Kérdésem, hogy dönthet-e úgy a ház, hogy a közös képviselőnek ne kelljen közös költséget fizetni és ennek fejében a közös képviseletért fizetendő összeget csökkentik, vagy ez már inkább adózási kérdés?
Illetve van egy másik tulajdonostárs akinek meggyőződése, hogy bármelyik tulajdonos bármikor belenézhet a ház könyvelésébe és kimutatásaiba. Én meg voltam győződve, hogy ez nem így van, mert csak a számvizsgálóknak van ilyen joguk. De végigfutottam a társasházi törvényt és nem találtam olyan paragrafust ami explicit megtiltaná, hogy egy tulajdonos adatokat kapjon. Most köteles a KK azonnal adatokat szolgáltatni ha erre egy tulaj felszólítja vagy nem?
Az események folynak nálunk, de szerencsére most már sztoikus nyugalommal figyelem a jelenlegi KK működését. Teljesen saját munkastílusa van a leklemnek amit én képtelen vagyok megérteni. Majd ha lezajlottak a dolgok beszámolok részletesen. Közben viszont pár kérdésem lenne. Meg vagyunk áldva egy lelkes tulajdonostárssal aki nem tud belenyugodni, hogy nem az ő költségvetési javaslatát fogadtuk el (ami természetesen alacsonyabb közös költséget hoz ki). Én már nem beszélek vele, mert egyrészt rosszul értelmezi egy ponton az alapító okiratot és amíg ezen nem jut túl addig nem lehet érdemben megvitatni vele a dolgokat, másrészt meg egyszerűen haragszik rám mert ellentmondtam neki és személyeskedni nincs kedvem. Most éppen azzal fenyegeti a KK-t, hogy bíróságra megy mert túl magas a közös költség. Szerintem csak blöfföl, de a KK úgy tűnik komolyan veszi. Na a kérdésem a következő: Igazam van-e amikor azt mondom, hogy egy biztonságos ráhagyásokkal teli ezért valószínűleg tényleg túltervezett, de közgyűlés által elfogadott költségvetést nem lehet megtámadni jogilag csak azért mert túl magas? A könyvelés rendben folyik így a töblet majd szépen ki lesz mutatva év végén, aminek fényében majd jövőre pontosabban lehet tervezni. (Mondjuk az ár és áfaemelkedések miatt egyáltalán nem biztos, hogy olyan húdenagyon túlterveztünk, de ez csak az év végi zárás után fog kiderülni.)
Most akkor az SZVB feladata: tértivevényes levélben szólítja fel a kk-t: a kk. ballagjon át a Földhivatalba, és kemény 4.000 Ft ellenében kérje ki az albetét hiteles tulajdoi lap másolatát. A tulajdoni lapon feltűntetett tulajdonosváltozásoknak megfelelően készítse a kis táblázatot. Előírás-befizetés=egyenleg + mindenkori késedelmi kamat, és felmerült költségek. 1. számú felszólítólevél a beruházónak, mellékelve a hiteles másolat másolatát, és az ő tartozásáról szóló kimutatást. Fizetési határidő megjelölésével, és tájékoztatással arról, hogy nem teljesítés esetén végerehajtás terhe mellett kéri a Társasház FmH kibocsátását a BKKB-tól. 2. számú levél a volt tulajnak. Tartalom és melléklet az 1. számúval azonos. 3. számú levél az új tulajnak, ha ő is sáros.
Mindegyik levél tértivevényes!!!
Tekintettel az évek óta tartó halogatásra SZVB írásban kér elszámolást a feladat végrehajtásáról megjelölt határnapig.
