Egy politológus írja: "Magyarországon kifejezetten tudatos készülés a hatalom átvételére illetve az ebből adód feladatok ellátására eddig csak a Fidesz részéről volt megfigyelhető, 1996 és 1998 között... és így van ez jelenleg is a Polgári kormányzás 2006 munkacsoport tevékenységével.
a szocik már 1998 decemberében tudatosan kezdtek készülni a kormányváltásra!!!
Budapest, 1998. december" Készült: az "Ifjúság, modernizáció" munkacsoport megbízásából
"Alapvető változás állott be a hazai politikai életben 1998 telére. A kormányfő, a FIDESZ és a kormánykoalíció nyilvánvalóvá tette, hogy alkotmányos diktatúrát épít. (...)
Ebben a helyzetben a szocialista ellenzéki politizálásnak most már nem lehet a célja a parlamenti munkában történő szakszerű részvétel, a törvényhozás színvonalának javítása vagy az ország életében a megszerzett önkormányzati pozíciókon keresztül történő együttműködés. A szocialista pártnak egy stratégiai célja lehet: leváltani, lemondatni, elsöpörtetni a diktatúrát; lerövidíteni azt a négy évet, amely minden jel szerint kiteljesítené az alkotmányos diktatúra intézményrendszerét, és az eddigieknél még mélyebben teremtené meg annak gazdasági és politikai feltételeit.
A cél tehát a koalíciós többség megtörése, leválasztása, megosztása a Parlamentben. Ehhez a társadalom folyamatos szembesítésén keresztül vezet az út azokkal a folyamatokkal szemben, amelyeket a kormányzat megkezdett, s igen agresszíven visz végig: - minden társadalmasított hatalomgyakorlási funkció visszavétele és visszafejlesztése (társadalombiztosítás, érdekegyeztetés, független pénzügyi alapok, munkaügyi ellátórendszer), - parlamenten belüli kontrollok, fékek, ellenzéki szerepek és funkciók elsorvasztása (bizottságok, feles törvények kétharmadosok helyetti funkciója, működési nyilvánosság korlátozása, parlamenti hagyományok és szokások totális felrúgása), - parlamenten és kormányzaton kívüli hatalmi centrumok, kontrollok, fékek elsorvasztása, korlátozása (miniszteri ellenjegyzés intézményének politikai használata, köztársasági elnök háttérbe szorítása, Alkotmánybíróság kérdésében való ráérősség, szakszervezetek negligálása, civil szféra "válogatott" kezelése), - sajtó- és médiauralomra törekvés közvetlen kormányzati beavatkozások útján, a médiatörvényben megtestesült korábbi politikai megegyezés felrúgása, - az államszervezet riasztó duzzasztása, - a korábbi kormányzati és parlamenti döntések semmibevétele, a nemzeti és kormányzati folyamatosság tagadása, a "velünk indul a történelem" szemléletének gátlástalan és korlátlan eluralkodása, - a fegyveres, rendőri, rendészeti szervezetek aggasztó ütemű hatáskörbővítése rendőrminiszteri vagy fiskális felügyelet alatt, a kormányzati pozícióknak kizárólag ismeretségi, rokonsági, baráti szálakon történő elosztása és újraelosztása, - a társadalom egyes rétegeivel szemben a választási ígéretekkel ellentétes lépések megtétele: egészségügyiek, közalkalmazottak, köztisztviselők, nyugdíjasok, átlagcsaládok, kisjövedelműek, - a helyi hatalmak, helyi önkormányzatok visszaszorítása, korlátozása, központi hatalomtól függővé tétele."
