Sziasztok, Egy szamomra aggalyos kerdesben fordulnek hozzatok. Kulonbozo okok miatt elmaradt par havi kozos koltseg. Jelen pillanatban az osszes elmaradas (egy osszegben) befizetesre kerult, viszont a Szamvevo Bizottsag egy (az osszeget jocskan meghalado) kamatot is be kivan hajtani, mert szerintuk az uzsorakamat+kamatos kamat az teljesen mukodokepes megoldas (havi 20% kamat es ezt kamatos kamattal szamolva). Reszletfizetestol mereven elzarkoznak (pedig ~100k eseten ez mar talan meltanyos lenne). Mi a teendo? Koszi elore is
Már ne haragudj, de milyen ember az, aki nem tudja, hogy ma Magyarországon az emberek jelentős hányada él ilyen méretű lakásokban? Sőt egyre többen vannak azok, akiknek már ilyen sincs? Milyen ember az, aki nem tudja, hogy a fejlett európai országokban nem szégyen szerény, kis lakásban élni, sőt, természetes, hogy az egyedül maradó szerény nyugdíjból élő emberek ilyen lakásokba költöznek. Gondolom, az ilyen embernek régen az szépreményű cucializmusban, és ma is az volt a legfontosabb, hogy úgy terpeszkedjen a húsosfazék mellett, hogy hozzá ne férjenek azok, akiknek a két keze munkája árán telt meg a fazék!!!
Négyemeletes társasházban van egy lakásom. Az elmúlt hónapban a közös gyüjtőkéményt kibélelték. Miután nem tartózkodom a folytonosan ott, így nem jutottak el az információk hozzám, és a közösképviselet sem vette a fáradtságot egy írásos megkeresésre. Az engem érintő kéményen négy lakás van, ebből kettő használ jelenleg gázos vízmelegítőt. A másik két lakástól - ide tartozok én - pedig a bélelés után kérnek lemondónyilatkozatot, a gyüjtőkémény használatáról. Jelenleg a kémény engedélyeztetése zajlana, amihez viszont kell a kéményt jelenleg nem használó tulajdonosok lemondónyilatkozata, mert ha nem akkor, pénzbírság jár a háznak és a gáz kikapcsolással is fenyegetőzik a közösképviselő. Természetesen ezzel a problémával már meg tudtak keresni. Hogyan kellene eljárnom, hogy ne gördítsek a ház lakói elé akadályokat, ha szeretném a kéményhasználathoz való jogomat megtartani? Terveim szerint 2-3 éven belül a jelenlegi villanybojlert szeretném gázbojlerre cserélni és ehhez szükséges a kéményhasználat.
Kis társasház vagyunk, mindössze 7 lakással, 24-28 m2 közöttiek. A falak is vékonyak. Eddig teljesen nyugalom volt, de pár hónappal ezelött beköltözött egy srác az egyik lakásba. A gond az, hogy gyakran szól nála hangosan a magnó, és éjjelente gyakran üvöltözik, csapkod, káromkodik (nappal dolgozik, éjszaka meg fent van), ami más lakásokban is áthallatszik. Szóltam már neki szépen, kevésbé szépen. Szólt már neki más is, de semmi eredmény. Lehet valamit tenni ez ellen?
Valakinek a gyors segítségére lenne szükségem! Nagyon fontos ügyben:
A helyzet a következő:
Az önkormányzat a volt bérlakásait társasházzá nyilvánította anno 15 évvel ezelőtt.
A társasház 2 különálló 8 lakásos épületből áll, közös udvarral.
Közös bankszámlával, egy közös képviselővel, aki sajna én vagyok (de már nem sokáig).
És ami a lényeg: Egy közös bejövő vízórával, persze a lakások rendelkeznek egyéni almérővel (2 lakást kivéve, ők átalányt fizetnek), de a VÍZMŰ csak egy számlát bocsát ki részünkre. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy régen 1 társasház lettek alapítva, illetve a közös udvar miatt.
