Fene tudja. Egy topikkal arrébb épp mondta valaki, hogy erre a számvizsgálónak vagy a számvizsgáló bizottságnak van joga törvényileg. A helyzet az, hogy van ebben igazság. A törvény nevesíti azokat az iratokat, amibe minden tulajdonosnak betekintési jogot ad (közgyűlési jegyzőkönyvek, Határozatok Könyve), míg az SZB-ről - aminek csak tulajdonosok lehetnek tagjai - nevesíti, hogy minden iratba betekinthet. Lényeges distinkciónak tűnik, hogy általában a tulajdonosoknak nevesített dolgokat enged meg, míg az SZB-nek mindent. A törvény nem tiltja, hogy a tulajdonosok betekintsenek, de nem is teszi kötelezővé a betekintést.
Más kérdés, hogy tőlem a tulajdonosok azt néznek meg, amit akarnak a társasházzal kapcsolatban.
Semmiféle joga nincs megtagadni a betekintést. Más kérdés, hogy ez Magyarországon mit számít... birka egy társaság lehet a házatokban, ha egy ilyen alakot megtartanak :S
Vagy terület, vagy tulajdoni hányad szokott lenni az elszámolás alapja, de lényegileg kb. igazad van. Ha több pénzt szednek be, mint amennyit kiadtok, az nem gond, és nem is kell feltétlenül külön "felújítási alap" néven tárolni. Csak az a lényeg, hogy ne folyjon el titkos csatornákon ide-oda. Ezt pedig jogotokban áll ellenőrizni. Ha átnézve mindent sokalljátok, fölöslegesnek tartjátok a fizetendőt, jövő évre szavazzatok meg kevesebbet. A számlák összegén nem lehet vitázni, azt ki kell fizetni, de minden máson igen. Ez nem olyan, mint az adó, hogy közlik az összeget, és kész.
A felújítási alapnak van határa? Nálunk felújítás lesz, nem a ház költségére. a közös költség viszont majdnem a háromszorosa annak, amit a költségek alapján kiszámolok.
Csacsi fejjel úgy gondolom, vannak a kiadásaink, azt elosztom a házterülettetel, s beszorzom azzal, kinek-kinek mennyi területű a lakása.
Ha nincs adóköteles bevételük, vagy lakáskasszájuk, nem szükséges adószám! Kisebb házaknál nem mindig tudnak k.k.-őt választani, mivel külsős 15 házig 12.000-15.000.-között vállalja és ezt nem akarják megfizetni. Inkább kínlódnak.
Ezek szerint nem kell közös képviselő? Törvény nem írja elő? akkor ki íratja át a fő vízmérő órát a ház nevére? ki köt házbiztosítást? ki nyit számlát? ki szedi a közös költséget ha másért nem a felújítási alapért ki csinálja a könyvelést a költségvetést az elszámolást? Csak gratulálni tudok az olyan háznak ahol 19 emberből egy sincs aki foglalkozna a ház ügyeivel csak élvezik a közös költség nélküli gondtalan életet. az első viharkárig vagy nagyobb felujításig ahol majd csak megint öszedobják a költséget mindannyian egyelően egyszerre és mindig lesz aki ugrik hogy "ezt én akarom intézni" ne nevetess már.
Tényleg, ha minden egyedi mit vársz a közös képviselőtől? Komolyan kérdezem, mert tudok olyan 19 lakásos házat, ahol nincs közös képviselő, meg semmi sincs, a két kuka számláját fizeti az egyik tulajdonostárs és időnként összedobják az árát, meg a lépcsőházat valaki kitakarítja, ha koszosnak tűnik.
