Hát mert ugye lehet, hogy nem egészen úgy kellett volna privatizálni, hogy sógornak tizedannyiért adom el, amcsik meg ahelyett, hogy kifizetnék az ár 100%-át, kifizetik a 25%-át, + megy egy nagyobb összeg a döntést meghozó urak számlájára.
A piacnyitás olcsóbb távfűtést hozott Rövidesen a lakossági fogyasztók is választhatnak szolgáltatót Népszabadság • Tudósítóinktól • 2007. augusztus 10.
Korszerűsített hőközpont a XX. kerületben Kép: Kurucz Árpád Több nagyvárosban csökkent a távfűtés ára, miután a szolgáltatók a gázpiac liberalizálásának első lépéseként kiléphettek a piacra földgázt vásárolni. Magyarországon rövidesen a lakossági fogyasztók is választhatnak, először az áram-, majd a gázszolgáltatók között. A teljes piacnyitás következményei azonban kevésbé tűnnek ígéretesnek.
A "gázpiac liberalizálásáról" valószínűleg keveseknek jut elsőként eszükbe a jótékony verseny, többeknek viszont az áremeléseknek való kiszolgáltatottság. Magyarországon elsőként a céges nagybani gázfogyasztók kaptak lehetőséget, hogy éljenek a választás lehetőségével, és maguk döntsék el, mely szolgáltatótól vásárolnak földgázt. A liberalizáció első lépésének eddigi eredménye az optimista várakozásokat látszik alátámasztani. Egerben például a héten jelentették be: a városi távhőszolgáltató nyolc százalékkal csökkenti a hődíjat a szabadpiacon elért kedvezőbb beszerzési áraknak köszönhetően.
Korszerűsített hőközpont a XX. kerületben Kép: Kurucz Árpád Barcziné Mihály Erzsébet, az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató, az EVAT Zrt. vezetője tudósítónknak elmondta: a társaság az idén úgy döntött, az államilag szabályozott közüzemi ár helyett a szabadpiacon szerzi be a földgázt. Itt sikerült a korábbinál alacsonyabb árat kiharcolni. A kedvező forint-dollár árfolyam szintén segítette a hődíj mérséklését. Igaz, a cégvezető azt is hozzátette: ha a földgáz világpiaci ára növekszik, vagy a dollár jelentősen felértékelődik a forinttal szemben, újra emelkedhet a szolgáltatás ára.
Szegeden több mint egy éve a szabadpiacon vásárol földgázt a távhőszolgáltató - szintén olcsóbban a korábbinál. Básthy Gábor, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: ennek köszönhető az év elején alig kellett árat emelniük. Az ügyvezető igazgató hozzátette: a piaci folyamatok nyomán az is elképzelhető, hogy negyedévente módosítani kell a távhő-szolgáltatási díjakat a szabadpiaci mozgásokat követve.
Szolnok még korábban lépett: az Alfa Nova Kft. már 2004-ben szerencsét próbált a szabadpiacon - mondta Horváth István területi igazgató. Ennek köszönhetően az elmúlt három évben átlagosan négy-öt százalékkal csökkentették a hődíjat a városban.
A többnyire kedvező tapasztalatok alapján akár lelkesen is várhatnánk a gázpiac teljes felszabadítását. Az Európai Unió legtöbb polgára ugyanis július elsejétől elvben már szabadon dönthet arról, kitől vásárolja a gázt vagy az áramot. Magyarországon később, januártól nyílik meg az áram, és talán jövő nyártól a gáz piaca a lakossági fogyasztók számára is.
Az elveszett hő nyomában A közvetlen lakossági gázfogyasztók az elmúlt időszakban valószínűleg jobban jártak volna, ha az árak a piaci mozgásokat követik. Az árfolyamok változása - a forint erősödése - és a nyersanyag árának korábbi mérséklődése ugyanis árcsökkentést indokolt volna. A mostani, relatíve magasabb árakban kell megfizetni azt, hogy korábban (2004 után) a kabinet nem engedte "begyűrűzni" az emelkedő energiaárakat: az akkor keletkezett nagykereskedői veszteséget pótoljuk most vissza.
Mindez ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy korántsem biztos, hogy a kisfogyasztók jól járnak a piac felszabadításával. Ezzel ugyanis az államok elveszítik azt a jogukat, hogy az árat meghatározzák. Így a kormányoknak az a lehetősége is csökken, hogy "korrigálják" a piaci kilengéseket: lenyomják a lakossági tarifát, ha az túl magasra szökne.
A piac és a politika fogságában
A politikának a teljes piacfelszabadítás után a jövőben már csak helyi szinten lehet beleszólása az energia fogyasztói árába - a távhőszolgáltatókon keresztül. Ezek ugyanis általában önkormányzati tulajdonban vannak. A hődíj - ha a piac alakít is rajta valamelyest - nagyrészt ma is helyi politikai kérdés: azt, hogy melyik városban mennyit kell fizetni érte, leginkább azon múlik, miként gondolkodik erről a helyi önkormányzat. A költségek a döntést csak részben befolyásolják - így lehet, hogy egyes önkormányzatoknál jelentősebb, máshol semmilyen kedvező hatással nem járt az átállás a most kedvezőbb piaci beszerzésre. Ráadásul a struktúra átláthatatlan. Egyáltalán nem biztos, hogy a nagyobb városokban (ahol a több fogyasztó miatt elvben kisebb a távhő előállításának költsége) olcsóbb a szolgáltatás: Budapesten éppenséggel az egyik legmagasabb az ár. A kedvezőtlen szerkezetű távhődíjak átalakítására éppen most készül cselekvési terv Kovács Lajos, a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. új vezérigazgatójának bejelentése szerint.
Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára nemrég úgy vélekedett: az energiatakarékossági célok elérésének egyik legfontosabb feltétele a távhőrendszer reformja. Nem azért kerül ugyanis sokkal többe a távfűtés a gáznál, mert kevésbé hatékony az előállítása, szállítása, hanem azért, mert a felhasználás nem szabályozható: ha sokaknak melegük van, az "utca fűtésével" csökkentik a hőmérsékletet. De a közintézményekben éjjel, illetve hétvégén is gyakorta megy a fűtés.
