Ez az amit még ma sem tudnak biztosan a régészek. Azt már tudják, hogy a nomád lovas szkíta és szarmata népek között tanulták meg a férjeiktől a harcot, az íjászatot, és a kardforgatást, de azt hogy utána önálló női csapatok is kialakultak belőlük, illetve hogy ha csak kevert férfi női csapatok voltak, abban mennyi volt a női harcosok (= amazonok) részaránya, arról már csak sejtéseik vannak. Ez az amit jobban fel kellene deríteniük a régészeknek és a történészeknek.
Konkrétan komplex női harcosok által irányított, nődomináns társadalmakra gondolsz?
Vagy inkább csak arra, hogy egyes társadalmakban női harcosokból álló seregrészek is voltak vagy esetleg a férfi hadseregekben egy-egy magányos női harcos?
Egy biztos: az amazonok egy eddig olyan érdemtelenül keveset kutatott népcsoport és kultúra volt, hogy a kutatásukban bőven van vagy volna helye hiánypótlásnak.
Három dolog látszik körülöttük körvonalazódni. Az egyik a szkíta-szarmata származási eredet. A másik, hogy eredetileg minden bizonnyal a férjeiktől tanulták meg a fegyverek hatékony használatát és a hatékony önvédelmi harci módokat, ill. hogy sok nőt találtak meg abból a korból és népcsoportból fegyvereikkel együtt, harci díszben eltemetve, ezek a sírok a kurgánok. A harmadik, hogy a szállásterületük a Palmyra város körüli területektől az anatóliai Themiskyra környéki területeken ill. a Thermodón-folyó síkságán, és a Kaukázuson át egészen a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger északi mellékének tengerparti sávi területeiig terjedt ki.
Az amazonok és a velük rokon szkíták és szarmaták szállásterülete a következőképpen alakulhatott:
Amazonok: Themyskira, Amaseia, Samsun, és Ordu környéke (Pontus és Kaldea tartományok területén); továbbá Palmüra és környéke; valamint továbbá még feltehetőleg a palmürai és pontusi területet összekötő területsáv is;
Szkíták és Szarmaták: a Fekete-tenger és a Krím egy része, valamint az Azovi-tenger, és ezenkívül továbbá még a Kaszpi-tenger északi, alföldi, sztyeppés melléke is, déli irányban pedig lefelé a Kaukázus északi lejtőiig lehatolva, vagy kicsit még délebbre;
Írtad, hogy Zenóbia királynő Palmyrában (Palmüra) élt. Más forrásból olvastam, hogy az amazonok egyik főbb anatóliai területe az ókori Pontusz tartomány volt, Amaya (Amaseia, v. Amaszia), továbbá Samsun (Szamszun), és Ordu városokkal.
Megpróbáltam egy térképet rajzolni egy történelmi térképre, hogy -- ezek szerint -- hol élhettek az amazonok.
Jelmagyarázat:>>
__________ szűkebb szállásterületük lehetséges határa
Amaszia O feltehetően amazonok által lakott települések
Mit gondolsz, ha a két területet összekötő -- zöld vonallal jelölt -- kereskedelmi útvonalat is figyelembe vesszük, amely Palmürát és Amaseiát összekötötte, a térképre folyamatos lila vonallal behúzott határon belül lehetett a szűkebb, ill. a szaggatott lila vonallal behúzott határvonalon belül lehetett az amazonok tágabb értelemben vett részben anatóliai, és részben pedig szíriai szállásterülete??
Értem, szóval átírással Zenobia = Xenobia. Ez lehetett görög eredetű név?
Melyik évszázadra teszik az életét?
Írtad hogy Szíriában élt Palmyrában.
Akkor tehát az Amazonok és Gladiátorok c. film abban igazat mond, hogy Szíria volt az egyik fő területük, mint ahogyan Zenobia neve is igaz volt benne. Abban persze eltér a valóságtól, hogy Marcus Crassus szíriai helytartót az amazonok ölték meg, mert őróla tudjuk hogy a párthusok ölték meg cselvetéssel. <--((Crassust egy harapófogóba zárták a hadseregével együtt, aztán kivégezték, és mivel határtalanul kapzsi volt, a párthus király forró aranyat öntetett Marcus Crassus szájába. -- [Úgy látszik, a régi királyok "szerettek" a bűnösök fülébe vagy szájába forró aranyat, ólmot, stb.-t önteni, mint nálunk Szent László és Könyves Kálmán királyok is megtették ezt. Kálmán már nem végeztetett ki senkit sem, hanem Ő "már csak" süketíttetett és vakíttatott -- forró ólommal(!).] -- Drákói szigor, nyilván nyomós okkal... .. !))
