Kéthetes késéssel, ma jelenti be Orbán Viktor a Festetics-palotában, hogy megalakul az általa megálmodott Nemzeti Konzultációs Testület, s egyúttal bemutatja azokat a neves közéleti személyiségeket, akik a grémium tagjai lesznek. A "szupertitkos" Nemzeti Konzultációs Testület tízfős lesz. Lapunkat tegnap úgy tájékoztatták, hogy a testület tagja lesz Pozsgay Imre, egykori szocialista politikus is.
Bár szerintem addigra Orbán kiheveri ezt a nemzeti ámokfutást, és rájön, hogy a spájzban lévő anyagból kell főznie, és nem fog senkit meghülyíteni a baloldalról, legkevésbé Pozsgayval.
Pozsgai nem tényező. Politikai meg végképp nem. Elvégre ki is a Pozsgai meg a Szűrös.. Az igazi Nagy Imre vállát karolgató reformkommunisták természetesen az MSZP-ben vannak kivétel nélkül. A többi igazhitű vérkommunista diktátor, mint Szűrös, meg a Pozsgai pedig a Fidesz vállát karolgatják. Csak átírjuk azt a történelemkönyvet valahogy... Igaz elftársak ! :DDD
- Sokan meglepődtek, amikor ön beállt Orbán Viktor mögé. Mit keres ebben a Nemzeti Konzultációs Testületben? Önt keresték meg, vagy ön kereste meg Orbán Viktort?
- Először is, én nem Orbán Viktor mögé álltam be, én Orbán Viktor mellé álltam. Orbán Viktor mellé álltam, amikor eszébe jutott az, ami bárkinek eszébe juthatott volna, hogy ott hever az ország asztalán ez az általam előbb is emlegetett jó néhány probléma, aki ehhez először nyúl, annak nyújtok én is kezet. Nekem nem vezetőm Orbán Viktor, én nem vagyok Orbán Viktor vezetője. Harcostársak, küzdőtársak vagyunk, különböző irányból érkezvén és különböző értékeket képviselve. Ezt én példának is szántam. Példának arra, hogy ez is lehetséges egy javuló magyar politikai kultúrában és javuló magyar közéletben. Ez volt az én megfontolásom. Nem hiszem, hogy a nemzeti konzultáció pártpolitikai vonalak mellett megy, nem hiszem, hogy a nemzeti konzultáció kizárja a különböző irányzatokhoz tartozó emberek együttműködését, ellenkezőleg, pontosan egy ilyen együttműködésre van kigondolva. Plebejus származásom, és velejáró baloldali vonzalmú gondolkodásom egy dologban túlterhelt, és ellenfeleim többnyire ezt az aspektust szokták kiszemelni. Ma is búsan veszem tudomásul, és a népszavazás megint csak erre adott igazolást, hogy a baloldal nem találta meg az útját saját nemzetéhez.
Az Omega Tízezer lépés című számával kezdődött az MSZP szombati országos választmányi ülése. A kormány most meghirdetett "száz lépés politikája" lesz még ezer is - ígérte az ülés után Simon Gábor.
A választmányi elnök elérkezettnek látja az időt, hogy még intenzívebben foglalkozzanak a vidék Magyarországának gondjaival. Ezért a választmány nevében párbeszédre hívta a tanyák, a falvak és a kisvárosok lakóit. Nemzeti vidékpolitikai tanács létrehozását javasolták, amely összefogná a vidék fejlődésének minden elszánt hívét. E tanács szervezésében, országos fórumon mutatnák be a vidékfejlesztés eddigi eredményeit, valamint az új terveket.
Arra, hogy miért most jött el erre az idő, Szekeres Imre, a párt elnökhelyettese azt mondta, azért, mert változtatásra van szükség. A szocialista párt 1989-ben ugyanis a városok és a vidék pártjaként alakult meg. - Most a választmány határozatot hozott: a pártnak ismét a vidék Magyarországa felé kell fordulnia - hangsúlyozta Szekeres.