Tisztelt fórumozók! Kérdésem a következő új építésű 6 lakásos társasház közös képviseletéhez keresek közösképviselőt. A feladat végtelen egyszerű mivel minden egyedi: fűtés kuka víz stb..., de mégsem vállalja senki a házból a megtisztelő felaldatot. Cégekkel és vállalkozókkal szinte dunát lehet rekeszteni de hogyan válaszam ki a megfelelő jelentkezőt? mi az ami alapján lehet szelektálni az ilyen tevékenységet végző cégek, vállalkozók között? Magyarul ha felhívok egyet mit kérdezzek? mi lehet a döntő? Nyilván az ár is meghatározó Referenciák ez már nehezebb hisz nem rakják az ablakba a rossz véleményeket. Várok tippeket esetleg konkrét ajánlatokat is akár pü. -ben. Előreis köszi. Péter
Szia ! Társasházdit , kell játszanotok ! Pontosan ezért, mert ilyen dolgaitok vannak, más különben úgy is kérnének egy-egy határozatot tőletek. Gyorsíthatod a lebonyolítást, ha be mész az önkori építésügyi osztályára és kérsz tőlük egy helyi felmérést a tetőre (ha az élet és vagyon védelem miatt) rossz állapotban van akkor építésügyi hatóság kötelezheti a Társasházat a felújításra. Más gyorsítás, birtokvédelmet kérsz az ingatlanodra , mert a tető miatt ázik stb.
Ha egy olyan kis házban ezeket nem lehet elintézni, akkor két eset van. 1 amit fentebb említettem azaz hatósági utón megmozgatni a többieket. 2 menekülni.
Felújítási számlátok mivel nincs ajánlott a fundamentáns megoldás (ehhez majd adószámot is kell kérni a tháznak)
Ajánlott átnézni a ptk közös tulajdonokkal foglalkozó részét, mivel 6 külön tulajdonnal rendelkező társasházaknál az a mérvadó (no ez így pongyolán és érthetetlenül fogalmaztam meg) de a lényeg azt böngésszed át
Köszönöm a választ,sajnos a rossz viszony ott kezdődött amikor a mi tulajdoni részünk fölötti tetőteret szerettük volna beépíteni(most született a 3.gyerek) a félszocpol felhasználásával.Előző évben szóban nem emeltek kifogást a terveink ellen majd idén januárban megtagadták a hozzájárulást amikor beadtuk a terveket az építési osztályon.Arra hivatkoztak,hogy le fog ázni és ez nekik rossz,akkor is ha a keletkezett károkat megtérítjük,valamint a padlásfeljáró áthelyezése sem tetszett nekik.Mindkét problémát az építész tervező megoldotta,de nem fogadták el,és még csak javaslatot tettek,milyen megoldást fogadnának el.Időhuzásra játszanak,hátha el tudják mihamarabb adni a lakásukat és addig sem ujul meg a mi részünk,mert akkor az Ő részük túl rossz állapotunak tünne,1930.ban belvárosi épült belvárosi polgári házról lévén szó.Szóval tanácstalanok vagyunk és mi is az eladás felé hajlunk,mivel már nehezen férünk el tisztességesen.
Nem, a felújítási alap képzése nem kötelező, de célszerű lenne, mert csak a folyamatos képzése jogosít kamatámogatásos kölcsön felvételére.
A felújítási alap képzését a közgyűlés rendelheti el. Szavazással. Ha a tulajdonhányadok nem egyformák, akkor a nagyobb th dönt!
Persze szerintem itt nem kellene társasházasdit játszani, hanem két sör mellett kellene megbeszálni.
És ha máskép nem megy, akkor lehet menni a bíróságra és a bíróság itélete pótolhatja a közgyűlési határozatot. Az érvelést onnan lehetne indítani, hogy a tulajdonom értéktelenedik el a másik fél makacsága miatt. Ez is egy szép feladat, néhány évre való munka egy ügyvédnek Magyarországon.
Tisztelt Fórumozók!A kérdeésem a következő lenne:adott egy 2 lakásos társasház alapító okirattal.A probléma az,hogy immár 10 év alatt a 4.tulajdonos lakik benne,és Ő is eladni szeretné ,ugyanakkor a ház 1930-ban épült és nagyon időszerű lenne a tetőfelújitás,stb.Felujítási alap képzése kötelező -e a tulajdonostársak részére,vagy csak önkéntesen lehetséges?
