Keresés

Részletes keresés

Bala_az Creative Commons License 2009.06.03 0 0 464
biróság, hiszen a bejegyzés megtörtént !
DE a K.K igazolja , hogy kifizették azaz nem számlát kérnek tőle, így a félreértéseket másképpen is lehet intézni , megegyezni stb.
Előzmény: nec mergitur (463)
nec mergitur Creative Commons License 2009.06.03 0 0 463
Szervusztok !

A társasházi törvényben még az is van, hogy ha a tulajdonostárs kifizette az elmaradását, akkor a kk köteles töröltetni a jelzálogjog feljegyzést.
Csak azt nem tudom, ki tesz igazságot, ha vita van erről...
Előzmény: Sziszke69 (461)
Bala_az Creative Commons License 2009.06.02 0 0 462
Szia !

Ha földhivatali bejegyzésről érkezett értesítés, azaz jelzálogot jegyeztek be az ingatlanodra, akkor ne várj fizetési meghagyásról értesítést a bíróságról.
Sajnos az országgyűlés képtelen az ÚJ Társaházi törvény megvitatására, abban már szerelne, hogy egyből nem lehetne jelzálogot bejegyeztetni az ingatlanra, de még jelenleg lehet.

Az óra ketyeg ! jelzálogjog törlését csak a közös képviselet adhatja ki, ha már feléjük kifizetted az általuk bejegyzett értékig a hátralékodat.

Tulajdonosoknak lehet adni fizetési kedvezményt !

Ügyvéd cím: Ábelné dr. Juhász Mária ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász Tel/Fax: 06(1)215-5128, Mobil: 06(20)3408880
1093 Budapest, Lónyay u. 47. II/11.

ÜDV Bala
Előzmény: Sziszke69 (461)
Sziszke69 Creative Commons License 2009.05.28 0 0 461
bm613

Köszönöm a felvilágosítást, de én kuka vagyok ehhez.

Amúgy ezt én is így gondolom, de hát én kevés vagyok ehhez.

A lényeg: 2009. március 30-án kelt Földhivatali Határozat alapján jelzálogjog, ami 116 ezer Ft. A közös költséget a Bt az ő általa követelt plusz költségekkel számolja és az aktuális havi összeggel elosztva jön ki, hogy mennyi hónap a tartozás.

A tavalyi közös kts 9000 Ft/hó. Tehát ez egy évi szerintük. De pl: a 2008 jan és februárt 2008. júliusába fizettem be.

Effektív a mai napig a közös költség ki van fizetve, a késedelmi kamatot meg nem számolják ki ügyvédi dij, stb.-k nélkül. igy van még szerintük 100. ezer tartozásom feléjük.

Bírósági fizetési meghagyást még nem kaptam.

Üdvözlettel: Sziszke
Előzmény: bm613 (460)
bm613 Creative Commons License 2009.05.28 0 0 460
Első kérdésem: hogyan terhelte meg a lakást? Közgyűlési határozattal, vagy van joga önállóan megtenni? Vagy nincs joga, de megtette? Elérte-e a jelzálog bejegyzésekor a 6 hónapot a tartozásod?

"30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
(2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell.
31. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését - a közgyűlés összehívása nélkül - akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza."

No de ha nem volt felszólítás...
"24. § (2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:
c) a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - a bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg - e törvény rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén - a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait,"

Tehát akármi is van az SZMSZ-ben ezzel kapcsolatban, felszólítás nélkül nem tehette volna meg.
Előzmény: Sziszke69 (459)
Sziszke69 Creative Commons License 2009.05.28 0 0 459
Tisztelt Fórumozók!

