Nem védett hazai (ill. európai) madárfajok - pl. szarka, szajkó, dolmányos varjú, seregély - fiókakorú vagy felnőtt példányainak beszerzése, tartása, gondozása
Ja és nagyon szeretnék felnevelni egy fészekből kiesett vagy egy segítségre szoruló fiókát. Ha jól tudom áprilistól augtauguszt tart a fióka szezon. Hol és mikor (eső után??) érdemes keresni a kiesett fiókákat?
Sziasztok , fióka szezon közben egy fészekből kiesett fiókát meddig kell etetni? Olvastam hogy óránként , de elég 2-3 db lisztkukac vagy valami más vagy addig kell adni amíg nyitja a csőrét? ( Fióka szezonra készülök fel)
elfelejteni és ha óvatosan is,de néha visszajár kajálni.Látjuk még egymást.Túl sokat reméltem?Kösz a tanácsot.Belegondolva,igazad van.Akkor,felejtős a dolog. Ki akartam kerülni a felesleges köröket.Hússzor oda repül a kezemre,elveszi a kaját.Viszont ,ha egy nap később érek haza,már nem tudok beülni hozzá ,sötétben csak beadom neki a kaját. Másnap már megint majrézik, és csak nagyon óvatosan jön hozzám.Ez a madár vadászoktól kerűlt hozzám. Gondolom " larsen" csapdába ment bele ,és nem lett volna hosszú életű ha nem hozzám kerül.Lehet,hogy gyerekes álom,de az volt a tervem,hogy összehaverkodunk.Egyik évben vissza vágom az evező tollait és szabadon hagyom a kertben.Szokja a helyét és minket.A következő vedlésnél (egy év velünk élés ,terület megszokás után ) már mehet ahová akar.TUD VIGYÁZNI MAGÁRA mert szabad madárként megtanult óvatosnak lenni.Nem kell egy fiatal,tapasztalatlan madarat gyászolnom akit a szomszédok,kutya ,macska levadászott.Viszont reménykedtem,hogy az elengedett madaram késibb visszajár .Természetes,hogy ismét elvadul,de a barátság emlékeit nem fogja
Túl sok tanácsot nem tudok én sem adni, mert mindenki másképp gondolja a madár "szelídítést" Ez azért idézőjeles nálam, mert Ők mégiscsak vadmadarak, ráadásul a varjak nagyon egyéniség függők. A béklyó, ill. szíj megoldásokat én azért nem javasolnám, mert a varjak csüdje a sólymokhoz viszonyítva elég vézna, s egy véletlen durvább rántás maradandó balesetbe torkollhat..!
Üdvözöllek.Örülök,hogy még te is vagy.A varjút nem béklyóznám le.Szabadon van egy volierben.Egy rövid lábszíjra gondoltam,amivel meg tudnám tartani ha kézre veszem.Valahol kihívás ez a madár.Mivel öreg,tud magára vigyázni.Már magától a karomra száll.(ha éhes) de nem marad ott.Felkapja a kaját és azonnal elpucol.Vagy eldugja, vagy odébb megeszi azután visszajön.Viszont sokkal gyorsabban szelídülne,ha vakargathatnám a fejét.De a félelme miatt ez nem lehetséges.Ezért akarom kézen megtartani,hogy eleinte ne tudjon elmenekülni.Ha már leesett neki a tantusz,akkor már igényelni fogja a vakargatást és sokkal gyorsabban fog szelídülni
Vladnak van egy varjas oldala:" varjúfélék - corvidae".Itt már tag vagyok.Köszi a segítséged és a jó tanácsot.
Mi is iszonyú rég beszéltünk és nem is tőlem kérdezed, de ha szabad hozzáfűznöm...
Tudod a varnyú nem az a kimondott béklyós madár és ez az idomár szintű munka rohadt fárasztó, sok szenvedéssel járó mindkettőtök részéről és szvsz a végeredményben nem biztos, hogy lesz köszönet..(?) :-/ Sokkal egyszerűbb, könnyebb és célorientáltabb lenne tavaszig várnod és egy fiatal madárral elkezdeni mindezt...Persze az ember sokszor a nehezebbet választja a kihívások miatt! :-S
(Vlad-ot mellesleg a facebook-on éred el, ha még varjúzik egyáltalán..?)
