Joga van-e az önálló tajvani államnak a létezéshez? Megengedhető-e, hogy Kína zsaroljon egy független országot és szembemenjen az elszakadási törekvésekkel? Tajvan lakói vajon tényleg a függetlenség pártján állnak?Miért ragaszkodik Kína ilyen görcsösen a szigethez?
akkor ezek szerint tajvan máris kína része :) a számítástechnikai dolgokra ráírt "made in china" felirítokra, címkékre gondolok illetve arra, ahol a számtech végterméket nyugaton vagy dél-amerikában szerelik össze, az alkatrészek jelentős része szintén "made in china"
azért ez nem ilyen egyszerű, mert mint írtam, tajvan gazdaságilag kiszolgáltatott kínának ha kína kívonja tőkéjét tajvanból, vagy a kínában levő tajvani tőkét befagyasztja, akkor tajvannak gazdaságilag kampec ugyanis a mai szlogen úgy szól, "hogy aki kínában jelen van, az az egész világon jelen van" és nem pedig úgy, "hogy aki tajvanon jelen van, az az egész világon jelen van" - márpedig ez hatalmas különbség
tajvan sorsa az 1 ország 2 rendszer elve alapján az lesz mint hongkongé és makaóé, amivel az igazgatási függetlenség és jogrendjük megmarad, gazdaságilag pedig a világ legnagyobb piacának a részévé válik hivatalosan is
és mit nyerne vele? a tajvani befektetések 80%-a kínában van (+ tajvan legnagyobb tőkebefektetője is ma már nem az usa, hanem kína), tehát ha kína zárolja azokat a számlákat + kivonja onnan a saját tőkéjét (ne felejtsük el, hogy a kínai tőke föleg állami vállalatok tulajdonában van ott, amik peking utasítására azonnal kivonulnának tajvanról), akkor tajvan egy jóléti országból egyik napról a másikra válik etiópia szegénységüvé
tajvan sorsa már eldölt, a többi csupán idő kérdése és a nyugat nem fog tajvan mellé állni hangzatos de semmit nem garantáló szavakon kívül, mert a nyugat gazdasága is szorosan kapcsolódik kínához (pl az usa áht hiányát japán mellett kína finanszírozza, nyugati multik gyártosoraik többségét már kínába telepítették mert úgy nagyobb profitot tudnak realizálni, stb)
"A nagy változás akkor állt be, amikor a republikánusok vereséget szenvedtek a maoikstáktól a második világháborút követő nagy áldozatokkal járó polgárháborúban, és a vesztes csoport gyakorlatilag Tajvanra menekült. Ez a több milliós csoport állt kb. 1 millió katonából, és az egykori uralkodó osztályból és köztisztviselőkből. Tajvan gazdasági felfutása valóban nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a kínai értelmiség jelentős része és a tőke túlnyomó része ilyen módon Tajvano ragadt. Igazából kínai arculatot pont ez a több millió kínaiból álló bevándolási hullám adott, amely alapvetően változtatta meg az etnikai viszonyokat. A kínaiak erőszakosan léptek fel a tajvaniakkal szemben (az esetlegesen Tajvanon maradt/ragadt japánokat kiirtották), erőszakosan elkínaisították őket."
ennek köszönhető, hogy tajvanon (mint más komcsi kínán kívüli kínaiak lakta területeken, pl. hongkong, szingapúr) a régi kínai írásrendszert használják, míg a komcsi kínában az egyszerűsítettet, amit mao idején vezettekbe az ún. kulturális forradalom ideje alatt vagyis tök mindegy kié volt tajvan évszázadokkal ezelőtt, most a kínaiaké a vita azon van, hogy melyik kínaiaké (komcsiké vagy nem komcsiké) mivel gazdaságilag a komcsi kína erősebb, így pár évtizeden belül ez a kérdés békésen meg fog oldódni (a pénz beszél...) és tajvan hongkonghoz és makaóhoz hasonló státuszt kap
"Egyébként jelen helyzetben Kína szvsz nem törekszik Tajvan elfoglalására - inkább valami hongkongi típusú megoldáson törik a fejüket. Azt hiszem Tengnek a nyolcvanas években volt olyan javaslata (amire a tajvaniak persze nem is reagáltak), hogy Tajvan beolvadna Kínába, de megtartaná saját kormányát, parlamentjét, hadseregét is. Ez szerintem már nem lenne lehetetlen állapot Tajvan számára, bár érthető okokból ezt sem kívánják nagyon."
