Veszi ki az állampapírokból a pénzt a lakosság, máshova rakják a pénzt
Az állampapírokból kifelé vitte a pénzt februárban a lakosság.
Az államtól érkezett pénzeső a befektetési alapokat, a folyószámlákat és a külföldi értékpapírokat öntözte meg – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Egyre több jel utal arra, hogy a lakossági állampapírokból érkező kamatok nem az állampapírpiacra kerültek vissza, vagyis egy jó részüket másba fektette be a lakosság.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss értékpapír-statisztikáiból például az látszik, hogy bár a háztartások februárban is megtakarítottak, és fektettek be pénzt értékpapírokba, a nem egészen 100 milliárd forintnyi plusz pénz egyáltalán nem állampapírokba került.
EElveszik Lázártól azt az állami céget, amely megvonta a Fraditól a szponzorpénzt, és Rogán alá rendelik
A Mahart-Passnave Kft.-ről szóló tervezet a kormány honlapján jelent meg. Hamarosan kiderül, hogy amit az egyik miniszter elvett, visszaadja-e a másik.
Lázár János minisztériuma helyett a jövőben Rogán Antal tárcája alá tartozna az az állami cég, a Mahart-Passnave Személyhajózási Kft., amely körül kisebb politikai botrány tört ki januárban, amiért a cég megvonta a korábbi szponzorációs támogatást a Ferencváros női kézilabda-csapatától – derül ki egy kormányzati rendelettervezetből.
Kiszámoltuk, mikor érik el a magyar bérek az osztrák szintet
Immár egy harmad évszázada dolgozunk a bérfelzárkózáson, de még nem értünk a célhoz.
Az elmúlt 10 év folyamatai alapján próbáljuk meg felvázolni, mennyi idő kell még.
Nemrég megvizsgáltuk, hogy van egy közepes ország és két kisebb a rendszerváltás óta felzárkózók között, akik előre szaladtak a többiekhez képest, magas egy főre jutó GDP-adattal, és a felzárkózásban mérvadónak tekintett osztrák és német átlagos bérszint felével. Nekik már nem is kell olyan nagyon sok, hogy fejlett, gazdag országnak tekinthessék magukat.
Kitűzött cél
Ebből kiindulva azt mondhatjuk, hogy ha az utolérni kívánt ország bérszintjének 65-70 százalékát elérjük, akkor hibahatáron belül vagyunk, ennyinél már nem érezzük úgy, hogy le lennénk maradva. Most a két vizsgált ország 2800 euró körüli átlagának 35-36 százaléka közt vagyunk a hazai 1000 eurós értékkel: ezt kell megduplázni, és hátradőlhetünk: a felzárkózás megoldva.
10 év alatt a neheze meglehet
Konkrétan ez azt jelenti, hogy euróban meg kell duplázódni a magyar béreknek, de ehhez még hozzá kell adni az időközben lezajló osztrák és német béremelkedést.
A legegyszerűbb, ha az elmúlt 10 év alapján nézzük a folyamatokat, abból kiindulva, hogy ezen időszak növekedési többlete fenntartható még jó darabig.
Az elmúlt 10 évben euróban a magyar átlagbér megduplázódott,
sőt, egy kicsit nagyobb, 105-110 százalék körüli volt az emelkedés, igaz, hogy ebben benne van a munkára rakódó terhek nagyfokú csökkenése, ami már nem ismételhető meg.
A célországok bérei évi 2-4 százalék közti mértékben nőttek a nyugodt években, de most az infláció idején azok is megugrottak.
Így nagyjából 40 százalékkal nőttek 10 év alatt az ottani bérek, de ha abból indulunk ki, hogy ilyen inflációs sokkok ritkák, így nem számoltunk velük belátható időn belül, akkor elég legfeljebb 30 százalékkal számolni.
Ebből kiindulva 10 év múlva a magyar bér euróban megduplázódna, 2000-2100 euró lenne, az osztrák és német szint 3600 körül.
