A címet dr. Lőwy Árpádtól kölcsönöztem, de nem (csak) szinonimákról akar szólni a topik:)
Azt tudjuk, hogy a magyar nyelv rendkívül gazdag, ha nyelvi játékokról van szó. Vajon más nyelvek is ilyenek, vagy - legalábbis részterületeken - a magyar "veri" az összeset?
Az angolban egy eléd tett leírt szót valóban jó eséllyel helyesen tudod kiejteni. Fordítva, egy ismeretlen szót, ha az inkriminált hangokat tartalmazza, jó eséllyel nem bizonyos, hogy helyesen fogod leírni...
összehasonlítva az angollal például, ahol köszönőviszonyban sincs az írás a kiejtéssel. Szinte 2 nyelvet kell megtanulni... Szerintem ez legenda. Az angol kiejtési szabályok elsőre talán szokatlanok, de elég következetesek. Lehet, hogy az angolban valamivel több a kivétel, de nagyságrendi eltérés nincs. Ha elém teszel egy számomra ismeretlen angol szót, elég nagy eséllyel ki tudom mondani helyesen. Ha mondasz egy angol szót, azt is elég jó eséllyel le tudom írni, vagy esetleg lesz két tippem. (Ilyen a magyarban is előfordul pl. azokkal a szavakkal, amelyekben j van. Esetleg hosszú ty, c...)
Érzésem szerint itt arra utaltál volna, hogy létezik egy elgondolás - Varga is tett róla említést - miszerint mai szóbővítményeink valaha önálló szavak lehettek, és csak idővel váltak ún. "ragokká".
Ez a szófűzési technológia valóban idegen az indoeurópainak nevezett nyelvekben. Kivétel persze akad.
Bizonyára egyoldalú a képzettségem, amikor nem igazán tudok mit kezdeni ezzel:
Tipizálható IE megközelítésben
Mi az az IE megközelítés? Az IE számomra az Internet Explorer.
Másodszor azzal sem tudok mit kezdeni, hogy miért érvelsz az esetragokról szóló vitában a birtokos személyjelekkel (ragokkal - erről jelentős terminológiai vita folyik).
Harmadsorban teljesen idegen számomra VARGA CSABA megközelítése, és a további levezetéseket egyáltalán nem értem.
Tipizálható IE megközelítésben van részünk, amikor kizárólag a BIRTOKOS oldaláról közelítjük meg a témát, és megfeledkezünk a BIRTOK nevéhez kapcsolódó jelekről:
A KÉS ---ÉL --- > A KÉS ÉLE A HÁZ --- ABLAK ---> A HÁZ ABLAKA
Ebben a megközelítésben bizony igaza lehet VARGA CSABÁNAK, amikor az ősi KÉP-GYÖK-beszédre visszavezeti a nyelvet:
HÁZATOKHOZ HÚZTOK == HÁZ TIK HOZ HOZ TIK ÉNNEKEM = ÉN NAK ÉN ENNENMAGAM = ÉN ÉN MAG ÉN
Nem szépségdíjas, az biztos, de vajon más nyelven lehet-e ilyet (nem feltétlenül ezzel az igével) ? Annyit még hozzáfűznék, hogy az "Á" válasz helyett is lehetett volna egy mondat az adott igével. A helyes megfejtők jelentkezzenek Egri Jánosnál a hangszóróért! :)
tapasztalatom szerint Nyugat-Magyatországon sokan ikes igeként ragozzák a csobban, robban, durran stb. típusú igéket. Vajon mennyire elterjedt ez a szokás?
Annyira, hogy anno a seregben Szombathelyen ezzel cikiztük a helyi/környékbeli srácokat. pukkanik és durranik
Emellett tisztázzuk, a magyar nyelvben nincs genitívusz, a birtokviszonyt részben a nullamorféma (azaz a nominatívusz), részben a dativusz fejezi ki, emellett vannak erre a célra szolgáló jelek, amelyek szintén kívül esnek az esetragozáson.