A tegnapi nappal közölték levélben az egyik épület lakói, hogy márpedig ők szeretnék, ha a két épület külön-külön társasházzá alakulna, és szétválna. Külön közös képviselővel- külön gazdálkodással! (Órákig tudnák arról mesélni, hogy mi megy a két épület között, de minek!!!!!!!!!)
A kérdésem: volt-e valakinek már ilyen ügye, vagy hogyan lehetne ezt megoldani?
Amennyiben elfogadják a szétválást, akkor az eddigi közös vízóra helyett kettőt kell beszereltetni, amivel a Vízmű felé elszámolunk? Új alapító okiratok? Új számlanyitások? S. O. S.
Sziasztok! Közös költség szempontjából egy gyerek születésétől egy főnek számít, vagy van valamilyen "közmegegyezés" hogy - mint pl. egy szállodában, vagy a tömegközlekedésben - 3 (vagy valahány) éves koráig nem számoljuk? És mi szabályozza (ha szabályozza valami) ezt a kérdést? Köszönöm a segítséget!
Könyvelhetsz kézzel, kockáés füzetbe, vagy a szémítógépeden excel vagy acces programban is. Egy a lényag: a könyvelés formai és tartalmi szempontból is feleljen meg az egyszeres könyvvitelre vonatkozó szabályozásnak. A pénztárkönyvet és a naplófőkönyvet is vezetheted a gépeden, csak legyenek meg a megfeleő rovatok mind a kettőben.
Elárulom neked, hogy a legmodernebb win-os társasházi könyvelő programok egy része is excelbe teszi át a nyomtatni kívánt adatokat.
Társasházak könyvelése
A társasházak könyvvezetési kötelezettségéről a hatályos 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet intézkedik. E rendelet alapján a társasházaknak egyszeres - pénzforgalmi - könyvvitelt kell alkalmazniuk. Az egyszeres könyvvitel vezetését naplófőkönyvben, pénztárkönyvben történő könyveléssel illetve a pénzforgalmat rögzítő gépi programmal lehet teljesíteni. Ahhoz azonban, hogy a társasházak a rájuk előírt beszámoló-készítési kötelezettségnek eleget tegyenek, illetve a társasházi elszámoláshoz szükséges adatok biztosításához rendelkezzenek elegendő információval, szükséges további kiegészítő (analitikus) nyilvántartásokat is vezetniük. Amennyiben a társasház a saját elhatározásából úgy dönt, hogy az egyszeres könyvvitel helyett kettős könyvvitel szerint vezeti nyilvántartásait, úgy erre is lehetősége van, de ebben az esetben ajánlatos a könyveléssel legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező szakembert megbízni.
Innen letöltheted az 1.7 verziót, amit saját házra ingyenesen használhatsz, ha van kedved belerázódni egy társasházi könyvelőprogram használatába.
A bíróság elfogadott-e excel táblában írt összes költséget, kiadást-bevételt-tul adatot-hátralékot albetétenként tartalmazó elszámolást-költségvetést? Leltári tárgy nincs.
VAGY ragaszkodtak a pénzügyi törvényben előírt összes formai kellékre?
Egyik albetétes szivat, hogy nem 100%-ban a társasházi törvény által megadott pü törvény szerint készült az elszámolás és ő pedig nem fizet (egy fillért sem...)
társasház(!) négy lakással és egyéb célra használt másik 6 albetéttel. A teljes költségvetés 1,2 mill Ft. Ha ezt kell megfejelni könyvelővel, akkor 10-15% + lesz.
A társasházkezelői tevékenység: a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat, a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.
Az ingatlankezelő a tevékenységi körén belül: - a megbízóval kötött szerződésben foglaltak szerint ellátja az üzemeltetési és a karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat, - a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, esetleges befektetés kérdéseiben.
Tehát:
Társasházkezelés esetén a közgyűlés több egymástól független cégtől bekért ajánlat közül választhatja ki a számára ideálísat (karbantartás, felújítás, javítás).