Haha, azt hiszed nálunk ilyen egyszerűek a dolgok?! :-) Csak a szórakoztatás kedvéért leírom mi a helyzet nálunk: Ezután a lakás után már majdnem 3 éve nem fizetnek a tulajdonosok rendesen. Először a beruházónál volt a lakás, mert nem lett időre kész és az első vevő nem vette át jóideig. Fizetni, nem fizetett semmit. Aztán átvette a tulaj, de ő se fizetett semmit. A KK nem intézkedett. KK-t váltottunk, de valahogy az új KK-nak se fűlt a foga a behajtáshoz, de legalább tárgyalgatott a tulajjal aki időnként fizetett valamnennyit de összességében nőtt a tartozása. Végül májusra oda jutottak, hogy a tulaj meggyőzte a KK-t, hogy a tartozása kétharmada az előző tulajé azaz a beruházójé, de a maradékot mégsem fizette ki és a lakást eladta. Mivel a tuljanak több lakása is volt a házban a KK-nak nem állt össze, hogy a tulaj az összes lakása után kifizette a tartozást kivéve egy lakást amin a tartozása 95% volt és ugye eladott. Az SZVB világított rá erre az "apróságra", amit a KK őszinte meglepetéssel vett észre a megbeszélésünkön. Az SZVB ezután enyhénszólva nem tudott uralkodni magán és azonnali intézkedésre szólította fel a KK-t. Valamint az SZVB elnöke (azaz én) bőszen kifejtette (nem ismervén a 46-os paragrafust), hogy ha a vevő volt olyan hülye, hogy tartozással átvette a lakást akkor rajta kell behajtani mindent. A KK bőszen helyeselt. (Velem mindig mindenben egyetért akármekkora hülyeséget mondok.) Történt ez másfél hónapja. A tulaj azóta se fizetett és a KK végre eljutott odáig, hogy elküldte a régi tulajoknak az ügyvédi felszólítást. Most az SZVB kénytelen mindent leellenőrizni pontról pontra, mert mégegy "fordulatot" nem biztos, hogy elviselünk idegileg.
Szia Szomi! Igen. Beszéljetek az új tulajjal. Ha valami oknál fogva van még visszatartott rész a vételárból, akkor az igazoljátok az eladó tartozását, hogy a vevő tudjon segíteni a rendezésben. Az ő érdeke is. Ha már teljesen lezárták az eladást, akkor legalább az eladó új elérhetőségét adja meg, hogy felszólíthassátok tértivevényesben.
Hoppá, látom, hogy itt van a válasz. Tehát szinte biztos, hogy a régi tulajdonossal kell bajlódnunk, ha eladáskor kijelentette a per és tehermentességet. Gondolom csak akkor mehetünk az új tulajdonoshoz, ha a szerződésben külön nyilatkoztak, hogy az új tulaj átveszi a tartozást.
Ha valaki eladja a lakását miközben komoly közös ktg hátraléka van és a vevő van olyan hülye, hogy átveszi így a lakást, akkor a társasháznak kivel szemben kell eljárni? Közvetlenül a régi tulajdonossal szemben vagy az aktuális tulajdonossal szemben aki majd perelheti az eladót? Számít, hogy mit írtak az adásvételibe? Általában bele szokták írni, hogy az eladó per és tehermentesen adja át a lakást.
Az SZMSZ-t valóban be kell nyújtani a Földhivatalhoz, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a Társasház egyik fontos alapdokumentuma, és egyben az alapító okirat melléklete.
No akkor most én kérdezek ismét! Üdv., Mindenkinek!
Kérdésem (bocs, ha már elhangzott valaha is). Tehát az közgyűlés által elfogadott SzMSz-t tényleg be kell-e mutatni a földhivatlanál? Mi van, ha ez nem történt meg?
Egyébként nem értem, mi köze a földhivatalnak ahhoz, hogy x számú tulajdonos milyen megállapodás mellett él, dolgozik stb.
Ez a baj a törvényekkel, hogy úgy vannak megfogalmazva, hogy többféleképpen lehessen értelmezni.
"használatának, hasznosításának módja"....aszzem ez van a törvényben.
Az én értelmezésemben, ha nem a tulajdonos használja a garázst, hanem átadja használatra azt egy másik embernek, de az is garázsként használja, attól még megváltozott a hasznosításának a módja.
