A közgyűlés szabályosan állapította meg a befizetési kötelezettségeket. Augusztus 15-el megírtunk egy fizetési felszólítást, de az illető azt állítja, hogy az szmsz szerint ez jogtalan, és érvénytelen, mert ő csak aug. 25-e után szólítható fel. Addig a többi lakó tartalékából fedezik a hiányt, hogy ki lehessen fizetni a számlákat. Most tényleg nem lehet ezek szerint 25-e előtt kiküldeni a felszólító levelet, ha az szmsz tartalmazza a korábban leírt ide vonatkozó sorokat?
Ugye a közgyűlés szabályosan, határozatban állapította meg a tulajdonostárs befizetési kötelezettségét?
A leírtakból számomra az is átjött, hogy egyetlen tulajdonostárs egyetlen befizetésének elmaradása problémássá teszi a társasház gazdálkodását. Ez viszont baj, valami tartaléka kellene, hogy legyen a háznak az ilyen és ehhez hasonló esetekre.
És végül az SzMSz megfogalmazását nem tartom jónak! Miért kell az SzMSz-ben egy 25 napos terminust beiktatni arra, hogy ez alatt a közös képviselő ne tehessen semmit? Valaki nem fizett hó végéig, akkor a közös képviselőnek legyen lehetősége felszólítani a késlekedőt!
Nem világos számomra, hogy Margaret_ Simpson milyen kompromisszumot akar létrehozni és kik között, mert a fizetési kötelezettséget (közös költséget) a közgyűlésnek kellett volna meghatároznia és ezen döntést csak a egy másik közgyűlés (és esetleg a bíróság) változtathatja meg! Egy újabb közgyűlés összehívásának szabályai pedig a társasházi törvényben annak szabályozva.
Én egyébként 2009. augusztus 1-én megírtam volna a fizetési felszólítást, mert velem ne szórakozzon egy tulajdonostárs úgy, hogy veszélyezteti s társasház működését.
Én úgy értelmezem, ha augusztus 25-én sem fizeti be a közös költséget, akkor augusztus 26-án mehet a felszólítás. Jó lenne még látni, hogy mit ír még az szmsz további része. Attól, hogy benne van az szmsz-ben, hogy kimegy a felszólítás, és a következő havival együtt be kell fizetnie az elmaradt előző havit, nem jelent semmit, ha ő úgy dönt, hogy nem fizet, akkor nem fizet és szomorú, de nem láttok pénzt. Ha jól tudom, akkor a társasházi törvény egy passzusa szerint 6 havi közös költség összegét meghaladó tartozás esetén lehet az ingatlanra a földhivatalnál ráterhelni a tartozást a közös képviselő által. Másik megoldás a fizetési meghagyás, amennyiben nem mond ellent 15 napon belül, úgy végrehajtható, ha ellentmond a szomszédod, akkor per lesz belőle, ami akár három évig is elhúzódhat. Nektek az az érdekeket, hogy pénzt lássatok minél hamarabb ha tényleg mihamarabb szükséges a pénzt befizetnetek, ezért érdemes lenne vele újra számolni a közös költség összegét, és kompromisszumos megoldásra jutni.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Közös költség befizetését megtagadta egy lakó egy társasházban. Véleménye szerint valami más, kevesebb összeget kell fizetnie a saját számítása szerint. Szerintetek mikor szólítható fel fizetésre? A júliusi előírás befizetésének határideje 2009.07.31. volt.
szmsz-ben ez áll: A közös képviselő írásban figyelmezteti a közös költség befizetésével hátralékban levő tulajdonos társat a közös költség összegének befizetésére, amennyiben a kötelezettségének a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig sem tett eleget. A tulajdonostárs a hátralékot legkésőbb a következő havi közös költség befizetésekor köteles rendezni.
A kérdésem, hogy meg kell e várni a 25. napot, vagy már korábban is kiküldhető a hátralékos tulajdonosnak a fizetési felszólítás. A háznak nagyon kellene a pénz a rezsi rendezésére. Tehát ez a pár sor most azt jelenti, hogy 25-e előtt semmiféle fizetési felszólítás nem mehet ki a hátralékos tulajdonosok felé?
A biztosítási díj is része a közös költségnek, ha nem fizeti akkor a hátralékra fel leszet szólítgatni, fizetési meghagyást kiadni, bíróság jelzálog stb. De szabályosan kell könyvelni, közgyűlést tartani, szóval a társasházi törvény szerint kell működni.
Kedves fórumozók,
A segítségeteket szertném kérni pár dologban. Tavaly épült 10 lakásos társasházban, ahol az alsó szinten található egy önkormányzati tulajdonban lévő védőnői szolgálat (tul. hányad 23%) "megnyertem" magamnak a megtisztelő k.k. címet. A lakókkal nincs is semmi probléma, mindent meg tudtunk beszélni, mindenki fizeti is rendesen a költségeket. A védőnői szolgálattal annál inkább.
* Kötöttünk egy társasház biztosítást - miután körbejártam az összes biztosítót az Allianzra szavazott mindenki az összes lakó. A szavazáskor az orvosi rendelő tulajdonosa még az építtető volt, aki nem vett részt a közgyűlésen.