tajvan gazdaságilag kínához kötődik, és kína békésen akarja tajvant bekebelezni (vagy visszacsatolni - nézőpont kérdése), kína ugyanis nem akarja levágni az aranytojást tojó tyúkot a probléma az, hogy mióta kinyilt kína a nagyvilágra azóta tajvan tőkevonzó képessége csokat csökkent tajvannak egyaránt szüksége van a kínai piacra, a kínai tőkére, de anyugati tőkére is és ez a dilemma: ha kínán kívülmarad, akkor az a befektetők számára = nincs jelen a világ ma már legnagyobb piacán ha viszont kína részévé válik, akkor ugyan befektetői szemmel jelen lesz a világ legnagyobb piacán, csakhogy nyakába kap egy csomó ("belső") konkurenst = sanghaj, peking, tiencsin, sencsen, kanton, hongkong, wuhan, stb csakhogy az eseményeket nem tajvan hanem kína diktálja, a többi már csak idő kérdése (10-20 év)
"Az egyoldalú intézkedés azt a veszélyt hordozza magában, hogy láncreakciót indít el, továbbá súlyos következményekkel járhat a Balkán térségének békéje és stabilitása szempontjából" - fogalmazott közleményében a pekingi külügyminisztérium.
Persze Kína sem elsősorban a balkáni béke miatt aggódik, sokkal inkább attól tart, hogy az európai sikereken felbuzdulva Tajvan is hasonló egyoldalú és radikális lépéseket tesz függetlensége kivívásáért, s ehhez támogatókat is talál.
Tajpej hétfőn elsők közt üdvözölte az új európai állam létrejöttét.
A pekingi külügyminisztérium hétfőn "mély aggodalmának" adott hangot Koszovó egyoldalú függetlenné válásával kapcsolatban. Az ügy további feszültséget okozott Kína és Tajvan között. Ez utóbbi ugyanis szerdán egy közleményben azonnali hatállyal hivatalosan elismerte Koszovó függetlenségét. A tajvani külügyminisztérium azt nem közölte, hogy felvette-e a diplomáciai kapcsolatokat az új balkáni állammal.
A pekingi külügyi szóvivő azonban azt mondta, értelmetlen még csak beszélni is arról, hogy Tajvan elismeri-e Koszovót vagy sem, mert a sziget Kína része, tehát nincs joga önállóan más országokat elismerni. Kína nem hajlandó elismerni azokat az államokat, amelyek diplomáciai kapcsolatot tartanak fenn a függetlenségre törekvő Tajvannal. Ebbe a körbe ma már alig több mint húsz állam tartozik.
Egy kínai tábornok azt hangoztatja, hogy országa felkészült a kelet-kínai nagyvárosok pusztulására, de az amerikaiak is számíthatnak arra, hogy több száz városukat lerombolják. Tíz év óta ez az első eset, hogy egy magas rangú kínai vezető atomfegyver bevetésével fenyegetőzik.
Kína kész atomfegyvert használni az Egyesült Államok ellen, ha beavatkozik egy esetleges tajvani konfliktusba - idézett egy kínai tábornokot pénteki számában a The Financial Times és az Asian Wall Street Journal.
