakmaban vagy -vagy egy szomszedosba -es igy mar elfogadtad a szaknyelvet a szakgondolkozast.Igy a tudomany e resszeben otthonosan mozogsz persze meg van a veszely mint minden olyanak aki elfogadja az a priori-sagot (igy allitja Heidegger is -o elozetes megertesnek nevezi ) hog magaddal hozott az eloiteleteidet is. En aki egy kerdest oldanek meg,egy megismeresre keszulok nem talalok a metaban valaszt.Ugy tudom nem csak en nem, hanem masok szakkik sem,vannak uj torekvesek amelyek nem mennek ugyan vissza a veteran dialektikahoz de azt egy fejletebb formajaban ,atfestve ,felajanlak meggondolasra hogy a mai gondolkozas is segitsen a dolgok megertesehez es ne csak sajat magaval foglalkozon.
Persze lehet ido hianyaban igy is tenni hogy azt irod a dolog ezzen a nivon nem erdekel,lehet hogy valobban egyes allitasaim nem kepviselhetok filozofiaban jartasok szemeben de lehet az is hogy nem latsz ki a szakma labirintusabol. Megis -:)))
Szoval : en a materista vilagba elek es materialis kerdeseket kell megoldanom.Talan ott ertettel felre hogy a virtualis vilagot mint szellemi lehetoseget ertelmezted leirasom miatt (taaln az nem volt elg konkludens).Ami en keresek az nem egy elkepzelt vilag ,a realitas lebego arnyeka hanem a realis vilag lenyomatta.Az a hermeneutika amely a biblia exegeziset celozta meg minden kesobbi Schleiermacher vagy Dilthey korrekcioja utan sem lett realis fogalmak ertelmezeset elosegito tudomanya.
Heidegger exisztencialejainabol kinott Gadamer es Riqueur sem segitett e fontos lehetoseget kihagyo ertelmezesi hozzallas vallosagot kiderito torekvesnek.
Ami veglegesen eltavolit a hermeneutika felhasznalasatol az az onmagat dillemaban hozo hermeneutikai kor (az o ket ponttal,nekem nincs a gepen ..) az az allitas hogy az elozetes magunkkal hozott "megertes" alig kapcsolhato ki az uj dolog felmereseben. Gondolkozasunk aligha lendithet at (herausreflektiert ) bennunket valami tiszta cogito-ba, ellemzeseink mindig prekoncepialtak mert magunkkal hozuk az eloiteleteinket..
Na,ez aztan valobban nem segit egy folyamat felfedesezeben..
Ket fele kepen kellene kozelitenunk ugyanazon realis dolog felmeresehez ?
Egyszer hogy kijelentjuk ugysem tudjuk megerteni targyilagosan hiszen magunkkal hozzuk eddigi ismeretienkbol fakado eloiteleteinket es egyszer ugy hogy a hermeneutika segitsegevel kijelentjuk hogy maga a dolog testesegge(corpusa) nem erdekes hiszen lehetetlen felfogni -de eredmenynek konyvelhetjuk el ha elfogadjuk az e kepen koncepialt eredmenyt mint egyetlen lehetseges definiciot.
Igy lenne Flemming penicillinevel is ,hogy hozta volna magaval a sejteset hogy a gombak terapias hatasuk van ? Holott mindez csak veleztlen megjellens volt amit materialis ismefretei birtokaban revidialta eddigi magaval hozott tudasat.őpersze millio ilyenn pelda van a felfedezesek torteneteben..plane a feltalalasban.
Mas: azt irtad olvassak transcedenciat.OK.Gondolom azert ajanlottad (es halasan veszem ezt,mert egy uj vilag kinyitasahoz tereltel ) mert ugy erteteted az amit en keresek az egy olyan elkepzelt vilag amelynek megertesehez azt is meg kell erteni hogy a kutato "a priori formakkal " rendelkezik ,talan a realitas vilagara ertetted ezt .
Csakhogy az en elkepzelesemben a virtualis vilag nem egy mint fent irtam a szubjektumtol fuggo de a szubjektum nelkuli vilag. A transcendetalis differencia (Heintel ) es a kesobbi Wittgenstein Tractatus logikus-philosphicus ertelmezese sem...