Visszatérve Crassus személyéhez, őkörülötte van egy kis névzavar: a film szereplő-felsorolásában Marcus Crassius a neve, ugyanebben a fimben a magyar hangok Marcus Cassius néven nevezik meg, míg a történelemtudomány Marcus Crassus néven tartja számon (nyilván ez a helyes név). Egyezés a film és a valóság között, hogy Marcus Crassus a filmben önmagát Spartacus legyőzőjeként nevezi meg (a filmben Serena előtt dicsekedve, azt megelőzően, mielőtt Serena megpróbálja megértetni Gwyned-del, hogy nem ártani akar neki, hanem kiszabadítani akarja, ami Gwyned félreértésén kisiklik ["-- Segítség, amazonok!! :-(((" ]). A Cassius névváltozat nyilvánvalóan teljesen téves lehet, míg a Crassius inkább csak elírás (ezek a filmszerkesztők... .. :-))) .)
Ha már Xéna amazon hercegnő, akkor még két kérdés: hol olvastál róla (van-e link is), és melyik korba teszik a források Xéna hercegnő életét?
Egyébként Xéna hercegnő Palmyrai élettere részben egybeesik azokkal a nézetekkel, amelyek szerint az amazonok szállásterülete Anatólia, Szíria, az anatóliai Pontusz tartomány, a Kakázus-hegység, a Fekete-tenger keleti és északi partvidéke, továbbá a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger északi melléke és az ezen területsávok közé eső köztes, sztyeppés területei voltak. A nomád életmód miatt a sztyeppét különösen kedvelték, de a másik fő területük Pontusz tartomány volt (Thermódon-folyó, Thermódon-síkság, a mai Samsun és Ordu városok környéke. Erre a területre esik még Amasya (Amaseia) városa is: nem lehet, hogy ennek régebbi neve (Amaseia) az Amazon szóból ered???
Komolyan? Xéna nemcsak legenda volt, hanem valóban élő személy? Nahát, ezt nem tudtam. Akkor tehát a szíriai Palmyra (Palmüra) hercegnője volt, egyben amazon. Jó tudni! :-)
És az amazonok szkíta eredetéről szóló cikkhez [lásd az (539)-es kommentet] mit szólsz? Régészek, történészek, bizonyítékokkal: fegyvereikkel együtt eltemetett szkíta harcosnőket találtak a szkíta temetkezési helyeken, sírhalmokban (kurgánokban).
Felső ismerős, ez a Xéna és valós személy volt, szerény tudomásom szerint Palmyra királynője, akit a Római Birodalom is csak a legnagyobb erőfeszítése ellenére bírt csak legyőzni.
Sajna Palmírat most az ISIS rombolta le, és talán a világ egyik legcsodásabb antik városa volt (?)
<< Ione, az amazonok vezetője pillanatnyilag fogságban... ..
<< .. ...amiből azonban nemcsak önmagát sikerül kiszabadítania, hanem ráadásul még két, római rabszolgaságban sínylődő nőtársának is sikerül visszaadnia a szabadságát: Serenának, és Brianának
<< Ione és Serena, éppen kiszabadítás közben, szökésben... ..