"E tendenciákkal, folyamatokkal történő folyamatos szembesítés lehet az a stratégiai célú tevékenység, amely alááshatja és meggyengítheti a koalíciós többséget. A társadalmi hatások ugyanis eltérő reakciókat válthatnak ki a koalíciós képviselőkből, s azok szervezetiből. A diktatúrára a magyar nép már érzékeny, annak korai és árulkodó jeleire is érzékenyen reagál. Az értelmiségi körökben már megindult ez a folyamat, a még megmaradt értelmiségi hetilapok (ÉS, 168 Óra) az utóbbi hetekben kifejezetten kormányellenessé váltak a korábbi óvatos távolságtartást követően, s a közvélekedésben is egyre többen kifogásolják a kormányfő egyes szám első személyű megnyilatkozásait, hatalmi arroganciáját és diktatórikus vezetési módszereit. A szocialisták politikai munkájának fő irányát az elkövetkező időszakban abban látom, hogy kialakuljon a Kormányról a diktatúraépítés képe, rólunk pedig a céltudatos ellenállás központjának képe.
Milyen módszerekkel lehet a fenti célokat segíteni? (...) 4. Az eddigi elemző, elméleti jellegű munkabizottságok mellett a jövőben nagyobb szerep jut az operatív munkacsoportoknak: azoknak a munkatársaknak, akik egyedi ügyek nyomába erednek, s megalapozzák azokat: adatokat gyűjtenek, irodalmat és sajtót összegeznek, muníciót szereznek egy adott kérdéshez. Mindig konkrét mazsolákat, üveggyöngyöket, fontos részleteket kell a sajtóhoz tálalni ahhoz, hogy ez hír legyen. A csak második fázisban lehet e részleteket beilleszteni a diktatúra-építés folyamataiba.
5. Sok arccal kell dolgozni. Nem elég Kovács László megnyugtatóan higgadt :))személyisége ezekhez a célokhoz. A jelenlegi kép a szocialistákról a nyugodt időszakok szakszerű ellenzékének képe. Most másra is szükség van: az érdekkonfliktusokat zászlóhegyre tűző, az adott témakörhöz szakértőként értő és politikailag is legitim új arcokra. A "közülünk való", új emberek érzetére.
6. Lehet építeni az 1994-98 közötti időszak politikai nyugalmára, parlamenti gyakorlatára, hatalomgyakorlási módszereire és stílusára. Ezeket folyamatosan szembesíteni kell a jelenlegi történésekkel. Ki lehet alakítani akár a békés korszak iránti enyhe nosztalgiát is az emberekben.
7. Tudatosan kell építeni a civil holdudvart az értékek, célok, személyek mentén. A Szocialista Párt mindig is szervezeteiben és kapcsolódó mozgalmaiban volt erős. Ezt a gyakorlatot (lényegében a pártépítést és pártmozgatást) kell erősíteni, mert a hatalomváltás kikényszerítésének célja csak látszólag parlamenti ügy: valójában a nagy tömegmozgások és feszültségek tudják csak kikényszeríteni a hatalomba ágyazott képviselők felállítását."
"Javaslom:
a) szervezzük meg rendszeres megszólalási fórumunkat (a jelzőt és a műfajt is gondosan ki kell találni, néhány ötlet a jelzőre: "Baloldali", "Szocialista", "Ellenzéki", "Kritikai", "Hatalmon kívüli", "Demokratikus", "Társadalmi", "Ifjúsági", "Modernizációs" - illetve néhány ötlet a műfajra: "Reggeli", Fórum", "Felkiáltójel", "Tájékoztató", "Üzenet", "Párbeszéd", "Kör", "Figyelő", "Kérdőjelek", "Nyílt ülés", "Citromdélután", "Képviselők Fóruma", "Szegfű-nap", "Fénykép", "Tükör".
b) saját identitásunkba tartozó ügyeinkben kezdjük el a fontos patronok előkészítését: GYIÉT, kormányzati alkalmasságok, ifjúsági minisztérium és vezetői, intézményrendszerrel kapcsolatos személyzeti politika, Sulinet-Irisz, NAT-veszélyek, egyházi oktatás finanszírozása, stb. Ehhez operatív munkára alkalmas, jól szervezett szakértői és segítő stáb kell.