Ingatlankezelés esetén a kezelő saját hatáskörében elvégzi, vagy az alvállalkozójával elvégezteti a feladatot.
A Társasházkezelés korlátozottabb jogkör, mint az ingatlankezelés, ezért a tulajdonosközösség szempontjából a társasházkezelés az ideálisabb.
Á. Szóval úgy érti, ahogy akarja - nem emlékszem, hogy bármit is mondott volna, hogy mi tartozik ebbe. Van még egy szerintem húzós tétel "egyéb üzemeltetési költség" címén (ami nem közképv díj, nem közös áram, nem közös más), de majd megkérdezem, hogy mégis mit takar - szerintem a könyvelést pl. ide fogja érteni. Köszönöm a válaszod.
Egyébként csak kíváncsiságból: mi a különbség a társasházkezelés meg ingatlankezelés között? Közérthetően, ha kérhetném :))
Szerintem a közös képviselő díja tartalmazza a társasházkezelés (nem azonos az ingatlankezeléssel!!!), képviselet és könyvelés díját is.
Egy nem kellően körültekintő ház egy profi cégnek most több mint másfélszeresét fizeti annak, mint amennyiért én vállaltam volna őket. Azt kiszámították, hogy az altalam mondott br. összeg 1547 Ft/lakás, és soknak találták. A profi cégtől viszont nem kérdezték meg, hogy az 1000 Ft/lakás mit tartalmaz, és azt sem, hogy ez Áfaval vagy Áfa nélkül... Így történt meg, hogy a soknak tartott összegnek most közel a kétszeresét fizetik, mert az 1000 Ft az Áfa-t nem tartalmazza, és csak a képviselet díja. Mellette számláznak a háznak könyvelésre, gondnoki szolgálatra, fűtéselszámolásra, fogadóórára, ... A szerződésük csak 1 közgyűlésre vonatkozik. Egy éven belül megtartott minden további közgyűlésre borsos árat kell fizetni. Pályázott összeg 10 %-a pályázatírásra felújítások megszervezése, lebonyolítása 10 % 3000 Ft egy adategyetetés, ha a tulajdonos tévedett ...
A könyvelésért a közös képviselő számolhat fel külön díjat az ingatlankezelési díj mellett, vagy az benne kell legyen abban (hisz a közös képviselőség alapból együtt jár azzal)?
Társasház kezdő közös képviselője vagyok, semmiféle más jövedelmem, ellátásom nincs! Kérdéseim a következők:
A társasháznak, mint kifizetőnek tiszteletdíjam után milyen fizetési kötelezettségei kelletkeznek:
1. Kell-e tételes eü hozzájárulást fizetni? (Számomra még az APEH honlapja sem egyértelmű, egy helyen ugyanis azt írja, hogy november elsejével ez megszünik!)
2. Hét vagy négy százalék (vagy 11%) eü hozzájárulást kell fizetni a társasháznak?
Tiszteletdíjamból kettő vagy négy százalék (vagy 6%) természetben illetve pénzbeni eü járulékot kell levonni?
Először tisztázni kellene. hogy valójában társasházi vagy szövetkezeti tulajdonrészről van-e szó, azután pedig a vonatkozó törvényben lehet megnézni a fizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályozást. Társasház esetén a garázshoz is tartozik közös tulajdoni rész. Az SZMSZ-ben meghatározott számítási mód szerint, az évenkénti költségvetés alapján meghatározott mértékű közös költséget kell fizetni minden tulajdonosnak. A lakásszövetkezeti tulajdon esetén pedig a szövetkezet szabályzata tartalmazza a költségviselés szabályait.
Sziasztok, nézelődtem a topicok között, egyik sem illett pontosan a problémámra, de talán Ti tudtok segíteni.