Azért azt vegyük figyelembe, hogy ha a tulajdonos igazolni tudja a befizetéseit, akkor azt érdemes a K.K-val egyeztetni !!
Amúgy ha egy K.k normálisan végzi a dolgát, akkor az többször felkeresi az illetékes tulajdonost, sőt részletfizetési kedvezményt is adhat. << akkor is ha erre külön felhatalmazása nincs ( vegyük úgy kicsit másképpen értelmezi a behajtást) de a közösség érdeke az , hogy a hátralékosok fizessenek. Azt senki nem fogja számon kérni a K.K-tól hogy miért így szedte be !
Jelenleg azért élnek a K.K a jelzálogbejegyzéssel, mert OTT nem kérik a tulajdonostól az igazolást-elentmondást azaz előbb bejegyezhető. Elvileg egy fizetési meghagyás bíróság elé kerülése és tárgyalása 30 nap lenne, de ez jóval hosszabb !! AZ TH törvényben már úgy szerepelne, hogy jelzálogjogot csak akkor kezdeményezhetne, ha már volt fizetési meghagyás tárgyalás (végrehajtásnál kérhetné)
Itt a panaszos hozzászóló éppen azt mondja, nem akarja őt meghallgatni a kk. És ahogy említi, a kk-nek további járulékos követelései vannak, melyet úgy tűnik, ő nem szívesen ismerne el. Lehet, hogy éppen azért lehet megnövelni a követeléseket, mert az ember nem szívesen jár a bíróságra, inkább fizet... A bíróság előtt a kk helyzeti előnyben van, gyakorlata van, hivatkozhat a közösség érdekére, sőt még a bizonyítási teher is a felperesen van, tehát ha a kk. nem hajlandó törölni a jelzálogjogot, mert a tulajnak és a kk-nek eltér az elszámolása, akkor a tulajnak célszerűbb kifizetnie még az általa jogtalannak ítélt összeget is, minthogy bírósághoz forduljon.
biróság, hiszen a bejegyzés megtörtént ! DE a K.K igazolja , hogy kifizették azaz nem számlát kérnek tőle, így a félreértéseket másképpen is lehet intézni , megegyezni stb.
A társasházi törvényben még az is van, hogy ha a tulajdonostárs kifizette az elmaradását, akkor a kk köteles töröltetni a jelzálogjog feljegyzést. Csak azt nem tudom, ki tesz igazságot, ha vita van erről...
Ha földhivatali bejegyzésről érkezett értesítés, azaz jelzálogot jegyeztek be az ingatlanodra, akkor ne várj fizetési meghagyásról értesítést a bíróságról. Sajnos az országgyűlés képtelen az ÚJ Társaházi törvény megvitatására, abban már szerelne, hogy egyből nem lehetne jelzálogot bejegyeztetni az ingatlanra, de még jelenleg lehet.
Az óra ketyeg ! jelzálogjog törlését csak a közös képviselet adhatja ki, ha már feléjük kifizetted az általuk bejegyzett értékig a hátralékodat.
Tulajdonosoknak lehet adni fizetési kedvezményt !
Ügyvéd cím: Ábelné dr. Juhász Mária ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász Tel/Fax: 06(1)215-5128, Mobil: 06(20)3408880 1093 Budapest, Lónyay u. 47. II/11.
Köszönöm a felvilágosítást, de én kuka vagyok ehhez.
Amúgy ezt én is így gondolom, de hát én kevés vagyok ehhez.
A lényeg: 2009. március 30-án kelt Földhivatali Határozat alapján jelzálogjog, ami 116 ezer Ft. A közös költséget a Bt az ő általa követelt plusz költségekkel számolja és az aktuális havi összeggel elosztva jön ki, hogy mennyi hónap a tartozás.