Csu Cseng-hu (Zhu Chenghu) tábornok, a kínai nemzetvédelmi egyetem tanára, a Better Hong Kong magánalapítvány tanácskozásán kijelentette: ha az amerikaiak elküldik rakétáikat és távirányítású lövedékeiket a válságövezetbe, Kínának nukleáris fegyverekkel kell válaszolnia. "Amennyiben az Egyesült Államok elszánja magát a beavatkozásra, mi elszántak vagyunk a válaszra" - mondta Csu Cseng-hu.
Privát közlés
A tábornok azt is megemlítette, hogy felkészültek a kelet-kínai nagyvárosok pusztulására, de az amerikaiak is számíthatnak arra, hogy több száz városukat lerombolják. Csu Cseng-csu hozzátette: saját véleményét hangoztatja, nem a kormány álláspontját.
Tíz év óta ez az első eset, hogy egy magas rangú kínai vezető atomfegyver bevetésével fenyegetőzik.
Kína Tajvant lázadó tartománynak tekinti, és katonai akciót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a sziget egyoldalúan kinyilvánítaná függetlenségét.
Kína figyelmeztetett
Tavaly márciusban belügyeibe való beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat Kína, amiért Washington gratulált a tajvani elnöknek újraválasztásához.
A pekingi külügyminisztérium éles hangú közleményében szemére veti az amerikai kormánynak, hogy aláássa azt a korábbi nyilatkozatot, amelyben maga is vállalta az egy Kína elvének tiszteletben tartását. Peking arra is figyelmeztetett akkor, hogy nem nézné tétlenül, ha az elnökválasztás nyomán ellenőrizhetetlenné válna a helyzet Tajvanon."
OFF Hülye MTI cím - méghogy törvényes! (Persze a szigorúan formális logika alapján az, mert van erre törvény. Ha Taiwan hoz olyan törvényt, hogy öt nem szabad megtámadni, akkor az MTI cím az lesz, hogy "Törvénytelen..." ??
Megemelte a hadsereg költségvetését és elfogadta a Tajvan lerohanására is felhatalmazó elszakadásellenes törvényt a kínai parlament. Hu Csin-tao államfő harcias kijelentésekkel ünnepelte a döntést.
banner( 6566, 150, 330, 247, 0, 0 )
Elfogadta az elszakadásellenes törvényt a kínai parlament. A határozat felhatalmazást ad a kínai kormánynak, hogy akár háború árán is megakadályozza a tajvani függetlenség kikiáltását.
A törvény már múlt heti bemutatásakor nagy nemzetközi felháborodást váltott ki. A Peking által egyszerűen lázadó tartománynak tartott Tajvan kormánya szerint az elszakadásellenes törvény teljes felhatalmazást ad a kínai hadseregnek a támadó hadműveletekre, így valójában a háború jogalapját teremtette meg.
Több pénz a seregnek
A törvényjavaslatot beterjesztő parlamenti képviselő ugyanakkor úgy vélte, a hadsereget csak a legvégső esetben vetnék be, ha az újraegyesítés minden más lehetőség elbukott volna.
Az elszakadásellenes törvényt a kínai törvényhozás a szokott módon, 2896 igenszavazattal, egyhangúlag fogadta el. Az Csinhva hivatalos hírügynökség szerint Hu Csin-tao államfő-pártfőtitkár a törvény elfogadása után azonnal aláírta a jogszabály hatálya lépéséről szóló rendeletet. A törvény elfogadása előtt egy nappal az államfő azt hangoztatta, hogy a kínai hadseregnek készen kell állnia a háborúra, és a nemzet védelmének ügyét minden más dolog fölé kell helyeznie.
Az elszakadásellenes törvény elfogadása után a törvényhozás 12,6 százalékkal megemelte a hadsereg 2005. évi költségvetését is. A képviselők szerint a plusztámogatás nem a háború előkészítését, hanem a hadsereg modernizálását szolgálja.