Mint látszik, itt már nem lenne olyan sok behozni való, a magyar bérszint elérné a célországok 56-58 százalékát.
Optimista és pesszimista változat
Újabb 10 év esetén 4100 euróig jutnánk, az osztrák és német bérszint közben 4700 euróra nőne: a 2043-as év végére tehát már túl is teljesítenénk a kitűzött szintet, így
nagyjából 2039-ben vagy 2040-ben lenne a kitűzött cél elérése, pont fél évszázaddal a rendszeváltás után.
Egy problémával azonban számolni kell: előre nem tudjuk meghatározni, hogy a magyar (és a régiós) gazdaságok növekedési többlete meddig maradhat fenn a jelenlegi mértékben.
Ha közben lassulna a folyamat, akkor be kellene érnünk az egyszámjegyű éves béremelkedéssel, távolodva lefelé a 10 százaléktól. Ez a folyamatot akár 10 évvel is megnyújtaná, így azt mondhatjuk, hogy ha nem történnek olyan rendkívüli események, melyek nagyon felborítják a folyamatokat, akkor akkor nagyjából 15-25 éves időtartamra számíthatunk.
A kényelmes köztes állomás 2030-ra meglehet
Ez nem annyira kevés, de nem is egy hosszú, a végtelen ködébe vesző időtartam. Ráadásul egy folyamatról van szó, így vannak olyan köztes állomások, amikor azt mondhatjuk, hogy ez már nem egy vészes lemaradás. Ilyen lehet,
ha elérjük az álombérszint felét, amit a csehek, szlovének és észtek már meg is tettek.
Ehhez elég 40 százalék euróban plusz az ő növekményük: ezt 2030-ra érdemben elérhetjük, pláne, hogy a következő 6-7 évben könnyebb lehet a nagyobb növekedési többlet elérési, utána nehezülhet, ahogy közelítünk a célhoz.
Ha az 50 százalékos bérszintet kinevezzük "kis felzárkózásnak", akkor valami azért csak megvalósul a sokat emlegetett 2030-as időpontra.
1,4 milliós fizetéssel csábítják a magyar ápolókat Ausztriába
Közben Sopronban már thai vendégmunkásokat alkalmaznak az idősotthonban.
A Soproni Szociális Intézmény szeptember közepén jelentette be a Facebookon, hogy 20 fő thai vendégmunkást fog munkaerő-kölcsönzéssel alkalmazni a 270 fős, képzett magyar személyzete mellett.
A Pénzcentrum cikke szerint bár a város szociális intézménye felel Sopronban a hajléktalan ellátásért, az egészségügyi és a szociális alapellátásért, illetve az idősek otthonáért, a thai kölcsönmunkaerőt egyelőre csak az utóbbi területen alkalmazzák.
Nem véletlen, hogy nehéz Sopronban idősgondozót találni, ugyanis a határ túloldalára elképesztő fizetésekkel csábítják ebbe a munkakörbe az embereket. A lap két konkrét példát is megemlít:
Az Irgalmasság Háza által működtetett Fridolina gyermekotthon keres olyan személyt, aki súlyos és krónikus betegségben szenvedő gyermekeknek és fiataloknak, valamint a családjaiknak nyújt mindennapos segítséget, bruttó 3529,47 eurós (azaz kb. 1,4 millió forintos) fizetésért, ami mellé ráadásul még havi 135,5 eurós (kb. 53 ezer forintos) ápolási segély is jár.
Ausztria piacvezető időgondozója, a Haus zum Leben pedig a bécsi ápolási szolgálatának terápiás részlegére keres ápolót bruttó 3091,09 eurós (kb. 1,2 millió forintos) fizetésért, ami mellé az esetleges vasárnapi, munkaszüneti napon történő és éjszakai munkavégzésért plusz juttatást is ígérnek.
Ilyen még nem volt! Így zajlik a vita L. L. Junior és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke között – videó
L.L. Junior és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke élőben szállt vitába egymással. L. L. Junior az elmúlt időszakban Orbán Viktornak és – ahogy a zenész fogalmazott – „a romáktól leginkább idegenkedő párt” elnökének, Toroczkai Lászlónak is nyílt levelet írt.