A tavalyi közös kts 9000 Ft/hó. Tehát ez egy évi szerintük. De pl: a 2008 jan és februárt 2008. júliusába fizettem be.
Effektív a mai napig a közös költség ki van fizetve, a késedelmi kamatot meg nem számolják ki ügyvédi dij, stb.-k nélkül. igy van még szerintük 100. ezer tartozásom feléjük.
Első kérdésem: hogyan terhelte meg a lakást? Közgyűlési határozattal, vagy van joga önállóan megtenni? Vagy nincs joga, de megtette? Elérte-e a jelzálog bejegyzésekor a 6 hónapot a tartozásod?
"30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. (2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell. 31. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését - a közgyűlés összehívása nélkül - akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza."
No de ha nem volt felszólítás... "24. § (2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni: c) a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - a bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg - e törvény rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén - a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait,"
Tehát akármi is van az SZMSZ-ben ezzel kapcsolatban, felszólítás nélkül nem tehette volna meg.
Nagyon nagy szükségem lenne a véleményetekre és a segítségetekre az alábbiakban:
2005 közepén vettünk egy használt lakást. 2007-től kezdtem elmaradozni a közös költséggel,(a párom munkaadója megszűnt) illetve amikor tudtam, fizettem, ha tehettem, több hónapot is. A közös képviseleti Bt-vel többször beszéltem személyesen és telefonon is, kértem halasztást vagy részletfizetést vagy bármilyen segítséget, mivel havi 100.000 Ft a lakástörlesztés, 2 gyerek és az én közalkalmazotti fizetésem igen szűkös, de mindig elutasítottak, semmiféle méltányosságra nem voltak hajlandók, arról nem is beszélve, hogy szavaikkal élve, nem vállalnak egy rendkívüli közgyűlés összehozását az én problémám miatt. Az éves kimutatáson különböző összegű követelések vannak 10.-20 ezer forint között, amire azt mondják, ügyvédi díj, kamat, és költségek. Felszólítást a Bt-től nem kaptam (bár én úgy tudom, hogy a Társasházi Törvény szerint előbb fel kell szólítaniuk összeggel, határidővel, stb.). Az ügyvédi értesítés után az ügyvéd Nővel beszéltem, mivel a felszólításhoz a Bt valótlan adatokat közölt /azt már mellékesen közlöm, hogy a 3 évvel azelőtti címemet adták meg: át nem vett hivatalos levél átvettnek minősül/. Majd jött egy Pesti Központi Kerületi Bírósági Végzés, amiben a Bt kérelmét elutasítják hiányos adatközlés miatt. A hiánypótlással nem éltek. (Lehet, hogy a felszólítás hiányzott? Nem tudom.) Szóval lényeg, kifizettem a közös költség hátralékot és mivel a közös képviselettel nem jutottam soha dűlőre /a stílusukat nem minősíteném/ a számvizsgálóknak írtam egy ehhez hasonló levelet, hogy szeretném a közös költségre a késedelmi kamatot kifizetni és legyenek ezt kedvesek a Bt-től megkérni. A levelem a Bt-hez került. Megkaptam a tértivevényes levelüket, amiben a 2008. december 31 és 2009. januári egyenleg között potom 20000 Ft különbség van és 100.000 Ft-t követelnek még + megterhelték a lakást. Kérdésem: Csak rám vonatkozik a törvény, rájuk nem? Felszólítást nem küldenek, de az ügyvédi díjat fizessem, mert ők épp úgy gondolják? Az elutasított kérelmük költségeit is fizessem. Elszámolás minden évben kétszer van, év közepén és évvégén. Tudom, hogy a jóindulattal nem tud mit kezdeni a törvény, de az ügyvédi levelet közvetlen 2008. karácsony előtt kaptam meg. Ha létezik olyan ügyvéd, aki a lakó érdekeit védi, azzal feltétlenül beszélnék, mivel felvilágosítást nem kapok senkitől.