Hi, hopparé, az Orbán mai bejelentése után szerintem lassan tölthetitek a tollakat és kezdhetitek az aláírásgyűjtést a Pozsgai "elvtárs" Köztársasági Elnökké választása ügyében:-))) Előtte azért én köpnék egy nagyot a magasba és aláállva megtapasztalnám az az érzést, hogy ne legyen váratlan amikor élesben megy a dolog:-)))
To: szdsz@lista.szdsz.hu From: szdsz@lista.szdsz.hu Reply-To: szdsz@lista.szdsz.hu List-Help: mailto:szdsz-request@lista.szdsz.hu?subject=help List-Post: mailto:szdsz@lista.szdsz.hu List-Subscribe: http://lista.szdsz.hu/mailman/listinfo/szdsz, mailto:szdsz-request@lista.szdsz.hu?subject=subscribe List-Archive: http://lista.szdsz.hu/mailman/private/szdsz List-Unsubscribe: http://lista.szdsz.hu/mailman/listinfo/szdsz, mailto:szdsz-request@lista.szdsz.hu?subject=unsubscribe Sender: szdsz-bounces@lista.szdsz.hu Date: 2005 Apr 12 11:24:25 Subject: [iso-8859-2] Kuncze Gábor levele -------------------------------------------------------------------------------- A következő szöveg iso-8859-2 karakterkészletet használ. A Te képernyőd iso-8859-2 karakterkészletet használ, ezért előfordulhat, hogy pár karakter nem helyesen jelenik meg.
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Engedje meg, hogy egy fontos és aktuális politikai kérdésben forduljak Önhöz és kérjem a segítségét! Bizonyára Ön is tudja, hogy ezekben a napokban is folyik az egyeztetés az MSZP és az SZDSZ között a köztársasági elnök választásáról. Talán azt is tudja, mi a két párt közötti vita lényege. Az MSZP Szili Katalint, a párt volt elnökhelyettesét, a parlament szocialista elnökét szeretné államfőnek jelölni. Az SZDSZ viszont nem szívesen támogat pártpolitikust, s más jelöltekben gondolkodna. Mi, liberálisok régóta úgy véljük: a köztársasági elnöki poszton tekintélyes, széles körben elfogadott személynek kell állnia. Ilyen volt Göncz Árpád vagy éppen Mádl Ferenc. Szerintünk az államfőnek nyelveket beszélő, nemzetközileg is elismert személynek kell lennie. Mivel feladata, hogy mindannyiunkat - liberálisokat, szocialistákat és konzervatívokat egyaránt - képviseljen, nem helyes, ha egyetlen párthoz kötődik. Különösen, ha egy párt élvonalbeli, vezető politikusa. Nincs értelme tagadni, hogy az utóbbi napokban a tárgyalások egyre több feszültséget hoztak a koalíciós pártok között. Nekünk, liberálisoknak rendkívül fon os, hogy az ország szempontjából legmegfelelőbb jelöltet találjuk meg. Ám hasonlóan fontos az is, hogy a koalíciós pártok közötti viták ne akadályozzák az ország irányítását. Önnek mi a véleménye? Ön szerint mit kellene tennie az SZDSZ-nek ebben a helyzetben? Tartsunk ki eredeti álláspontunk mellett, és ne szavazzunk meg pártpolitikust - még akkor se, ha így esetleg a jobboldal jelöltje nyeri az államfői posztot? Vagy fogadjuk el mégis Szili Katalint - annak ellenére, hogy pártpolitikusként nem feltétlenül tehetne szert olyan tekintélyre, mint Göncz Árpád vagy Mádl Ferenc? Sokat segítene, ha megosztaná velünk véleményét, észrevételeit, gondolatait ebben a kérdésben. Véleményének megírásával segíthet minket, liberálisokat, hogy az ország számára legjobb megoldást találjuk meg. Segítségét előre is köszönve üdvözlettel
Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke
Utóirat: A vélemények könnyebb feldolgozása érdekében kérem válaszában küldje az "igen" szót, ha úgy véli, az SZDSZ-nek meg kellene szavaznia Szili Katalint. Küldje a "nem" szót, ha azt szeretné, hogy az SZDSZ semmiképpen ne szavazzon meg pártpolitikust. Természetesen véleményének részletesebb kifejtését is szívesen fogadjuk.
közben megalakult a Hazafias Népfront, benne a klérus centrális, meghatározó szerepével.
