Az amazonok és a velük rokon szkíták és szarmaták szállásterülete a következőképpen alakulhatott:
Amazonok: Themyskira, Amaseia, Samsun, és Ordu környéke (Pontus és Kaldea tartományok területén); továbbá Palmüra és környéke; valamint továbbá még feltehetőleg a palmürai és pontusi területet összekötő területsáv is;
Szkíták és Szarmaták: a Fekete-tenger és a Krím egy része, valamint az Azovi-tenger, és ezenkívül továbbá még a Kaszpi-tenger északi, alföldi, sztyeppés melléke is, déli irányban pedig lefelé a Kaukázus északi lejtőiig lehatolva, vagy kicsit még délebbre;
Írtad, hogy Zenóbia királynő Palmyrában (Palmüra) élt. Más forrásból olvastam, hogy az amazonok egyik főbb anatóliai területe az ókori Pontusz tartomány volt, Amaya (Amaseia, v. Amaszia), továbbá Samsun (Szamszun), és Ordu városokkal.
Megpróbáltam egy térképet rajzolni egy történelmi térképre, hogy -- ezek szerint -- hol élhettek az amazonok.
Jelmagyarázat:>>
__________ szűkebb szállásterületük lehetséges határa
Amaszia O feltehetően amazonok által lakott települések
Mit gondolsz, ha a két területet összekötő -- zöld vonallal jelölt -- kereskedelmi útvonalat is figyelembe vesszük, amely Palmürát és Amaseiát összekötötte, a térképre folyamatos lila vonallal behúzott határon belül lehetett a szűkebb, ill. a szaggatott lila vonallal behúzott határvonalon belül lehetett az amazonok tágabb értelemben vett részben anatóliai, és részben pedig szíriai szállásterülete??
Értem, szóval átírással Zenobia = Xenobia. Ez lehetett görög eredetű név?
Melyik évszázadra teszik az életét?
Írtad hogy Szíriában élt Palmyrában.
Akkor tehát az Amazonok és Gladiátorok c. film abban igazat mond, hogy Szíria volt az egyik fő területük, mint ahogyan Zenobia neve is igaz volt benne. Abban persze eltér a valóságtól, hogy Marcus Crassus szíriai helytartót az amazonok ölték meg, mert őróla tudjuk hogy a párthusok ölték meg cselvetéssel. <--((Crassust egy harapófogóba zárták a hadseregével együtt, aztán kivégezték, és mivel határtalanul kapzsi volt, a párthus király forró aranyat öntetett Marcus Crassus szájába. -- [Úgy látszik, a régi királyok "szerettek" a bűnösök fülébe vagy szájába forró aranyat, ólmot, stb.-t önteni, mint nálunk Szent László és Könyves Kálmán királyok is megtették ezt. Kálmán már nem végeztetett ki senkit sem, hanem Ő "már csak" süketíttetett és vakíttatott -- forró ólommal(!).] -- Drákói szigor, nyilván nyomós okkal... .. !))
Visszatérve Crassus személyéhez, őkörülötte van egy kis névzavar: a film szereplő-felsorolásában Marcus Crassius a neve, ugyanebben a fimben a magyar hangok Marcus Cassius néven nevezik meg, míg a történelemtudomány Marcus Crassus néven tartja számon (nyilván ez a helyes név). Egyezés a film és a valóság között, hogy Marcus Crassus a filmben önmagát Spartacus legyőzőjeként nevezi meg (a filmben Serena előtt dicsekedve, azt megelőzően, mielőtt Serena megpróbálja megértetni Gwyned-del, hogy nem ártani akar neki, hanem kiszabadítani akarja, ami Gwyned félreértésén kisiklik ["-- Segítség, amazonok!! :-(((" ]). A Cassius névváltozat nyilvánvalóan teljesen téves lehet, míg a Crassius inkább csak elírás (ezek a filmszerkesztők... .. :-))) .)
Ha már Xéna amazon hercegnő, akkor még két kérdés: hol olvastál róla (van-e link is), és melyik korba teszik a források Xéna hercegnő életét?