A kezdet kezdetén sem vehették volna be a szabályzatba, mert az a tulajdonosi jogokat sérti! Csak a nem eredeti rendeltetésnek megfelelő használat-hasznosítás tiltható meg.
Lakásban csak a törvényben leírtak szerint, a tulajdonostársak hozzájárulásával működhet pl. iroda vagy bármilyen műhely.
A Garázsból is csak a tultársak hozzájárulásábal üzemelhet butik vagy zugkocsma.
Arról senki nem rendelkezhet semmiféle szabályzatban, hogy a tulajdonos maga használja a tulajdonát, vagy az eredeti rendeltetésnek megfelelően hasznosítja, azaz bérbe-használatba adja idegen személynek.
Rosszul értelmezitek a törvényt! A lakás illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbe adása önmagában nem jelenti a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását. Ez a tény csak akkor áll fenn, ha olyan célra adja ki, ami nem felel meg az eredeti rendeltetésnek. Tehát: Nem tiltható meg közgyűlési határozattal, hogy a külön tulajdon tárgyát képező lakást lakás céljára, a külön tulajdonhoz tartozó garázst-parkolót gépkocsitátrolás-parkolás céljára bérbe adja a tulajdonosa.
Akkor folytatom a történetet. Május közepén tartottunk egy közgyűlést, ahol elő lett terjesztve az említett probléma - megjegyzem pont azok nem jöttek el a közgyűlésre, akik leginkább érintettek -, és meg is szavazta a közgyűgylés az említett paragrafusra való hivatkozással, hogy megtiltja a garázsok bérbe adásának lehetőségét külsősöknek. Ezt a döntést, ha nem is örömmel, de a háromból két lakótárs tudomásul vette, s az adott határidőig kiköltöztette a bérlőt a garázsból. De van egy renitens, aki a magántulajdon védelmére, valamint a Ttv. 18§-ának általunk nem megfelelő értelmezésre hivatkozva írásban kijelentette, hogy nem hajlandó kiköltöni a garázsból. Na ilyenkor mit tehetnénk?
Nálunk is ez van, és nem tudok róla, hogy a külsősöket ki lehetne tiltani, ha a garázs saját tulajdon, és nem közös. Nálunk annyi a csavar, hogy teremgarázs van az épület alatt, aminek vanak közös részei.... De hátha jön majd Dóra, és ő többet tud.
Nem közös kötség de, a tanácsotokat szeretném kérni.
Egy vidéki 23 lakásos kb 1,5 éve épült társasház közös képviselője és egyik lakója vagyok. Ügyeinket mi magunk intézzük, nem vagyunk lak. szöv. tagjai. Ez egy kisvárosi társasház, zárt udvarral, végülis családias hangulattal. A társasházhoz az udvaron belül tartozik 9 garázs és a maradék lakásokhoz nyitott gépkocsibeálló.
Néhány garázst a tulajdonosa bérbe adta, de olyan személyeknek akik nem a társasházon belül laknak - tulajdonosok, vagy bérlők - , hanem külső emberkéknek.
És itt jön a mi gondunk. Hivatkozva a a Társasházi Törvény 18. §-ára a közgyűlés megtilthatja e a garázsok/gépkocsibeállók bérbe vagy használatba adhatóságát a lakóközösségen kívüli un. külső személyeknek. Volt-e már valaki hasonló helyzetben, mit tanácsoltok?
Közgyűlésen kell tisztázni, hogy a férj milyen jogokkal ruházta fel a feleséget. Az igazság az, hogy ha valaki vállalkkozásban, vagy cégként vállalta egy társasház kezelését, részfeladatok ellátásával megbízhat más személyt, céget, természetesen az ésszerűség határain belül. Én nem tartom etikusnak, ha a férj csak aláíró, gondolom azért, mert azt a jogot nem tudja másra átruházni közgyűlési határozat nélkül. A közgűlési hatáűrozat pedig nem aláírási vagy egyéb jog átruházásáról, hanem a kk. felmentéséről, és más személy megbízásáról szólna. Érdemes tisztázni a kérdést.