<< Serena és Briana a kiszabadításuk után: itt már a frissen visszanyert szabadságuknak örülnek, a tábor védett körülményei között
<< Serena megbosszulja anyja meggyilkolását: a helytartó megölése, ill. a Serena mögött és őérte kiálló amazon-csapat
Régészeti és történelmi bizonyítékok az amazonok szkíta eredetére
Sokáig csak mítosznak gondolták a harcos nőkről szóló történeteket, ám a régészeti bizonyítékok arra utalnak, valóban léteztek amazonok az ókorban. Az amazonokként emlegetett harcosok szkíta nők voltak. A legfontosabb bizonyíték az amazonok létezésére a szkíta kurgánokban (sírhalmokban) keresendő. ... Tovább »
Régészek és történészek a szkíta sírokból feltárt bizonyítékok alapján bizonyosra veszik az amazonok szkíta eredetét. A szkíta sírhalmokban ui. a szkíta nők egy részét (bő 1/3-át) női harcosokat a haláluk utáni kitüntetésként kijáró temetkezési szertartások szerint temették el. A szkíta nők egy részét ui. fegyvereikkel együtt temették el.A szkítáknál volt szokás az is, hogy a törzs fegyveres védelméből nemcsak a férfiaknak, hanem a nőknek is mind egy szálig ki kellett venniük a részüket, akik a fegyverforgatást minden bizonnyal a férjeiktől, a szkíta férfiaktól tanulták meg olyan mesterien. Ez magyarázat lehet arra, hogy miért sikerült a legtöbb alkalommal önállóan is megvédeniük a szabadságukat, önmagukat, és egymást is.
Amiből az Amazonok és Gladiátorok című filmet összeállíthatták
Valószínűnek tartom, hogy az Amazonok és Gladiátorok című filmet az alábbi ókori római kori történéseknek azon eseményeiből rakhatták össze -- nem tartva feltétlenül szem előtt az időbeli sorrendiséget és az egymástól távol eső helyszínek, ill. azok népeinek, és néptörzseinek az össze nem ötvözését és keverését! -- , és ezek közül is (legnagyobbrészt) a vastag betűvel szedett részleteket illeszthették bele -- részben, vagy egészben -- a filmbe.
A Henna lerohanását megelőző időszakról nincsenek pontos információink, de valószínűleg már az i. e. 138-137 évektől kezdődően előfordultak kisebb lázongások a szicíliai rabszolgák körében. Szicília szigetén főleg szír és kilikiai rabszolgák voltak, akik főleg pásztorkodással, állattenyésztéssel foglalkoztak és ennek köszönhetően valószínűleg részben fel is voltak fegyverkezve. Az egymástól elszigetelt lázongásokat és összecsapásokat egy karizmatikus vezető egyéniség, a szintén szír származású Eunus szervezte meg a római fennhatóság elleni lázadássá.i. e. 135-ben a felkelők az ő tanácsára, illetve jóslatának hatására rohanták le Hennát. Ezzel egyidejűleg, és feltehetően ettől nem függetlenül, a kilikiai Kleón vezetésével Agrigentumban is sikeres felkelés tört ki, és később Kleón csatlakozott az Eunus vezette felkeléshez.
A háború kezdetben a felkelők sikereit hozta, hiszen a római sereg nagy része le volt kötve a birodalom más részein, például Numantia ostrománál, ezért csak praetori sereggel kellett a fellázadt rabszolgáknak megküzdeniük, mivel azok egységei zömében nem is reguláris római légionáriusok, hanem félkatonai erők (milicisták, segédcsapatok) voltak és fegyvereik is alig voltak valamivel jobbak a felkelők arzenáljánál.
Női gladiátorok
Néhány ősi forrás említést tesz nők részvételéről a játékokon Nero uralkodása idejében. Tacitus említést tesz egy nagyszerű játékról isz. 63-ban, amin harcosként részt vett néhány nemes nő és szenátor. Isz. 66-ban a Pozzuoli-ban Nero által Tiridates (Armenia királya) dicsőségére rendezett játékokon etióp (Ethiopian) nőket vezettek az arénába. A szatirikus költő Juvenal szól Mevia-ról, aki vadkanokra vadászott az arénában „lándzsával a kezében a mellét mutogatva”. A híres hat nők elleni szatírájában Juvenal ironikus képet fest arról, hogy hány római nő halt meg a játékok közben (???) (valami olyasmiről ír, hogy milyen egy férjnek a feleségét látni küzdeni).
A Satyriconban hallunk egy játékról - amit Titus rendezett – ahol egy nő harci szekérről küzdött. A Colosseum felavatásán számos nő vett részt a vadállatok levadászásában. Domitian uralkodása alatt (valószínűleg isz. 89-ben) egy játék alkalmával nők is részt vettek a küzdelmekben. Bár nincs sok archeológiai bizonyíték a női gladiátorok létezéséről, egy ábrázolás két nő küzdelméről feltűnik egy márvány domborművön Halicarnassusban (isz. 2. századra tehető). A nyilvánvalóan kitalált nevük is olvasható: Amazon és Achilla.