c) sajtókapcsolatokat kell intenzíven építeni, szervezni kell a cikkek megírását és elhelyezését, a médianyilvánosságot. El kell kezdeni beszélni a Kormány és a kormányfő alkalmatlanságáról, a rendszer diktatórikus jellegéről, a lemondás, a bukás elviselésének erkölcsi kényszereiről. El kell hinteni a köztudatban, hogy nem vagyunk szükségszerűen 4 évig a hatalommániához láncolva. Alternatívát kell felkínálni a tűrés helyett; az "Elég volt!", "Állj! Ne tovább!" magatartást kell sugallni. Ebben a dolgozatban azt szerettem volna bemutatni, hogy megérett az idő a politikai munka stratégiai szervezésére, az alkotmányos módon kikényszerített hatalomváltás ciklus közbeni előkészítésére. Ez nagy munka és fontos feladat: meg kell állítani Orbán Viktort! A magyar történelemben most ismét az a feladat, amely már sokszor lett volna: egy diktátor-hajlamú vezetőt korlátozni, vele szemben erőt felmutatni, egy diktatórikus hatalomgyakorlás teljes intézményrendszerének kiépülését megakadályozni.
Budapest, 1998. december" http://www.xhvg.hu/archivum/ujsagcikkek98/981200_MSZP_ifjusag.htm
MTI/mszp.hu, 2005. január 18. http://www.mszp.hu/gf.php?fcFajl=kepek/17182.jpg A SZOCIALISTÁK 2006-BAN IS GYŐZNI AKARNAK!
MTI/mszp.hu, 2005. január 18. Nyíregyháza volt a pártelnök országjárásának újabb állomása
A Magyar Szocialista Párt politikájának középpontjába az embereket foglalkoztató napi kérdéseket, a valós problémák megoldását állítjuk mondta kedden Hiller István. A tervek, célkitűzések és programok végrehajtása közepette a politikát sokkal inkább a konkrét ügyek kezelése fogja jellemezni http://www.mszp.hu/index.php?gcPage=public/hirek/mutatHir&fcHirTipus=h&fnId=66517&fnHid=66517
Bennem is van hiba, pl nekem nincs olyanom, hogy nemzeti érzés meg ilyesmi, vannak helyettük más gyengéim. Viszont elismerem azt, hogy másoknak van nemzeti érzése, és hogy ez egy fontos tényező. A szabaddemokraták "savanyú a szőlő" alapon tagadják a nemzeti érzések és más szubjektv tényezők fontosságát, pedig triviális bizonyítékok sora van az orruk előtt (például sportversenyeken elfogadott tény, hogy hazai pályán győzni könnyebb).
Na mindegy, szóval csak azt akartam mondani, hogy belefáradtam már. Apatikus lesz az ember. Hagyjanak békén, ne csináljanak túl nagy hüjeségeket, ne ígérjék el húsz évre előre az én jövedelemadómat. Mert akkor nem fogom odaadni.
1. Az állami nyugdíj nem biztosítási, hanem költségvetési alapon műxik, belátható, hogy hosszú távon "veszteséges" - ennek egy részétől kívánt volna az állam "megszabadulni".
Ez tévedés, az iromány, amire már -- szerintem többször -- hivatkoztam (egyébként én is a fórumon olvastam először a létezéséről, a VTM karzatban), éppen azt elemezte, hogy a jelenleg létező állami nyugdíjrendszer mennyire "veszteséges" vagy sem. Az az implicit államadósság, amiről írtam alább, a veszteségek jelenértéke.
2. A biztosítási alapok nagy szerepet játszanak a tőkepiacon. Általában.
Ezt nem vonom kétségbe, de a 98-ban indult rendszer révén nem a lakossági megtakarítások, hanem a központi költségvetés juttat forrásokat ezen biztosítási alapok számára.
3. A "harmadik lábbal" kialakulhat egy jó modell: részben teljes kockázatközösségi, részben kv-től független, részben differenciált - s akár az EÜ biztosításnál is alkalmazni lehetne.
Ezt mondta a világbank is 15 éve. Ma már azt mondják, hogy kellett volna olyan forrón enni azt a kását.