Köszönöm mindenkinek segítettetek, hogy mennyit, azt még nem tudom...
Amit nem értettél.. szom-szom, lehet, hogy hülyeséget írtam..
szóvala a KK a férj, mindent ő ír alá, de a feleség az, akivel tárgyalok, őt látom időnként az udvaronm ő tárgyal a munkásokkal. Nekem ez egy kicsit furcsam de attól még lehet jogszerű... :-)))
Nem lett zagyva. :) Lassan mehetsz vizsgázni is. A lényeg: A társasház legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A döntések végrehajtója a közös képviselő. A végrehajtások ellenőrzésére pedig a Számvizsgáló bizottságot hatalmazza fel a közgyűlés. A Társasház működésének részletes és nagyon pontos szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. Mivel nem lehet minden kérdésben közgyűlést összehívni, ezért az SZMSZ pontosan meghatározza, hogy két közgyűlés között, sürgősségi esetben milyen kérdésekben és milyen összeghatárig dönthet önállóan a közös képviselő. Milyen kérdésekben és milyen összeghatárok között véleményezheti, engedélyezheti a kk. elképzelését, a szükséges munkákat az SZVB. Mik azok a feladatok, és mi az az összeghatár, ami fölött közgyűlést kell összehívni. Sem a kk. sem az SZVB lényeges kérdésekben nem dönthet a tulajdonosok helyett. Betekintési jog: A törvény a közgyűlés által megválasztott SZVB-t ruházza fel betekintési joggal minden iratanyagba, és kötelezi ellenőrzésre. Bizalmatlanság, összefonódások gyanúja esetén az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított legalább 1/10 résszel rendelkező tulajdonosok kérhetik közgyűlés összehívását, ahol személyesen és nyilvánosan szeretnének betekinteni a ház adott irataiba, teljes eredeti könyvelési dokumentációiba. Ezt a kérést a kk. köteles teljesíteni. A tulajdonosok egyéni betekintése a törvény szerint korlátozódik a közgyűlési határozatokra. Nem tiltja viszont a törvény azt, hogy a ház többi iratanyagába is kérhessenek betekintést.
Hanadóra majd kijavít remélem ha rosszul írok valamit:
Benne van a társasházi törvényben:
-Az SZVB bármikor belenézhet minden adminisztrációba, számlákba, kimutatásokba
-Az SZVB beszámolót készít az éves közgyűlésre, amikor az előző évi pénzügyi beszámolót bemutatja a KK és persze a következő évi tervezetet
-A KK beszámolója pontosan az amit te is javasolsz (nyitó, záró illetve tervezett és tényleges kiadások, bevételek tételenként)
rendes könyvelést kell csinálnia a KK-nak mérleggel az év végén
-általában arról szól az SZVB beszámolója, hogy a KK beszámolóját elfogadásra javasolja-e és miért
-Az SZVB 3 tagú
-Az SZVB-t a közgyűlés választja
-A KK tiszteletdíját az SZVB javasolja, de a közgyűlés fogadja el
-A közgyűlés választja a KK-t és ő attól fogva a KK, ha van szerződés ha nincs. A KK kötelezettségeit leírja a Társasházi törvény.
-Lehet tartani részközgyűléseket épületenként v. lépcsőházanként
SZVB szokta meghatározni:
-Mekkora összegig vehet ki készpénzt a KK-nak a th számlájáról anélkül, hogy bárkivel egyeztetnie kéne
-Mekkora összegig fizethet ki a ter vezetben nem szereplő számlát anélkül, hogy egyeztethetne
(az SZMSZ általában az SZMSZ engedélyéhez köti ezeket)
Ebből is látszik, hogy a jó KK mellett jó sZVB is kell egy háznak.
Ez a feleségesdi nem épp jogszerű, de nem is iazán világos mit értesz alatta. A feleség hogyan tud eljárni? Például aláírni aláír valamit a ház nevében?