Ezek szerint 1990 elött az országgyülési képviselök jelölésében a klérusnak centrális, meghatározó szerepe lett volna? Vagy csak az eszed ment el teljesen?
Es amirol nem esik szo, 53-54-ben rengetegen kivalthattak a maszek iparengedelyt akkor tamogatta is ezt a politika,sok maszek kezdett akkor a kisiparban ,szolgaltato iparban,kereskedelemben ,foleg a piaci vasarozok.aztan volt egy 55-os megmerevedes,de a folyamat elindult.
"Az, hogy kapitalizmus lesz, valójában már 1953-tól nyilvánvaló. Voltak még romantikus szocialista próbálkozások"
Na ezt azert igy nem mondtak ki akkor, de teny,hogy a 68-as reform tervezetei 53-54-ben lettek kidolgozva az elso Nagy Imre kormany alatt,aztan a kesobbi esemenyek miatt csuszott 68-ra.
Valojaban a Krasznai cikk is nagyon egyoldalu. Az egesz rendszervaltas annal sokkal komplexebb folyamat volt,minthogy az csak az akkori ellenzek erdeme lehessen.
Mert az hogy kapitalizmus lesz az mar a 80-as evek masodik feleben eleg nyilvanvalo volt,ez elkezdodott valojaban mar a gazdasagi mechanizmus 68-as reformjaval elemeiben.Az ellenzeknek inkabb abban volt szerepe kesobb,hogy erre a kapitalizmusra milyen politikai felepitmenyrendszer fog raepulni.Ebben valoban nagy szerepe volt, de maga a folyamat ami a gazdasagi rendszervaltast illeti nelkuluk is lement volna. Mintahogy valojaban nelkuluk is ment le lenyegeben.
Hi, no itt az egész cikk, érdemes átolvasni: Krasznai Zoltán, az MDF alapító tagja " Nem kevesebbet állít, mint hogy - idézem - "az egész magyar demokrácia és a rendszerváltást előkészítő politikai elit a nyolcvanas években az általam vezetett Hazafias Népfront köpönyegéből bújt ki". Ha Pozsgay ezt a hajdani MSZMP PB tagjaként mondja, nem vitatkozom, csupán rezignáltan megjegyzem, hogy ez a régi, "élenjáró" bolsevik mentalitás továbbélése: hazudnak mindig, minden hullámhosszon. Ellenben egy tudományos pályára átnyergelt személyiségtől mégis tűrhetetlen a tényeknek ilyen arcátlan meghamisítása.
Bizonyítottnak tekinthetjük, hogy nem a Belgrád rakparton készült a nyolcvanas évek illegális szabad sajtója, a Beszélő, a Hírmondó s a többi "szamizdat". Az e kiadványokat író, szerkesztő, kinyomtató, terjesztő egykori demokratikus ellenzéknek nem volt semmi köze sem a Hazafiatlan & Néptelen Fronthoz, sem Pozsgayhoz. Miként az MDF alapító atyái többségének sem. A lakiteleki sátorban valóban ücsörgött Pozsgaynak néhány famulusa. No de az egész rendszerváltást előkészítő politikai elit?! Kis János, Szabó Miklós, Csoóri Sándor, Krassó és Lezsák, T. G. M. és Für Lajos, Demszky, Orbán s a korszak többi neves, vagy mára már elfeledett szereplője már csak azért sem bújhatott ki a Hazafias Népfront köpönyegéből, mert oda be sem bújtak.
Az évek múlásával Pozsgay egyre fényesebbre igyekszik polírozni saját szerepét a rendszerváltásban. Ha ez így megy tovább, előbb-utóbb azt is megtudjuk, hogy az ő pörölycsapásai alatt bomlott fel a szovjet birodalom, de legalábbis ő szabadította rá - valamelyik kifordított köpenyéből - a rezsim szétverésére beprogramozott Gorbacsovot a szovjet Politbüróra.