Egy Ostia-ból, isz. 2. századból származó írás (Ostia Róma kikötővárosa a Tiboer folyó torkolatánál, 16 mérföldnyire a fővárostól) a helyi elitet magasztalja, mert a történelem során először küldtek felfegyverzett nőket az arénába. Úgy tűnik isz. 200-ban Septimus Severus vetett véget a nők közötti küzdelemnek az arénában.
Spartacus Alpokon át való törésének másik lehetséges oka, hogy Gallián át (a mai Svájc és Franciaország) egészen Hispániáig meneteljen (a mai Spanyolországig), hogy ott csatlakozzon Quintus Sertorius felkeléséhez. De meggondolta magát, vélhetően követői nyomása alatt, akik talán tovább akartak fosztogatni. Vannak olyan elméletek, hogy a sereggel tartó civilek (talán tízezren is), átkeltek az Alpokon, és visszatértek a hazájukba. A többiek viszont újra dél felé fordultak, majd legyőzték Marcus Licinius Crassus, a korabeli Róma leggazdagabb emberének két légióját.
A győztes rómaiak hatezer elfogott rabszolgát feszítettek keresztre a Rómából délre vezető Via Appia mentén. A bosszúszomjas Crassus a kereszteken hagyatta a holttesteket, látványukon még éveken keresztül borzadtak a Via Appián haladók. Mintegy ötezer rabszolga a döntő csata után megmenekült a megtorlástól. Északra menekültek, de a Hispániából visszatérő Pompeius megállította és szétverte őket, így ő is részesülhetett a dicsőségből.
Caesar ismételten megválasztatta Crassust konzulnak, aki még az év letelte előtt Szíriába ment, melyet 5 évre tartományul kapott azzal a felhatalmazással, hogy a parthusok ellen a háborút vezesse. I. e. 58-ban helytartónak Szíriába utazik. Itt jelentős vagyonra tesz szert, hadisikerei miatt. Crassus átkelt az Eufráteszen s Mezopotámiát meghódította. A következő évben, i.e. 53-ban megújította a háborút s újra átlépte az Eufráteszt, ez alkalommal azonban a pusztaságba hagyta magát csalni, hol a parthusok körülzárták. Az első ütközetben elvesztette ifjabbik fiát, Publiust. Erre megkezdte visszavonulását, Carrhaenál a parthusok megtámadták s megverték seregét, őt magát pedig cselfogással meggyilkolták. Vele együtt seregének legnagyobb része elpusztult.
A vastagon szedett részek összerakásából a következő kép bontakozik ki:>>
1./ Helyszínek: A történelmi Henna város nevéből alakíthatták ki betűcserével a filmbeli Hanne város (és Hanne tartomány) nevét (is!).; A rómaiak elleni lázadások szereplőiként részben szíriai származású népeket és néptörzseket említ meg a film. Ez esetben a néptörzsek származási helye, Szíria területe a közös pont a film és a történelem között.;
2./ A rómaiak elleni lázadók ábrázolása: a felfegyverzett szír származású népek helyzetének bemutatása.;
3./ A lázadók sikereinek bemutatása.;
4./ A lázadók közös vezérének megemlítése (a film a valós hőst az amazonok hercegnőjével helyettesíti be.;
5./ A női harcosok és szállásterületük bemutatása (bár a filmben -- a történelemben lévő női gladiátorok helyett! -- az amazonokkal helyettesítik, akik Szíria(!) provincia Hanne tartományának vidékein élnek, a női harcosok alakja mégis tisztán kirajzolódik!).;
6./ A női harcosok harcainak bemutatása a római kori arénákban.;
7./ Marcus Crassus élete egy részének, Szíriai Helytartói kinevezésének, szíriai hadviseléseinek, mellőzöttségéből eredő rendkívül bosszúéhes jellemének(!), végül pedig a tőrbe csalással elért kivégzésének részlegesen tényhű bemutatása (valóban Szíriában halt meg, de nem az amazonoktól, hanem a párthusoktól!).;
8./ A női harcosoknak a Római Birodalommal való szembenállása, valamint egymás iránti áldozatkész összetartása(!) és szabadságszeretete (bár a filmben -- a történelemben lévő női gladiátorok helyett! -- az amazonokkal helyettesítik, a női harcosok alakja mégis tisztán kirajzolódik!).;