Aztán kiderült: a cigány-magyar együttélés és a problémák kibeszélésére Toroczkai László vitát is vállalt Juniorral.
A Mi Hazánk pártelnökének küldött nyílt levélben arra kérte a politikust, tegyen azért, hogy az ő követői is értsék, milyen „fontos ügyben kell mindannyiunknak a gyűlölködés helyett a megértés és az együttműködés irányába mozdulnunk.” A zenész a magyarországi cigányság helyzetére célzott.
Kérte Toroczkait, segítsen abban, hogy a „cigánybűnözés” és a „cigány bűnöző” szavakat ne engedjék a közbeszédbe. Illetve kérte, hogy a pártelnök ne engedje az erőszakot idéző vonulásokat a cigánysorokon a jövőben.
Előzőleg a miniszterelnöknek írt levelet aggódó hazafiként, szintén a romák helyzete miatt. Orbán Viktortól azt kérte, szigorítsa a jogszabályokat, hogy az élet kioltására alkalmas vágó-szúró eszközök ne kerülhessenek közterületekre, illetve kérte, hogy a „cigánybűnözés” és a „cigány bűnöző” kifejezések kikerüljenek a köztudatból.
Junior egy harmadik nyílt levélben a roma társadalomhoz szólt.
Toroczkai a jelek szerint elfogadta a kinyújtott kezet, mert vállalta a párbeszédet – vagy vitát – élőben L.L. Juniorral.
A vitát, amely kedden este 18 órakor kezdődött, itt videón is követheti. Már, ha elkezdődik, mert hatkor nem kezdődött, vagy késés van, vagy...:
Ki ne dobd a védettségi igazolványodat, erre kellhet még!
A hétvégén kormányrendelet is született a plasztikkártyák jövőjét illetően.
Azt, hogy megszüntetik az oltottságot igazoló hatósági igazolványt, már február eleje tudjuk, a Magyar Közlönyben frissen megjelent összefoglaló azonban újabb részleteket is feltárt.
Kiderült többek között, hogy a folyamatban lévő, a védettségi igazolvány kiállítására, pótlására vagy cseréjére irányuló eljárásokat is megszüntetik, de ha a plasztikkártyát időközben már előállították, az elkészült okmányt meg fogja kapni a jogos tulajdonosa.
Nem véletlenül merül fel a kérdés, hogy mihez kezdhetünk a védettségi igazolványunkkal, ha hivatalosan is kimondták, hogy nem lesz rá szükség a jövőben: a vg.hu információ szerint a már létező hatósági igazolvány a megjelenített adatok igazolására továbbra is felhasználható marad, ami az uniós digitális Covid-igazolványra is igaz.
Fontos kiegészítés, hogy a védettségi igazolványt önmagában nem, csakis más, személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány felmutatásával együtt fogadják majd el.
Völner és Schadl még nem kapott szót, négyen viszont beismerést tettek, köztük egy kulcsfontosságú vádlott
Elkezdődött az elmúlt évek egyik legsúlyosabb magyar korrupciós ügyének büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken.
A főszereplők: Völner Pál, a Fidesz volt igazságügyi államtitkára, valamint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
A kormánypárt politikusa a vád szerint 83 millió forint kenőpénzt vett át a végrehajtók elnökétől. Völner és Schadl pénteken még nem jutott szerephez, de az előkészítő ülés első tárgyalásán négyen is beismerték bűnösségüket, egyúttal elfogadták az ügyészség által indítványozott büntetést.
Beismerést tett a végrehajtói kar volt hivatalvezetője is, aki a vád szerint főnöke felhívására nagyobb pontszámot adott azoknak a végrehajtójelölteknek, akiket az elnök akart kineveztetni. Ez a tény később jelentősen gyengítheti a végrehajtók elnökének és a volt államtitkárnak a helyzetét. Schadl apja és felesége nem tett beismerést.