Nagyon nagy szükségem lenne a véleményetekre és a segítségetekre az alábbiakban:

2005 közepén vettünk egy használt lakást. 2007-től kezdtem elmaradozni a közös költséggel,(a párom munkaadója megszűnt) illetve amikor tudtam, fizettem, ha tehettem, több hónapot is. A közös képviseleti Bt-vel többször beszéltem személyesen és telefonon is, kértem halasztást vagy részletfizetést vagy bármilyen segítséget, mivel havi 100.000 Ft a lakástörlesztés, 2 gyerek és az én közalkalmazotti fizetésem igen szűkös, de mindig elutasítottak, semmiféle méltányosságra nem voltak hajlandók, arról nem is beszélve, hogy szavaikkal élve, nem vállalnak egy rendkívüli közgyűlés összehozását az én problémám miatt. Az éves kimutatáson különböző összegű követelések vannak 10.-20 ezer forint között, amire azt mondják, ügyvédi díj, kamat, és költségek. Felszólítást a Bt-től nem kaptam (bár én úgy tudom, hogy a Társasházi Törvény szerint előbb fel kell szólítaniuk összeggel, határidővel, stb.). Az ügyvédi értesítés után az ügyvéd Nővel beszéltem, mivel a felszólításhoz a Bt valótlan adatokat közölt /azt már mellékesen közlöm, hogy a 3 évvel azelőtti címemet adták meg: át nem vett hivatalos levél átvettnek minősül/. Majd jött egy Pesti Központi Kerületi Bírósági Végzés, amiben a Bt kérelmét elutasítják hiányos adatközlés miatt. A hiánypótlással nem éltek. (Lehet, hogy a felszólítás hiányzott? Nem tudom.) Szóval lényeg, kifizettem a közös költség hátralékot és mivel a közös képviselettel nem jutottam soha dűlőre /a stílusukat nem minősíteném/ a számvizsgálóknak írtam egy ehhez hasonló levelet, hogy szeretném a közös költségre a késedelmi kamatot kifizetni és legyenek ezt kedvesek a Bt-től megkérni. A levelem a Bt-hez került.
Megkaptam a tértivevényes levelüket, amiben a 2008. december 31 és 2009. januári egyenleg között potom 20000 Ft különbség van és 100.000 Ft-t követelnek még + megterhelték a lakást. Kérdésem: Csak rám vonatkozik a törvény, rájuk nem? Felszólítást nem küldenek, de az ügyvédi díjat fizessem, mert ők épp úgy gondolják? Az elutasított kérelmük költségeit is fizessem. Elszámolás minden évben kétszer van, év közepén és évvégén. Tudom, hogy a jóindulattal nem tud mit kezdeni a törvény, de az ügyvédi levelet közvetlen 2008. karácsony előtt kaptam meg. Ha létezik olyan ügyvéd, aki a lakó érdekeit védi, azzal feltétlenül beszélnék, mivel felvilágosítást nem kapok senkitől.

Előre is köszönöm a válaszokat.
gyattila Creative Commons License 2009.05.07 0 0 458

Köszi a válaszokat.

 

Annyit még hozzátennék, hogy természetesen nincsenek megkárosítva a tulajdonosok a közös költség tekintetében, mivel mindenki a lakások valós mérete után fizeti a közös költséget.

Előzmény: Bala_az (457)
Bala_az Creative Commons License 2009.04.23 0 0 457

GÁZ!!

Ha egy alapító okirat úgy rendelkezik, hogy minden egyes ingatlanhoz tartozik egy-egy parkoló (beálló) és ugyan így a földhivatalban is , akkor az adott tulajdonost illeti ama parkoló, azaz azzal vette meg az ingatlant. Ebből fakadóan, ha PL, én vennék ott egy ingatlant , akkor nyilvánvalóan igényt tartanék a parkolóra, hiszen azzal együtt vettem meg az ingatlant! JOG nem ismerete …!!!! Az építetőre is vonatkozik !!
Sőt perelhető is, ha eladná vagy használni nem engedné az általam meg vett ingatlant !!
Tovább bonyolíthatja a dolgot, ha a közös költség TH alapján ill (OLVASVA ) m2 megy, ugyan is akkor az „elvileg” nem az ingatlanhoz tartozó rész után is fizetik a közös költséget, ez viszont megkárosítás (kamat stb.).

AZ AO módosítása és annak költségeit teljes mértékben a építetőnek kellene állnia és rendeznie a tulajdoni jogviszonyokat és TH meg m2-ket, 100%-os hozzájárulást összeszedni a tulajdonosoknál. Ha kell az albetétesítést is elvégezni egy-egy valóban megvásárolt hellyel kapcsolatban.
Kerítést építeni idéntől már nem építésköteles (tudtommal) a külső parkolókra gondolok.
+ kártérítést kérni tőlük azoknak akik úgy fizettek közös költséget, hogy abba olyan terület ill th volt felszámolva amik nem az Ővék !!