Egyébként Xéna hercegnő Palmyrai élettere részben egybeesik azokkal a nézetekkel, amelyek szerint az amazonok szállásterülete Anatólia, Szíria, az anatóliai Pontusz tartomány, a Kakázus-hegység, a Fekete-tenger keleti és északi partvidéke, továbbá a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger északi melléke és az ezen területsávok közé eső köztes, sztyeppés területei voltak. A nomád életmód miatt a sztyeppét különösen kedvelték, de a másik fő területük Pontusz tartomány volt (Thermódon-folyó, Thermódon-síkság, a mai Samsun és Ordu városok környéke. Erre a területre esik még Amasya (Amaseia) városa is: nem lehet, hogy ennek régebbi neve (Amaseia) az Amazon szóból ered???
Komolyan? Xéna nemcsak legenda volt, hanem valóban élő személy? Nahát, ezt nem tudtam. Akkor tehát a szíriai Palmyra (Palmüra) hercegnője volt, egyben amazon. Jó tudni! :-)
És az amazonok szkíta eredetéről szóló cikkhez [lásd az (539)-es kommentet] mit szólsz? Régészek, történészek, bizonyítékokkal: fegyvereikkel együtt eltemetett szkíta harcosnőket találtak a szkíta temetkezési helyeken, sírhalmokban (kurgánokban).
Felső ismerős, ez a Xéna és valós személy volt, szerény tudomásom szerint Palmyra királynője, akit a Római Birodalom is csak a legnagyobb erőfeszítése ellenére bírt csak legyőzni.
Sajna Palmírat most az ISIS rombolta le, és talán a világ egyik legcsodásabb antik városa volt (?)
<< Ione, az amazonok vezetője pillanatnyilag fogságban... ..
<< .. ...amiből azonban nemcsak önmagát sikerül kiszabadítania, hanem ráadásul még két, római rabszolgaságban sínylődő nőtársának is sikerül visszaadnia a szabadságát: Serenának, és Brianának
<< Ione és Serena, éppen kiszabadítás közben, szökésben... ..
<< Serena és Briana a kiszabadításuk után: itt már a frissen visszanyert szabadságuknak örülnek, a tábor védett körülményei között
<< Serena megbosszulja anyja meggyilkolását: a helytartó megölése, ill. a Serena mögött és őérte kiálló amazon-csapat
Régészeti és történelmi bizonyítékok az amazonok szkíta eredetére
Sokáig csak mítosznak gondolták a harcos nőkről szóló történeteket, ám a régészeti bizonyítékok arra utalnak, valóban léteztek amazonok az ókorban. Az amazonokként emlegetett harcosok szkíta nők voltak. A legfontosabb bizonyíték az amazonok létezésére a szkíta kurgánokban (sírhalmokban) keresendő. ... Tovább »
Régészek és történészek a szkíta sírokból feltárt bizonyítékok alapján bizonyosra veszik az amazonok szkíta eredetét. A szkíta sírhalmokban ui. a szkíta nők egy részét (bő 1/3-át) női harcosokat a haláluk utáni kitüntetésként kijáró temetkezési szertartások szerint temették el. A szkíta nők egy részét ui. fegyvereikkel együtt temették el.A szkítáknál volt szokás az is, hogy a törzs fegyveres védelméből nemcsak a férfiaknak, hanem a nőknek is mind egy szálig ki kellett venniük a részüket, akik a fegyverforgatást minden bizonnyal a férjeiktől, a szkíta férfiaktól tanulták meg olyan mesterien. Ez magyarázat lehet arra, hogy miért sikerült a legtöbb alkalommal önállóan is megvédeniük a szabadságukat, önmagukat, és egymást is.
Amiből az Amazonok és Gladiátorok című filmet összeállíthatták
Valószínűnek tartom, hogy az Amazonok és Gladiátorok című filmet az alábbi ókori római kori történéseknek azon eseményeiből rakhatták össze -- nem tartva feltétlenül szem előtt az időbeli sorrendiséget és az egymástól távol eső helyszínek, ill. azok népeinek, és néptörzseinek az össze nem ötvözését és keverését! -- , és ezek közül is (legnagyobbrészt) a vastag betűvel szedett részleteket illeszthették bele -- részben, vagy egészben -- a filmbe.