Péntek reggel elkezdődött a Fővárosi Törvényszéken Völner Pálvolt igazságügyi államtitkár és Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke büntetőügyének tárgyalása. A Fidesz volt politikusával és a végrehajtók elnökével, valamint további húsz társukkal szemben korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, továbbá pénzmosás miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség.
Az előkészítő ülés előtt Schadlt, Völnert, valamint a további vádlottakat ügyvédjeikkel együtt elzárták a sajtó elől. Kizárólag a tárgyalóteremben lehetett látni őket.
A végrehajtók elnökét bilincsben, vezetőszáron vezette be a büntetés-végrehajtás három felfegyverzett, maszkos munkatársa.
Mellette a – szintén megbilincselt – harmadrendű vádlott foglalt helyet, és mellé ültették le Völner Pált, aki a másodrendű vádlottja az eljárásnak.
A tárgyalóteremben a huszonkét vádlott közül mindössze ketten járultak hozzá, hogy hang- és képfelvétel készüljön róluk.
Utóbbiak közt volt Völner Pál, valamint az eljárás harmadrendű vádlottja. Az orvosi maszkot viselő Schadl György viszont teljesen megtiltotta a felvételkészítést.
Még az előkészítő ülés megkezdése előtt Schadl György ügyvédje jelezte, szerinte a tárgyalás elkezdésének akadálya van, ugyanis a vádiratban pontosítás volt, és nem tudott róla egyeztetni az ügyfelével, valamint nem kaptak meg részeket a nyomozati anyagokból.
Morvai Attila elmondta, alapvető iratokat nem kaptak meg, köztük a nyomozati anyagok egyes köteteit, miközben a tisztességes eljárásban ezeket biztosítani kellett volna a számukra.
Tóth Erzsébet bíró erre válaszul elmondta, keletkeztek iratok a vádirat benyújtása után, ám a védők számára biztosítva volt, hogy ezeket megkapják. Majd a bíró Schadl Györgyöt, valamint a szintén letartóztatásban lévő harmadrendű vádlottat, R. R.-t is megkérdezte, hogy megkapták-e azt az adathordozót, ami a nyomozati anyagokat tartalmazza.
Schadl közölte, hogy egészen biztosan nem kapta meg a nyomozati anyagok 18. kötetét és a bűnjelek digitalizált változatát sem, majd a harmadrendű vádlott is hasonlókról számolt be.
HIRDETÉS
Ennek ellenére a bíróság szerint nincs akadálya az előkészítő ülés megtartásának, ami a vádirat felolvasásával kezdődik.
A bíró közölte, a vádlottak első nyilatkozataira egyébként is a jövő héten kerül majd sor.
Szóba került, hogy az ügyben keletkezett bűnjeleket sem mindenki kapta meg. Erre Tóth Erzsébet bíró érdekes választ adott.
Azt mondta:
A Fővárosi Törvényszék bűnjelekkel foglalkozó osztálya korábban megtagadta a bűnjelek átvételét az ügyészségtől arra hivatkozva, hogy leltározás van márciusig.
Ezt egyébként a jelenlévő ügyészek is megerősítették.
Völner Pál ügyvédje, Papp Gábor azt kérte, hogy a bíróság hívja fel az ügyészséget: ha vannak még nyomozati iratok, akkor azokat csatolják be.
Mint mondta, alapvető feltétele a bírósági eljárásnak, hogy minden iratot megkapjanak, ám ez szerinte nem történt meg. Hozzátette, példátlannak tartja, ha van még olyan nyomozati irat, amit a bíróságnak nem nyújtott be az ügyészség.
A jelenlévő ügyészek viszont úgy nyilatkoztak, minden nyomozati anyagot megküldtek, a vádirat benyújtása óta keletkezett iratokat pedig folyamatosan postázzák.
Az eljárás végül a vád felolvasásával kezdődött meg.
