De komoly a lemaradás több területen is. Az egyetemi IT infrastruktúra borzasztó. Ez persze részben az oktatói gárdának is köszönhető, mert merem állítani, hogy az oktatók fele még most sem tudja, hogy mi a JSTOR, használni meg alig valaki használja. Az egyetem '90-es évekbeli vezetése olyan hibák sorozatát követte el, ami alig behozható hátrányt jelent. Nincsen nyelvi követelmény. Már régen az államvizsgán egy idegen nyelven is elő kellene adni egy tételt, minden egyetemes szemináriumnak kötelező idegen nyelvű irodalmat kellene tartalmaznia, szakmódszertan szinte nincsen.
Az IT világban is óriási a lemaradás. Nincsenek komoly szakmai repozitóriumok tananyagokkal, gyerekcipőben jár a digitalizált tartalomhoz való hozzáférés. Az egyetemeknek nincsen könyvkiadása, nincsenek saját szakfolyóiratok.
Mindezek nem pénzigényes dolgok, a '90-es években sem voltak azok. A források felhasználása és a hatékonyság az alapvető probléma. Egy szakfolyóirat kiadása 200 példányban és digitális formátumban nem több, mint 300e Ft számonként. A '90-es évek végén volt olyan szigorlat, amire nem volt miből készülni, mert a mélyen tisztelt tanár (nem írom le, hogy ki) nem volt hajlandó megírni a saját verzióját, az ellenségeié meg nem volt jó... Minden tiszteletem mellett ilyennek nem szabadott volna előfordulnia. Ókorból a '60-as évek jegyzeteit használtuk, mert nem volt más. No comment. De írhatnék még ezer példát. A '80-90-es évek vezetői válsága komoly gondot okozott.
Nincsen jövőkép, nincsen vízió, nincsen út. Ad hoc döntések vannak.
Alapvetően az a gond a törioktatással, mint minden mással. Sokkal többet képeznek, mint amennyi alkalmas ember van. Nyilván nem lehet ugyanaz a színvonal, ha 10-ből egy, vagy négy jár egyetemre. Az elitoktatást a libsi majmok sajnos nem engedik, így marad az alacsony színvonalú "esélyegyenlőséges" tömegoktatás. Így legalább mindenkinek ugyanannyi esélye van hülyének maradni.
Szerintem a színvonal romlása a 30-as évektől folyamatos. Nem látom, hogy olyan drasztikus esés lett volna a '80-as években. Kiváló szakemberek kerültek ki akkor is az egyetemekről. A színvonal inkább a létszám emelkedéséből adódóan, no meg a magyarbálint bolognai szarságával esett hatalmasat.
Trefort tekintetes úrék már kitalálták egyszer. Volt is ázsiója a magyar humán/reál diplomáknak. Mondjuk úgy 1970/80-ig. Aztán az oktatói kontraszelekció beérett, persze, már az általános iskolában kezdődően. Végül jött 1990 után a jenki módi majmolása. Visszacsinálni -- ha lehet egyáltalán -- 100 év.
Röviden: a bolognai rendszer katasztrófa. A diákok tudásszintje, hozzáállása (tisztelet a kivételnek) siralmas. Nem hajlandóak olvasni, ismereteik gyengék. Normális, minőségi oktatást végezni a jelenlegi keretek között egyszerűen lehetetlen. A diákok számát harmadára kellene csökkenteni, valódi megmérettetést a felvételinél, a bolognai 3+2 évet osztatlan öt évre visszaállítani, normális szigorlatokat visszaállítani. Meg kellene finanszírozni tudástárak létrehozását, ami alapkövetelmény lenne. A kötelező irodalmat digitálisan teljes mértékben, normális minőségben elérhetővé kellene tenni. A nem teljesítő diákokat meg ki kellene szórni a francba. A jelenlegi mennyiségi követelmény (férőhelyszám) helyett minőségi korlátokat felállítani a diploma kiadása előtt.