En is csak legyintenek a dologra, ha nem lenne teny az, hogy Kina olajfogyasztasa evente 20%kal no, es jelenleg 1-2 szazaleknyi szabad olajtermelo kapacitas van a vilagban. Nem veletlenul ugrik az olaj 55 dollara, ha esik egy kis ho NewYorkban. Uj lelohely pedig egyre kevesebb van. Az is az elmult egy evben derult ki, hogy az obol menti allamok a 80-as evek kozepe ota rendre 2-3x-ra hamisittottak olajtartalekaikat, hogy nagyobb OPEC kvotakat kapjanak.
Csak hogy ontopik legyek: A tengeralattjaros balhenak Kina es Japan kozott is az olaj volt az oka. A Senkaku szigetekhez tartozo kizarolagos gazdsagi erdekszferaban kb 100 milliard hordo olaj lehet, ami allitolag az utolso nagy kiaknazatlan olajmezo. A sziget formalisan Japanhoz tartozik, de Kina vitatja ezt. Kina Taiwanon keresztul tart jogot a szigetekre, erdekes modon Taiwan is maganak koveteli.
Az olaj elosztása viszont nem szabadpiacon történik már most sem: egy kartell (az OPEC) ellenőrzi a legolcsóbban kitermelhető olajforrásokat, és az árak magasabb szinten tartása érdekében évtizedek óta mesterségesen visszafogja a termelési kapacitásokat. Ennek két következménye van:
- a drágább olajmezőket hamarabb termelik ki, mint az olcsókat, ezért amikor az olcsó mezők kimerülnek, és termelésük csökkenni kezd, az olajár hirtelen szökik az egekbe.
Egyébként nagyon könnyen lehet, hogy ezt a fázist már el is értük, mivel elég az hozzá, hogy az olajtermelés ne legyen képes lépést tartani a kereslettel (bár ilyenkor az árak megugrása könnyen okozhat recessziót és egyúttal a felhasználás hatékonyságának növekedését és ilyen módon átmenetileg a fogyasztás csökkenését - mint ez a nyolcvanas évek elejére meg is történt), persze ez közel sem biztos. Az OPEC-en kívüli világban mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy Oroszország az egyetlen, mely képes termelése növelésére.
- az OPEC termelése (és így a világtermelés) esetében nem lehet tudni, hogy mikor érkezik el a tetőzés: ha a kapacitásaim 40%-án termelek, akkor nem biztos, hogy észreveszem, hogy a kapacitások időközben már csökkenni kezdtek.
Ami biztos, hogy a fő energiaforrásról egy másikra való áttérés valószínűleg nem megy olyan válság nélkül, amihez képest a harmincas évek leányálom volt...
Viszont mindenképpen végre kell hajtani, és aki előbb hajtja végre, az lesz a nyertes.
Ezért nem tartom jónak a mostani amerikai stratégiát, ami a maradék olajforrások fölötti kontroll megszerzésére irányul, különösen, mivel egyúttal hiányzik a világos áttérési stratégia (vagy csak én nem látom).
Óvakodtam attól, hogy téged "lemarxistázzalak", mindössze a leírtak tűntek abba - mindegy, ne cimkézzünk.
Amit leírtál, még igaz is lehetne, ha pl. nem emlékeznénk a Római Klub jelentésére 1975-ből (?), ami 1990-re (?) jósolta a kőolajforrások kiapadását, majd 5-10 évenként módosították 5-10 évvel későbbre. Eddig nem volt valódi nyomás az alternatív enrgiák kifejlesztése, pont a hagyományosak olcsósága végett. Majd ha valóban szűkösek lesznek (és értelemszerűen drágák) akkor valóban lesz pénz, paripa, fegyver a szénhidrogének kiváltására.