Most az a problémám, hogy az önkormányzat nem akarja fizetni a rájuk eső hatalmas kb. 15e ft éves díjat azzal az indokkal, hogy minden önkormányzati épületet az OTP biztosít. Egyszerűen nem tudom nekik elmagyarázni, hogy ez társasház biztosítás, ami kötelező. Szerintetek mit tudok tenni? Most valami olyanon "dolgoznak" hogy ki akarják venni a társasházból a rendelőt, amit el sem tudom képzelni...
* Vezetek nyilvántartásokat, ami napra pontos, de nem könyvelgetek hivatalosan semmit. A társasháznak nincs bevétele, úgyhogy adószámot sem igényeltem, tehát adóbevallást sem készítek. Ez így ok?
* A másik pedig a felújítási alap...Azt olvastam, hogy nem kötelező rakni. De mi is rakunk félre erre a célra, csak most akkor kell külön felújítási számlát is nyitni, vagy elég, ha egy bankszámlán a társasház többi pénzével együtt ott van az összeg? Egyeltalán van még kamattámogatásos hitel, mert ha jól olvastam, az egész csak azért volt, mert az a feltétele a hitelnek. Mert ha nem kell, akkor nem akarnék több ezer szlavezetési díjat kiadni, mert a k&h-nál most egy 390ft-os díjcsomagos számlánk van, amiben az első 5 átutalás ingyenek - nekünk nincs is több egy hónapban- Most még fix összeget szedünk lakásonként, amiben persze az orvosi rendelő szintén nem fizet. Ha áttérünk a nm-es díjra, akkor kötelezhetem valahogy az önkormányzatot, hogy fizesse az összeget?
Előre is nagyon köszi a segítséget.
Egy kezdő.
Kérdés, mi van akkor, ha nincs szvb, s az szvb-től megtudható-e minden.
Azért fura lenne, ha 3-4 ember tudhat mindenről, miíg a többieknek el kell hinni. azért ezek a dolgok nem atomtitkok, mellesleg az én pénzemről van szó, s egészen közvetlenül.
A saját elszámolásod megismeréséhez van jogod, viszont a társasház egészének ellenörzésének jogát képviselő (szvb) utján gyakorolod! Meglehetősen nehéz lenne ugyanis egy 70 albetétes ház esetén minden tulajdonostárs ellenörzési igényét külön-külön teljesíteni! (Főleg, ha nem feledkezünk el arról, hogy egy albetétnek általában két tulajdonosa van (férj+feleség), de adott esetben hat is lehet! (Ez a maximum, amivel eddig találkoztam.)
Fene tudja. Egy topikkal arrébb épp mondta valaki, hogy erre a számvizsgálónak vagy a számvizsgáló bizottságnak van joga törvényileg. A helyzet az, hogy van ebben igazság. A törvény nevesíti azokat az iratokat, amibe minden tulajdonosnak betekintési jogot ad (közgyűlési jegyzőkönyvek, Határozatok Könyve), míg az SZB-ről - aminek csak tulajdonosok lehetnek tagjai - nevesíti, hogy minden iratba betekinthet. Lényeges distinkciónak tűnik, hogy általában a tulajdonosoknak nevesített dolgokat enged meg, míg az SZB-nek mindent. A törvény nem tiltja, hogy a tulajdonosok betekintsenek, de nem is teszi kötelezővé a betekintést.
Más kérdés, hogy tőlem a tulajdonosok azt néznek meg, amit akarnak a társasházzal kapcsolatban.
Semmiféle joga nincs megtagadni a betekintést. Más kérdés, hogy ez Magyarországon mit számít... birka egy társaság lehet a házatokban, ha egy ilyen alakot megtartanak :S
Vagy terület, vagy tulajdoni hányad szokott lenni az elszámolás alapja, de lényegileg kb. igazad van. Ha több pénzt szednek be, mint amennyit kiadtok, az nem gond, és nem is kell feltétlenül külön "felújítási alap" néven tárolni. Csak az a lényeg, hogy ne folyjon el titkos csatornákon ide-oda. Ezt pedig jogotokban áll ellenőrizni. Ha átnézve mindent sokalljátok, fölöslegesnek tartjátok a fizetendőt, jövő évre szavazzatok meg kevesebbet. A számlák összegén nem lehet vitázni, azt ki kell fizetni, de minden máson igen. Ez nem olyan, mint az adó, hogy közlik az összeget, és kész.
A felújítási alapnak van határa? Nálunk felújítás lesz, nem a ház költségére. a közös költség viszont majdnem a háromszorosa annak, amit a költségek alapján kiszámolok.
Csacsi fejjel úgy gondolom, vannak a kiadásaink, azt elosztom a házterülettetel, s beszorzom azzal, kinek-kinek mennyi területű a lakása.
Ha nincs adóköteles bevételük, vagy lakáskasszájuk, nem szükséges adószám! Kisebb házaknál nem mindig tudnak k.k.-őt választani, mivel külsős 15 házig 12.000-15.000.-között vállalja és ezt nem akarják megfizetni. Inkább kínlódnak.