Szóval még Kádár alatt valamikor megvásároltunk egy lakásszövetkezeti lakás "külön tulajdoni lapon xy szám alatt bejegyzett" garázsingatlanát. Vagyonszerzési illetéket befizettük, földhivatal a tulajdonjogunkat bejegyezte. A garázsokban csak villany van, mindegyikben külön mérőóra, ami a mi nevünkön van. A garázsok külön telken vannak, közvetlenül az úttestre nyíló bejárattal, tehát egymástól és a társasháztól is "műszakilag elkülönültek". Közös költség tehát zéró. Erre tekintettel eddig csak évi néhányszáz forintos csekkeket küldött a lakásszövetkezet, amit "ilyen kevésen nem vitatkozunk" elv alapján kifizettünk.
Idén viszont drasztikusan megemelték az összeget. Ezen a taggyűlésen csak egy olyan tulajdonos volt jelen, akinek van garázsa is, ő tiltakozott is, de leszavazták. Amúgy azt se tudjuk (se a többi "csak garázs" tulajdonos), hogy mi egyáltalán szövetkezeti tagok vagyunk-e, vagy valami egyéb jogcímen kérik a pénzt (ez ügyben a lakásszövetkezet illetékesei is össze-vissza beszélnek). Annyi biztos, hogy értesítést a taggyűlésről még sosem küldtek.
Lehet-e valami tenni, vagy fizessünk a nulla szolgáltatásért? A lakásszövetkezetben azt mondták, hogy felújítási alapot a garázsokra nem képeznek, a fizetendő pénzt két dolog indokolja:
-a közgyűlési döntés, amit ők végrehajtanak
-a garázs a lakásszövetkezet telkén épült.
Utóbbira azt mondtam, hogy szerintem ha ingatlantulajdonos vagyok, akkor egyben a telek résztulajdonosa is (de ezt még a Földhivatalban ellenőrzöm. Sajna az Ügyfélkapus ingatlanlekérdezés pont a tulajdonost nem írja ki - akkor meg mire jó...)
Az a gyanúm, hogy a hőmennyiség egyénileg történő mérésének megoldását - a mellékvízmérők felszereléséhez hasonlóan - az egyes lakások tulajdonosainak kellene finanszírozni, vagy az egész társasháznak közös költségből. Sok házban szinte lehetetlen az elkülönített mérés a jelenlegi gépészeri rendszer teljes átalakítása nélkül. Visszaemlékezve békebeli panel lakásomra, nem egy csövön jött be a lakásba a melegvíz a radiátorokhoz, hanem mindegyikhez külön-külön... Az ilyen rendszert vagy teljesen át kell alakítani, vagy annyi hőszabályzó és annyi hőmennyiségmérő kell, ahány radiátor van a lakásban. Csak épületgépész tervező tudná megmondani a gépészeti rajzok és adatok ismeretében, hogy egyes házakban mi lenne a legkifizetődőbb megoldás. A panel program támogatja az ilyen átalakítást, de ez már csak a következő fűtési szezonban jelentene megoldást, még akkor is ha most benyújtható a helyi Önkormányzathoz a pályázat. Abban biztos vagyok, hogy a távhőszolgáltatók nem fogják finanszírozni az átalakítást, hisz egyértelmű, hogy a szabályozás és mérés jelentősen csökkentené a bevételüket.
Még mindig ártámogatás, de központi fűtés, tehát hőközpont. Azt hiszem reggel olvastam, hogy a nagycsaládosok követelése, hogy a fogyasztást egyénileg lehessen mérni a panelokban. Lehet, hogy nem a Te témaköröd, de hátha hozzá tud szólni valaki. Ezt hogyan lehet megoldani műszakilag? Egy félváros van a hőközponton. Ez jó ötlet lenne, mert eddig az utcát fűtöttem, havi 20- 40 ezerért. Mennyi lesz jövőre?