Annyit még hozzátennék, hogy természetesen nincsenek megkárosítva a tulajdonosok a közös költség tekintetében, mivel mindenki a lakások valós mérete után fizeti a közös költséget.
Ha egy alapító okirat úgy rendelkezik, hogy minden egyes ingatlanhoz tartozik egy-egy parkoló (beálló) és ugyan így a földhivatalban is , akkor az adott tulajdonost illeti ama parkoló, azaz azzal vette meg az ingatlant. Ebből fakadóan, ha PL, én vennék ott egy ingatlant , akkor nyilvánvalóan igényt tartanék a parkolóra, hiszen azzal együtt vettem meg az ingatlant! JOG nem ismerete …!!!! Az építetőre is vonatkozik !! Sőt perelhető is, ha eladná vagy használni nem engedné az általam meg vett ingatlant !! Tovább bonyolíthatja a dolgot, ha a közös költség TH alapján ill (OLVASVA ) m2 megy, ugyan is akkor az „elvileg” nem az ingatlanhoz tartozó rész után is fizetik a közös költséget, ez viszont megkárosítás (kamat stb.).
AZ AO módosítása és annak költségeit teljes mértékben a építetőnek kellene állnia és rendeznie a tulajdoni jogviszonyokat és TH meg m2-ket, 100%-os hozzájárulást összeszedni a tulajdonosoknál. Ha kell az albetétesítést is elvégezni egy-egy valóban megvásárolt hellyel kapcsolatban. Kerítést építeni idéntől már nem építésköteles (tudtommal) a külső parkolókra gondolok. + kártérítést kérni tőlük azoknak akik úgy fizettek közös költséget, hogy abba olyan terület ill th volt felszámolva amik nem az Ővék !!
Így járt a beruházó!!
Manapság közös tulajdonban vannak alapításkor a kocsi beállók amit, mivel akkor az építető(k) a tulajdonosok ők rendelkeznek felőle ( nincs albetétesítve, azaz közös tulajdon) , eladáskor a kizárólagos használati jogot adják el, amit ugye bár csak és kizárólag tulajdonosnak lehet (így amikor a tulajdona az illetőnek megszűnik a társasházban (adás-vétel) akkor a kizárólagos használati jogát is el kell adnia VALAKINEK aki tulajdonnal bír a társasházban !)
Az ingatlannyílvántartás egy közhiteles nyílvántartás, tehát ami abban van az nem szorul bizonyításra!
Tízenöt év és hat tulajdonosváltás után kibogozhatatlanná fog válni az Alapító okirat, az SzMSz és az ingatlan adásvételi szerződések ellentmondása. És csak a veszekedés marad a másik által elfoglalt parkolóhely miatt!
Vázolnék egy helyzetet, amire köszönettel vennék néhány jó tanácsot.