A Henna lerohanását megelőző időszakról nincsenek pontos információink, de valószínűleg már az i. e. 138-137 évektől kezdődően előfordultak kisebb lázongások a szicíliai rabszolgák körében. Szicília szigetén főleg szír és kilikiai rabszolgák voltak, akik főleg pásztorkodással, állattenyésztéssel foglalkoztak és ennek köszönhetően valószínűleg részben fel is voltak fegyverkezve. Az egymástól elszigetelt lázongásokat és összecsapásokat egy karizmatikus vezető egyéniség, a szintén szír származású Eunus szervezte meg a római fennhatóság elleni lázadássá.i. e. 135-ben a felkelők az ő tanácsára, illetve jóslatának hatására rohanták le Hennát. Ezzel egyidejűleg, és feltehetően ettől nem függetlenül, a kilikiai Kleón vezetésével Agrigentumban is sikeres felkelés tört ki, és később Kleón csatlakozott az Eunus vezette felkeléshez.
A háború kezdetben a felkelők sikereit hozta, hiszen a római sereg nagy része le volt kötve a birodalom más részein, például Numantia ostrománál, ezért csak praetori sereggel kellett a fellázadt rabszolgáknak megküzdeniük, mivel azok egységei zömében nem is reguláris római légionáriusok, hanem félkatonai erők (milicisták, segédcsapatok) voltak és fegyvereik is alig voltak valamivel jobbak a felkelők arzenáljánál.
Női gladiátorok
Néhány ősi forrás említést tesz nők részvételéről a játékokon Nero uralkodása idejében. Tacitus említést tesz egy nagyszerű játékról isz. 63-ban, amin harcosként részt vett néhány nemes nő és szenátor. Isz. 66-ban a Pozzuoli-ban Nero által Tiridates (Armenia királya) dicsőségére rendezett játékokon etióp (Ethiopian) nőket vezettek az arénába. A szatirikus költő Juvenal szól Mevia-ról, aki vadkanokra vadászott az arénában „lándzsával a kezében a mellét mutogatva”. A híres hat nők elleni szatírájában Juvenal ironikus képet fest arról, hogy hány római nő halt meg a játékok közben (???) (valami olyasmiről ír, hogy milyen egy férjnek a feleségét látni küzdeni).
A Satyriconban hallunk egy játékról - amit Titus rendezett – ahol egy nő harci szekérről küzdött. A Colosseum felavatásán számos nő vett részt a vadállatok levadászásában. Domitian uralkodása alatt (valószínűleg isz. 89-ben) egy játék alkalmával nők is részt vettek a küzdelmekben. Bár nincs sok archeológiai bizonyíték a női gladiátorok létezéséről, egy ábrázolás két nő küzdelméről feltűnik egy márvány domborművön Halicarnassusban (isz. 2. századra tehető). A nyilvánvalóan kitalált nevük is olvasható: Amazon és Achilla.
Egy Ostia-ból, isz. 2. századból származó írás (Ostia Róma kikötővárosa a Tiboer folyó torkolatánál, 16 mérföldnyire a fővárostól) a helyi elitet magasztalja, mert a történelem során először küldtek felfegyverzett nőket az arénába. Úgy tűnik isz. 200-ban Septimus Severus vetett véget a nők közötti küzdelemnek az arénában.
Spartacus Alpokon át való törésének másik lehetséges oka, hogy Gallián át (a mai Svájc és Franciaország) egészen Hispániáig meneteljen (a mai Spanyolországig), hogy ott csatlakozzon Quintus Sertorius felkeléséhez. De meggondolta magát, vélhetően követői nyomása alatt, akik talán tovább akartak fosztogatni. Vannak olyan elméletek, hogy a sereggel tartó civilek (talán tízezren is), átkeltek az Alpokon, és visszatértek a hazájukba. A többiek viszont újra dél felé fordultak, majd legyőzték Marcus Licinius Crassus, a korabeli Róma leggazdagabb emberének két légióját.
A győztes rómaiak hatezer elfogott rabszolgát feszítettek keresztre a Rómából délre vezető Via Appia mentén. A bosszúszomjas Crassus a kereszteken hagyatta a holttesteket, látványukon még éveken keresztül borzadtak a Via Appián haladók. Mintegy ötezer rabszolga a döntő csata után megmenekült a megtorlástól. Északra menekültek, de a Hispániából visszatérő Pompeius megállította és szétverte őket, így ő is részesülhetett a dicsőségből.
