Nem védett hazai (ill. európai) madárfajok - pl. szarka, szajkó, dolmányos varjú, seregély - fiókakorú vagy felnőtt példányainak beszerzése, tartása, gondozása
Nekem az egyetemi éveim alatt volt egy csókám a koleszban. Amikor elmentem motorral horgászni a Zalához, akkor a levegőben követett, amíg horgásztam ott szedegetett rovarokat, majd jött velem vissza. Nagyon szeretnék egyszer egyet.
A túrós keverék nagyon jó neki, de szerezz be állateledelestől pl. gyászbogárlárvát, barna tücsköt, lisztkukacot....azokkal szükséges kiegészíteni,,,ezentúl csirkebelsőséget (szív, lép, máj keverj időnkét a lágy eleséghez. A csóka egy okos, ragaszkodó nagy bohóc! :) Ivarérettségig le sem tudod majd vakarni magadról! :-S
Még új vagyok itt, egy ideje olvasgatom a fórumot, de lassan érek a végére, mert igencsak hosszú. J. Segítségre lenne szükségem. Kb. két hete egy vihar után találtam egy félholt fiókát egy városi parkolóban. Először azt hittem halott, mert az aszfalton feküdt az autó mellett. Felvettem megszárítottam a kocsi fűtésével aztán feléledt, de nagyon gyenge volt. Hazavittem és akkor még tudatlanul, de megtömtem zacskós konzerves pedigree kölyökkutyatáppal. Egy darabig csak azzal etettem másnapra jobban lett és már tudtam etetni csipesszel. Azóta fejlődött és nagyon szelíd lett. Sokat olvastam ezt a fórumot miután megtaláltam, és csináltam az itt sokat emlegetett túrós keveréket 3 napja azt eszi meg adok gyümölcsöt is. Elsőre azt hittem hogy varjú de aztán rájöttem, hogy csóka. Tudnátok, tippeket adni mivel etessem? Amúgy jól elvan ugrabugrál szerel egész nap. Ha bezárom és ott hagyom akkor ordít hogy eresszem ki. Ilyenkor egyből a vállamra megy és ott lovagol. Jól repül. Próbáltam szabadon engedni de visszajön eddig a leghosszabb idő amire elment az másfél nap, de mindig visszajön így inkább megtartom. Még nem volt varjúfélém, de nagyon szimpatikus kismadár.
Hivatalosan nem szabad tartani, gyakorlatilag semmilyen hazai vadon is élő állatot. Vannak mentőhelyek (neten felkutathatók) és ott illik, főleg a védett fajokkal, foglalkozniuk! Olykor azonban túlterhelés/kapacitás híján leosztják ezeket a feladatokat bejelentett, rutinos "laikus" madarászoknak. Kérdés, hogy szakmailag mennyire vagy az ilyenre felkészülve..?
A kérdésem, hogy jelenleg szabad-e itthon csókát tartani? Viharok utáni mentett madár, jelenleg még nem röpképes, de nincs olyan sérülése, ami miatt később nem lehetne az. Nevelhetem-e itthon, vagy ilyenkor kötelességem elvinni valami illetékes szervhez?
Totál egyetértek az alattam szólóval! Már csak amiatt is, hogy a szarkafiókák TELJESEN MÁS táplálékon nevelkednek, mint a galambok. A galambok egy speci begytejjel etetnek jó sokáig, ami egy felöklendezett valami, melyre rá van állva a fióka és a szülő ösztöne is! A szarkafióka ezt a praktikát nem értelmezi, no meg a galambszülő sem a szarka tartózkodását, így gyakorlatilag éhen hal!
Végülis kikelés után (ha egyáltalán eljut odáig a dolog, vagy inkább nem..) fészekből kivéve fel lehet nevelni a napos kortól, de ezt nem javasolnám,,,ehhez igencsak több éves tapasztalat és rutin szükséges.