Mert a virtualis fazisa a kutatasoknak (tehat a virtualis vilagba valo esemeny) eppen hogy a szubjektum nelkul tortenne ha ugy lenne ahogy en kepzelem ezt...
Annyival maradok elso lepeseim utan a metafizika -igaz csak specifikus kerdesek valaszanak keresesekor konzultalt metafizika- kontaktusommal hogy ez most nekem nem hasznos,hogy szep,szep,de sajnalatosan egy sajatmagaval,magaba fordulo,onfinomitasaval fogalalkozo gondolkozasmod,a materialsita vilag figyelmebe nem vetesevel ,csak kiveteles esetkben segithet egy targyilagosagot keresonek egy filozofiaval nem azonos kerdes megoldasaba. A metafizika egy erzelmektol fuggo csillogo express vonat amely nemregen felujitott gondolatsineken elrobog a materialis vasuti allomas elott es nem veszi fel egy konkret masik helyisegbe utazni vagyo kozonseget...
Varom (valoszinuleg szarkasztikus..) valaszodat aztan atternek egy masik komplimentaris domainba valo celra toro kutogatasom elso konkluzioira a muveszet-tortenetben...
Az alapallas: keresek egy magamnak feltett kerdesre valszt (virtualis vilag fogalama)
Ennek alkalmabol feltevodik a kerdes miert ne jarjak egyetemre es ott a felajanlott svedasztalaon keresem meg esetlegs valszaimat. Igy kivalsztok magamnak harom szakot: esztetika,filozofia es muveszettortenet (majd kesobb pszihologia,kulturantropologia )
Ezzekbol kivalsztottam a nekem erdekes temakat .Hallgatvan az eloadasokat es utana olvasva avlaminta doktori iskola referenseit inkluszive tanari eloadasokat szembetalalom magam egy par olyan kijewlentessel ami nem talalja meg a helyet az en elg hosszu eletem taapasztalataiban. Mert en is mint sokan kozotunk (gondolom Te is ) allandoan fogalmazunk es ujrafogalmazunk probalunk olyan egyneleteket felallitani amelyek hasznosak az eletunkbe,altalanositunk) Idaig erdekel a dolog mert 70 ev alatt megtanultam hogy kerzuljem azzokat a csapdakat amelyek elvezetnek latvanyos eszmefutatasokhoz,de nem adnak konkret valaszt az elethez. Passz. Az arisztotelesi metafizika igenis praktikus modelleket epitett fel mert az akkori " fizikai " ismeretek olyan nivon voltak hoyg a "meta" methodus elore lathatott es prognosztikalhatot jovendo folamatokat,megmutathatta az ures helyet egyes kesobb felfedezheto dolgoknak . Ilyen formaban utilis maradt. Ahogy az ido mulik es a metafizika sajat maganak el es sajat maganak gyart ffogalmakat es azok jellegzetesegeit anynira valik egy kulon magaba nezo es magaval torodo szellemi laboratoriumnak.
Ha ugy erted hogy a virtualis vilag metafizikat ker,akkor azt hiszem hogy tevedsz...
DE folytatom mert megyek a politikai filo doktori iskolajaba Bencet hallgatni..
Ezért, amit az első bekezdésben leírsz látom én értelmetlennek a "vitát".
"kisebb", "szekunder" illetve "megerositeni az immunrendszerem"
Most így gyorsan csak annyit jegyzek meg amit le is írsz : "nem kell a sponteneitas, a veletlen es individualizmus abszolutizalaval "ugykodnom""
0. De a most választott témád pont _ezt_ az ügyködést célozta meg ! Ergo innen kezdve nem hagyhatod ki.
Illetve megint pár kérdés : Tudod-e egyértelműen levezetni a megtörtént eseményeket a szellemi hatások kizárásával az okok közül ?
A jelenleg általad ismert és elfogadott világnézeti irányzatok Szerinted a valós súlyukon kezelik-e a pl. kultúrális visszahatásokat ?
Avagy csak érdekességképpen, magad is elismered "viceversa" . Hol illeszted be pl.: a hermeneutika értelem kereső, magyarázó modszerét az alapvetően kauzális világképedbe.