Nos, Pozsgayt rá kellene ébresztenie már valakinek, hogy a szovjet rendszer - vele vagy nélküle - eleve bukásra volt ítélve, s hogy a bomlási folyamatok - tőle függetlenül - rendkívül felgyorsultak a nyolcvanas évek első harmadától. Ennek során a kommunista pártok valamennyi árnyalatukkal, így a magukat reformkommunistaként definiáló politikusokkal együtt a rendszer működtetőiből a rezsim válságtermékeivé váltak. A levitézlett élcsapat - miután a probléma, és nem a megoldás része volt - a válságot sem volt képes menedzselni, nemhogy a rendszerváltást levezényelni. (- Hogy az elvtársak nem méltóztattak lövetni? - Abban az esetben valószínűleg "méltóztattunk volna forradalmat csinálni", s nem kellene még most, 15 év elteltével is ezzel az egész megzápult örökséggel bíbelődnünk, utódpártostul, nómenklatúra-burzsoáziástul, ügynöklistástul.)
Pozsgaynak persze volt szerepe a rendszerváltásban. Nem is akármilyen. A rendszerváltás hajnalán ő képviselte a leghatékonyabban az MSZMP-nek még a nyolcvanas évek elején kidolgozott megosztási politikáját az ellenzékkel szemben. Az állampárt ugyanis leginkább a különféle ellenzéki áramlatok egyesülésétől, egy erős és egységes ellenzéki mozgalom megjelenésétől tartott. A Szolidaritás megjelenése Lengyelországban csak fokozta ezt a félelmet. A cél a radikálisan rendszerellenes "demokratikus ellenzék" és a taktikai kérdésekben az állampárt vezetésével szemben békülékenyebb "nemzeti tábor" egymásra találásának megakadályozása volt. Ennek cinikusan aljas eszköze pedig a két világháború közötti népi-urbánus szembenállás alvó parazsának felszítása. A pártvezetés aggodalmát fokozta, hogy a Bibó-emlékkönyv és a monori találkozó megmutatta: a rendszer mind nyilvánvalóbb és mind súlyosabb válsága közelíti egymáshoz a két "tábor" felelős gondolkodóit. Elérhető közelségbe került egy egységes ellenzéki mozgalom kialakítása. Ennek megakadályozására beindult a dezinformációs gépezet, a hatalom pedig a "gyengébb láncszemnek" tekintett nemzeti szárnnyal szemben a "mézesmadzag és bunkósbot" taktikáját alkalmazta. A későbbi fejleményekre egészen napjainkig kiható döntő pillanat hetekkel a lakiteleki sátorverést megelőzően következett be. A találkozó fő szervezői, az MDF leendő első elnöksége úgy döntött, hogy a találkozóra meghívja a népi táborhoz közel állónak tekintett Pozsgayt, aki részvétele feltételéül szabta, hogy a "demokratikus ellenzék" prominens képviselői ne legyenek jelen a találkozón. A leendő MDF leendő vezetői elfogadták ezt a feltételt. Így az MSZMP megnyerte a mérkőzést, még mielőtt a lakiteleki találkozó megkezdődött volna. A következmény: megindult a versenyfutás a két tábor között: melyik lesz a rendszerrel szemben álló erőket legerősebben magához vonzó pólus? E ponton szakadt szét, mi összetartozhatott volna.
Pozsgaynak a rendszerváltás előkészítésének következő szakaszában is fontos - bár ezúttal már áttételes - szerepe volt. Miután létrejöttek az első ellenzéki szervezetek (MDF, Szabad Kezdeményezések Hálózata), az MSZMP érdeke már azt diktálta, hogy e szervezetek ne alakuljanak párttá. Ha nincs több párt, akkor nem lehet többpártrendszer sem. Az MDF párttá alakulásának legfőbb ellenzője - a tagság részéről megnyilvánuló minden nyomással szemben - az MDF első elnöke, Bíró Zoltán, Pozsgay hűséges famulusa volt. Bírónak buknia, Antallnak jönnie kellett ahhoz, hogy az MDF-ből párt lehessen.