Ha más szedi ki a szüleinek nyilván ugyan olyan trauma, viszont fizetned is kéne érte. Ezentúl, ha az illető ezekből pénzt csinál, akkor mások is választhatnak a "felhozatalból" és neked esetleg a gyengébb maradék jut. Ezt nem árt szem előtt tartani, mert a madár tartása lelkiismeretünk mentén az Ő élete végéig tart, ami 15-20 év is lehet.
Ebből ítélve Te az a Lili/Viki vagy akire gondolok.? :-))
Szóval tudom (azaz tudjuk), hogy a Nap mennyire fontos, ezért korábban napfényizzós /sound gold/ megoldások is voltak,,,sajnos nem sokáig, hamar tönkremennek és lusta voltam folyamatosan ujjakat beszerezni, de időnként bedobok ide-oda egyet.. :-S Most vannak ledben is hasonló színhőmérsékletűek, bár a hőhatás ezeknél (nyilván) kevésbé érvényesül. Ha a tanyán vagyunk (elég gyakran, még késő ősszel is) ott más a helyzet. Ott szinte fél napokat félárnyékba teszem őket. Szinte az első percekben bedobják magukat a napozásba, főleg reggel.
Rigóm nekem csupán 3x volt életemben az egyik ráadásul énekes...Egyik sem volt túl hosszú ideig, mert az ivarérést követően viszonylag könnyen visszavadultak. Addig elég ragaszkodóknak és viszonylag kíváncsinak bizonyultak, bár ezek az élelem körül forogtak. A seregély, no meg a varjak kicsit EGÉSZ más.. :)
Kedves Donnabella! A rigó alapvetően nem társas lény, természetes közegükben is csak a fiókanevelés idejére vannak együtt, a többi időt magánzóként töltik. Több rigó együtt habitustól függően bujkál vagy bunyózik, még együtt nevelkedett fiókáknál is egy bizonyos kor után észrevehetően elmúlik a komfortérzet a többiek között. Idősebb rigó mellé fiókát tenni egy darabig működhet, még akár pátyolgatja is a kicsit és bevezeti a rigólét titkaiba, de itt is kínos kerülgetés lesz a dolog vége (ha ugyan nem kezdettől búbolja).
Szóval rigó nem unatkozik és nem szomorkodik egyedül, sőt.
Alább egy boldog szingli rigó látható, aki ugyan elviseli a fiatalok társaságát, de mindig megkönnyebbüléssel veszi tudomásul a távozásukat :)
Sziasztok! Vasárnap elhoztam a múltkor említetted szarkát de sajnos 3 napra rá elpusztult. Csütörtökön reggel 8 óra körül arra ébredtem hogy leesett a rúdról egy nagy puffanással a kalit aljába. Gyorsan felkeltem, oda szaladtam megnézni hogy mi történt, gondoltam ha odamegyek biztos megijed és elrepül, de nem ijedt meg, csak hagyta hogy simogattam. Aztán láttam hogy becsukja a szemét, mire gyorsan kivettem hogy megnézzem van e külső sérülése, de nem volt, így arra gondoltam hátha csak elhagyta az ereje (merthogy mióta nálam volt nem nagyon akart enni, csak keveset) ezért gyorsan akartam neki adni enni, hátha eszik és jobban lesz. Nem akart enni, úgyhogy megpróbáltam adni neki inni, és úgy láttam szomjas, mert elkezdett tátogni, meg recsegni. Én vissza recsegtem (már amennyire tudtam utánozni a hangját) aztán ő is... nyújtózott egyet az utolsó recsegés közben, és úgy maradt. Ennyi volt. A kezemben pusztult el. Előző este még semmi baja nem volt, kérte rendesen a kaját, sőt, még kunyerált is miközben én ettem a vacsorámat. Nem értem hogy mitől pusztult el, csak azt hogy én még madarat soha nem szerettem így mint Őt, és nagyon fáj a szívem érte.