Így járt a beruházó!!

Manapság közös tulajdonban vannak alapításkor a kocsi beállók amit, mivel akkor az építető(k) a tulajdonosok ők rendelkeznek felőle ( nincs albetétesítve, azaz közös tulajdon) , eladáskor a kizárólagos használati jogot adják el, amit ugye bár csak és kizárólag tulajdonosnak lehet (így amikor a tulajdona az illetőnek megszűnik a társasházban (adás-vétel) akkor a kizárólagos használati jogát is el kell adnia VALAKINEK aki tulajdonnal bír a társasházban !)

ÜDV Bala
Előzmény: gyattila (455)
NagyMaci2 Creative Commons License 2009.04.20 0 0 456

Az ingatlannyílvántartás egy  közhiteles nyílvántartás, tehát ami abban van az nem szorul bizonyításra!

Tízenöt év és hat tulajdonosváltás után kibogozhatatlanná fog válni az Alapító okirat, az SzMSz és az ingatlan adásvételi szerződések ellentmondása. És csak a veszekedés marad a másik által elfoglalt parkolóhely miatt!

Bizony jó lett volna, ha minden illeszkedik!

Előzmény: gyattila (455)
gyattila Creative Commons License 2009.04.17 0 0 455

Üdv a fórumlakóknak!

 

Vázolnék egy helyzetet, amire köszönettel vennék néhány jó tanácsot.

 

Adott egy 5 éve épült társasház, amelyben található 20 lakás, 3 üzlet, 9 garázs és nyitott gépkocsitárolók. Az építés úgy történt, hogy a vevők és a beruházó cég építőközösségként jött létre és így kötöttünk szerződést, amelyik lakásnak az építés alatt még nem volt gazdája, az a beruházó tulajdona volt. Szerencsére mire kiadták a használatbavételi engedélyt addigra minden lakás és garázs elkelt, csak a 3 üzlet maradt a beruzházó tulajdona, de ezt eredetileg is így tervezte. A gond a gépkocsitárolókkal - nevezzük parkolóknak -  adódott. Ugyanis a beruházó nem tette kötelezővé minden lakást vásárló számára, hogy garázst vagy parkolót vásároljon, viszont az önkormányzat az építési engedélyben előírta, hogy ahány lakás épül annyi garázs vagy parkoló létesüljön a telekhatáron belül. Így lett 9 garázs és 11 parkoló. Tehát úgy alakult a helyzet, hogy a 20 lakástulajdonosból 8 sem garázst, sem parkolót nem vett, egy viszont vett garázst és parkolót is, a többi vagy egyiket vagy másikat vett, vagyis maradt 7 gazdátlan parkoló. Tovább bonyolítja  a helyzetet, hogy a parkolók nem kerültek nevesítve bejegyzésre a telekkönyvi adatokban, hanem az úgy ment, hogy amikor megvettük a lakás telekhányadát, ahhoz hozzáadták a parkoló méretét és az került be a telekkönyvi bejegyzésbe. Tehát ha vettem egy 74 nm-es lakást meg egy parkolót, akkor 74+12 vagyis 86 nm tulajdon került bejegyzésre. A garázs természetesen korrekten be van jegyezve. Még tovább bonyolódik a helyzet, ugyanis a társasház alapító okiratában viszont minden lakáshoz feltüntették a gépkocsitárolót annak is aki nem vette meg. Erre az volt akkor az ügyvéd magyarázata, hogy mivel az önkormányzat előírta a parkolók megépítését ezért azt fel kell tüntetni a alapító okiratban is; ráadásul nevesitve van, hozzá van rendelve az adott lakás tulajdonosához. Természetesen csak azoknál a lakásoknál, amelynek gazdája nem vett garázst. Viszont ez enyhén szólva is nem fair a többi tulajdonossal szemben, hogy papiron annak is van parkolója aki nem fizetett érte. Ez eddig egyébként a lakók között nem okozott problémát, mindenki tartotta magát ahhoz, amit kifizetett, de a jövőben ez még gondot okozhat, majdan amikor a lakások tulajdonosokat cserélnek. A beruházó viszont úgy gondolja, hogy az el nem adott parkolók az ő tulajdonát képezik attól függetlenül, hogy a társasház alapító okiratában mi szerepel, ezért azokra továbbra is igyekszik jogot formálni. Annyit tudni kell még, hogy a parkolók közül 4 db a zárt udvaron kívül, de telekhatáron belül van. Ez úgy lehet, hogy az épület alatti üzletek nem töltik ki teljesen az épület alapterületét, hanem egy nyitott, de a felsőbb szintek által fedett rész maradt az épület alatt. Ez viszont azért épült így, mert a belső udvaron már nem lehetett volna helyet találni annak a 4 parkolónak. Elég nehéz így elmagyarázni, nem is akarom túlzásba vinni az írást, igy is elég hoszzúra sikerült, elég elcseszett formájú és megoldású épületről van egyébként szó. Szóval a beruházó úgy gondolja, hogy ő ezzel az akkor el nem adott parkolókkal rendelkezhet, és rendelkezik is, mivel a általa birtokolt üzletek bérlőinek rendelkezésére bocsájtja.
Most én úgy döntöttem hogy megpróbálom tisztázni a helyzetet. Mit tehetek? Természetesen szeretném az említett gépkocsitárolókat kivonni a beruházó ellenőrzése alól. Mivel ezek a prakolók ráadásul az utca felé vannak nyitva, azért boldog-boldogtalan beáll oda amikor üres. Az meg aztán végképp csípi a lakók szemét amikor az utca túlfelén lakók tárolják ott az autóikat. Úgy gondolom alapító okiratot kellene módosítani, amelyben rögzíteni kellene a pontos tulajdonviszonyokat, nevesíteni kellene kinek van a tulajdonában gépkocsitároló. De ha jól tudom, az alpító okirat módosítását minden tulajdonosnak jóvá kell hagyni, viszont a beruházó gyanitom nem fog ebbe belemenni. Gondoltam arra, hogy az SZMSZ-ben kellene leírni a pontos tulajdonviszonyokat, azért hogy legalább nyoma legyen annak, amit a lakók többsége gondol erről. Vagy esetleg lehetne bírósághoz fordulni, de a fene sem akar pereskedni, ha nem muszály.