Na jo. Egyenetlen fegyverekkel (mert nincs filo elotanmulmanyom ) de eppen mert nem vagyok belegabajodva a szakma artizan reszleteibe valaszolok:
1. A kultura nem materialis, de a materialisbol szarmazik. A kultura az a
termek amit a mi existenciank , az existencia tapasztalatai , a gondolkozas eszkozeivel, mint eletunk szellemi kornyezete,preferenciaja korenk epit. A kulturank allando interdependenciaban van a letunk miben-jevel es mikent-jevel. Ilyen forman materialistol fuggo. Miutan nem kovettem a metafizikai kategoriakat, konnyu nekem megmagyaraznom azzokat a valtozasokat amelyek a kulturakba bekovetkeznek mert nem kell a sponteneitas, a veletlen es individualizmus abszolutizalaval "ugykodnom" hanem egesz teruletet befogo magyarazattal a kornyekunk materialis valtozasaval abbol eredendo kovetelmenyekel megmagyarzhatom a kulturank idokenti aktualizalasait,valtozasait. Es viceversa,a materialitas szintetizalasaval a szellemi domain-ban az itt kapot szellemi reflekcio es uj preferenciak ervenyesitesevel megmagyarazhatom azt a materialisnal kisebb es lassabb
rahatasat a kulturanak a materialis eletunkre.
Mas szavakkal igenis (ezt egesz eletem erzekelese bizonyitja ) a materialis exisztencia a primer es a szellemi (benne a kultura ) a sekunder.
Nnaa !
-:)
2. A relativizmus Toled adott ertelmet nem ismerem,mert lehet hogy nem ugyanazzal a tartalommal toltjuk meg magat a fogalmat. Ezert ha van ra turelmed,fogalmazd meg szamomra ,bar eddigi taopsztalatom,kedves anticato vitatarsam,az hogy nem szivesen adsz atalanos definiciokat....nem beavatottak szamara.
Ujabb -:)
A szepet konyebb sajat eszkozeimmel megfogalmaznom. A szep az ami tetszik nekem mert visszajellenti a legelvezetesebb tulajdonsagait annak a materialis existenciamnak es az ezt tukrozo szellemi elkepzelesnek esetleg megfogalamaza vagy megerositi az en megfogalmazasomat annak amit atelek es amirre utal a prezentalt .
Ilyen forman a materialitast feldolgozo szellemi eletem mercejevel torteno ertekeles.
Hogy itt merek egyes szamhoz viszonyitva fogalmaznom ? Ez azert van mert elismerem,ez a realitas hogy a vilagot mint a vilag egy kis idoleges resze csak individualisan ertekelhetem ,az en szepem nem kell mindenki szepe legyen de ketsegkivul egy resze a szepnek ugyanakkor elo ugyanabba a materialis kondicioban elok ertekmertekenek.
Mert mindenki szamara a vilag ket egysegbol all: Az EN-bol es a NEM EN -bol.
A szep fogalmazasa az EN-ben tortenik es a NEM EN-bol szarmazik.
Ilyen forman, ha erre ertetted a relativizmust es nem egy bizoynos filozofiai kategoriara amelyet igy valoszinuleg meg nem ismerek akkor igenis a szep fogalma relativ, es ha ez a megallapitas valamiylen modon metafizikai nezethez kozeledne akkor nem baj( gondolom annyibol lehetne metafizikus hogy ugy kellene mondanom hogy annyi szepbol all amenyien ezt ertekeljuk ). De a szep targyanak akceptalasa es ilyenek minositese egy egesz kozossegtol,vagy egy nagyobb ressszetol csak arra utalhat vissza hogy ez a szep megfelel az akkori materialitas ugyanolyan vagy egymashozkozeli ertekelesenek..
Most ne morogjal barat..
En a tanulmanyaimmal nem fogok szakemeberre lvallni es nem lehet majd velem ez utan sem mint filot tanult emberrel vitatkozni. En csak felhasznalom lehetosegeimet ( nincs anyagi gondom,megmaradt az erdeklodesem,van osszehasonlitando megfigyelesem es egy intezmeny amely penzjutatas elleneben megengedi a hatartalan kutogatasaimat ) arra hogy a happyend elott meg egyszer korulnezek milyen vilagba is elek,meg mit kellene magamhoz vennem ...
Csak folytassd a szigoru megfjegyzeseidet mert segitenek nekem hol javitanom magamon hol meg megerositeni az immunrendszerem..
Remelem nem hagysz itt...szigoru idozavarba levo,ellentmondast nem turo meggyozodott bacsi...