Caesar ismételten megválasztatta Crassust konzulnak, aki még az év letelte előtt Szíriába ment, melyet 5 évre tartományul kapott azzal a felhatalmazással, hogy a parthusok ellen a háborút vezesse. I. e. 58-ban helytartónak Szíriába utazik. Itt jelentős vagyonra tesz szert, hadisikerei miatt. Crassus átkelt az Eufráteszen s Mezopotámiát meghódította. A következő évben, i.e. 53-ban megújította a háborút s újra átlépte az Eufráteszt, ez alkalommal azonban a pusztaságba hagyta magát csalni, hol a parthusok körülzárták. Az első ütközetben elvesztette ifjabbik fiát, Publiust. Erre megkezdte visszavonulását, Carrhaenál a parthusok megtámadták s megverték seregét, őt magát pedig cselfogással meggyilkolták. Vele együtt seregének legnagyobb része elpusztult.
A vastagon szedett részek összerakásából a következő kép bontakozik ki:>>
1./ Helyszínek: A történelmi Henna város nevéből alakíthatták ki betűcserével a filmbeli Hanne város (és Hanne tartomány) nevét (is!).; A rómaiak elleni lázadások szereplőiként részben szíriai származású népeket és néptörzseket említ meg a film. Ez esetben a néptörzsek származási helye, Szíria területe a közös pont a film és a történelem között.;
2./ A rómaiak elleni lázadók ábrázolása: a felfegyverzett szír származású népek helyzetének bemutatása.;
3./ A lázadók sikereinek bemutatása.;
4./ A lázadók közös vezérének megemlítése (a film a valós hőst az amazonok hercegnőjével helyettesíti be.;
5./ A női harcosok és szállásterületük bemutatása (bár a filmben -- a történelemben lévő női gladiátorok helyett! -- az amazonokkal helyettesítik, akik Szíria(!) provincia Hanne tartományának vidékein élnek, a női harcosok alakja mégis tisztán kirajzolódik!).;
6./ A női harcosok harcainak bemutatása a római kori arénákban.;
7./ Marcus Crassus élete egy részének, Szíriai Helytartói kinevezésének, szíriai hadviseléseinek, mellőzöttségéből eredő rendkívül bosszúéhes jellemének(!), végül pedig a tőrbe csalással elért kivégzésének részlegesen tényhű bemutatása (valóban Szíriában halt meg, de nem az amazonoktól, hanem a párthusoktól!).;
8./ A női harcosoknak a Római Birodalommal való szembenállása, valamint egymás iránti áldozatkész összetartása(!) és szabadságszeretete (bár a filmben -- a történelemben lévő női gladiátorok helyett! -- az amazonokkal helyettesítik, a női harcosok alakja mégis tisztán kirajzolódik!).;
A filmet ezen elemekből úgy rakták össze, hogy Marcus Crassus (filmbeli nevén: Marcus Crassius) császári kinevezéssel Szíria provinciába kerül Hanne tartománynak szintén a Hanne nevű székhelyére, majd Hanne tartományban kegyetlenkedései miatt hamarosan szembekerül az amazonokkal, akikben hamarosan olyannyira méltó ellenfelekre és ellenségekre talál, akiket mint szíriai, szabadságukat és főként egymást(!!) mindenáron megvédelmező(!!) néptörzsekként mutatja be, akik hamarosan sikeresen legyőzik Marcus Crassust, mert az egymás iránti áldozatkész védelmező segítőkészséget előbbre tartják a személyes sérelmek miatti leszámolásos párbajoknál is, és akkor is az egyedül küzdő társaik segítségére sietnek(!), ha azok eleinte másként gondolják, mert véletlenül elszámították magukat az erőviszonyok felmérésének kiszámításánál. Erre a leszámolásra pedig azért kellett sort keríteni, hogy véglegesen (vagy legalábbis hosszú időre) felszámolhassák az őrájuk csaknem állandóan leselkedő rabszolgasors fenyegető veszélyét.
Az amazonok bemutatásakor voltaképpen a történelmi női gladiátorokat mutatja be a film, de ezenkívül bemutatja még a római hierarchiát és gondolkodásmódot is, az amazonok szabadságvágyán keresztül pedig ezenkívül bemutatja a szíriai néptörzsek szabadságszeretetét és ellenálló erejét (egy rabszolgatartó hatalommal szemben!), továbbá ezenkívül még a népvándorláskori erőviszonyokat is a "barbár" népek, ill. a rómaiak között. Korhű még a ruházat és a fegyverzet bemutatása is mindkét szemben álló csoport (a rómaiak, ill. az amazonok) esetében is. Az amazonok esetében a szíriai szállásterületük bemutatása egyben utalás az amazonok szíriai, anatóliai, kaukázusi, és Fekete-tenger melléki, szkíta-szarmata származási eredetére is.