Valóban tett tehát egyet s mást Pozsgay a rendszerváltásért. Hatékonyan képviselte pártja, az MSZMP érdekeit, melyek kezdetben egy egységes ellenzéki párt kialakulásának ellehetetlenítésére, később az MDF párttá alakulásának megakadályozására irányultak. Az első célkitűzés hibátlan teljesítésével súlyos felelősség terheli azért, hogy XX. századi történelmünkben másodszor is kialakult a hazai progressziót végzetesen megosztó népi-urbánus szembenállás, amely másodszor akadályozta meg, hogy a haza és a nemzet haladásában érdekelt legjobb erők közös nemzeti stratégiát fogalmazzanak meg, és annak alapján cselekedjenek - 1945-ben a német birodalom, 1988 után pedig a szovjet birodalom összeomlásával kitárulkozó lehetőségek optimális kihasználása végett. Nem állítom, hogy az MSZMP megosztási politikája nélkül a népi -urbánus szembenállás visszatérése nem következhetett volna be, de az előzmények ismeretében állítom, hogy e beavatkozás nélkül az összefogásra komoly esély nyílt volna. Ezzel szemben az állampárt aknamunkája s ennek részeként Pozsgay áldásosnak nem nevezhető tevékenysége ezen esély valószínűségét a nullára redukálta. Ami ezután következett, az az elmúlt 15 év hazai történelme: az ország politikai értelemben vett kettészakadása, a politikai táborok közötti "frontvonalak" átjárhatatlanná válása, a közéletet és a közbeszédet elárasztó burkolt vagy nyílt "zsidózás" és "fasisztázás". A szabadságérzés megtapasztalása helyett a kölcsönös gyanakvás fojtó légköre; a progresszió legjobb erőinek szétforgácsolódása, jelentős részüknek önkéntes vagy kierőszakolt kivonulása a politikából; a helyükbe lépő politikai paprikajancsik, ügynökmúltú ügynökök, dilettáns akarnokok kérészéletű tündöklése, a többpárti parlamentáris demokrácia lejáratódása; nemzeti felemelkedés helyett a nemzet szétesése. Történelmünk újabb zsákutcája.
Mindezekért talán ne állítsuk piedesztálra Pozsgay Imrét.
Elképesztő történelemhamisítást tartalmazó kijelentést tesz Pozsgay Imre a Heti Válasz 2005. március 17-i számában, a Tettem egyet s mást a rendszerváltásért címmel vele készült interjúban. Nem kevesebbet állít, mint hogy - idézem - "az egész magyar demokrácia és a rendszerváltást előkészítő politikai elit a nyolcvanas években az általam vezetett Hazafias Népfront köpönyegéből bújt ki".
Ha Pozsgay ezt a hajdani MSZMP PB tagjaként mondja, nem vitatkozom, csupán rezignáltan megjegyzem, hogy ez a régi, "élenjáró" bolsevik mentalitás továbbélése: hazudnak mindig, minden hullámhosszon. Ellenben egy tudományos pályára átnyergelt személyiségtől mégis tűrhetetlen a tényeknek ilyen arcátlan meghamisítása. Krasznai Zoltán, az MDF alapító tagja a Népszabadság holnapi számában elemzi a volt politikus szavait, mivel cikkét a Heti Válasz visszautasította.
Ha jól tudom, nem nagyon rajongsz L.I-ért, de ezt nagyon szellemesnek tartom (Index cikk 05,23) "Kérdésre válaszolva Lendvai Ildikó sajnálatát fejezte ki, hogy Pozsgay Imre, a rendszerváltás nagy személyisége "baloldali bokréta lett Orbán Viktor gomblyukában"."
SZDSZ: mit keres Pozsgay a Nemzeti konzultációs testületben?
Elindítja-e képviselőként a volt szocialista vezetőt a Fidesz 2006-ban? Beengedi-e a közéletbe a volt állampárti vezetőt, aki besúgók jelentéseinek ezrét olvasta?"
2005.03.24 13:30 MTI
Mit keres Pozsgay Imre, az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt egypárti szocialista diktatúrájának egyik vezetője a közéletre befolyást gyakorolni kívánó Nemzeti konzultációs testületben, ha közben a Fidesz a volt állampárti vezetőket kizárná a közéletből - tette fel a kérdést Gusztos Péter SZDSZ-es ügyvivő, az MTI-hez eljuttatott közleményében csütörtökön.
