Nem védett hazai (ill. európai) madárfajok - pl. szarka, szajkó, dolmányos varjú, seregély - fiókakorú vagy felnőtt példányainak beszerzése, tartása, gondozása
Ha bokrok alatt akarsz keresgélni kihullott madarakat, akkor nem sok esélyed van. Ha még csupaszon kihullanak, és nem is ütik agyon magukat rögtön, akkor is pár perc múlva végük, de ha pl. kisrigók tollastul kipotyognak, azt nevelik tovább a szülők.
Kipotyogott seregélyt meg nem fogsz találni, mert az oduból nem potyognak ki, hacsak nem valami mesterséges odut letép a vihar, és összetörik (de azokat meg szemmel szokták tartani azok, akik kihelyezték).
Azt hiszem két kezemen (vagy az egyiken is) meg tudnám számolni, hogy 50 év alatt hány kihullott madár fiókát találtam élve, vihar után, vagy akárhogyan (persze én nem kerestem direkt őket).
Fészekből kiszedni megint csak nem egyszerű: seregélyoduba, verébfészekbe benyúlni nem tudsz, varjúfészekhez felmászni 10-15-20 méter magas fára nem semmi mutatvány... a legegyszerűbb a szarkafészek, azt el lehet érni... vagy helyezel ki költőodukat, és abból kilopsz egyet...
Van néhány gyakorlatilag "dúvad" kártevőnek minősített madár hazánkban (is) pl. kárókatona, sárgalábú sirály, szarka, dolmányos varjú, szajkó...meg vannak a nem, vagy csak részben védett fajok, tőkés réce, seregély, balkáni gerle, házi veréb... amik illegális tartásából nem csinálnak túl nagy műsort...
Ha a törvényi oldalt nézzük, Magyarországon jelenleg semmilyen vadon élő állat (emlős, hüllő, madár..) nem tartható, csak engedéllyel! A védett kategóriákra, élőhelyzaklatásokra...meg külön szigorítások, szankciók vannak!
Hiába döntöm el hogy mit akarok , ha nem találok. Van elképzelésem ( énekesmadarak ) de azok közül is sok van. A hol keressem kérdést azárt tettem fel mert hiába tudom hogy a rigó a bokrokban fészkel de azt nem tudom hogy a városi vagy az erdei bokrokban gyakoribb? És így van a többi madárnàl is. Egyébként nagy bűn lenne ha fészekből szedném ki a fiókát?
De még mindig nem derült ki, hogy mit szeretne, sólymot, varjút, baglyot, vagy verebet? (az első kettőhöz igen magasra kell mászni, és akkor se igen tud benyúlni a fészekbe, főleg ha a kerecsen rétisas fészket foglalt el :D)
De ha azt se tudja milyen madár hova fészkel, akkor nem is értem mit akar...
Nagyobb viharok után előfordul, hogy akár városban talál az ember sérült, vagy leamortizált fiókát.
Ezek mentése, felnevelése nem kis feladat, rutint és szakmai ismeretet igényel. E feladatokra azonban vannak madármentő állomások, alapítványok..stb. Ők persze legtöbb esetben, főleg a fiókaszezonban túlterheltek és leosztják a feladatok egy részét hozzáértő, rutinos önkénteseknek! Ez egy országos hálózat, s Ilyen önkéntesként Te is müködhetnél és némi legalitást is szereznél a tevékenységhez!
Nem javaslom ilyen akcióba fogni, hagyni kell őket a maguk életét élni. Nálam él egy szarka 6 éve, a fészket kilőtték, ez az egy maradt életben. Seregélyt is tartottam, ott a fát vágták ki. Sarlósfecském is volt, Horvátországból hoztam, az tényleg kipottyant, amint önállósult elengedtem. Ezeket az alkalmakat az élet szállítja, nem javaslom a direkt fészekfosztogatást.
Ritkán esnek ki, odúlakók pláne. A rigófélék még repülés előtt elhagyják a fészket, de a szülők etetik tovább. Aki nevelni akar az általában kiszedi magának.
Ja és nagyon szeretnék felnevelni egy fészekből kiesett vagy egy segítségre szoruló fiókát. Ha jól tudom áprilistól augtauguszt tart a fióka szezon. Hol és mikor (eső után??) érdemes keresni a kiesett fiókákat?