 

Szóval mit gondoltok errő? Köszönök minden hozzászólást és elnézést a hosszúra sikeredett bejegyzésért.

Widár Creative Commons License 2009.04.16 0 0 454
Köszi
Előzmény: zmoni (453)
zmoni Creative Commons License 2009.04.16 0 0 453

Szia!

 

A háznak mindenképpen ki kell fizetnie a főmérő és a mellékmérők összesített fogyasztásának a különbözetét. Tehát, sajnos téged is terhel olyan vízdíj amit nem Te fogyasztottál el. (a közös költségedben kell megfizetned általános esetben)

Egyébként még akkor is normális némi különbözet, ha egyébként mindenki mérőórája pontosan mér.

Az, hogy Te hitelesítteted az órádat, nem fogja megoldani a másik lakó sumákolását, hisz Te eddig is rendesen mértél és fizettél. A különbözet meg a házat terheli, hisz nagy valószínűséggel a sumák nem fogja önszántából azt mondani, hogy mindenáron fizetni akar. Ezt csak úgy tudjátok helyretenni, ha minden almérőt hitetelesíttettek. Ehhez határozat kell. Még így is előfordulhat, hogy némelyik tulajdonos ezt nem teszi meg, de erre az esetre jó egy olyan határozat, ami a közös költséget úgy határozza meg, hogy a hitelesítetlen (vagy lejárt hitelesítésű) vízórájú lakásokra valami irtózatosan magas fix összegű közös költséget vertek rá. Szerintem a közös képviselő tudni fogja a módját, hogy ezt rendberakjátok.

Előzmény: Widár (452)
Widár Creative Commons License 2009.04.16 0 0 452
Kedves Fórumozók!