Sziasztok! Jól behalt ez a topic, viszont kíváncsi lennék, az elmúlt 5-6 évben ki mit tapasztalt az ELTE-n. Leginkább ez érdekel, de úgy en bloc kíváncsi vagyok az általános magyar felsőoktatási helyzetre is a történelemoktatás terén.
Egyébként Gerics nem volt annyira vészes, viszont ha nagyon mérges lett, akkor latin nyelven tartotta meg az óráját. :)
Nála pl. sokkal keményebb volt számomra az, hogy valamelyik két előadásból (azt hiszem középkori egyetemes, de nem esküszöm meg rá), csak Székely órái voltak számomra megfelelő időpontban, mert nem ütköztek semmivel. Na ő szerintem ötven éve ugyanazokból a cetlikból olvassa fel az óráit. :)
Akkor Ti már nem voltatok igazán jóban a történelmi térképekkel.
***
Én olyannyira jóban voltam, hogy B. Borbálánál jeles (5) eredménnyel zártam a töriföcit.
Ez nem változtat azon, hogy az Erdéky történeténen epizódjellegű sellemberki csata a Történelmi világatlasz egyetlenegy térképén szerepel...
Az "ősidőkben" még volt :-)
***
Magyar őstörténeti nem volt, az emberiség őskorát meg R. Pál tanszékvezető elintézte azzal, hogy "megpróbálom gyépés módon elmagyarázni." :)) Mivel engem érdekelt a téma, fél óra alatt megírtam a záró tesztet, jelesre. :P
Nekünk egyszerűen feladátk szigorlatra a tízkötetes idevágó részét - a többi irodalom mellé.
Úgy tűnik nagyon más idők voltak ...
***
Feladni feladták nekünk is, csak éppen senki nem kérdezte vissza. Az meg nem megoldás, hogy feladják a 10 kötetes megfelelő részét... Vehetné a tanár a fáradtságot, hogy netán órát is tart...
Az ókortörténeti szigorlaton ... nálunk még tömegesen buktattak, és igazi szivatós kérdéssorok voltak, függetlenül a témakörökkel foglalkozó órák számától.
***
Amikor Pálfi került az ókori keleti szemináriumok közelébe, akkor lett húzós a helyzet, én ezt még elkerültem szerencsére :P
Puskás a híréve ellentétben nem volt olyan szörnyű, Váradyoz nem jártam, de ő sem gyilkolászott... N. Györgyöt már kifejtetem. :)
Az ókori szekción sokan a vallástörténeten jártak rendszeresen pót-pót-pótvizsgára - már aki volt olyan ostoba, hogy a Puskás tnő helyett Hegyi Dolores-hez ment. :)))
Most láttam viszont a friss, 2011. tavaszi félév Kora újkori magyar történelem záróvizsgák eredményeit... háááát.... a legtöbb éredemjegy elmenne totóeredménynek 1-2-0 :))) (egyes, elégséges, nem jelent meg)
Na igen. Ladányi irtó rosszul adta elő a "jobbágy telekre ültetése" c. részt, szerintem kínos lehetett neki a Bolla Ilona elméletet előadni, ismerve Gerics-Ladányi-Bolla háromszög történetét...
Pedig az ókori Kelet előadást nála tudtam csak időpontütközések miatt felvenni, és valóban Indiáról szólt a félév kétharmada. :)
Egyébként Gerics nem tartott rossz órákat, már ha valakit érdekeltek a középkori részletkérdések. Akit nem, azok meg úgyse jártak be. A felesége viszont sokkal gyengébb minőségű órákat tartott nála, és a félév felét sajnos ő tartotta.
Mondjuk az előadást én a Gerics-Ladányi párosnál vettem fel anno, amikor még tanítottak.