Mint az korábban is elhangzott, az eljáró ügyész előzetesen jelezte, hogy a vádirat pontosítását fogja kérni, de – mint kiderült –, csak az elírásokat kellett kijavítani. A 72 oldalas vádirat felolvasása során szünetet is elrendelt a bíróság. Dél körül ért a vádirat végére az ügyész, amikor felolvasta milyen büntetés kiszabását kéri a bíróságtól.
Völner Pál rezzenéstelen arccal hallgatta meg, hogy nyolc évre börtönbe küldené az ügyészség.
A vádirat ismertetése után elsőként a huszonkettedrendű vádlottat nyilatkoztatta a bíróság.
Ő elsőként el is ismerte a bűnösségét.
P. M.-et bűnsegédként, vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával vádolta meg az ügyészség.
Miután egyeztetett a védőjével, elmondta, azért ismerte el bűnösségét, mert az úgy történt, ahogyan a vádiratban szerepel, és elnézést kért, mint mondta, megbánta. Ezzel elfogadta a 2 év – végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett – börtönt, valamint az indítványozott nyolcmillió forintos büntetést.
HIRDETÉS
Utána követkett P. B., aki azért kulcsfontosságú személy az ügyben, mert ő volt a végrehajtói kar volt hivatalvezetője, és a vádak szerint szerepe volt abban, hogy azokat a végrehajtókat nevezzék ki, akiket Schadl javasolt.
Ő a végrehajtó-jelöltek pályázatait pontozta felül az ügyészség szerint, méghozzá Schadl kívánalmának megfelelően, majd felterjesztette őket az Igazságügyi Minisztériumhoz.
Ő szintén beismerte a bűnösségét, ami később a Schadl-Völner párosnak jelentősen ronthatja a pozícióit.
P. B. ezzel elfogadta, hogy hárommillió forint pénzbüntetésre ítéljék, és végleges hatállyal eltiltsák a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól.
SZ. G. huszadrendű vádlott nem ismerte be a bűnösségét, viszont B. L. tizenkilencedrenű vádlott beismerte a bűnösségét szintén.
Ő azt mondta, megvalósult a bűncselekmény, ezért elismerte azt.
Ezzel ő is elfogadta a 2 év – végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett – börtönt, valamint a neki indítványozott tizenötmillió forintos büntetést.
Schadl György szintén vádlott apja, valamint Schadl végrehajtó felesége egyaránt nem tettek beismerést, és nem mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról. Az ellenük szóló vádakról külön cikkben számoltunk be.
A hivatali vesztegetés elfogadásával vádolt P. B. tizenhatodrendű vádlott szintén beismerte bűnösségét.
Ezzel elfogadta az indítványozott másfél év – végrehajtásban három év próbaidőre felfüggesztett – börtönt, valamint az egymillió forint pénzbüntetést.
A fő vádpont lényege szerint Schadl 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott át a fideszes politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Az ügyészség szerint Schadl vezetői pozíciójából, valamint a Völnerrel fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyásra hivatkozva hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük.
A vádhatóság szerint a végrehajtói kar elnöke 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a Völnerrel kialakított korrupciós kapcsolata révén.
A Völner Pált és Schadl Györgyöt érintő vádiratot a 24.hu cikksorozatban mutatta be.
Ebből kiderült, hogy
a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja béreljenek széfet, és rejtsék el azt a csaknem 110 millió forint értékű luxusórát és ékszert, amit addig nem foglaltak le a hatóságok. Ezért Schadl György apját és feleségét is pénzmosással vádolják.
A vádiratból tudható az is, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is.
Beszámoltunk arról is, hogy a vádirat szerint az ügy harmadrendű vádlottja – Schadl György barátja – kicsalt 200 ezer amerikai dollárt egy oktatási intézmény képviselőjétől azt állítva, hogy csecsen emberrablók tartják fogva.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra – mint már írtuk – nyolc év börtönt kért beismerés esetére.
Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
A tárgyaláson Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is részt vesz hallgatóként, aki részletesen foglalkozott a kormánypárti politikus és társai ügyével.
Figyelemre méltó az ügyben, hogy a 72 oldalas vádirat mindössze hét vádpontot érint, és mint megírtuk az 1700 oldalas nyomozati anyaghoz képest feltűnően sok minden kimaradt belőle.
Többek közt nem lesz szó arról sem, hogy milyen kapcsolat volt Rogán Antal kabinetfőnöke és Schadl György között, akinek bizalmasa egy alkalommal egy autót is vitt Nagy Ádámnak.
Dinnyés Józsefet, a magyar Bob Dylant is beszervezték III/III-as ügynöknek
Dinnyés Józsefet, a Kádár-korszak ismert polbeaténekesét is beszervezték ügynöknek– derül ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán közzétett bejegyzéséből. Hozzátették: Dinnyés jelentéseiben csak általánosságokról írt, konkrét személyekről nem jelentett semmit.
Az állambiztonsági levéltár bejegyzésében idézi a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 1983. január 21-én kelt napi operatív információs jelentését.
A dokumentum szerint "Dinnyés Zsolt [a név a jelentésben hibásan szerepel] polbeat énekes elmondta egy ügynöknek, hogy már látta a Beszélő negyedik számát.
Arról is beszélt, hogy megkap minden hasonló kiadványt, és a petíciók is eljutnak hozzá. Legutóbb Erdély mellett felszólaló dokumentum aláírására kapott felkérést Kocsis Zoltán zongoraművész köréből, amit nem hajlandó aláírni".
A levéltár felhívta a figyelmet rá, hogy Dinnyés József, aki korábban aláírt, ám nem petíciót, hanem beszervezési nyilatkozatot. Dinnyés 1976 és 1979 között "Deák" fedőnéven jelentett a Belső Elhárításnak.
Javára legyen írva, hogy a jelentéseiben csak általánosságok szerepeltek, konkrét személyekről semmit nem jelentett, egy kivétellel, amikor budapesti festők szerepelnek a jelentésében, többek között a közelmúltban elhunyt Bak Imre.
Dinnyés József 2021. március 16-án halt meg 73 éves korában.
Milák olyat mondott, ami után neki is elállt a szava
A férfiaknál a világcsúcstartó úszó Milák Kristófot, a nőknél pedig Kozák Luca gátfutót választotta meg a 2022-es év sportolójának a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ).
A díjak átvételét a megszokott módon köszönőbeszéd követte.
A mindig frappánsan nyilatkozó Milák beszéde azonban sok kérdést hagyott maga után, ezzel kapcsolatban kérdezte az úszót a Sportal.
„Sok olyan dolgot mondanék, amit nem lehetne, és nem úgy mondanám el, ahogy azt kellene. Ezért választottam a rövidebb utat.
Egy üzenettel próbáltam felállni idén, amivel azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy mi, sportolók vagyunk ennek az országnak jelenleg a nagyon erős, hiteles képviselői, és szerettem volna felvállalni, hogy legyünk mi azok, akiknek a szavára lehet adni, akikben lehet bízni”
– fogalmazott Milák.
“Legyünk mi azok, akik megadják a biztatást az elesetteknek, a reményvesztetteknek, az olyan embereknek, akik nem bíznak magukban” – tette hozzá a Budapesti Honvéd világklasszis úszója.
“Én csak annyival vagyok több, hogy jobban akartam, és tettem azért, hogy a céljaim beteljesüljenek.
Nagyon sok munkát beletettem abba, hogy idáig eljussak, én erre vagyok a legbüszkébb” – árulta el Milák hozzátéve, hogy azt üzeni, mindenki merjen változni, merjen lépni és kerüljön ki a komfortzónájából, mert igazából csak akkor lehet nagy eredményeket elérni az életben.
Az ukrán-magyar határszakaszon 3200-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 2808-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t közleményben.
A beléptetettek közül a rendőrség 176 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében - írták.