(Hogy pedig ezt helyenként a szereplők másokkal történő behelyettesítésével, ill. az egyes korszakok összevegyítésével teszi meg, az már a filmesek alkotói fantáziájának részeként fogható fel... .)
A Római Birodalom fennállása alatt rabszolgatartó társadalmat tartott fenn. Ha pedig éppenséggel nemcsak férfiakat, hanem nőket is vittek el rabszolgának a legyőzött ellenséges "barbár" népek soraiból, akkor máris meg lehetett az ok a nőknél is arra, hogy a rabszolgasors által még csak fenyegetett, de még szabad nők a szabadságukat mentendően bujdosásra (erdőkben és/vagy egyéb rejtett, és többnyire jól védhető helyeken!), majd ezzel egy időben pedig női amazoncsapatokká szerveződve más "barbár" népek férfiaitól megtanulhatták a fegyverforgatást és a fegyverek elkészítését (lándzsa, dárda, tőr, kard, láncos buzogány, mellvért, vállvért, védőpajzsok, visszacsapó íj és a hozzá való vashegyű nyílvesszők, stb. ...), testi erejüket és állóképességüket pedig a harci gyakorlatok és a tornagyakorlatok állandó szorgalmas gyakorlása révén fejleszthették, erősíthették. A kényszerűségből bujdosó-félnomád életforma pedig törvényszerűen ránevelhette őket az amazon-táboraik megfelelően éber állandó őrzésére, az egymás iránt kölcsönösen felvállalt egymást a bajból mindig kimentő, segítő szándékú áldozatkészségre, szoros és baráti összetartásra, vagyis mindazon tulajdonságokra, amelyek egységessé tudják összekovácsolni a még szerveződőfélben lévő, vagy már frissen összeszerveződött amazoncsapatokat. Mert a közös ellenséggel szembeni bátor ellenállás, és az egymás iránti áldozatkészségen és segítőkészségen alapuló összefogás, a rabszolgasorstól való félelemmel, ill. ennek ellensúlyozásaként az amazoncsapatok védett táborai által az amazon-csapattagok számára nyújtott erős védelemmel összeötvöződve az egyik legnagyobb összekovácsoló és összetartó erő lehet egy-egy ilyen amazoncsapat számára. -- Ami, tegyük hozzá, nemcsak egy amazoncsapat, de bármely olyan hadi csapat esetében igaz, amelyre ellenségei állandó veszélyeket jelentenek.
A római kori rabszolga-felkelésekről itt van pár link:>>
A Kr. u 3. század elejétől egyre több nép támadta a Római Birodalom határait. A nagyobb támadások elhárítására hatalmas hadsereget kellett fenntartani. Ennek ellátását csak az a adók növelésével tudták biztosítani. Az is előfordult, hogy a szomszédos népek egyszerre három oldalról támadták a birodalmat.
A császár nem lehetett ott mindenütt. Ilyenkor hadvezéreit küldte a veszélyeztetett helyekre, akiket a győzelmek után katonáik gyakran császárrá kiáltottak ki. Ez súlyos belső harcokhoz vezetett, a császári hatalom meggyengült.
A nagy hódító háborúk lezárultak, így a rabszolga-utánpótlás is akadozott, gyakran nem volt, aki megművelje a földet. Ezt a gondot enyhítette az a mindinkább terjedő megoldás, hogy a nagybirtokosok szegény szabadokat is alkalmaztak bérlőként.
A birodalom békéjét és egységét erősítette meg Constantinus császár, amikor megszüntette a keresztényüldözést. Új császári Főváros építtetett, amelyet saját magáról Konstantinápolynak nevezett el.
Visszatérve arra a kérdésre hogy a nők hogy harcoltak,vagy harcoltak egyáltalán,honfoglaláskori temetőkben található női csontvázakon bizonyításra került.Tihanyi Balázs doktorandusz és társai bizonyították az egyértelműen az íjászat okozta deformálódásokat,izomfejlettséget.Gondolom bronzkori,és vaskori pusztai népek hölgyeinél is bizonyítani lehetne a maradványokból!Nem tudom hogy volt e hasonló vizsgálat,de gondolom hogy volt!
