A foci nemzeti erőforrásaink egyike - lehetne. Hogy miért nem az? Csak találgatásokba tudok bocsátkozni, de hiteles háttérből származó találgatásokra. Amíg nem tisztítják/tisztítjuk meg a magyar sportot - és nem csak a focira gondolok - az élősködőktől, addig nem várhatunk csodát. De ugyanez vonatkozik az egész országra.
EB rendezés. Ez a világon mindenhol nyereséges. Az ország hírnevét öregbítené és anyagi hasznot is hozna. Persze kérdéses mennyire állná meg egy EBn a helyét a válogatott........
"2. Jogos, én egy fillért nem adnék ezeknek többet" A válogatottnak kéne kapnia azé minimális állami támogatást, hiszen mégiscsak az országot a nemzetet képviselik. A döntő pénzt a különböző szponzoroktól szerezzék be, de kell maradni állami jelenlétnek. Az utánpótlásra és az utánpótlásválogatottra ez hatványozottabban igaz! Oda sosem lehet annyi szponzori pénzt beszedni amennyi kéne rá. Az állam az utóbbi években innen szinte totálisan kivonult. A Bozsik programból az állam kiszállt és csak szívességből lehelt bele újra életet a MOL és az OTP közösen. Az utánpótlás támogatása a kormány dolga sztem!
A klubcsapatok már most se kapnak állami támogatást és ez így rendjén van. Éljenek meg szponzori, tulajdonosi pénzekből úgy ahogy tudnak. Illetve azért áttételesen mégis jutnak állami pénzhez, mivel vidéken ( ez asszem Pesten nem jellemző ) az önkormányzatok, ahol tudják támogatják a csapatokat. Ez így kábé rendben is van.
A lerohadt stadionokat a klubok sose fogják maguktól tudni felújítani, ez is szintén állami feladat. A stadionrekonstrukciós programot is szépen leállította a kormány. Ez nem a csapatoknak lenne inkább fontos, hanem a szurkolóknak!!!!!! Kultúrált WCk, büfék stb.. A meccsek biztosítását is szintén állami feladat lenne, az alulfinanszírozott klubbok nem képesek kifizetni a rendőrséget, néhol a vízszámléára se telik......
Lothar jol beszel.Persze csak akkor ha nem a mai focistakra gondolt.Az utanpotlasnevelsre telleg lehetne kolteni egy rakat penzt.A mostani valogatottnak en se adnek egy fillert se.
2. Jogos, én egy fillért nem adnék ezeknek többet, amatőrstátuszt, aztán küzdjék fel magukat, mint a jéghokisok, helyette támogassák a kézit, vizilabdát, kajak-kenut, birkózást, hagyományosan magyar sportágakat. Tudjátok mennyi pénzt kapnak ezek a szövetségek????
3. Asszem, le se szarja Gyurcsány Lothart, nemhogy kávézna vele
4. Lothar: esélyünk nincs kijutni a VB-re, te fasz, ne áltasd az embereket!!!
…és akkor a délutáni bosszúságom! Miután elbúcsúztam az edzőktől, értesítettek, hogy a héten útjára induló, "Száz lépés" fedőnéven futó kormányprogramban egyetlen szó sem esik a labdarúgásról. Azt hittem, félreértésről van szó, a stábom gyorsan rá is kérdezett a Miniszterelnöki Hivatalnál, ám ott is megerősítették: a futballt meg sem említik az igen terjedelmes tervezetben.
Hogy én szomorú és csalódott vagyok emiatt, az alighanem mellékes, sokkal fontosabb, hogy ezzel a lépéssel - illetve lépéskimaradással - a legnépszerűbb sportágnak, s ezen keresztül az egész országnak okoznak súlyos veszteséget. Mert mondjon bárki bármit, Magyarországon igenis milliókat érdekel a foci - talán még Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat is…
Elkeserítőnek tartom, hogy az állam nem áll a labdarúgás mellé; kár, hogy a döntéshozók nem látják, más nemzetekben milyen támogatást élvez a futball. Arrafelé nem divat, hogy beszántják a pályákat, hogy plázákat és társasházakat építsenek a helyükre… Ha viszont ez itt így megy tovább, akkor előbb-utóbb megszűnik a magyar labdarúgás utánpótlása. Tisztában vagyok vele, a Sport XXI program keretében az állam ad pénzt az utánpótlásnak, de ez kevés.
Áltathatjuk magunkat azzal, hogy Európa-bajnokságot rendezünk 2012-ben, s addigra nemcsak a stadionok, hanem az utak, a repterek és a szállodák is fényárban úsznak majd, ám értsék meg végre az érintettek: ha a kormány nem segít, esély sincs az előrelépésre. Nem tudom, Gyurcsány Ferenc hogyan képzeli el a politikai jövőjét, de az biztos, hogy ha nem támogatja a futballt, akkor, hiába a száz lépés, rossz úton jár. S most nem a saját érdekemben beszélek, hanem a szurkolókéban: szeretném, ha olyan büszkék lennének a játékosokra, mint voltak harminc-negyven évvel ezelőtt.
Ha kijutnánk a világbajnokságra, biztosan azok lennének. S van egy olyan gyanúm, hogy Németországba a miniszterelnök is elkísérne minket… Megjegyzem, én szívesen leülök vele egy kávé mellett, mert szerintem még nem késő, hogy akár százegyedik lépésként bevegyék a programba a labdarúgás támogatását.