Ha csak annyit tesznek, mint 98-02 között (stabil államháztartás, csökkenő eladósodottság, csökkenő állami jövedelem-elvonás), már elégedett leszek. Az elmúlt három évben lejjebb engedtem az elvárásaimat...
szerintem csak a gazdaság helyzetére vetíted ki a benned feltörő lelki igényt a ...-ra. már le sem merem írni mire, tegnap is majdnem letiltottak amiatt a szó miatt :o)
Tényleg nem tudom, hogy miért jó a magánnyugdíjpénztári tagságot KÖTELEZŐVÉ tenni? Leegyszerűsített logika szerint a magánnyugdíjpénztár bizonyos nagyobb kockázat fejében nagyobb hozammal kecsegtet. (Lényegében ezt jelenti a részvény.) OK, lehessen választani. De miért kell erre KÖTELEZNI az embereket?!
A ma beszedett nyugdíjjárulék fejében az állam kötelezettséget vállal a jövőbeni folyósításra. Ha a jövőbeni járulékok várhatóan nem tudják fedezni a jövőbeni kötelezettségeket, akkor a nyugdíjrendszer tartalmaz egy implicit államadósságot. Ez az implicit adósság a rendszerváltáskor elérte a GDP 100%-át. A rendszert a vállalt kötelezettségek átalakításával reformálták meg: 1. a járulék alapját kiszélesítették, gyakorlatilag minden adóköteles jövedelem járulékkötelessé is vált 2. a nyugdíjkorhatárt (fokozatosan) megemelték. Ez a két döntés még az MDF-kormánzása alatt született, a Horn-kormány vezette be kb 97-től az ún svájci indexálást, vagyis az állam a béremelkedés és az infláció átlagának megfelelő nyugdíjemelésre vállalt garanciát. Ezzel a három változtatással a nyugdíjrendszerben rejlő implicit adósság gyakorlatilag nullára csökkent.
A Horn kormány által favorizált magánnyugdíjpénztári rendszer lényege az, hogy a dolgozóktól levont nyugdíjjárulék egy részét nem az állami nyugdíjpénztár kapja meg, hanem a magánnyugdíjpénztár. Ez a levont rész 98-ban 6% volt (a bruttó bér 6%-a), 99-re 7%, 2000-től 8%. A nyugdíjpénztár pedig az adminisztratív hányad és még néhány tétel levonása után fennmaradó részt döntő részben (úgy emléxem háromnegyed részben) magyar államkötvénybe, maradékban tetszése szerint befekteti. (A rendszer ilyen módon történő kialakítása nagymértékben megfelel a biztosítók szája ízének, bizonyára nagyon sokat lobbiztak érte a kormánynál.)
Vedd észre, hogy még ez a bizonyos 8% is csak a nyugdíjjárulék negyede, így tehát a jövőbeni nyugdíjak negyedrésze került a magánnyugdíjpénztárakhoz, akik ezt nagyrészben államkötvénybe fektethetik és csak kis részben az esetleg magasabb hozamú részvényekbe.
A manyup számára atutalt pénz azonban hiányzik az onyp-ból, ezért azt a költségvetés pótolja ki saját bevételei, vagyis hitelfelvétel és a beszedett adók terhére, azaz a reálgazdaságból vonja el. Végső soron tehát arról van szó, hogy a költségvetés 20-30 év alatt párezer milliárd forintot a törvény erejével adóként beszed és átad a nyugdíjbiztosító végző magáncégeknek.
Oda jutottunk, hogy az állam nyugdíjjárulék-bevételei megintcsak nem fedezik a kifizetéseket: a magánnyugdíjpénztárak ilyen módon történő létrehozása újból jelentős implicit államadósságot teremtett (az implicit adósság számításának részleteit egy, az MNB-ben dolgozó kutató publikálta, még 98 vagy 99 nyarán).
Tehát már a bevezetéskor látható volt, hogy a manyup ilyen módon történő bevezetése nem volt jó ötlet. 98-ban a kormányváltáskor visszacsinálni már nem lehetett, csupán mérsékelni a következményeket. Azzal, hogy a manyup-átutalás mértékét befagyasztották a bruttó bér 6%-án, közvetlenül egyetlen járulékfizető sem rövidült meg, csak az történt, hogy a jövőbeni nyugdíjának nem negyedrésze, hanem kb ötödrésze származik majd a manyuptól -- ha bennmaradsz.