A politikus szerint a Fidesz pártalapítványa által támogatott Nemzeti konzultációs testület a közéletet kívánja befolyásolni, "Orbán Viktor szavai szerint a Hazafias Népfront nyomdokain haladva".
"Azt a közéletet, melyből a Fidesz a volt állampárti vezetőket kizárná, azt a közéletet, melyben Orbán Viktor pártja szerint nincs helye azoknak, akik a szocialista államhatalom vezetői voltak. Mit keres akkor Pozsgay Imre ebben a testületben, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt egypárti diktatúrájának egyik befolyásos vezetője volt?" - írta Gusztos Péter.
Közleményében feltette a kérdést: elindítja-e képviselőként a volt szocialista vezetőt a Fidesz 2006-ban? "Beengedi-e a közéletbe a volt állampárti vezetőt, aki besúgók jelentéseinek ezrét olvasta? Vagy Orbán Viktor Tanácsa mégsem lesz a közélet része?".
Az ügyvivő emlékeztetett a Fidesz elnökének azon kijelentésére, hogy "egyfajta balliberális demokráciaelméletet" vett alapul az új testület létrehozásakor. "Szeretném felhívni a figyelmét a parlamenti demokrácia elméletére is, melynek szellemében már működik egy konzultációs testület, Magyarország legnagyobb ilyen fóruma - ez a Magyar Köztársaság Országgyűlése" - hangsúlyozta.
Gusztos Péter kitért arra, hogy 2002-ben Orbán Viktor volt az első olyan fideszes képviselő, aki ebbe a testületbe felvételét kérte, mint listavezető, bár a testület munkájában azóta sem vesz részt.
"Járuljon hozzá a jogállami működéshez, ne pedig megkerülni igyekezzen a számára esetleg kényelmetlen demokratikus elveket, és mondja el, milyen tanácsokat vár az MSZMP Központi Bizottságának vezetőitől?" - olvasható a szabad demokrata politikus közleményében.
Az SZDSZ-es képviselő ugyanakkor támogatja, hogy a Fidesz elnöke, korábbi elzárkózását feladva, konzultációt és párbeszédet szorgalmaz.
"Elhatározását tehát támogatom, meg kell azonban jegyeznem, hogy a megoldásra tett javaslata már korántsem olyan briliáns, mint maga az ötlet, hogy végre valódi eszmecsere történjék a társadalom és a politika különböző elveket valló szereplői között" - hangsúlyozta közleményében Gusztos Péter.
Talán azért nem, mert Havas Henrik 1990-ben képviselőjelölt volt, egy olyan listán (HNF), amelynek összeállításában Pozsgaynak döntő szava volt vagy lehetett...?
Miért bántanák egymást annyi év után? És miért kockáztassa, hogy a kisöreg esetleg visszaszól, hogy nade Henrik, ültél te már a seggemben egyszer...
Egy rádiós legenda szerint 90 elején Berecz János bement a Rádióba, és a Pagodában valahogy mindenki elfordult tőle, zavartan heherésztek, nem köszöntek és effélék. És akkor Berecz állítólag fennhangon megjegyezte: Ha a seggem mesélni tudna...
Szűrös Mátyás. Aki akkor már a Köztársaság ideiglenes elnöke... A kurva anyját, hogy finom legyek. A "kikiáltás" után két nappal már jelentéseket olvas, egyem a szívét, és végig decemberig.
:) én is nyomtam szavazatot pláne a "félbevágott óriásra" ld. Bankcenter. A hegy felől nézve olyan, mintha félbemaradt volna.
Őszkajántól viszont megkérdezném: mi is az a "program" amit a Nemzeti Testület meghirdetett, mert én akárhány nyilatkozót végighallgattam Pozsgaytól Fintán át Schöpflinig konkrétumot senki nem mondott.... csak közhelyeket az "ország jobbításáról"... stb.stb.
Orbán és Pozsgay elvtársak megkérdezik a népet:-)))