A novekedes addig nem 0 osszegu jatek, amig van elegendo eroforras a novekedeshez. Ez igaz volt az utobbi 3-400 evre, amikoris mind a vilaggazdasag mind a nepesseg dinamikusan novekedett, de legfokeppen a masodik vilaghaboru utani evekre, amikoris a vilag eroforrasai mesterseges akadalyok nelkuli egyseges vilagpiacon mindenki szamara elerhetoek voltak, es nem volt nagy haborus konfliktus sem, ami az eroforrasok ujraelosztasahoz vezetett volna(pl gondolj csak az I vh utani bekekre, amikor Nemetorszagot, Magyarorszagot egy idore megfosztottak az koszentol, az akkori primer energiaforrastol). Ezert ez a tetel egyfajta tortenelmileg igazolt axiomakent ivodott be a koztudatba. Tkp egy, a tenyeszet log fazisaban levo E.coli bakterium is ugy gondolja , hogy az osztodas nem 0 osszegu jatek. Aztan egyszer csak elfogy a tapanyag...
A gazdasagi novekedes energiaigenyes. Negativ energiafelhasznalasi dinamika meletti gazdasagi novekedest meg nem talaltak fel. Nagysagrendileg eleg pontosan kiszamoltak, hogy Azsia nyugati szintre valo felhozasa eseten , hogyan alakul az emberiseg energiaigenye 2050-ig. Az emberiseg energiaigenye kb megharomszorozodik. Ennyi olcso energia egyszeruen nincs mar a Foldon. Jelen felhasznalasi szint mellett a szenhidrogen, uran keszletek 40-50 ev alatt teljesen kifogynak, a szen 200-250 evig eleg. Oszd be 3mal.
Es ez nem 45 mulva lesz problema. Az egyik legfontosabb energiahordozo, a koolaj kinalata 1-2 even belul keptelen lesz lepest tartani a kereslet novekdesevel. Nos akkor majd el kell donteni, kinek a gazdasaga novekedhet tovabb USA, Kina, Europa, Japan, India?
Entolem egyebkent nagyon tavol a marxizmus, de az amit leirtam a 16-20. szazad tortenelmere nagyon igaz.
Az utolsó bekezdéseddel nagyon nem értek egyet - nem szívesen cimkéznék egy ilyen értelmes topicban, de ez nagyon vulgármarxista megközelítésnek tünik. (ezzel a leírtakat bírálom, nem téged)
Amit nem értek, hogy most szerinted a növekedés zero-sum vagy sem?
Az eszak atlanti tersegbol lassan teljesen kihal a tradeable szektor, az egesz gazdasag nontradeable-be megy at, mert teljesen versenykeptelen a tavol keleti munkaerovel szemben. Es lassan mar azzal sem vigasztalhatod magad, hogy legalabb a high tech nalunk van, mert az is tradeable szektor, India mindenkinel olcsobb. Ez gazdasagilag lehet elonyos, hiszen kenyelmesebb a szolgaltatoszektorban dolgozni, mint az iparban vagy mezogazdasagban, de strategiailag nagyon serulekennye teszi a mi vilagunkat. A gazdasagi novekedes nem zero sum jatek, ez egy nagyon nagy tevedes, ugyanis az eroforrasok vegesek. Pl a koolaj kereslet 2005 ben erheti eloszor utol a kinalatot. De ott van a mezogazdasagi termoterulet, koszen, foldgaz, viz. Ezek mind mind korlatozo tenyezok. Akinel van az ipari bazis, annal van a katonai hegemonia. Akinel van a katonai hegemonia, annal vannak az eroforrasok. Akinel vannak az eroforrasok, az jol el, a vilag tobbi resze meg dolgozik latastol mikulasig vagy ehenhal.
En Kina oldalarol a problemat abban latom, hogy barmelyik kinai, akit ismerek, olyan veresszaju nacionalista, mint az europaiak 1914 elott. Es itt foleg ertelmisegiekrol van szo, nem piaci arusokrol. En ugy gondolom, hogy Kina negyedszazados nyugalma az 1978ban kezdodott piaci reformoknak es toretlen gazdasagi fejlodesnek tudhato be. Es amikor ennek a gyors fejlodesnek vege lesz, marpedig vege lesz, mert ezt a tempot a vegtelensegig nem lehet fenntartani, akkor kapunk egy friss ipari nagyhatalmat, amely az USA aceltermelesenek a 3xosat produkalja, kb olyan mentalitassal, mint a Nemet Csaszarsag 100 evvel ezelott.