A történelemkutatók egy része a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger északi mellékére teszik a szállásterületüket, amely sztyeppés területek a szkíták és a szarmaták földje volt egykoron az ókorban. Részben ui. azt feltételezik, hogy az amazonok a szkíták és a szarmaták keveredéséből származtak.
Sőt, van még olyan kutatók is, akik ezeknek a népeknek, ill. maguknak az amazonoknak a szállásterületét ezeken a területeken kívül talán még a mai Kazahsztán területén is feltételezik, félúton Moszkva és Kína között, tehát kb. Közép-Ázsiában (Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, és Kirgizisztán területén).
Szóval a Pentheszileia amazonkirálynőről szóló megfigyelések (a trójai háború idejéből) pl. a görögök által őróla szerzett megfigyelései, tapasztalatai voltak.
De, léteztek amazonok a görögök képzeletében is... . ((Az ókori görögök egyébként sok mindent képzeltek el, sok mindenben hittek, mivel eredendően sokistenhívők voltak.)) A Pentheszileia amazonkirálynőről szóló megfigyelések a trójai háború idejéből (amely monda szerint Pentheszileia Akhilleusz kezétől esett el, aki mivel megszerette, holtában is megsiratta a halott amazon királynőt. (Pentheszileia életét ásd itt: Pentheszileia.)
Különben ezt a filmet nem mint a tényszerűség példáját hoztam fel -- ez túlzás is lenne egy filmmel kapcsolatban -- , hanem hogy megkérdezzem tőletek, hogy mi a véleményetek arról, hogy a filmben mennyi egyezés van a valós eseményekkel.
Én mindenesetre annyi -- részleges, avagy teljes -- egyezést találtam benne, amennyit a vastag betűkkel kiemeltem belőle az életrajzban, és itt-ott lejjebb.
Tudom, hogy egy film mindig hozzátesz valamit a valósághoz, vagy éppen elvesz belőle, vagy adott esetben kiszínezi azt fantázia-elemekkel, de mint kérdést azért vetettem fel ezt a filmet, mert egyes dolgok egyeznek benne a valósággal.
Marcus Licinius Crassus bankárként szedte meg magát, mielőtt optimata politikus lett. Apja, Publius Crassusi. e. 87-ben, hogy Marius híveinek kezébe ne jusson, saját kezével vetett véget életének. Fia úgy mentette meg életét, hogy Hispániába menekült. Amint értesült róla, hogy Sulla Róma ellen indult, egy csapat élén hozzá szegődött s vele együtt több helyen, nevezetesen Róma kapui előtt i. e. 83. november 1-jén a samnisok ellen dicsőséggel harcolt. Sulla proskripciói nagy hasznára váltak. Kapzsiságával mintegy 7100 talentumnyi vagyonra tett szert i. e. 71-re.
Mint praetor legyőzte és megölte Spartacust, a déli Itáliában fellázadt rabszolgák vezérét. I. e. 71-ben Pompeiusszal együtt megválasztották konzulnak. Az igaz, hogy konzultársának a néptribunátus helyreállítására vonatkozó intézkedéseit hathatósan támogatta, másrészt azonban maga is mindent elkövetett, hogy a nép kegyét magának megnyerje. Egy ízben a népet 10 000 asztalon megvendégeltette. Rómában marad, ellentétben Pompeiusszal.
Arra a népszerűségre mégsem tehetett szert, amelyet Pompeius szerencsés hadi vállalkozásaival elért. Irigységből Caesarhoz csatlakozott tehát, akinek azonban sikerült a kettőt kibékíteni s hárman i. e. 60-ban megalkották az első triumvirátust. I. e. 55-ben Pompeiusszal együtt Caesar ismételten megválasztatta Crassust konzulnak, aki még az év letelte előtt Szíriába ment, melyet 5 évre tartományul kapott azzal a felhatalmazással, hogy a parthusok ellen a háborút vezesse. I. e. 58-ban helytartónak Szíriába utazik. Itt jelentős vagyonra tesz szert, hadisikerei miatt. Crassus átkelt az Eufráteszen s Mezopotámiát meghódította. A következő évben, i.e. 53-ban megújította a háborút s újra átlépte az Eufráteszt, ez alkalommal azonban a pusztaságba hagyta magát csalni, hol a parthusok körülzárták. Az első ütközetben elvesztette ifjabbik fiát, Publiust. Erre megkezdte visszavonulását, Carrhaenál a parthusok megtámadták s megverték seregét, őt magát pedig cselfogással meggyilkolták. Vele együtt seregének legnagyobb része elpusztult. Crassus – nem ok nélkül – kapzsi ember hírében állt, olyannyira, hogy ez a párthusokhoz is eljutott. Az elvesztett csata után levágott fejét a párthus uralkodó elé vitték, aki szájába forró aranyat öntetett - "akinek lelkét a kincs utáni vágy tüzelte, annak élettelen testét még holtában is égesse az arany".