Új építésű, 6 lakásos, egyedi vízórás (de sajnos nincsenek hitelesítve a mellékmérők) társasházba költöztem tavaly szeptemberben. Rajtam kívül még másik két lakásba költöztek be szintén szeptemberben.
(A maradék három lakás csak most került eladásra, tehát üresen állt idáig)

Egyszer az egyik szomszédom, nevezzük X-nek kérdezte tőlem, hogy megy-e nálam rendesen a vízóra, mert az övé meg szokott állni és a másik lakásban lakóé (nevezzük Y-nak) szintén „akadozva“ üzemel. Erre elcsodálkoztam, mert az enyém rendesen megy, amit Y le is csekkolt egy alkalommal.

Akkor ennyiben maradtunk, februárban közös képviselőt választottunk, aki elintézte a vízműnél a főóra átírását, és bediktáltuk neki a mellékmérőink állását.
Utólag kiderült,hogy X a hasára ütött és bemondott egy számot, mint saját órája akkori állását.
A közgyűlés után pedig bevallotta a közös képviselőnek, hogy az ő órája bizony megállt, még 7 köbméternél, ki tudja mikor. Az óráját később kicserélték, de közben megérkezett a számla és mindenki szépen be is fizette a maga órája által mért köbméter utáni összeget. X természetesen a "hasraütéses mérőállás" szerinti összeget.
(Ekkor volt valamennyi különbözet, de azt az építtető kifizette, mivel az építkezésen sok víz ment el a főórán.)


A következő bediktálás után (kb egy hónap telt el) kijött a számla a vízműtől ami szerint a főmérő és a mellékmérők között ismét eltérés van.
X és Y kitalálták, hogy ezt majd közösen kell kifizetnünk.
Én ezt úgy érzem igazságosnak,hogy azé a lakóé a különbözet akinek az órája megállt 7 m3-nél, és később hasraütés-szerűen diktált be egy számot a közös képviselőnek, mint az ő órája aktuális állását.
Hogy Y esetleg mit buherált az óráján, arra bizonyíték (egyenlőre) nincs, tehát ezzel jelenleg nem is foglalkozom, mert tények nélkül minek.

Ezért gondoltam a mellékmérőm hitelesítést, hogy szakember is mondja ki, hogy az én órámmal nincs semmi gond és így talán le lemondanának arról a kedves szomszédok, hogy palira vegyenek.

Nem tudom, hogyan bizonyíthatnám az igazamat.

Szerintetek?

Minden véleményt, tapasztalatot, tanácsot előre is köszönök.
gyattila Creative Commons License 2009.02.23 0 0 450
Egyébként lehet olyan probléma is, hogy a kazánod teljesítményét visszaszabályozták beüzemeléskor, vagy egyeszerűen csak le van véve a kazán vízhőfoka ezért nem melegít neked elég meleg vizet. Az meg, hogy a szomszéd lakások fűtetlensége miatt van nálad hideg, ez hülyeség, ennyi tartaléknak lenni kellene a rendszeredben. Emiatt legfeljebb magas lenne a gázszámlád, mert többet kell fűtened.
Előzmény: gyattila (449)
gyattila Creative Commons License 2009.02.23 0 0 449
Esetleg látogass át a Viz-, Gaz-, Futesszereles topikba, ott biztosan tudnak okosabbat is mondani.
Előzmény: Peyoka (448)
Peyoka Creative Commons License 2009.02.23 0 0 448

Köszönöm mindkettőtőknek a választ!

 

A kivitelező most azzal védekezik, h a szomszéd lakásokba még nem költöztek be, és emiatt van nálam most hideg. MErthogy a tervező egy számítógépes progival számolta ki, h mekkora teljesítményű radiátorok kellenek, és természetesen már úgy, h mindenhol vannak szomszédaim..

Jah az alattam és a fölöttem lévő két lakás el sincs adva... (most azt teszteljük, h milyen hatást okoz nekem, ha felfűtjük e két lakást 20fokra..)

 

Megyek keresek vmi szakcéget, amely végez hőtechnikai számítást..

Előzmény: gyattila (447)
gyattila Creative Commons License 2009.02.18 0 0 447

Az építtetőtől, építőtől, szóval akivel szerződéses jogviszonyban voltál az adásvételre, meg kell szerezni az épületgépészeti tervet, azon rajta van, hogy milyen radiátorok voltak eredetileg betervezve, abban lenni kell egy hőtechnikai számításnak is, ami alapján választották ki a szükséges radiátorokat. Ellenőrízni/ellenőríztetni kell a számítások helyességét és hogy valóban azok a radiátorok lettek beépítve, ami a tervben szerepel. Bár valószínübbnek tartom, hogy ilyen terv nem is létezett, akkor viszont neked kellene elkészíttetni a tervet, de legalább a hőtechnikai számítást, csak a te lakásodra és az alapján reklamálni az építőnél.