Most jelent meg Antalnak A magyar esetrendszer című tanulmányának újrakiadása, nagyon szépen elemzi a kérdést.
Az interneten gyűjtöttem össze az összeset, kivéve a képzőket,amiket tanultam. Én se értek egyet mindegyik esetnek való számításával, de ehhez a 18-hoz én még feltétlenül hozzátenném a:
formalis: emberképpen -képpen
Ami tulajdonképpen ugyan az, mint a másik Formalis a -ként esetrag.
genitivus: embernek (a …je) – megegyezik a dativusszal -nak,nek
Igaz, hogy a rag megfele a Datívusz ragjának, de az értékük nem ugyan az, és szinte minden nyelvben elhagyhatatlan a birtokos eset, ami a te felsorolásodban nincs meg.
Amit itt írsz, egyfajta, kissé talán elavult álláspont.
Antal László alaposan elemezve a ragok különbségeit, 17 esetet sorolt fel, úgy mint:
1.
Alanyeset
Pl.
ember
2.
Tárgyeset
Pl.
embert
3.
Datívusz
Pl.
embernek
4.
Insztrumentálisz
Pl.
emberrel
5.
Kauzálisz
Pl.
emberért
6.
Faktívusz
Pl.
emberré
7.
Szuperesszívusz
Pl.
emberen
8.
Szublatívusz
Pl.
emberre
9.
Delatívusz
Pl.
emberről
10.
Inesszívusz
Pl.
emberben
11.
Elatívusz
Pl.
emberből
12.
Illatívusz
Pl.
emberbe
13.
Adesszívusz
Pl.
embernél
14.
Allatívusz
Pl.
emberhez
15.
Ablatívusz
.
Pl
embertől
16.
Terminatívusz
Pl.
emberig
17.
Formálisz
Pl.
emberként
Antalnak ez a paradigmája gyakorlatilag megegyezik az É. Kiss-Siptár-Kiefer Új magyar nyelvtanában közölt paradigmának, amely 18 esetet sorol fel, az Antaléin túl még az essivus-formalis (-ül), melyet Antal bizonyos megfontolások alapján nem tekint önálló esetragnak.
A felsőfokú hiperkvalitatív vízválasztó példamondatodra csak annyit kérdeznék, milyen nyelven beszél a nem igazi magyar? Álmagyar nyelven? És az álmagyar nyelv vajon a legálabb nyelv valamennyi álnyelv között?
Igazad van pontatlan voltam. Végülis ott van a 2000 a neve mellett ami az alábbiak közül bármelyik jelentéssel bírhat.
-A delikvens nevéhez tartozik. -Ennyiedik a nagy SzJ-k között. (újabban nem a római szám dívik mint pl. a Dunai IX) -Csak ebben az évben volt az illető világra szóló tudós, sem előtte, sem pedig utána nem. -Akkor született. -Ebben az évben volt csak boldog. -Akkor mondta azt amit idéztem. -Ekkor jelent meg írásban először
Sikerült kiválasztani a kedvedre valót.
Innen komolyan.
Kikristályosodott véleményem a nyelvre vonatkoztatva, amit más így fogalmazott meg:
A nyelv azonban önkényes, nincs önértéke, nincs tartalma, ezért nem lehet róla ilyen megállapításokat tenni. Nem mondhatjuk, hogy jobb, ha a melléknév a fônév elôtt van (magyar fehér kutya, német weisser Hund), vagy utána áll (francia chien blanc, héber kélev laván). Nem mondhatjuk, hogy jobb, ha vannak nemek, mint ha nincsenek. Nem mondhatjuk, hogy jobb, ha prepozíciók vannak, mint ha toldalékok. Nem mondhatjuk, hogy jobb, ha az asztalt Tisch-nek, mesa-nak vagy asztal-nak nevezik. Következésképpen azt se mondhatjuk, hogy ha ezek megváltoznak, netán egymásra hatnak, vagy egymáshoz konvergálnak, akkor javulnak vagy romlanak a nyelvek.