A filmben a vastagon szedett részek -- részbeni megjelenítéssel vagy több-kevesebb módosításokkal, de jelen vannak. A módosítások egy részeként elhagyták belőle az évszámokat, míg más részeinek lényegi elemeit ábrázolják, de a valós életrajzától többé-kevésbé eltérő módon. (De melyik történelmi filmet mutatják be a valóság kisebb-nagyobb megmásítása nélkül??? :-D ---> Így hát a szoros egyezéseket kell keresni benne.
Tény, hogy a film Marcus Crassust (igaz, hogy Marcus Crassius néven), de megemlíti mint Spartacus legyőzőjét, megemlíti hogy egy ideig Rómában marad, ahonnan később kinevezéssel Szíria provincia helytartója lesz, ahol háborút kell viselnie a Római Birodalom oldalán annak ellenségeivel szemben, ahol később csapdát állítanak neki és serege egy részével együtt megölik.
A módosítások annyiban változtatnak az itt leírtakon, hogy (nevének apró, egybetűs megváltoztatásán kívül), hogy nemcsak Spartacus legyőzőjeként, de a pun háborúk hőseként is megemlítik, továbbá hogy a filmben nem magától megy Szíriába hanem az uralkodó odaküldi, hogy Rómában ne homályosíthassa el az uralkodó magas tekintélyét, ott is módosítást látunk, hogy a szíriai ellenség a filmben nem a párthusok, hanem az amazonok serege, és hogy meggyilkolásának körülményeit ábrázolva nem a csatamezőn zárják körül a párthusok, hanem a saját tartományi székhelyének arénájában azok az amazonok zárják körül, akik a társnőik megmentésére sietnek oda, és hogy a teljes hadserege helyett az arénában lévő személyi őrségét vágják le, vele, Marcus Crassussal (filmbeli nevén: Marcus Crassiussal) együtt.
Azonosságok, egyezések: részben az életrajzában vastagon szedett részek, részben pedig az amazonok szállásterületének megjelölése, ami a film szerint Szíria, a valóságban pedig Anatólia nagy része, a Kaukázus-hegység területe, és Anatóliától délre Szíria egyes vidékei.
Hasonlóságok a valósággal, hogy a történetet a népvándorlás korába helyezi a film, a megjelölve népvándorlásban részt vevő egyes néptörzseket (vandálok, hunok, vízigótok, amazonok, akiket megemlít a film), mint a Római Birodalom i. e. 476-os bukásának egyik főbb okát. Hasonlóság még továbbá a rómaiak hierarchiájának, szerveződésének, fegyverzetének, ruházatának korhű ábrázolása, és az, hogy az amazonok esetében fegyverzetet, a ruházatot, a sátras nomád életstílust, a társadalmi berendezkedésüket, szerveződésüket, harcmodorukat, megfontolt óvatosságukat, és nagyfokú belső összetartásukat szintén korhű módon ábrázolja a film.
És bár egy filmtől pontosság terén történelmi témában annyit sosem várhatsz el, mint egy pontos történelmi leírásban, de a benne valósággal egyezőként megjelölt elemek a maguk módján mégis a helyükre kerültek benne... .
Bocsánat, de ez teljes sületlenség. Még filmnek is, nemhogy történelemnek.
Crassus idején még nem volt császárság, már jó régóta nem voltak semmiféle pun háborúk, tehát nem lehetett azok hőse, ráadásul a parthusok ellen esett el, nem "amazonok" elleni háborúban.