Konklúzió: 1. A fideszkormány nem rövid távú ktgvetési előnyökért változtatott a rendszeren (most számoltam ki: 99-ben 10 milliárd alatt volt a megtakarítás), hanem a hosszú távú és jelentős hátrányok mérséklése érdekében. 2. A könnyű pénztől eleső biztosítókat kivéve senki nem veszített a változtatáson.
Miért volt Orbánnak előnyös az a két beavatkozás amit írtál. (a 6%-on történő befagyasztás és a visszalépés engedélyezése) Ha nem volt előnyös, miért csinálta?
Igazolja ezt nálam Drazsé kétségbeesett kisérlete az EU-val, mely szerint a MGNYGDPZT-k befizetéseivel, statisztikailag(!) csökkentette az államháztartás hiányát.
Pontosabban az történt, hogy néhány ország kérte: a statisztikákban szereplő államháztartási hiányt csökkentsék az alább említett 1.6.4 számon szereplő tétellel, mert. Az unió tavaly döntött a kérdésben: NEM járul hozzá a csökkentéshez, és azon országokban (pl Svédország, ha jól emlékszem) ahol eddig a korrigált adatot publikálták, 2007-ig át kell térni az egységes számításra. Ebbe kapaszkodott bele Draskovics, hogy "ha nekik szabad, akkor két évig mi is a korrigált adatot számítjuk."
tisztázzuk a fogalmakat, mert félreértést kezdek látni, csak még nem tudom, hol.
1. Nincs olyan, hogy "átlépni nem engedett" ember. Nem tiltották meg senkinek az átlépést.
2. Orbán senkinek a pénzével nem finanszíroztatott meg ktgvetési hiányt, pontosabban a hiányt mindenkinek a pénze finanszírozza, a bevételek és a kiadások finomabb bontásán látszik, ki mennyire.
Ez a két belenyúlás azonban az ONYP hiányát nem érintette, csak a költségvetési hiányt.
Jórészt elfogadom amit írsz, mert én nem értek hozzá.
Viszont egy kicsit magyarázd jobban a fenti mondatot.
Ha megállította 6%-on a MNYPZT-kbe való átlépést, sőt lehetővé tette a visszalépést, ez csak annyit jelentett, hogy a kevesebb költségvetési támogatást kellet kompenzálásként betervezni. Ez így szerintem csak látszólagos, mert az NYBA hiánya költségvetési hiányként jelenik meg, vagyis Orbán költségvetési hiányt finanszíroztatott meg a magányugdíjba átlépni nem engedett emberek pénzéből. Az nem a kútba, hanem előbb mellé és belelökni, klasszikus esete. Igazolja ezt nálam Drazsé kétségbeesett kisérlete az EU-val, mely szerint a MGNYGDPZT-k befizetéseivel, statisztikailag(!) csökkentette az államháztartás hiányát.
nem áldoztak fel senkit és semmit, nem vettek el pénzt senkitől
Pénzt nem, csak a nyugdíjig elérhető hozamokat, akármilyen disznók is a magánynyugdíjpénztárak.
Igaz-e az az állításom, hogy a NYBA alap hiányát és részben az EBA-ét is, Orbánék úgy "finanszírozták meg", hogy megállítottak a kötelező nyugdíjalapból való áttérést, a harmadik pillérnek számító magánalapokba?
Tehát pillanatnyi politikai előnyökért, feláldozták azokat, akik már a harmadik pillérben gondolkodva képzelik el az öregségükről való gondoskodást. (A fiataloknak ráadásul kötelezően kellett ebbe belépni)
Ez érdem?
Ugyanis ha ezt a lépést nem húzza meg, akkor látható maradt volna, az NYBA folymatos hiánynövekedése.
A szorosan értelmezett kérdésedre a válasz egyrészt egyértelműen NEM. A országos nyugdíjpénztárra vonatkozó költségvetési fejezetben külön bevételi tételként szerepel az "1.6.4 Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulék-kiesés pótlására költségvetési támogatás," 2001-ben ez 81 mrd forint volt, 2003-ban 130 mrd.
