A múltkor mikor a lottó a topon volt milliárdos nyereménnyel, akkor vettem 1 szelvényt (egyébként nem lottótom), és megfogadtam, hogyha nyerek, akkor veszek 1 néptelen magyar falut, és ott megvalósítom a kommunizmust. És ha a sors akarja, hogy ez a kisérlet létrejöjjön, akkor nekem adja a nyereményt. Nem akarta. Azóta megint nem lottózom.
Ha én gazdag lennék, akkor előszöris elárasztanám Magyarországot jobbnál jobb keresztény TV csatornákkal...ahol jobbnál jobb műsorokat sugároznának a nap 24 órájában..
Nem görcsölnék, hanem élvezném az életet. Megteremteném magamnak a tökéletes kényelmet, olyan munkát végeznék csak el, amit szívesen csinálok és bejárnám az egész világot. Eltitkolnám a vagyonomat és csak azoknak adnék belőle, akik úgy gondolom megérdemlik és csak személyesen.
Míg el nem felejtem, időnként hatalmas lacikonyhában főznék más hobbiszakácsokkal a hajléktalanoknak. Finomakat, jó nagy adagokat, jó sok hússal, finomságokkal.
Hát a hirtelen nagyon sok pénz terheli, nyomja az embert, igyekeznék mihamarabb a javát elkölteni. Több alapítványt hoznék létre alkalmazott ügyvédekkel, ügyes jogászokkal, amelyek a kisembereket védenék a monopóliumokkal szemben.
Az első egy olyan lenne, amelyik a biztosítókkal szemben nyújtana védelmet, azoknak törné le a szarvát.
Próbaperekkel kényszerítené őket, hogy tisztességesen fizessenek, nyilvánosságot biztosítana a manipulációiknak.
A második a monopolhelyzetben lévő közműszolgáltatók orra alá törne borsot. Távfűtás, vízművek, gáz, elektromos, stb. Fogyasztókkal való bánásmód, költségkalkulációk, pazarlások.
A harmadik a hivatalok örlőmalmainak körmére nézne.
A negyedik a Nane mintájára egy férfiak érdekeit védő szervezet lenne.
Az ötödik pár olyan helyiséget biztosítana, ahol önkéntes gyógyítók hajléktalanokkal , azok testi-lelki bajaval foglalkoznának kézrátétellel, természetgyógyászattal. Ez hiánypótló lenne.
A hatodik az egészségüggyel foglalkozna, hogy lehetne emberibbé tenni. Kiküszöbölni a mindenkit megrontó hálapénz rendszert.
A hetedik a korményzati pazarlások nyomába eredne, azoknak biztosítani nyilvánosságot, és igyekezne jogi úton támadni azokat, hogy ne kelljen beteg gyermekeknek a tévében adományért könyörgni, amikor más csapokon meg dől a közpénz értelmetlen célokra.
Hirtelen ennyi jutott eszembe. Magamnak építtetnék egy kis vályogházat falun, utazgatnék a világban, jó pár nemzet konyháját végigkóstolnám, és természetesen a fiaimról sem feledkeznék meg. Hamar meg tudnék szabadulni a pénztől. Szükségem nincs rá különösebben, mert most is gazdagnak érzem magam. Van fedél a fejem fölött, van internetem, ruhám bőven elég, és úgy eszem, mint más a Hiltonban sem, vegyek tán 3 tévét vagy száz pár cipőt? :)
A gazdagság relatív, mert attól függ, hogy mihez viszonyítunk. Pl. ha az angol királynőhöz, akkor csontszegény vagyok, de ha egy hajléktalanhoz, akkor baromi gazdag. Aki szép házban, szép környéken, kényelmesen lakik, van rendes kocsija, jövedelme, tudja taníttatni a gyerekeit és jól él, az tkp. gazdag, mert nincs napi gondja. Ha ezen felül tud évente nyaralni, utazni, öltözködni, stb az is gazdag. A belső gazdagságot most hagyjuk, mert szűkösködve az is nehezen megy, vagy aki ilyet állít az hazudik.
:D
:)