Hát ez tényleg fura. Amikor előjött, olvastam, aztán nálam is elfelejtődött. De egy profinál miért? Pláne a hazaffyas Makiban?? Lehetne Magyarország elnöke!
Igen, fent van az Y Full oldalán is a minta, vsz Árpád egyik fiának a leszármazottja lehet. Azon csodálkozom hogy egy magyar genetikus sem kereste meg a cikkben említett szerb kutatót, hogy segítsen beazonosítani a mintaadót és felkérni további genetikai kutatásokra.
Nagyon szomorú, hogy kihalt a szent királyok nemzetsége.
Mellesleg a szintén a családba tartozó Szabolcs vezérről mit lehet tudni?
Én azt olvastam róla, hogy Árpád unokaöccse volt és Árpád halála után néhány évig ő igazgatta a törzsszövetség ügyeit, amíg Árpád fia Szolta kicsinyke volt.
Jól tudja, az Árpád-háznak kétségtelenül volt egy idegenbe szakadt tagja. A Croy- vagy Crouy-Chanel család egytitokzatos András nevű (és Sansterre = föld nélküli melléknevű) magyar hercegtől származik, aki 1248-ban tűnt fel Franciaországban és mindjárt részt is vett IX. Lajos francia király egyiptomi hadjáratában. Tudni kell, hogy hercegi rangotabban az időben Magyarországon csak a királyi család tagjai viseltek.
András hercegnek két fia született. Félixtől származik a Croy-Chanel, Márktől a Croy család. A Croy-Chanel család utódai ma is élnek, sőt a XIX. sz-ban a magyarországi honosítást is megkapták (Croy-Dülmen család). 1790-ben egyfrancia bíróság is elismerte, hogy a család által benyújtott dokumentumok alapján a Crouy-Chanel család jogosan használhatja az Árpád-ház címerét. Ezek nagyjából a tények.
Ami vitatott az az, hogy ki volt pontosan András herceg. A család szerint maga a későbbi III. András király (1290-1301), aki fiatal korában Velencében nevelkedett, ott feleségül vette Peter Cumana (vagy Cumani) velencei szenátor Sybilla nevű lányát és az ő gyermekeik a Franciaországba szakadt Felix és Mark hercegek. Amikor ugyanis Andrást IV. László király 1278-ban hazahívta Magyarországra, akkor ő a két fiát a biztonságuk érdekében a még az apja Posthumus István által szerzett Franciaországban lévő családi birtokra Crouyba telepítette.
Ez elég nehezen hihető, mindenekelőtt a történet kezdetén maga András herceg érkezett Franciaországba és vett részt IX. Lajos egyiptomi hadjáratában és ott is alapított családot, bár nem tudjuk, hogy kit vett feleségül. A történettudomány eddig III. Andrásnak két feleségéről (Fennena kujaviai hercegnő és Habsburg Ágnes) tud, Sybilla már a harmadik lenne. Ennek ellenére, ezt a történetet több korabeli dokumentum is igazolni látszik. Így például amikor Félix herceg 1292-ben fiatalon meghalt, unokatestvérének, az akkori francia király IV. (Szép) Fülöp testvérének a felesége, Margit hercegnő gyászmisét kérő levelet írt. Ebben azt írja, hogy "Andrásnak Magyarország fejedelmének, kedves nagybátyánk fiának" lelki enyhüléséért kéri a gyászmisét, aki "élete virágában halt meg."
Más vélemények szerint a titokzatos András herceg nem III. Andrással azonosítható, hanem II. András király harmadikfiával András herceggel. Ennek az állításnak a legnagyobb gyengéje az, hogy ez az András herceg aki 1210 körül született, már egész fiatalon, 1234-ben meghalt, miközben az akit keresünk, csak 14 évvel később, 1248-ban érkezett Franciaországba.
A legvalószínűbb változat, hogy a család II. Géza király (1141-1162) negyedik fiától Géza hercegtől származik. Amikor a legidősebb fiú, III. István király (1162-1173) meghalt, az édesanyjuk és a főurak egy része Géza herceget akarta trónra emelni a bizánci udvarban nevelkedett Béla herceg, azaz III. Béla (1173-1196) helyett. Gézának menekülnie kellett, Henrik osztrák herceg befogadta, de annak halála után II. Szobjeszláv cseh herceghez fordult aki kiszolgáltatta őt III. Bélának.
III. Béla 1177-ben fogságba vetette öccsét, ahonnét Géza herceg csak 1189-ben szabadult, midőn a Szentföldre vonuló Frigyes császár közbevetette magát Bélánál. Géza ekkor 2000 magyar vitézzel a keresztesekhez csatlakozott, majd görög földön telepedett meg, ahol megnősült és több fia született. Legidősebb fiát néhány elégedetlen magyar főúr II. András helyébe trónra akarta emelni, de követjüket 1210-ben Donald sebenicoi gróf Spalatoban elfogatta.
Géza hercegről és a fiairól ezen túl semmit nem tudunk, de valószínűsíthető, hogy a XIII. sz. derekán Franciaországbanletelepedett rejtélyes András (Andrieu) herceg Géza herceg unokája. Ebben az ügyben csak DNS vizsgálatok hozhatnának előrelépést, amennyiben valamelyik Árpád-házi király sírjából még sikerülne 850-900 év után vizsgálatra alkalmas anyagokat kinyerni.