A fidesz a nyugdíjpénztarakat tekintve két ponton nyúlt bele a rendszerbe: - 6%-on befagyasztotta a manyupoknak átutalt járulékrészt (ezt a szocialisták elképzelései szerint 99-től 7%-ra, 2000-től 8%-ra kellett volna emelni). - megszüntette a pályakezdők kötelező belépését és lehetővé tette a manyupból az ONYP-be történő visszalépést (az ONYP-t a rendszer egyenlő szereplőjének deklarálták).
Ez a két belenyúlás azonban az ONYP hiányát nem érintette, csak a költségvetési hiányt.
feláldozták azokat, akik már a harmadik pillérben gondolkodva képzelik el az öregségükről való gondoskodást
Ezt nem tudom értelmezni: - nem áldoztak fel senkit és semmit, nem vettek el pénzt senkitől (tényleges veszteség csak a magánnyugdíjpénztárakat működtető cégeket érte, akik a manyup-számlákkal jelentős mértékben növelik mérlegfőösszegüket, a tőled legombolt pénz 5%-át pedig "adminisztratív költségek" címen lenyúlják). - a harmadik pillér jól hangzik, de mostanában már a világbank is kezd rájönni, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztár forszírozása a feltörekvő országokban tévedés volt.
ÉN, patikus vagyok, annak is a rosszabb fajtája a vállalkozó gyógyszerész, aki ráadásul szociálpolitikai finaszírorozó magánzseb.
Mivel Orbán-Gógl-Mikola szerint mi szoci elkötelezettek, és nem polgárok voltunk, keményen a pöcsönkre léptek. Háromszor!!!
1999-11-01
2000-07-01
2001-07-01
Ezek a dátumok. Nem részletezema három galádságot amiket ezekhez a dátumokhoz kötötten ellenünk elkövettek. A kis egyensúlyjavító intézkedésik, nekem személxy szerint is, vállalkozóként is qrva sokba kerültek! A Fidesz kormányzása alatt szenvedtük el a legnagyobb veszteségeinket, és az az érdekes, hogy még csak nem is Mikola alatt, hanem amikor a tesze-tosza Gógl, mint báb volt a miniszter. Nyilvánvalóan nem ő döntött, hanem az aktuális agytröszt!
Olvasd nagyon figyelmesen Újlaki (prof?) Urat.
Ha egy hatalom a kedvezményezettjeinek csak úgy tud kedvezni, hogy elvesz (pöcsére lép) azoknak, akik szerinte nem a hívei, azok inkább ne fogjanak hatalom gyakorlásba.
"...A többség - és itt tényleg a többségre, az emberek 99%-ára gondolok - nem akar mást, mint élhető országot. Ha ezt bármelyik kormány úgy adja meg a maga 50%-ának, hogy a maradék 50%ától elveszi azt, akkor kár volt belefognia..."
Húúúú!
De gyönyörű megállapítás ez.
Ha belegondolunk, Orbánék "polgári" Magyarországot építettek, de ők azt is meg akarták mondani, ki a polgár. Aki szerintük nem volt az, annak a pöcsére léptek.
Ha belegondolunk,Medgyessyék, megcéloztak néhány társadalmi réteget, majd hatalomra kerülve, megroggyantották az országot.
Az ilyen hatalom megszerzésének mi az értelme?
Az olyan hatalom, amely csak a hatolomra kerülését elősegítőknek kedvez kizárólag, mennyi értelme van az ország egésze szempontjából?
Mivel ez egy nyugodt topic ide teszem be a saját kútfőmet.
A demokratikus alapjogokba belefér a fütyülés is. A poltikának észre kellene végre venni, hogy a fütyülés, agazdatüntetés, és atöbbi ami még várható, ugyanazt az üzenetet közvetítíti. Nevezetesen, hopgy a politikusok vegyék már észre, hogy teljesen elszakadtak az ország minden lakójától, az emberek mindennapjától, az ország lakóinak, számukra talán pitiáner gondjaitól. Már csak sajátmagukért, saját hatalmukért, és saját koncukért politizálnak. A politika vegye már észre, hogy ők megválasztottak, és nem kiválasztottak.