A filmet ezen elemekből úgy rakták össze, hogy Marcus Crassus (filmbeli nevén: Marcus Crassius) császári kinevezéssel Szíria provinciába kerül Hanne tartománynak szintén a Hanne nevű székhelyére, majd Hanne tartományban kegyetlenkedései miatt hamarosan szembekerül az amazonokkal, akikben hamarosan olyannyira méltó ellenfelekre és ellenségekre talál, akiket mint szíriai, szabadságukat és főként egymást(!!) mindenáron megvédelmező(!!) néptörzsekként mutatja be, akik hamarosan sikeresen legyőzik Marcus Crassust, mert az egymás iránti áldozatkész védelmező segítőkészséget előbbre tartják a személyes sérelmek miatti leszámolásos párbajoknál is, és akkor is az egyedül küzdő társaik segítségére sietnek(!), ha azok eleinte másként gondolják, mert véletlenül elszámították magukat az erőviszonyok felmérésének kiszámításánál. Erre a leszámolásra pedig azért kellett sort keríteni, hogy véglegesen (vagy legalábbis hosszú időre) felszámolhassák az őrájuk csaknem állandóan leselkedő rabszolgasors fenyegető veszélyét.
Az amazonok bemutatásakor voltaképpen a történelmi női gladiátorokat mutatja be a film, de ezenkívül bemutatja még a római hierarchiát és gondolkodásmódot is, az amazonok szabadságvágyán keresztül pedig ezenkívül bemutatja a szíriai néptörzsek szabadságszeretetét és ellenálló erejét (egy rabszolgatartó hatalommal szemben!), továbbá ezenkívül még a népvándorláskori erőviszonyokat is a "barbár" népek, ill. a rómaiak között. Korhű még a ruházat és a fegyverzet bemutatása is mindkét szemben álló csoport (a rómaiak, ill. az amazonok) esetében is. Az amazonok esetében a szíriai szállásterületük bemutatása egyben utalás az amazonok szíriai, anatóliai, kaukázusi, és Fekete-tenger melléki, szkíta-szarmata származási eredetére is.
(Hogy pedig ezt helyenként a szereplők másokkal történő behelyettesítésével, ill. az egyes korszakok összevegyítésével teszi meg, az már a filmesek alkotói fantáziájának részeként fogható fel... .)
A Római Birodalom fennállása alatt rabszolgatartó társadalmat tartott fenn. Ha pedig éppenséggel nemcsak férfiakat, hanem nőket is vittek el rabszolgának a legyőzött ellenséges "barbár" népek soraiból, akkor máris meg lehetett az ok a nőknél is arra, hogy a rabszolgasors által még csak fenyegetett, de még szabad nők a szabadságukat mentendően bujdosásra (erdőkben és/vagy egyéb rejtett, és többnyire jól védhető helyeken!), majd ezzel egy időben pedig női amazoncsapatokká szerveződve más "barbár" népek férfiaitól megtanulhatták a fegyverforgatást és a fegyverek elkészítését (lándzsa, dárda, tőr, kard, láncos buzogány, mellvért, vállvért, védőpajzsok, visszacsapó íj és a hozzá való vashegyű nyílvesszők, stb. ...), testi erejüket és állóképességüket pedig a harci gyakorlatok és a tornagyakorlatok állandó szorgalmas gyakorlása révén fejleszthették, erősíthették. A kényszerűségből bujdosó-félnomád életforma pedig törvényszerűen ránevelhette őket az amazon-táboraik megfelelően éber állandó őrzésére, az egymás iránt kölcsönösen felvállalt egymást a bajból mindig kimentő, segítő szándékú áldozatkészségre, szoros és baráti összetartásra, vagyis mindazon tulajdonságokra, amelyek egységessé tudják összekovácsolni a még szerveződőfélben lévő, vagy már frissen összeszerveződött amazoncsapatokat. Mert a közös ellenséggel szembeni bátor ellenállás, és az egymás iránti áldozatkészségen és segítőkészségen alapuló összefogás, a rabszolgasorstól való félelemmel, ill. ennek ellensúlyozásaként az amazoncsapatok védett táborai által az amazon-csapattagok számára nyújtott erős védelemmel összeötvöződve az egyik legnagyobb összekovácsoló és összetartó erő lehet egy-egy ilyen amazoncsapat számára. -- Ami, tegyük hozzá, nemcsak egy amazoncsapat, de bármely olyan hadi csapat esetében igaz, amelyre ellenségei állandó veszélyeket jelentenek.