Én is az USA-t hoznám fel példának a tipikus nagyhatalmi viselkedésre.
Franciaországot is lehetne említeni, mint a világ legbékésebb országát...
Egyébként Tajvan beolvasztását fordított végeredmény esetén (Mao menekül oda a kommunistáival) Csang is megpróbálta volna, sőt mindmáig próbálkozna, kb. úgy, mint most a Népköztársaság. Úgyhogy én ezt nem tartom külföldi ország elleni agressziónak (bár de facto az).
Kína egyébként negyedszázada semmilyen agressziót nem hajtott végre (az ENSZ BT-nek ezzel a legbékésebb tagja), a tengeralattjáró behatolása a felségvizekre meg olyan ügy, amit szvsz az összes nagyhatalom elkövet. A magam részéről biztos vagyok benne, hogy pl. amerikai tengeralattjárók is szokták látogatni a kínai vizeket.
Arra nem emlékszem, hogy a SzU megtámadta volna Kínát. Egy vicc azokból az időkből:
"A TASSZ jelenti: Kínai vadászbombázók megtámadták az Usszuri vidékén békésen szántó traktorainkat. A traktorok viszonozták a tüzet és épségben visszarepültek támaszpontjaikra"
Ezzel (válság) a kijelentéseddel sajnos nem tudok egyetérteni. Egyes iparágakban igen - másokban ellenkezőleg. A gazdasági fejlődésben pont az a poén, hogy nem zero-sum game.
Nagyon jókat írsz, de egy dologban azért kiegészítenélek
A de facto helyzet szentesítését egyil fél sem vállalhatja fel presztizsveszteségek nélkül, sőt legitimitásuk nagy részben a jelenlegi helyzetből eredeztethető. A harcos kardcsörtetés azonban inkább belpolitikai jelentőségű mindkét részről.
Ez Taiwanon addig volt nagyon igaz, amíg Csang és utána kissé enyhébben amíg még a KMT (Kuomintang) volt hatalmon, azaz úgy kb 5 évvel ezelőttig. A KMT valóban a polgárháború előttről eredeztette legitimitását, de a mostani kormánypárt tajvani. A szárazföldről felnőtt fejjel menekültek vagy kihaltak mára, vagy aggastyánok, politikailag nem aktívak. A lakosság jelentős részének Kína külföld. Ezért borzolja a kedélyeket Pekingben a függetlenségről szóló esetleges népszavazás.
Tajvan túl messze van Kínától
Háát, a térképre nézve a Formosa-szoros nem olyan túl széles...
Kina a II vh ota a kovetkezo orszagok ellen kovetett el agressziot: Taiwan, Korea, Szovjetunio, India, Vietnam tavaly novemberben kinai tengeralattjaro behatolt japan felsegvizekre. Azert nem epp egy baratsagos orszag.
Marha nehez lesz. Az hogy Japan es Del Korea (cc 200 millio ember ) felemelkedett egy olyan szintre, hogy stabil demokraciakka valtak, jelentos valsagot okozott Nyugat Europaban, a szocialis piacgazdasag veget. Ahhoz, hogy Kina stabil demokraciava valljon, 1 mrd ember legalabb magyar szintre emelese szukseges, ez nyugat europaban es amerikaban iszonyatos valsagot, az ipari bazis teljes elveszzteset okozna. Szerintem lehetetlen.
Indiaban szerintem a sajatos kultura es a 200 eves angol behatas az, ami a szegenyseg mellett is lehetove teszi a demokratikus berendezkedest. Kina sokkal aggresszivebb es kaotikusabb orszag, mint India, gondolom en.