Előzmény: Peyoka (444)
Desiderius_76 Creative Commons License 2009.02.17 0 0 446
Üdv!

A problémád nem társasházi, kivéve ha valamilyen elborult építtetői ötlet miatt a fűtőtestek a társasházi közös tulajdonba tartoznának. De igen nagy valószínűséggel nem, így igazából az építtetővel szemben lehetnek szavatossági igényeid, és első körben náluk kellene elérni, hogy cseréljék megfelelő méretűre a radiátorokat. Ha ez nem sikerül, marad a saját költségen való csere, aztán esetleg meg lehet próbálni a kivitelezőn behajtani - már ha addig még meglesz a kivitelező cég...

Desiderius
Előzmény: Peyoka (444)
gyattila Creative Commons License 2009.02.17 0 0 445
Azt nem tudom, hogy miért minősül az "építés"-nek, ha a közös épületrészre felfúr egy szakember egy kábelcsatornát. Ki kért engedélyt ugyan ettől a lakóközösségtől mikor kábelTV-t építettek át, vagy telefont vezettek ugyan ezzel a technológiával a közös épületrészeken?  ....  Senki. Persze ha a törvények betűjét olvasom, akkor valószínüleg igazad van, csak az a furcsa, hogy akkor senki sem akadékoskodott, most meg itt van ez a szomszéd.....á......hülye ország ez.....
Előzmény: ATKJ (443)
Peyoka Creative Commons License 2009.02.17 0 0 444

Sziasztok,

 

nem találtam jobb topikot a problémámra, remélem találok segítséget.

Nemrég költöztem be egy újonnan átadott társasház egyik lakásába. Már az építés során jeleztem az építtető cégnek, h kicsinek találom a fűtőtesteket. Most beköltözve pedig a saját bőrőmön érzem (egyedi fűtésű a lakás, de ennek ellenére ez a probléma áll fenn). 

Kérem, aki tud segítsen! Esetleg vmi támponttal, h hol tudnék ennek utánajárni, vagy ha esetleg vmi konkrét infója van, és megosztaná..

 

Előre is köszönöm! 

ATKJ Creative Commons License 2009.02.17 0 0 443
Kedves Gyattila!

Elméletben mindenképpen kell a közösség beleegyezése, mert közös épületrészen történő "építés"-t terveztek. Javaslom, hogy a kk-nak írj levelet, amiben kéred, hogy vegye fel a közgyűlési napirendi pontok közé.
Mivel valószínűleg a többieknek nem lesz kifogása, az egy akadékoskodó tulaj le lesz szavazva. Egy kis buktató: úgy emlékszem, hogy 4/5-ös többségre van szükséged. Nem tudom, nálatok mennyien jelennek meg közgyűlésen, de ezt fontos szem előtt tartani.

Üdv:
ATKJ
Előzmény: gyattila (442)
gyattila Creative Commons License 2009.02.16 0 0 442

Kérdés következik!

 

Édesanyám egy olyan társasházban lakik, ahol van egy zárt lépcsőház és abból nyilik minden szinten egy-egy nyitott folyosó, ahol a lakások vannak. Ez a ház kb. 30 éve épült. Villanytűzhelyt szeretnénk venni, de a lakás elektromos hálózata ezt nem bírja el. A villanyórák kint vannak a lépcsőházban. Simán meg lehetne oldani, hogy a villanyórától új vezetéket építünk ki falon kívűl szabvány szerint, kábelcsatornában, vagy védőcsőben vésés átalakítás nélkül meg lehetne csinálni. Tényleg normálisan megcsinálnánk, már hívtam a E-On által elismert minősített szerelőt is. Megkérdeztük az E-On-t, hogy mint áramszolgáltató engedélyezi-e a szerelést, közölték, hogy mivel a villanyóra után lenne az ügyködés, így őket nem érdekli, ők csak a kismegszakítót cserélik le nagyobbra; így ezzel nem lenne gond. Viszont az egyik szomszéd rosszallását fejezte ki, hogy nem örül annak, hogy mindenféle drótok fognak elmenni az ajtaja előtt - a folyosó plafonján. Igazán azt nem tudja megmondani, hogy mi  a problémája az egésszel, de biztos ami biztos, ő nem örül ennek. Kérdésem, hogy kell-e ilyen esetben kérni a lakóközösség engedélyét?