Ezek szerint nem kell közös képviselő? Törvény nem írja elő? akkor ki íratja át a fő vízmérő órát a ház nevére? ki köt házbiztosítást? ki nyit számlát? ki szedi a közös költséget ha másért nem a felújítási alapért ki csinálja a könyvelést a költségvetést az elszámolást? Csak gratulálni tudok az olyan háznak ahol 19 emberből egy sincs aki foglalkozna a ház ügyeivel csak élvezik a közös költség nélküli gondtalan életet. az első viharkárig vagy nagyobb felujításig ahol majd csak megint öszedobják a költséget mindannyian egyelően egyszerre és mindig lesz aki ugrik hogy "ezt én akarom intézni" ne nevetess már.
Tényleg, ha minden egyedi mit vársz a közös képviselőtől? Komolyan kérdezem, mert tudok olyan 19 lakásos házat, ahol nincs közös képviselő, meg semmi sincs, a két kuka számláját fizeti az egyik tulajdonostárs és időnként összedobják az árát, meg a lépcsőházat valaki kitakarítja, ha koszosnak tűnik.
Tisztelt fórumozók! Kérdésem a következő új építésű 6 lakásos társasház közös képviseletéhez keresek közösképviselőt. A feladat végtelen egyszerű mivel minden egyedi: fűtés kuka víz stb..., de mégsem vállalja senki a házból a megtisztelő felaldatot. Cégekkel és vállalkozókkal szinte dunát lehet rekeszteni de hogyan válaszam ki a megfelelő jelentkezőt? mi az ami alapján lehet szelektálni az ilyen tevékenységet végző cégek, vállalkozók között? Magyarul ha felhívok egyet mit kérdezzek? mi lehet a döntő? Nyilván az ár is meghatározó Referenciák ez már nehezebb hisz nem rakják az ablakba a rossz véleményeket. Várok tippeket esetleg konkrét ajánlatokat is akár pü. -ben. Előreis köszi. Péter
Szia ! Társasházdit , kell játszanotok ! Pontosan ezért, mert ilyen dolgaitok vannak, más különben úgy is kérnének egy-egy határozatot tőletek. Gyorsíthatod a lebonyolítást, ha be mész az önkori építésügyi osztályára és kérsz tőlük egy helyi felmérést a tetőre (ha az élet és vagyon védelem miatt) rossz állapotban van akkor építésügyi hatóság kötelezheti a Társasházat a felújításra. Más gyorsítás, birtokvédelmet kérsz az ingatlanodra , mert a tető miatt ázik stb.
Ha egy olyan kis házban ezeket nem lehet elintézni, akkor két eset van. 1 amit fentebb említettem azaz hatósági utón megmozgatni a többieket. 2 menekülni.
Felújítási számlátok mivel nincs ajánlott a fundamentáns megoldás (ehhez majd adószámot is kell kérni a tháznak)
Ajánlott átnézni a ptk közös tulajdonokkal foglalkozó részét, mivel 6 külön tulajdonnal rendelkező társasházaknál az a mérvadó (no ez így pongyolán és érthetetlenül fogalmaztam meg) de a lényeg azt böngésszed át
Köszönöm a választ,sajnos a rossz viszony ott kezdődött amikor a mi tulajdoni részünk fölötti tetőteret szerettük volna beépíteni(most született a 3.gyerek) a félszocpol felhasználásával.Előző évben szóban nem emeltek kifogást a terveink ellen majd idén januárban megtagadták a hozzájárulást amikor beadtuk a terveket az építési osztályon.Arra hivatkoztak,hogy le fog ázni és ez nekik rossz,akkor is ha a keletkezett károkat megtérítjük,valamint a padlásfeljáró áthelyezése sem tetszett nekik.Mindkét problémát az építész tervező megoldotta,de nem fogadták el,és még csak javaslatot tettek,milyen megoldást fogadnának el.Időhuzásra játszanak,hátha el tudják mihamarabb adni a lakásukat és addig sem ujul meg a mi részünk,mert akkor az Ő részük túl rossz állapotunak tünne,1930.ban belvárosi épült belvárosi polgári házról lévén szó.Szóval tanácstalanok vagyunk és mi is az eladás felé hajlunk,mivel már nehezen férünk el tisztességesen.
Nem, a felújítási alap képzése nem kötelező, de célszerű lenne, mert csak a folyamatos képzése jogosít kamatámogatásos kölcsön felvételére.
A felújítási alap képzését a közgyűlés rendelheti el. Szavazással. Ha a tulajdonhányadok nem egyformák, akkor a nagyobb th dönt!
Persze szerintem itt nem kellene társasházasdit játszani, hanem két sör mellett kellene megbeszálni.
És ha máskép nem megy, akkor lehet menni a bíróságra és a bíróság itélete pótolhatja a közgyűlési határozatot. Az érvelést onnan lehetne indítani, hogy a tulajdonom értéktelenedik el a másik fél makacsága miatt. Ez is egy szép feladat, néhány évre való munka egy ügyvédnek Magyarországon.