**
Jujj. :)
Azt sosem értettem, hogy van egy "Középkori magyar történelem" tárgy, és azt leadja egy kora Árpád-kori történelemre szakosodott vki, és nála a a félév azzal telik, hogy az 1000-1241 közti időszakot nyúzza fél éven át középkori magyar töri címen, aztán minden más kilőve.
Ez kb. ugyanaz, mint szegény P. Ildikó volt, aki ókori történelem előadás címén mindig Indiánál kötött ki. :P
A másik tárgy, a Pannonia utáni korszak a honfoglalásig pedig szintén szerepelt a népvándorláskori főkollégiumban, ami alapvetően három-három "germán"-avar-honfoglaló félévre volt felosztva.
Na ja, de ez régészet, és a szegény történész hallgatók ebből ki voltak zárva mindmáig. :P
Én a régészetbe csak belekóstoltam, ősrégészet szakirány érdekelt, de le kellett adnom. Sajnos.
Hát, a BSC-hez valóban nem értek, de hogy az ELTÉ-n a régészetben biztos volt a honfoglalás előtti magyarok régészete, mivel én még emlékszem rá. :) (A népvándorláskori főkollégium előadásaiban, önálló órát persze nem kapott, illetve lehet, hogy volt róla szó, amíg Vékony Gábor tartott honfoglaláskoros órákat, de arra nem jártam, így nincs infóm róla).
A másik tárgy, a Pannonia utáni korszak a honfoglalásig pedig szintén szerepelt a népvándorláskori főkollégiumban, ami alapvetően három-három "germán"-avar-honfoglaló félévre volt felosztva.
Magyar középkoron (régészeten) nem volt semmilyen honfoglalás, ugyanis anno, amikor megálmodták a régészeti képzést, akkor a korai magyar állam régészetét Kubinyi András "lepasszolta" Bóna Istvánnak, így az átkerült a középkori régsézetből a népvándorláskoriba a harmadik honfoglaló félévbe.
Törin egyébként nem volt honfoglaláskoros óra, de hozzáteszem, nem volt pl. Mátyás király sem, önálló óraként. A szemináriumokon belül azonban szó esett mindkettőről. Mondjuk az előadást én a Gerics-Ladányi párosnál vettem fel anno, amikor még tanítottak.
Mert az ELTÉ-n semmi őstörténeti képzés nem volt. Észrevettem volna, ha lett volna. :))))
csak szigorlatozni kellett a "teljes" anyagból.
Ha-ha-ha! :p
Az ókortörténeti szigorlaton benne volt a tételsorban pl. benne volt Pannonia a római korban, három tételre bontva. Ezzel szemben ezzel foglalkozó órák száma 0, a szigorlati témakörök pedig a következők voltak: Szólon-Drákón-Peiszisztratosz-Periklés-Mithridatész.
LOL
N. György befenyített, ha rossz kedve lesz, esetleg kitolásból a Diadokhoszokat fogja kérdezni. :P
Másik kedvenvem, hogy pl. a 18. század története 1703-1711, illetve a 1780-tól kezdődő időt jelentette. Ami közte történt, az "terra incognita". :P Se órák, se kérdésként nem jött elő vizsgákon. Nevetséges.
Bezzeg azt vágni kellett a 17. századi töriben hol volt Sellemberk. Boá. Órákig kerestük az írásbeli szigorlat után, mire EGY térképen megtaláltuk. Grrrrrrrr........
Ha jól tudom, akkor a BSc töri alá vonták be a muzeológiát és a régészetet is, ez utóbbiban pedig korábban is voltak ilyen tantárgyak.
**
Te tévedsz.
Mivel mindhárom szakhoz volt szerencsém - igaz még az osztatlan képzésben, de sem a muzeológiában sem a régészetben (hacsak nem magyar középkorosnak tanultál) - nem volt benne az említett tananyag.
A muzeológia és a régészet már a BSc bevezetése óta a töri szakhoz van minor szakként csatolva.