Szia.(Régen nem jártam itt). Most a segítségedet kérném.Májusban vettem egy vadon befogott ,idős szürke varjút.Azóta némileg összehaverkodtunk.Ha kicsit éhes,akkor némi hezitálás után a karomra ugrik,felkapja a neki felkiált húst .Megkajálja vagy eldugja,azután visszajön és viszi a következőt.Ha éhes és megyek felé,a szárnyát rázza, mint a fióka aki enni kér.Viszont ha egy két nap (hamar sötétedik) ha este felé érek haza,elfelejti az ölező napi haverkodást.Nagyon óvatosan,félve jön hozzám.A szelídítést kezdhetem elölről.Ezt szeretném kicsit felturbózni.Jelenleg egy volierben van.Gondoltam,felbéklyózom és úgy rakom kézre.Ha ezerszer leugrik,ezer egyszer is vissza rakom.Elöbb vagy utóbb elfárad,kicsit meghűl a karomon.Ezután kicsit vakargatom a fejét.Tudom a módszer kicsit drasztikus,de anno bevált egy vadon befogott amazonnál.Ha most arra várok,hogy a fejéhez nyúlhassak,azt talán 5 év múlva engedné.Néhány alkalom után neki is leesne a tantusz és a kezdeti rémület után élvezné a kurkászást.Mit tanácsolsz? (jó tanács a béklyó készítéséhez ) Vad madárról van szó.Engem már elfogadott. Bárki közelít felé,már menekül.Ha engem meglát messziről,szintén elhúzza a csíkot,de ha hozzá szólok megismer és odajön,viszont a félelem ,menekülésre felkészülés végig benne van.
Nekem a 1mx1m alapterületű, 1,5 m magas (blokktéglákon álló, így a földtől nézve 2 m magas) kerti volieremben a seregélyeim rendszeresen költöttek is. Azt nem mondom, hogy nem a méret a lényeg, mert egy bizonyos méret kell, hogy egy voliert egyáltalán voliernek lehessen nevezni, ne pedig nagyobbacska kalitkának, de ha két veréb nagyságú kismadarat akarsz tartani, akkor tökéletesen megfelel az a méret, amit fent írtam. Egyébként lehet 1,5x1,5, vagy 2x2-es aljú, 2 m magas röpdét is csinálni, az már jó nagy. Így leírva lehet hogy nem tűnik neked olyan hű de nagynak, de hidd el, ha megcsinálod, látni fogod, hogy nagyon nem kicsi. Persze amiket írtam az kis-közepes testű madarakra vonatkozik seregély/rigó nagyságig.
Célszerű a röpdét már modernebb anyagokból megcsinálni, vagy csináltatni pl. fémvázasra (abból a fémvázból, ami a szupermarketek polcainak is a váza) a könnyebb takaríthatóság végett. De ha ragaszkodsz a fához, akkor mindenképpen linóleumos borítás javasolt a tetőn meg a zárt hátoldalán, illetve célszerű lekezelni a farészeket az időjárás viszontagságaival szemben vmilyen jófajta lazúrral, aminek tetszik a színe. Ezt csak azért írom, hogy ne járj úgy mint én, mert nekem egyszer már szétrohadt a volierem, amit nagy nehézségek árán hoztam vissza úgymond az életbe. Életbevágóan fontos a dupla rácsozat a ragadozók elleni védelemért. Seregélyeknél odú is elég a védelemhez, de más kismadarak nagyon megjárhatják, ha szimpla rácsú röpdében vannak és ott egyszer meglátogatja őket a karvaly. Tovább emeli a madarak szépségét, komfortérzetét, ha műnövénnyel, műfűvel van berendezve a röpde, persze csak olyan fajok esetében, amelyek ezt nem eszik meg. Egyébként alulra a linóleum nagyon praktikus és jól takarítható.
Szép estét! Szeretnék magamhoz venni egy madarat, leginkább megmentetten segíteni. Varjú félét, seregélyt, pl. Ismertek olyan helyet, vagy olyasvalakit, akihez fordulhatok? Köszönöm.
Madaraknál nincs elég nagy volier! :) Legjobb, ha magad készítesz egyet pl. 20x20x1-1,5 ös dróthálóból, megfelelő ki-be járó ajtóval számára és + egy nagyobbat a takaríthatóságra. Veréb mérethez bőven elegendő egy 1,5 x 0,8 x 1 m-es.
Zöldikét és verebet is neveltem. Felnevelésük nálam kb. hasonlóan zajlott. Kedves, okos madárság! :) Itt alább a legutóbbi zöldikémre vonatkozó linkekbe bátran beleolvashatsz:
igen közben utánaolvasgattam a seregélyeknek és nagyon tetszik, hogy ilyen sok félék, csak az aggaszt benne, hogy mennyire "szobatiszta", nem pottyantana-e mindent össze, ha kinn van épp, mert pl anno a papagájaim eléggé tudták, hogy vagy a kalitkába lehet kakilni, vagy oda, ahol le van rakva az ülőrúdjuk kinn, ez a seregélyekkel hogy van? Illetve akkor most már felteszem a nagy kérdést:
Honnan lehet seregélyhez jutni, ami még szelídíthető állapotban van?
Hát ha igazán sok örömet, meg különleges élményeket akarsz magadnak, akkor egyértelműen seregély. A varjúfélék nem igazán valók lakásba mert borzasztóan rongálhatnak, meg maguk miatt sem, mert nekik tényleg úgy egészséges ha vagy egy nagy röpdében, vagy ha megoldható, akkor teljesen szabadon legyenek a ház körül. Ezt az én varjamon is látom. Nem azt mondom, hogy lakásban lehetetlen szép állapotban tartani egy varjúfélét, de az olyan sok melót meg lemondást igényel, hogy sztem sem éri meg.