 

bm613 Creative Commons License 2009.01.24 0 0 441
Nálunk is elvileg két ház alkot egyet. De senkit nem érdekel, 40 év alatt egy percig sem volt közös irányítás meg közös vagyon, már az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve is két KK-t nevez meg.
Előzmény: NagyMaci2 (440)
NagyMaci2 Creative Commons License 2009.01.24 0 0 440
Még egy... Ha a két ház egy "társasház", akkor csak egy SZB lehet!
Előzmény: kcorp (438)
NagyMaci2 Creative Commons License 2009.01.24 0 0 439

Aki paszív - egyre rosszabb helyzetbe kerül! Az eseményeket írányítani kell! Ha nincs rá időtök, kedvetek, energiátok vagy az ezirányú szakismeret hiányzik (ez nem szégyen!), akkor írány az ügyvéd! Ha négyen-öten összeálltok, megfizethetővé válik a dolog!

 

1. A kk a díjbeszedő papírját rakja ki a hirdetőtáblára!

2. Semmit..., de a helyzet tisztázását el kell kezdeni: KK mutassa be a társasház alapító okiratát (ennek egy példányát neki kell öriznie)! Ha nem adja elő, akkor bármelyik tulajdonostárs bemegy a földhivatalba és kér egy hiteles másolatot az ott örzött alapító okiratról. Ez oldalanként kettőszáz forint, ÁFÁ-s számlát kell kérni a társasház nevére, el lehet számolni a társasház könyvelésében. Bármelyik tulajdonostárs kérheti az alapító okirat másolatát, de igazolni kell magát és lakcímét (régi szemlyi vagy új személyi+lakcímkártya) Sajnos három hét...

Az alapító okiratból kiderül az, hogy mely helyrajzi szám(ok) tartozik a társasházhoz és mely albetétek. Lehet, hogy a két ház egy "társasház".

A kk-t a közgyűlésen egyszerű többséggel le lehet váltani, a közgyűlés a korábban itt már leírtak szerint hívható össze.

Tulajdoni lap másolatot szintén a földhivatalban lehet kérni, ez sokkal gyorsabb!

 

Egyébként bármilyen szörnyen hangzik, egy központi fűtéses ház esetén 1 mFt gáz tartozás nem tűnik jelentősnek (persze tudni kellene, hogy ez hányfelé oszlik), én most utalom az utolsó hónap számláját és az 2,7 mFt! Ezzel csak azt akarom mondani, hogy meg kellene egyezni a Díjbeszedővel - természetesen egyértelműsíteni azt, hogy hogyan, mikor kinek a hibájából kelletkezett a tartozás! A díjbeszedő felelősége az ismertek alapján nem zárható ki, hiszen véleményem szerint neki hat-hét év alatt kellett volna a tulajdonostársakat is tájékoztatnia.

 

A közös képviselőnek azért ad tájékoztatást a Díjbeszedő, mert gondolom a kk megválasztása óta vele van kapcsolatban és valószínűsíthetően bemutatta a megválasztásával kapcsolatos közgyűlési határozatot! 

 

 

Előzmény: kcorp (438)
kcorp Creative Commons License 2009.01.18 0 0 438
Nos az elmúlt egy hétben a következők történtek:

1, a KK kirakott egy papírt, miszerint ez az egész tévedés, már beszélt telefonon a Díjbeszedővel és ők nem tudnak tartozásról.

2, Mi bementünk a legközelebbi díjbeszedő irodához, ahol kiderült: 2000/2001 (!!!) -ből van kb. 1 millás tartozása a háznak és MÁR FOLYAMATBAN VAN egy PER a ház ellen...