Sziasztok , fióka szezon közben egy fészekből kiesett fiókát meddig kell etetni? Olvastam hogy óránként , de elég 2-3 db lisztkukac vagy valami más vagy addig kell adni amíg nyitja a csőrét? ( Fióka szezonra készülök fel)
elfelejteni és ha óvatosan is,de néha visszajár kajálni.Látjuk még egymást.Túl sokat reméltem?Kösz a tanácsot.Belegondolva,igazad van.Akkor,felejtős a dolog. Ki akartam kerülni a felesleges köröket.Hússzor oda repül a kezemre,elveszi a kaját.Viszont ,ha egy nap később érek haza,már nem tudok beülni hozzá ,sötétben csak beadom neki a kaját. Másnap már megint majrézik, és csak nagyon óvatosan jön hozzám.Ez a madár vadászoktól kerűlt hozzám. Gondolom " larsen" csapdába ment bele ,és nem lett volna hosszú életű ha nem hozzám kerül.Lehet,hogy gyerekes álom,de az volt a tervem,hogy összehaverkodunk.Egyik évben vissza vágom az evező tollait és szabadon hagyom a kertben.Szokja a helyét és minket.A következő vedlésnél (egy év velünk élés ,terület megszokás után ) már mehet ahová akar.TUD VIGYÁZNI MAGÁRA mert szabad madárként megtanult óvatosnak lenni.Nem kell egy fiatal,tapasztalatlan madarat gyászolnom akit a szomszédok,kutya ,macska levadászott.Viszont reménykedtem,hogy az elengedett madaram késibb visszajár .Természetes,hogy ismét elvadul,de a barátság emlékeit nem fogja
Túl sok tanácsot nem tudok én sem adni, mert mindenki másképp gondolja a madár "szelídítést" Ez azért idézőjeles nálam, mert Ők mégiscsak vadmadarak, ráadásul a varjak nagyon egyéniség függők. A béklyó, ill. szíj megoldásokat én azért nem javasolnám, mert a varjak csüdje a sólymokhoz viszonyítva elég vézna, s egy véletlen durvább rántás maradandó balesetbe torkollhat..!
Üdvözöllek.Örülök,hogy még te is vagy.A varjút nem béklyóznám le.Szabadon van egy volierben.Egy rövid lábszíjra gondoltam,amivel meg tudnám tartani ha kézre veszem.Valahol kihívás ez a madár.Mivel öreg,tud magára vigyázni.Már magától a karomra száll.(ha éhes) de nem marad ott.Felkapja a kaját és azonnal elpucol.Vagy eldugja, vagy odébb megeszi azután visszajön.Viszont sokkal gyorsabban szelídülne,ha vakargathatnám a fejét.De a félelme miatt ez nem lehetséges.Ezért akarom kézen megtartani,hogy eleinte ne tudjon elmenekülni.Ha már leesett neki a tantusz,akkor már igényelni fogja a vakargatást és sokkal gyorsabban fog szelídülni
Vladnak van egy varjas oldala:" varjúfélék - corvidae".Itt már tag vagyok.Köszi a segítséged és a jó tanácsot.
Mi is iszonyú rég beszéltünk és nem is tőlem kérdezed, de ha szabad hozzáfűznöm...
Tudod a varnyú nem az a kimondott béklyós madár és ez az idomár szintű munka rohadt fárasztó, sok szenvedéssel járó mindkettőtök részéről és szvsz a végeredményben nem biztos, hogy lesz köszönet..(?) :-/ Sokkal egyszerűbb, könnyebb és célorientáltabb lenne tavaszig várnod és egy fiatal madárral elkezdeni mindezt...Persze az ember sokszor a nehezebbet választja a kihívások miatt! :-S
(Vlad-ot mellesleg a facebook-on éred el, ha még varjúzik egyáltalán..?)