Ezzel szemben most volt kint egy közlemény, hogy a töri szak képzési követelményrendszerét 2011. szeptembertől módosították, aminek értelmében a bevezették a Magyarság története a honfoglalás előtt c. kötelező modult és a Bevezetés a történeti kutatás módszereibe modult az Atelier központnak adták át "cakkumpack".
Szerintem félreérted. Ha jól tudom, akkor a BSc töri alá vonták be a muzeológiát és a régészetet is, ez utóbbiban pedig korábban is voltak ilyen tantárgyak.
Az egyetem azért nem foglalkozott ezzel, mert letudták a magyar őstörténetet azzal, hogy ezt a nyelvészet megmagyarázta és minden éretségizett már megtanulta.
Látszik, hiba volt... de Obrusánszky sugallmazása, hogy ez vmi tiltott dolog lett volna, netto marhaság.
Aztán az Árpád-kori forrásismeret mióta őstörténet? Ez a Demós újságíró is benne lehet a témában :)
A külföldi kutatók számára teljesen egyértelmű, hogy a magyarok a hunok utódai – mondja dr. Obrusánszky Borbála történész, aki a hunokról, a mongol–magyar kapcsolatokról, a magyar nyelvről és a történetírás dogmáiról beszélt a Demokratának.
...
– Történelem-mongol szakot végzett az ELTE-n a rendszerváltás idején. Mennyire lehetett őstörténettel foglalkozni a kilencvenes évek elején egyetemi hallgatóként?
– Akkoriban csak egyetlen szeminárium érintette a témát, ahol az Árpád-kori forrásokkal foglalkoztunk, és az annyira mélyen nem is tárgyalta ezt a korszakot. Mígnem az egyik tanárom, Magyar István Lénárd elindított egy, a magyarság eredetével kapcsolatos órát. Olyan hatalmas volt az érdeklődés, hogy négy- vagy ötcsoportnyi ember jelentkezett rá. Lehetett látni, hogy erre a témára lenne nagyobb igény, de az egyetemi keretek nem engedték ezt meg.
Most olvastam, hogy átalakították 2011. szeptemberétől a történelem BSc szak kerettantervét az ELTÉ-n, és kötelező jelleggel betették a magyar nép története a honfoglalás előtt c. képzési szakaszt.
Ejha, ez aztán a "villámgyors" reagálás az alternatívok előretörésére! "Mindössze" cca. 20 év lemaradásban vannak...
Sőt, az elszántabb hallgatók speciális kollégium keretében azt is megtudhatják, mi történt a római Pannonia feladása és a honfoglalás között. Ejha! :)
Ezeket már rég be kellett volna építeni az oktatásba, ahelyett, hogy a 15. századi Burgundiáról tartottak szakszemináriumot...
Az viszont negatívum, hogy a beveztő képzés egy részét kötelezően az Atelier agymosodában kell elvégezni.
Ja, ja, ezért van az, hogy az alkalmsabbja a nyugdíjas gépírónők, illetve cipruson élő, személyekközül kerül ki ... ;)"
Elég nagy pech, az egyetemet végzett történészeknek, hogy nem értették meg a Képes Krónika üzenetét, hogy a magyarok Hungáriába érkeztek, valamint azt, hogy Géza herceg törvényes feleségéül vette Saroltot (Gyula lányát), és ehhez még Dukász Mihály is aszisztált egy kis koronaátalakítással...
A XX. század első felében szokás volt a nemzetközi egyezményekhez titkos záradékokat csatolni, melyek a nagyhatalmak sunyiságának jeleként is értékelhetők. 1904-ben például az entente cordiale-ban a franciák és az angolok adtak szabad kezet egymásnak az egyiptomi és marokkói tüsténkedéshez, '39. aug. 23-án pedig a szovjetek és a nácik húztak különféle érdekszféra-vonalakat a Baltikumtól a qun Basarab földjéig ilyen rejtett klauzulákban...