A TASZ kiperelte az Európai Bizottságtól a teljes Elios-jelentést
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil szervezetet képviselve kiperelte és honlapján közzétette a korábban Tiborcz István tulajdonában lévő, mára megszüntetett Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró európai uniós vizsgálati jelentést.
A teljes, 133 oldalas dokumentum feldolgozása folyamatban van, a kinyert információkkal cikkünk folyamatosan frissül.
Az Eleven Gyál a TASZ segítségével az Európai Unió Törvényszékén perelte be az Európai Bizottságot az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) által készített Elios-vizsgálati jelentés kiadásáért.
A 2014-ig Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. 2010 után több település közvilágításának korszerűsítését végezte, de a sok minőségi kifogás mellett felmerült az is, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, a kiírók és a pályázók között személyi összefonódásokat tapasztaltak.
A korszerűsítéshez uniós pénzeket is igénybe vettek, ezért az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) nyomozást indított.
Az OLAF a 35 vizsgált pályázatból 17-nél állapította meg, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál.
Az OLAF elküldte a magyar hatóságoknak a jelentést, Magyarországon azonban semmilyen büntetőjogi felelősségre vonás nem történt, a 13 milliárd forintos EU-s hozzájárulásról pedig lemondott a kormány.
Az OLAF jelentését a magyar hatóságok tétlensége ellenére a Hivatal nem hozta nyilvánosságra, mivel szerintük a jelentés nyilvánosságra hozatala sértené a vizsgálat céljait.
Az Eleven Gyál civil csoport ezt az indokot nem fogadta el, és sérelmezte, hogy semmi nem derült ki a korrupciógyanús ügy részleteiről.
Ezért a civil csoport, élükön Homoki Andreával, a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezőjével megkereste a TASZ-t, hogy jogi úton kényszerítsék ki az OLAF jelentésének nyilvánosságát.
A civil csoport a TASZ segítségével először az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottságtól kérte a jelentés kiadását. Ez nem járt eredménnyel, így az Eleven Gyál beperelte az Európai Bizottságot az Európai Unió Törvényszékén, és elérte, hogy a Törvényszék megsemmisítse azt a határozatot, ami megtagadta a hozzáférést a vizsgálati jelentéshez.
Évekkel később nyertek értelmet Szilágyi Liliána fura nyilatkozatai, megrázó, ahogyan többször is apja terrortjára utalt és ez nem tűnt fel senkinek az úszótársadalomban.
Szabadulásuk után is megfigyelik a "székely terrorper" szereplőit.
Egy héttel a szabadulásuk után megfigyelve érzik magukat a „székely terrorper” elítéltjei, Beke István és Szőcs Zoltán, illetve Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, aki a börtönévek alatt folyamatosan tartotta a kapcsolatot a kézdivásárhelyi férfiakkal, írja a Maszol.ro. Zoom
Hétfőn sajtótájékoztatót tartottak Kézdivásárhelyen, ahol Kulcsár Terza József elmondta: az elmúlt napokban rengeteg újságíró kereste Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, akik nem zárkóznak el a válaszadástól, ám 4 évnyi börtön után szeretnének minél több időt családjukkal tölteni.
A nagyszámú megkeresés miatt azonban ismét a sajtó elé álltak, hogy válaszoljanak a felmerülő kérdésekre.
A jelek szerint a két kézdivásárhelyi férfi és a velük folyamatosan kapcsolatot tartó parlamenti képviselő nem csak a sajtófigyelem központjába került, mivel elmondásuk szerint úgy érzik megfigyelik őket.
Erre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Beke István elmondta: tisztában van azzal, hogy szabadulásuk óta megfigyelik őket, de ez jelenleg nem érdekli őt, hiszen tudja azt, hogy semmilyen törvényelleneset nem tett, és nem is tesz. „Legyenek boldogak és kövérek. Nem érdekel, hogy megfigyelnek”, mondta Beke István.