Szia.(Régen nem jártam itt). Most a segítségedet kérném.Májusban vettem egy vadon befogott ,idős szürke varjút.Azóta némileg összehaverkodtunk.Ha kicsit éhes,akkor némi hezitálás után a karomra ugrik,felkapja a neki felkiált húst .Megkajálja vagy eldugja,azután visszajön és viszi a következőt.Ha éhes és megyek felé,a szárnyát rázza, mint a fióka aki enni kér.Viszont ha egy két nap (hamar sötétedik) ha este felé érek haza,elfelejti az ölező napi haverkodást.Nagyon óvatosan,félve jön hozzám.A szelídítést kezdhetem elölről.Ezt szeretném kicsit felturbózni.Jelenleg egy volierben van.Gondoltam,felbéklyózom és úgy rakom kézre.Ha ezerszer leugrik,ezer egyszer is vissza rakom.Elöbb vagy utóbb elfárad,kicsit meghűl a karomon.Ezután kicsit vakargatom a fejét.Tudom a módszer kicsit drasztikus,de anno bevált egy vadon befogott amazonnál.Ha most arra várok,hogy a fejéhez nyúlhassak,azt talán 5 év múlva engedné.Néhány alkalom után neki is leesne a tantusz és a kezdeti rémület után élvezné a kurkászást.Mit tanácsolsz? (jó tanács a béklyó készítéséhez ) Vad madárról van szó.Engem már elfogadott. Bárki közelít felé,már menekül.Ha engem meglát messziről,szintén elhúzza a csíkot,de ha hozzá szólok megismer és odajön,viszont a félelem ,menekülésre felkészülés végig benne van.
Nekem a 1mx1m alapterületű, 1,5 m magas (blokktéglákon álló, így a földtől nézve 2 m magas) kerti volieremben a seregélyeim rendszeresen költöttek is. Azt nem mondom, hogy nem a méret a lényeg, mert egy bizonyos méret kell, hogy egy voliert egyáltalán voliernek lehessen nevezni, ne pedig nagyobbacska kalitkának, de ha két veréb nagyságú kismadarat akarsz tartani, akkor tökéletesen megfelel az a méret, amit fent írtam. Egyébként lehet 1,5x1,5, vagy 2x2-es aljú, 2 m magas röpdét is csinálni, az már jó nagy. Így leírva lehet hogy nem tűnik neked olyan hű de nagynak, de hidd el, ha megcsinálod, látni fogod, hogy nagyon nem kicsi. Persze amiket írtam az kis-közepes testű madarakra vonatkozik seregély/rigó nagyságig.
Célszerű a röpdét már modernebb anyagokból megcsinálni, vagy csináltatni pl. fémvázasra (abból a fémvázból, ami a szupermarketek polcainak is a váza) a könnyebb takaríthatóság végett. De ha ragaszkodsz a fához, akkor mindenképpen linóleumos borítás javasolt a tetőn meg a zárt hátoldalán, illetve célszerű lekezelni a farészeket az időjárás viszontagságaival szemben vmilyen jófajta lazúrral, aminek tetszik a színe. Ezt csak azért írom, hogy ne járj úgy mint én, mert nekem egyszer már szétrohadt a volierem, amit nagy nehézségek árán hoztam vissza úgymond az életbe. Életbevágóan fontos a dupla rácsozat a ragadozók elleni védelemért. Seregélyeknél odú is elég a védelemhez, de más kismadarak nagyon megjárhatják, ha szimpla rácsú röpdében vannak és ott egyszer meglátogatja őket a karvaly. Tovább emeli a madarak szépségét, komfortérzetét, ha műnövénnyel, műfűvel van berendezve a röpde, persze csak olyan fajok esetében, amelyek ezt nem eszik meg. Egyébként alulra a linóleum nagyon praktikus és jól takarítható.
Szép estét! Szeretnék magamhoz venni egy madarat, leginkább megmentetten segíteni. Varjú félét, seregélyt, pl. Ismertek olyan helyet, vagy olyasvalakit, akihez fordulhatok? Köszönöm.
Madaraknál nincs elég nagy volier! :) Legjobb, ha magad készítesz egyet pl. 20x20x1-1,5 ös dróthálóból, megfelelő ki-be járó ajtóval számára és + egy nagyobbat a takaríthatóságra. Veréb mérethez bőven elegendő egy 1,5 x 0,8 x 1 m-es.