A római kori rabszolga-felkelésekről itt van pár link:>>
A Kr. u 3. század elejétől egyre több nép támadta a Római Birodalom határait. A nagyobb támadások elhárítására hatalmas hadsereget kellett fenntartani. Ennek ellátását csak az a adók növelésével tudták biztosítani. Az is előfordult, hogy a szomszédos népek egyszerre három oldalról támadták a birodalmat.
A császár nem lehetett ott mindenütt. Ilyenkor hadvezéreit küldte a veszélyeztetett helyekre, akiket a győzelmek után katonáik gyakran császárrá kiáltottak ki. Ez súlyos belső harcokhoz vezetett, a császári hatalom meggyengült.
A nagy hódító háborúk lezárultak, így a rabszolga-utánpótlás is akadozott, gyakran nem volt, aki megművelje a földet. Ezt a gondot enyhítette az a mindinkább terjedő megoldás, hogy a nagybirtokosok szegény szabadokat is alkalmaztak bérlőként.
A birodalom békéjét és egységét erősítette meg Constantinus császár, amikor megszüntette a keresztényüldözést. Új császári Főváros építtetett, amelyet saját magáról Konstantinápolynak nevezett el.
Visszatérve arra a kérdésre hogy a nők hogy harcoltak,vagy harcoltak egyáltalán,honfoglaláskori temetőkben található női csontvázakon bizonyításra került.Tihanyi Balázs doktorandusz és társai bizonyították az egyértelműen az íjászat okozta deformálódásokat,izomfejlettséget.Gondolom bronzkori,és vaskori pusztai népek hölgyeinél is bizonyítani lehetne a maradványokból!Nem tudom hogy volt e hasonló vizsgálat,de gondolom hogy volt!
A történelemkutatók egy része a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger északi mellékére teszik a szállásterületüket, amely sztyeppés területek a szkíták és a szarmaták földje volt egykoron az ókorban. Részben ui. azt feltételezik, hogy az amazonok a szkíták és a szarmaták keveredéséből származtak.
Sőt, van még olyan kutatók is, akik ezeknek a népeknek, ill. maguknak az amazonoknak a szállásterületét ezeken a területeken kívül talán még a mai Kazahsztán területén is feltételezik, félúton Moszkva és Kína között, tehát kb. Közép-Ázsiában (Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, és Kirgizisztán területén).
Szóval a Pentheszileia amazonkirálynőről szóló megfigyelések (a trójai háború idejéből) pl. a görögök által őróla szerzett megfigyelései, tapasztalatai voltak.
De, léteztek amazonok a görögök képzeletében is... . ((Az ókori görögök egyébként sok mindent képzeltek el, sok mindenben hittek, mivel eredendően sokistenhívők voltak.)) A Pentheszileia amazonkirálynőről szóló megfigyelések a trójai háború idejéből (amely monda szerint Pentheszileia Akhilleusz kezétől esett el, aki mivel megszerette, holtában is megsiratta a halott amazon királynőt. (Pentheszileia életét ásd itt: Pentheszileia.)
Különben ezt a filmet nem mint a tényszerűség példáját hoztam fel -- ez túlzás is lenne egy filmmel kapcsolatban -- , hanem hogy megkérdezzem tőletek, hogy mi a véleményetek arról, hogy a filmben mennyi egyezés van a valós eseményekkel.
Én mindenesetre annyi -- részleges, avagy teljes -- egyezést találtam benne, amennyit a vastag betűkkel kiemeltem belőle az életrajzban, és itt-ott lejjebb.
<< Xéna, az amazon hercegnő