Visszatérve a topicra.
Pontosan azért nem támogatom ezt hatalomra készülést, mert már bemutatták, hogy a hatalomban mire képesek. Senki nem képes átugrani a saját árnyékát. Amíg a hatalom mint öncél, ami a politikusokat vezeti, addig én lex@rom a politikusokat.
elemes2 kartácstól megkérdezném:
Igaz-e az az állításom, hogy a NYBA alap hiányát és részben az EBA-ét is, Orbánék úgy "finanszírozták meg", hogy megállítottak a kötelező nyugdíjalapból való áttérést, a harmadik pillérnek számító magánalapokba?
Tehát pillanatnyi politikai előnyökért, feláldozták azokat, akik már a harmadik pillérben gondolkodva képzelik el az öregségükről való gondoskodást. (A fiataloknak ráadásul kötelezően kellett ebbe belépni)
Ez érdem?
Ugyanis ha ezt a lépést nem húzza meg, akkor látható maradt volna, az NYBA folymatos hiánynövekedése.
Ha csak annyit tesznek, mint 98-02 között (stabil államháztartás, csökkenő eladósodottság, csökkenő állami jövedelem-elvonás), már elégedett leszek. Az elmúlt három évben lejjebb engedtem az elvárásaimat...
Magyarországon kifejezetten tudatos készülés a hatalom átvételére illetve az ebből adódó feladatok ellátására eddig csak a Fidesz részéről volt megfigyelhető, 1996 és 1998 között...
1998 előtt a Fidesz felvázolt egy szerethető jövőképet, aztán maga lepődött meg a legjobban, amikor kormányra került. Nagyon durva káder-hiány volt, az államigazgatás átvételére egyáltalán nem volt felkészülve a párt. Szerintem talán a miniszterek személyénél is fontosabb, hogy ez most ne így legyen, az egyes tárcák miniszterei, államtitkárai tudják már jó előre, milyen posztra kit képzelnek el. Ott vannak pl. a '98 és '02 között mondjuk frissdiplomásként különféle minisztériumokba kerülő fiatalok, valamekkora tapasztalattal a hátuk mögött - ők viszont azóta a versenyszférába kerültek, s nem tudom, tud-e az állami szektor versenyképes juttatást kínálni számukra.
Azt gondolom, hogy egyszerűsítek, de nem nagyon. A bevándorlókkal szembeni toleranciára vonatkozó kérdést sem úgy teszik fel a kvkutatók, hogy "toleráns ön a bevándorlókkal?" mert erre a kérdésre a válaszadók egy része -- nem feltétlenül szándékosan -- hamis választ ad. A társadalmi elvárás az, hogy toleranciát mutasson. De ha azt kérdezik meg, hogy "tart-e ön attól, hogy állását a jövőben egy bevándorló foglalja el?", sokkal őszintébb válaszokat kapunk.
És ez fordítva is működik: az idegengyűlölet szításának hatékony módja, ha a munkahely elvesztésének lehetőségével kampányolunk, illetve a kormányba vetett bizalom aláásásának hatékony módja ha azt sugalljuk, hogy rossz irányba haladnak a dolgok.
Szerintem nagyon leegyszerűsíted a dolgokat. Hogy mennyire nem ilyen egyszerű, azt jól pédázzák a Gallup adatai. Februárban pl. az 1018 fős minta 78%-a gondolta, hogy rossz vagy nagyon rossz az ország gazdasági helyzete, és mindössze 18% az ellenkezőjét. A hosszútávú kilátásokat tekintve kb. kétszer annyian látják pesszimistán a dolgokat, mint optimistán.
Ehhez képest ugyanezen minta mindössze 44%-a gondolta, hogy Gyurcsány rosszul látja el a feladatát és 37% azt, hogy jól.
Itt ugye Orbánról szó sincs, tehát Orbánfóbiáról se beszélhetünk. Egyszerűen akad egy 20%-os csoport, aki tisztában van azzal, hogy nem jó a gazdasági helyzet, mégis úgy érzi, hogy Gyurcsány jól kezeli a dolgokat.