2009. január 14. az Árpád-ház uralkodói ága 1301-ben ezen a napon halt ki. Az élő Árpád-házzal kapcsolatosan először át kellene olvasni a topicot... utána írni valamit.
Tényleg nem akarok szőrözni, de; VI. Györgynek 4 fiútestvére közül valóban volt 1 retardált (feltéve ha egy epilepsziás, dühromai által kínzott kisfiút annak lehet tekinteni) öccse János, aki 1905-ben született. Őt csak nagyanyja és bátyja, a későbbi VIII. Edward látogatta. 1919-ben halt meg Wolfertonban...szerencsétlen létezésére is csak 1998-ban derült fény, mikor megjelentek Edward király emlékiratai.
VI. György további fiútestvérei kiváló egészségnek örvendtek. VIII.Edward (1894-1972) exkirály Henry (1900-1974) gloucester hercege (2 fia született) George (1902-1942) kent hercege (2 fiú 1 lány)
Visszatérve Szent Istvánra. Az OK, hogy egyes magyar történészek és egy angol oldal is azt az elméletet követi, hogy skóciai Szent Margit István unokája, de sokkal hihetőbb az a verzió, hogy Gizella egyik rokona volt az a bizonyos Ágota, akit a brit herceg feleségül vett.
Átolvastam az Croy-Chanel család honlapját. Amennyiben a felsorakoztatott dokumentumok valódiak, tényleg előfordulhat, hogy András nem halt meg és fiai franciaföldre menekülhettek.
Nemcsak Andrásnak voltak még fiúgyerekei. Lehettek jó páran ffiak az Árpádháziak közül, akiknek voltak fiú örökösei. Pl. III. Béla öccse, Géza herceg; ő bizáncban tengette a trónkövetelők megszokott életét és ott éltek fiai is, akiket magyar főurak II. András ellenében akartak felléptetni.
Igen, a tudorok kihaltak I. Erzsébet halálával a Stuartok pedig II. Jakabéval (habár ez így nem igaz, hiszen a fiúági leszármazottai trónkövetelőként léptek fel a következő évszázadban), de I. Stuart Jakabnak (VII. Henrik Margit nevű lányának dédunokája) volt lánya is, Erzsébet (1596-1662), aki V. (Pfalzi) Frigyes cseh királyhoz ment hozzá. Az ő lányuk Zsófia Hannoveri Ernő Ágost herceg felesége lett. Zsófiáék fia pedig I. György néven "lépett" angol trónra (angol földre sosem lépett).
Megnéztem már korábban is a Crouy-ok családfáját. Egy dolgot azonban nem értek. Az évszámok sehogysem illenek össze. 10-en évesen születtek gyerekeik? Na inkább mégegyszer átnézem...
Mindazonáltal, fölösleges ezen veszekedni. Biztos, hogy léteznek még fiúági Árpád leszármazottak, csak sem mi, sem ők nincsennek azzal tudatában.
Megjegyezném még, hogy a Habsburgok jó pár szálon kötődnek az Árpád-házhoz, igaz, kizárólag csak nőágon.
A II. Andrásé oké. Alatta Zsigmond pecsétje van, az alatt egy rendkívül érdekes címer (én láttam Izabella fiának, János-Zsigmondnak is tanúsítva, mindenesetre van benne minden, Szapolyai, kettős-keresztes, vágásos, lengyel, milánói és dalmát is). A legalsó pecsét megint érdekes: Sigillum Regnicolarum Hungariae=A Magyar Királyság Lakosainak Pecsétje, azaz az a pecsét, amit a Zsigmond ellen lázadó főurak használtak, miután a királyt fogságba ejtették.
Persze ez semmit sem változtat azon, hogy bemutattál egy rakás pólyás címert. Szóval ez nem lehet ellenvetés a Croy-ok ellen.
na jó, én sem tudok írni,szóval a IV. Bélásnál az teljesül,hogy mégis van olyan, vagyis már ismersz árpádházi királytól, II. András után pólyás címerábrázolást.
Az első Árpád-házi király, aki címert használt az III. Béla volt. Ami korábbi jelvényeket, kereszteket használtak esetleg pénzérméken, azok nem szerepeltek címerpajzsban, tehát nem címerek. III. Béla címere egy pajzsban lebegő kettőskereszt volt. Fia, Imre kezdte használni az ún. Árpád-sávos címert. II. András után (megh. 1235) a királyok a kettőskereszteset használták, a vágásos címer családi címer lett, azaz a származást volt hivatott mutatni. Így például az Anjouk is az Árpád-sávos címert egyesítették Franciaország címerével, mert a kettőskeresztes címert csak a király használta. Később több leszármazott is használta a vágásos címert, mint elemet összetett címerénél. A kettőskeresztes címert viszont csak a magyar uralkodók használták. Példa az Árpád-házi származásra: Jó René (1409-1480):
Vagy a francia történelemből ismert Sebhelyes Henrik, Guise hercege (1550-1588)
Nem ismerek olyan címert, ami II. Andrást követően nem a ma ismert variációját mutatná az Árpád-sávos címernek (kivéve persze jóval későbbi metszeteket, amelyek azonban nem köthetőek a királyi családhoz).
Ez Izabelláé
Kossuth címer, ugye
Ez pedig Nagy Lajosé, és ha jól veszem ki, itt fehér(ezüst)alapon van. De ez nem biztos, mindenesetre ez is pólyás.