Adott egy 5 éve épült társasház, amelyben található 20 lakás, 3 üzlet, 9 garázs és nyitott gépkocsitárolók. Az építés úgy történt, hogy a vevők és a beruházó cég építőközösségként jött létre és így kötöttünk szerződést, amelyik lakásnak az építés alatt még nem volt gazdája, az a beruházó tulajdona volt. Szerencsére mire kiadták a használatbavételi engedélyt addigra minden lakás és garázs elkelt, csak a 3 üzlet maradt a beruzházó tulajdona, de ezt eredetileg is így tervezte. A gond a gépkocsitárolókkal - nevezzük parkolóknak - adódott. Ugyanis a beruházó nem tette kötelezővé minden lakást vásárló számára, hogy garázst vagy parkolót vásároljon, viszont az önkormányzat az építési engedélyben előírta, hogy ahány lakás épül annyi garázs vagy parkoló létesüljön a telekhatáron belül. Így lett 9 garázs és 11 parkoló. Tehát úgy alakult a helyzet, hogy a 20 lakástulajdonosból 8 sem garázst, sem parkolót nem vett, egy viszont vett garázst és parkolót is, a többi vagy egyiket vagy másikat vett, vagyis maradt 7 gazdátlan parkoló. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a parkolók nem kerültek nevesítve bejegyzésre a telekkönyvi adatokban, hanem az úgy ment, hogy amikor megvettük a lakás telekhányadát, ahhoz hozzáadták a parkoló méretét és az került be a telekkönyvi bejegyzésbe. Tehát ha vettem egy 74 nm-es lakást meg egy parkolót, akkor 74+12 vagyis 86 nm tulajdon került bejegyzésre. A garázs természetesen korrekten be van jegyezve. Még tovább bonyolódik a helyzet, ugyanis a társasház alapító okiratában viszont minden lakáshoz feltüntették a gépkocsitárolót annak is aki nem vette meg. Erre az volt akkor az ügyvéd magyarázata, hogy mivel az önkormányzat előírta a parkolók megépítését ezért azt fel kell tüntetni a alapító okiratban is; ráadásul nevesitve van, hozzá van rendelve az adott lakás tulajdonosához. Természetesen csak azoknál a lakásoknál, amelynek gazdája nem vett garázst. Viszont ez enyhén szólva is nem fair a többi tulajdonossal szemben, hogy papiron annak is van parkolója aki nem fizetett érte. Ez eddig egyébként a lakók között nem okozott problémát, mindenki tartotta magát ahhoz, amit kifizetett, de a jövőben ez még gondot okozhat, majdan amikor a lakások tulajdonosokat cserélnek. A beruházó viszont úgy gondolja, hogy az el nem adott parkolók az ő tulajdonát képezik attól függetlenül, hogy a társasház alapító okiratában mi szerepel, ezért azokra továbbra is igyekszik jogot formálni. Annyit tudni kell még, hogy a parkolók közül 4 db a zárt udvaron kívül, de telekhatáron belül van. Ez úgy lehet, hogy az épület alatti üzletek nem töltik ki teljesen az épület alapterületét, hanem egy nyitott, de a felsőbb szintek által fedett rész maradt az épület alatt. Ez viszont azért épült így, mert a belső udvaron már nem lehetett volna helyet találni annak a 4 parkolónak. Elég nehéz így elmagyarázni, nem is akarom túlzásba vinni az írást, igy is elég hoszzúra sikerült, elég elcseszett formájú és megoldású épületről van egyébként szó. Szóval a beruházó úgy gondolja, hogy ő ezzel az akkor el nem adott parkolókkal rendelkezhet, és rendelkezik is, mivel a általa birtokolt üzletek bérlőinek rendelkezésére bocsájtja. Most én úgy döntöttem hogy megpróbálom tisztázni a helyzetet. Mit tehetek? Természetesen szeretném az említett gépkocsitárolókat kivonni a beruházó ellenőrzése alól. Mivel ezek a prakolók ráadásul az utca felé vannak nyitva, azért boldog-boldogtalan beáll oda amikor üres. Az meg aztán végképp csípi a lakók szemét amikor az utca túlfelén lakók tárolják ott az autóikat. Úgy gondolom alapító okiratot kellene módosítani, amelyben rögzíteni kellene a pontos tulajdonviszonyokat, nevesíteni kellene kinek van a tulajdonában gépkocsitároló. De ha jól tudom, az alpító okirat módosítását minden tulajdonosnak jóvá kell hagyni, viszont a beruházó gyanitom nem fog ebbe belemenni. Gondoltam arra, hogy az SZMSZ-ben kellene leírni a pontos tulajdonviszonyokat, azért hogy legalább nyoma legyen annak, amit a lakók többsége gondol erről. Vagy esetleg lehetne bírósághoz fordulni, de a fene sem akar pereskedni, ha nem muszály.
Szóval mit gondoltok errő? Köszönök minden hozzászólást és elnézést a hosszúra sikeredett bejegyzésért.