Viszont a seregély az minden gond nélkül tartható a lakásban egy közepes méretű kalitkában. Pl.: 60x40-es alapterületű 60 cm magas-ban minden gond nélkül úgy, hogy egyetlen tolla sem fog letörni. Felesleges neki a fél lakást elfoglaló szobai röpdét meg egyebeket készíteni. Ő nem attól lesz boldog és kiegyensúlyozott, hanem attól, ha jó kézszelíd állapotban tartod és sokat foglalkozol vele (játék, röptetés stb.) Jó móka, mikor a madarat bal kézben tartva hordozgatod kinn a szabadban, jobbal meg kapkodod a rovarokat és ő meg kiszedegeti a kezedből úgy, hogy közben fogod. Ez egy eléggé ingergazdag program szokott lenni a számukra. A nagyon ragaszkodó példányokat szabadon is lehet engedni, nem mennek el, de ez a ragadozómadarak miatt kockázatos és nem ajánlom. Idővel azért jó, ha tudsz egy szépen berendezett, jó helyen lévő kerti röpdét is csinálni a számára és akkor kombinálva lehet tartani: a meleg időszakban, vagy télen amikor nagyon enyhe az idő, lehet a volierben. Nem kell túl nagy, elég az 1mX1m-es aljú, 150 cm magas és ezt felrakod valami lábakra, hogy magasabban legyenek pl. blokktégla. Nekem ilyenben rendszeresen költöttek is.
Nagyon izgalmas, hogy a seregély igen változékony. Megfelelően tartva a nász-nyugalmi állapot miatt gyakorlatilag állandóan változik a külleme és ez ilyen körforgásban van.
Ha beírod a Loló és Pubi kulcsszavakat a keresőbe, nagyon sok seregélyes hsz-t fogsz tőlem találni. Érdemes átnézned őket, hátha kedvet kapsz hozzá. Egyébként nekem a Pubi a fent említett kalitkaméret felében volt tartva, mégis olyan szép és kiegyensúlyozott volt, hogy mindenki megcsodálta. Nem is mertem sose kalitkában fotózni, nehogy megszóljanak érte, hogy milyen kicsiben van :D :D :D Persze ez csak átmeneti megoldás volt, de ettől függetlenül nem sínylettem meg, mert nagyon sokat játszottam vele kalitkán kívül.
Oké, nyilván nem standard kanári kalitkára gondoltam, amikor kalitkát írtam. De látom, így ránézésre a seregély esélyesebb lenne az életmódom miatt jelenleg. Annak se jó benn? Egy 60x80x40-es kalitka mindenképp elfér itt, de más felosztásban talán egy kisebb alapú magasabb kalitka is. Amikor itthon vagyok kinn lehet.
Nagyon sokat gondolkodtam papagájokon is, de tenyésztős körökben lehurrogtak mindenkit, hogy csak csapatban szabad tartani minden papagájt, mert nem egészséges, ha az emberhez kötődik. Vagy náluk is csak foglalkozás függvénye, mint az itt tárgyalt madaraknál? Én erre gondolnék, de már elbizonytalanodtam. A két különböző időben tartott hullámosom megvolt egyedül velem, pedig akkor gyerekként, nem mondhatnám, hogy mindennap foglalkoztam vele.
Igen, igazából a varjúfélék jobban érdekelnek de most nézem a seregélyt is. Szarkát mennyire nehéz pl tartani? Ők mennyire szedik szét a házat. Ha nagyon, akkor ehhez képest a seregély? Mennyire szelídíthető az egyik, mennyire a másik?
Szia! Valóban érdekesebbek, mint a papagájok. Én azt tudom neked tanácsolni, hogyha a varjúféléken kívül más is szóba jöhet, tehát nem vagy annyira beléjük szeretve, hogy csak varjúféle, és semmi más, akkor inkább tarts seregélyt.
Legnagyobb előnye, hogy a varjúfélékkel ellentétben a seregély tartásánál az életed semelyik területén nem kell kompromisszumot kötnöd: nem fogja idővel lebontani a fél lakást, nem lesz feszültség a családban, nem mennek tönkre emberi kapcsolatok és nem utolsó sorban nehezebben siklik félre a nevelése úgy, hogy az a végén egy mindenféle hóborttal rendelkező, kezelhetetlen madarat eredményezzen. Emellett nagyon aranyos, ragaszkodó és szép madár.
Már évek óta foglalkoztat újra a madár tartás gondolata. Korábban voltak papagájaim, de valahogy sosem éreztem azt a pluszt velük.
Egy ideje olvasgattam a hazai madarak tartásának témájában, de érdekelnének a személyes tapasztalatok.
Azt látom leggyakrabban dolmányos varjút, szarkát és szajkót tartanak az emberek.
Mi kell a tartásukhoz? Honnan szerzik őket? Gondolom, ha fióka koruktól vannak nevelve, sokkal kezesebbek. Én eddig szarkákat láttam hirdetni, de azok felnőttek voltak, tartok tőle, hogy nem tudnám megszelídíteni őket. Nektek milyen tapasztalataitok vannak?