A másik érintett, Szőcs Zoltán leszögezte: nem követett el semmilyen bűncselekményt, viszont ennyi évnyi szenvedés és tapasztalat után figyelmesebb, lett és meggondoltabban cselekszik.
A megfigyelésre ráerősített Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, aki határozottan azt állította, hogy múlt hétfő óta megfigyelik, többször feltűnt számára, hogy ugyanaz az autó követi, és bárhol megfordult, mindig úgy érzékelte, hogy néhány ember a nyomában van.
Kifejtette, hogy az őszi parlamenti ülésszak elején fel fog szólalni, és számon fogja kérni, hogy miért követik őket.
Titokban tartja a bíróság, hogy mi alapján ítélték el őket Az egy hete szabadult kézdivásárhelyi férfiak újságírói kérdésre válaszolva rámutattak, hogy nem ismerhetik meg az őket érintő teljes periratot, mivel nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva a bíróság nem adja ki azt a részt, amelyben a József Sándor álnéven szereplő, védett identitású tanú kihallgatásainak leirata szerepel.
Beke István elmondta: „elméletileg nem tudjuk, kiről van szó, legyen boldog, ha tud!” Hozzátette: úgy érzik, sok időnek kell még eltelnie, amíg megismerhetővé válik a teljes perirat és számukra is kiderül, hogy pontosan mit tartalmaz a dosszié, kik voltak, akik őket megfigyelték, és felügyelték, és nem kizárt, hogy meglepetések is érik őket.
Szőcs Zoltán hozzátette: valószínű már csak utódaiknak lesz lehetőségük megismerni a teljes periratot. Rámutatott, már fogva tartásuk idején kérték az úgynevezett börtöndossziét, amit ugyan megígértek nekik, de végül négy év alatt sem kapták meg.
Örömhír: Állami kitüntetést kapott az Ismerős Arcok zenekar
Örömhír!
Kedves Barátaink!
A mai napon Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úrtól megkaptuk a magyar könnyűzene területén végzett kiemelkedő előadóművészi tevékenységért adományozható legrangosabb állami kitüntetést, a Máté Péter-díjat!
20 kemény, de mégis örömteli év van mögöttünk. Ezalatt megjártunk magasságokat, mélységeket, voltak remények, csalódások, viták és tragédiák.
De voltak örömök és sok közös nevetés is. És rengeteg emelkedett pillanat.
Istennek hála, ma már az Ismerős Arcok név fogalom, és több tízezren vagytok mellettünk!
Köszönet MINDENKINEK ezért a csodálatos és felejthetetlen 20 évért! És – nem utolsó sorban pedig – köszönetet szeretnénk mondani azoknak is, akik értékelték a zenekar két évtizedes munkásságát és méltónak találtak minket erre a kitüntetésre!
Mindez nagyon nagy megtiszteltetés és öröm a számunkra!
A Zenekar ma ünnepel, de augusztus 20-tól újból találkozunk Veletek a koncerteken, a „közös úton”!- írta az Ismerős Arcok zenekar a hivatalos oldalukon.
"Megtartotta alakuló ülését az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ), az ülésen azonban nem vett részt Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, írja a Népszava.
A Nemzeti Választási Iroda hétfőn a lappal azt közölte, hogy Farkas Flórián nem jelezte, mikor akarja átvenni a tagságát igazoló dokumentumot, a keddi ülésen pedig kiderült, hogy egyáltalán nem akarja azt átvenni, ugyanis a fideszes képviselő megüzente, hogy nem áll szándékában betölteni a mandátumát az Országos Roma Önkormányzatban.
Egyáltalán kik ezek az emberek akik ennyire szeretnének érvényesülni Szolnokon?
"Hétfő délelőtt Lukácsi Katalin hivatalosan is bejelentette indulását a szolnoki polgármesteri címért. Györfi Mihály, a helyi MSZP elnöke és Galló György, a helyi Jobbik vezetője pedig éppen akkor ért a szolnoki ügyészségre, hogy feljelentse Lukácsit, amikor a politikusnő bejelentette, hogy polgármesterjelölt lesz."