A nyelv egyes jellemzői és használója gondolkodásmódja közötti ok-okozati összefüggéseket nagyon, de nagyon nagy kétkedéssel fogadom. Függetlenül attól, hogy az ezt mondó a társadalmi, tudományos, értelmi, érzelmi, stb. ranglétra melyik fokán áll. Lehet, hogy van ilyen párhuzam, összefüggés de az nem ok-okozati. Számomra ez a nemzetkarakterológia, vagy a csak a kilencszer csavarodó DNS a jó DNS esetét forgatja fenn.
De van egy komoly kérésem hozzád:
Értékeld, véleményezd légyszi az alábbi opuszomban a fokozást+toldalékos szerkezetet.
Nyelvünk legszebbségét, a legalkalmasabbságát, legjobbságát, legfelsőbbrendűbbségét, leggazdagabbságát, legkülönlegesebbségét s egyéb legségeit megkérdőjelezők nem is igazi magyarok.
Az az igazság, hogz szemétkedni akartam. Ezt írtad:
"Talán éppen az egyedi logikájú, gazdag magyar nyelvnek köszönhető, hogy annyi neves tudóst adott ez a kis ország a világnak! (Szemkeő Juditot 2000.)"
Gondolom, hogy a zárójeles rész arra utal, hogy ezt Szemkeö mondta volna, nem pedig azt, hogy ő lenne neves tudós. Lehet, hogy az, mindenesetre az MTA névsoraiban nem találtam meg. Legutóbbi beírásod uyonban nem teljesen konform ezzel.
Amire utaltam, az Michelbergernek (aki valóban neves tudós, és csak rektor volt, államtitkár nem) volt egy cikke, amelzben a jobbra bővítő agglutináció alapján a magyaroknak erősen deduktív gondolkodásmódot tulajdonít, ami szerinte előnyös.
Tapasztalati alapom Michelbergernek lehet, hogy igaza van, de az is lehet, hogy nincs. Az ismeretségi körömben levő magyaroknak u.i. a fele kb. maradéktalanul értelmes, a másik fele meg némi maradékkal.
Szia Ádám!
A Szemkeő(Michelberger) és a másik idézet csak példa akart lenni arra ( ,amit ellnőrizetlenül egy Lanstyák István írásból kopi-pészteltem), hogy nem csak a szélsőjobboldalon tulajdonítanak szuperlatívuszokat a magyarság és annak vonatkozásainak, hanem azon kívül máshol is fellelhető ez az attitűd.
S teszik ezt függetlenül attól, hogy világraszóló tudós, politikus, sportoló, művész, vagy egy ebből a szempontból nímand az illető mint pl. én vagyok.
Szemkeőről pl csak annyit tudok, hogy matematikus és néha (szélsőségesnek nem nevezhető) politikai szerepet is vállal, gondolom így került a látókörömbe. Legfeljebb csak kishazánkban világraszóló tudós az illető, ha egyáltalán.
Ha ez a Szemkeő egyáltalán az a Szemkeő.
Ez egyébként off (KI) volt, csak ez valahogy elsikkadt, mivel a szerkesztőm elsikkasztotta a soremeléseket.
Üdv:
aller
> A terem/teremt, fél/félt jelenségnek nem igazán analógiája a lehren/lernen
A képzőkkel történő képzés elsősorban az agglutináló (poliszintetikus, inkorporáló) nyelvek sajátossága. Ezért találtam különösen pregnánsnak, hogy ugyanez megvan flektáló nyelvekben is. (Egyébként ez a képzési eszköz a gótban volt különösen élénk.)
De hogy nem találtad frappánsnak az analógiát, úgy véltem, a magyarral egy súlycsoportból keresek példát. Íme, az oszmán-török, ahol a -t ugyaúgy lehet műveltető képző, mint a magyarban (a török igék tőalakban állnak, amely az E/2. felszólító mód):