Azt nem tudják sokan, hogy Tajvannak vajmi kevés köze van tulajdonképpen Kínához. Tajvan őslakosai nem kínaiak, hanem egy nyelvében és rasszbeli adottságaikban merőben eltérő csoport. Tajvan ismereteim szerint legfeljebb időlegesen, és szimbolikusan tartozott az ókori vagy a középkori Kínához. Az európai gyarmatosítások idején (asszem a hollandok és talán a portugálok játszottak Tajvanon szerepet) semmilyen kapcsolatban nem állt Kínával. Aztán valamennyi ideig japán gyarmat is voltak, és elég sok japán települt a szigetre.
A nagy változás akkor állt be, amikor a republikánusok vereséget szenvedtek a maoikstáktól a második világháborút követő nagy áldozatokkal járó polgárháborúban, és a vesztes csoport gyakorlatilag Tajvanra menekült. Ez a több milliós csoport állt kb. 1 millió katonából, és az egykori uralkodó osztályból és köztisztviselőkből. Tajvan gazdasági felfutása valóban nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a kínai értelmiség jelentős része és a tőke túlnyomó része ilyen módon Tajvano ragadt.
Igazából kínai arculatot pont ez a több millió kínaiból álló bevándolási hullám adott, amely alapvetően változtatta meg az etnikai viszonyokat. A kínaiak erőszakosan léptek fel a tajvaniakkal szemben (az esetlegesen Tajvanon maradt/ragadt japánokat kiirtották), erőszakosan elkínaisították őket.
Sztem a Tajvannal kapcsolatos helyzet egyáltalán nem olyan problematikus, mint amilyennek a külvilág számára látszik. Mivel de iure a két ország egy, emiatt értelemszerűen nem tekinthetik egymást legitmnek. A de facto helyzet szentesítését egyil fél sem vállalhatja fel presztizsveszteségek nélkül, sőt legitimitásuk nagy részben a jelenlegi helyzetből eredeztethető. A harcos kardcsörtetés azonban inkább belpolitikai jelentőségű mindkét részről.
Háborúnak különösebb értelme nincs. Egyrészt katonailag problematikus. Egyszerűen a jelenlegi technikával nem lehet Tajvant katonailag meghódítani tömegpusztító fegyverek bevetése nélkül. Ne felejtsük el, hogy a kínai propaganda szerint Tajvan Kína része, és melyik épeszű ország vetne be a saját területén atomfegyvert.
Tajvan túl messze van Kínától, és túl sokan (több 10 millió) élnek rajta. Nincs olyan katonai hatalom, amely konvencionális fegyverekkel Tajvant be tudná venni, beleértva a teljes NATO hadserőt is.
Szóval kardcsörtetés marad, háború nem lesz. Gazdaságilag, diplomáciailag a sziget már gyakorlatilag teljesen el van szigetelve, ha ennél drasztikusabb eszközöket választana Kína, akkor a saját gazdaságát is hátbatámadná (több 100 MRD dollárnyi
tajvani tőke Kínában) és a tajvaniakat is elijesztené a csatlakozástól.
Csak szerencsére a tajvaniak urai saját országuknak, és nincs, aki a fejük fölött eladná őket Pekingnek, mint a hong kongiakat, ezért ilyen megoldás nem lesz.
Tajvan de facto független, ha Kína elfoglalhatná, akkor történelmi alapon Korea következhetne, Mongólia, Myanmar, Szibéria, stb. Ilyen precedenst nem tűrhetne el a világ, és ezt Kína is tudja. ezért fog időtlen időkig fennmaradni a status quo. Ha azonban Pekingben bármi zűrzavar jön, Tajpej abban a pillanatban de jure is független lesz, mert ha Kína nincs abban a helyzetben, hogy azonnal beavatkozzon, soha nem is fog.