A földhivatali másolatkérésről érdemes tudni, hogy hozzávetőlegesen 2 hetes határidővel vállalják a másolat kiadását, és 100 Ft/oldal díj ellenében készítik. A kk. köteles őrizni a ház alapdokumentumait, amihez előre egyeztetett időpontban biztosítania kell a hozzáférést bármelyik tulajdonosnak, a másolat kiadását is beleértve. Így kb. tizedébe kerül egy másolat beszerzése. A kk. által őrzött dokumentumon szerepelnie kell a földhivatali iktatásnak is. A közös tulajdonba tartozó helyiségek használatáról, hasznosításáról az SZMSZ-ben kell rendelkezni. Ennek hiányában a korábbi gyakorlat nem változtataható meg. A régi épületeknél, ahol a lakásokhoz tartozott pincerekesz, többnyire a lakás tulajdoni lapja is tartalmazza, hogy "x nm pincerekesz kízárólagos használata", vagy valami hasonló megjegyzést. Az sem kizárt, hogy csak az Alapító okirat rendelkezik a pince használatának módjáról. Ebben az esetben már rendelkezni kellett az SZMSZ-ber erről a kérdésről. Önkényesen, SZMSZ-ben rögzített szabályozás, és többségi határozat nélkül senkitől sem vonható meg a korábban biztosított kizárólagos használat joga.
Földhivatalba be van adva. Kérhetsz belőle másolatot. Valóban nem árt ha az SZMSZ-t is átnézed. Elvileg az is be van adva a földhivatalba.
Elvileg a KK is tud ilyet mutatni, ha másra nem hát kölcsön fénymásolni, de talán azért lenne jobb ha egyenest a földhivatalba mennél, mert az az érvényes ami oda be van adva.
A társasházak Alapító Okiratát hol tárolják, hogy lehet elérni ?
Volt egy módosítás, amit a Földhivatal jóváhagyott, de jobban megnézve itt csak a változtatott paragrafusok szerepelnek.
Hogy miért kéne ? Hát jó lenne tudni mit jelent az hogy közöshelyiségek.
Mert ugye a lépcsőház, folyosó oké, de mi van a pincével. Korábban minden lakáshoz tartozott megfelelő pince rész, most viszont szisztematikus kiszorítás folyik - náunk !! Mint általában a magyar valóságban !!
Hivatkoznak a nem hozzáférhető Alapítói Okiratra !!
Szia Hibiszkusz! A Kormány szerint a közös képviselők fogják összegyűjteni az adatlapokat, és a fogyasztás felosztásával továbbítani az illetékes helyre. AZ Ombucman szerint viszont alkotmányos jogokat sért, ha a közös képviselő betekintést nyer a családok anyagi helyzetébe, és a kérdőíven szereplő egyéb adataiba, ami nem minősül bárki által betekinthető adatnak. Természetesen a közös képviselőket senki nem kérdezte meg, hogy akarnak-e vállalni ilyen plusszterheket, és hajlandóak-e olyan adatokat kérni bárkitől, amihez nincs is joguk.
Hogyan fogjuk elszámolni az új gázárakat a társasházakban? Mivel nálunk központi gázkazánról megy a fütés és a melegvíz, a gázár-támogatásokat hogy kell érvényesíteni lakónként jan. 1. után?
Az is ott van a törvényben, 24. § (2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni: a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,
Tekintettel arra, hogy a közös képviselő/SZVB fizetendő közös költsége nem költségnem, a megfizetéstől történő eltekintés (díjazás jóváírása) nem számítás módja, sajnos ezt a megoldást nem teszi lehetővé a Társasházi törvény.
Az adójogszabályok szerint a jóváírt díjazás után is meg kellene fizetni a közterheket és adókat. Ennél fogva értelmetlen dolog lenne a jóváírás még abban az esetben is, ha a Társasházi törvény lehetőséget biztosítana rá.
Költségviselés szempontjából a Társasházi törvény nagyon reális. Semmiféle diszkriminációra nem ad lehetőséget, a költségeket arányosan kell viselni.
Szóval nincs kivétel!! Nem hozható ilyen rendelkezés az SZMSZ-ben.