Hangsúlyozom: a múlt hétig a házban SENKI (!!!) NEM TUDOTT sem a perről, sem a RÉGI tartozásról!!! A KK erről 7-8 éve (!?!) nem értesít senkit.

Na erre mit lehet mondani...?
_________________

Ami bonyolítja a dolgot:

A házunk a szomszéd házzal közös helyrajzi számon van és a háznak közös kazánrendszere van a fűtés végett, (itt áll fenn a tartozásunk - gázdíj).

A KK szerint ha közös a helyrajzi szám akkor csak a mi házunk nem válthatja le, azt a másik háznak is meg kell tennie, mert egy helyrajzi=egy KK. Ez igaz?

A másik ház lakói is kaptak levelet a Díjbeszedőtől és az ottani SZB is tud már az esetről.
_________________

Még egy érdekesség:

Ha nekünk a Díjbeszedő iroda telefonon semmilyen tájékoztatást nem adott, valamint személyesen a tartozásról és perről igazolást csak 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap ellenében hajlandó adni, akkor a KK hogyan kaphatott felvilágosítást TELEFONON?? Lehetséges?
__________________

Ezek után milyen ötleteitek vannak?
Előzmény: NagyMaci2 (436)
felhö82 Creative Commons License 2009.01.17 0 0 437

Kedves olvasók!!

Tudom ez nem a reklám helye de soha nem tudni ki olvassa el ezt a pár sort

Válllaljuk társasházak,irodák,üzletek stb takaritását!

BAHO-clean kft takaritás-villanyszerelés!!!

0630-541-5727

NagyMaci2 Creative Commons License 2009.01.17 0 0 436

És amire én gondoltam:

 

"51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:

...

...

d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget."

 

Tehát a számvizsgáló bizottság is összehívhatja a közgyűlést! És a számvizsgáló bizottság mulasztásos törvénysértést követ el, ha nem hívja össze ilyen helyzetben a közgyűlést, mert a törvény nem azt írja, hogy "összehivhatja", hanem azt, hogy "összehívja"!

 

Előzmény: Bala_az (435)
Bala_az Creative Commons License 2009.01.12 0 0 435
Törvények amelyekre hivatkoztam!

33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni.

34. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet.

35 §
(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.

Komment: A közgyűlést a Közös képviselő hívhatja össze ! ( IB az nem SZB) AZ IB elnöke jogállásában azonos a K.K val !

Egy közös képviselő leváltását csak szabályosan szabad elindítani és végigvinni, mert különben a határozatot a leváltására megtámadhatja, amit bíróságok úgy fogadnak el, hogy elfogadják a leváltását ,de az adott időszakra az apanázsát a formai hibák miatt megítélik neki.

Kérem , a formai hibákra mindenki FIGYELJEN, formai hibák esetén a bíróságok maga a határozatokban foglaltakkal nem törődik !!!
Olyan mint bármilyen adásvételi szerződés, ami ha formailag nem felel meg a törvényben foglalt adásvételi szerződés formalitásainak, nem tekinthető adásvételi szerződésnek !!

Nagyon sok társasháznál egy-egy határozatot a közgyűlés formai hibái miatt hatályon kívül lehetne helyeztetni ! pl: minden határozat előtt (!) a jelenlévők TH arányát vizsgálni kell ( jegyzőkönyvben is) és minden határozatot külön-külön kell megszavazni.
Napi rendi ponton kívüli ( meghívóban szereplő pontok) pontokról nem lehet határozatot hozni.

Itt feljebb a legtöbb formai hibát említem, amik előfordulnak.

ÜDV Bala
Előzmény: NagyMaci2 (434)
NagyMaci2 Creative Commons License 2009.01.11 0 0 434

A törvény:

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról, megtalálható a www.magyarorszag.hu-n.

 

Viszont vitatom Bala az közlését arról, hogy a közgyűlést csak a közös képviselő hívhatja össze! Ugyanis a számvizsgáló bizottság elnökének feladata a közgyűlés összehívása, amennyiben a közös közös képviselő ezt nem teszi meg. És ha ő sem teszi meg, akkor a tulajdonosok 10 %-a is jogosult összehívni a közgyűlést. A vázolt esetben a gyorsaság nagyon fontos lenne!

Előzmény: kcorp (431)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!