Spartacust - ha nem is leigázta, de - valóban ő győzte le. :)
És Pentheszileia amazon-csapatáról mit gondolsz, aki a történet szerint a seregével a trójai királynak próbált meg segíteni a görög harcosok ellen? A történet az ő területüket Anatóliába helyezi, ami sok más felderített korabeli történelmi mondával és szintén sok felfedezéssel egybevág.
Vagy mit gondolsz pl arról a Római Birodalomban játszódó, népvándorlás-korabeli amazon-történetről (tkp. rómaiak és amazonok ellentéte), amit az Amazonok és Gladiátorok (2001) című film dolgoz fel?:--->
A történet röviden arról szól, hogy a Római Birodalom Szíria provinciájának Hanne tartományában (aminek székhelye Hanne városa) egy, a római rabszolgaság rémképétől jogosan tartó nagyobb női csoport amazon-csapattá kovácsolódik össze, és az egyik olyan tábornok-helytartóval gyűlik meg a bajuk, akit a római császár azért küldött el Szíria helytartójává kinevezve, hogy sikeres alakja (mivel a pun háborúk hőseként és Spartacus legyőzőjeként tisztelték a rómaiak) Rómában el ne homályosíthassa a császár politikai tekintélyét és dicsfényét. A Szíriába helytartónak küldött Marcus Crassius (így hívják a filmben, és a történészek pedig Marcus Crassus néven szintén ismertek ugyanezen korban egy római hadvezért, aki szintén a pun háborúk hőse, Spartacus leigázója, és továbbá fontos római tábornok volt, és aki Szíriában is vezetett legalább egy hadjáratot) mellőzöttségi mérgében rendszeres gladiátorviadalokkal, a környező falvak elpusztításával, és lakóinak élvezetteljes kínoztatásával és rabszolgának való elhurcoltatásával üti el a Szíriában eltöltendő hosszabb időszakot. Erre egy nagyobb csapat jól szervezett amazon, akikek a faluját korábban már szintén felégette, ráunnak a folyamatos fenyegetettségükre, a közülük elhurcoltak közül egyikük, Ione két nőt kiszabadít a római rabszolgaságból (Serenát és Brianát), és sikerül hazavinnie a táborukba, ahol Ione vezetésével alaposan kiképzik őket is amazonak. Sok küzdelem és harc után, részben a Marcus Crassiustól kapott személyes sérelmek (anyja megöletése) miatt, részben pedig hogy amazon-társnőiket mentesíthessék a Marcus Crassius és hadai jelentette állandó fenyegetettségtől (római rabszolgaság réme!), Serena és Briana végül sikeresen legyőzik Marcus Crassiust az amazon-csapat segítségével: az amazonok serege lekaszabolja a helytartó-tábornok személyi őrségét, ezután Serena (aki maga mögött tudhatja az amazonok közvetlen segítségét) megöli Marcus Crassiust, a barátnője, Briana pedig a raboskodó gladiátorokat szabadítja ki, akiket ezzel az amazonok oldalára állít át véglegesen.
A filmből kiderülnek a következők: a Római Birodalom i. e. 476-os felbomlása előtti időkben, tehát a népvándorlás korában játszódik, tudni lehet az amazonok és a szíriai tartomány falvainak közös ellenségét és az őket fenyegető valós veszélyeket (római hadak és római rabszolgaság), tudni lehet belőle hogy az amazonok éberek, alaposak, nagyon jól szervezettek(!), mindig csapatmunkában, egymást segítve és védelmezve, szervezetten harcolnak, nincsenek komolyabb belső ellentéteik, nincs közöttük széthúzás, összetartóak, kitartóak, nagyon edzettek, a táborukat mindig sokan, éberen, és fegyveres őreikkel őrzik, a férfiakat nagyon szigorú szabályok szerint kezelik és engedik csak maguk közé, mindig minden lépésüknél rendkívül óvatosak, megfontoltak, továbbá hogy római üldöztetésük miatt az erdei táboraikban kénytelenek élni, fegyvereik jók, ruházatuk időtálló, vértezetük elfogadható védelmet ad nekik, és még egy gyógyító asszony is van közöttük (varázsló?, kuruzsló?, vagy sámán? lehetett..), aki gyógyfüveivel betegségeik esetén tud rajtuk segíteni. Belelátást enged továbbá a rómaiak hadrendjébe, hierarchiájába, politikájukba, és könyörtelen hódító természetükbe is. A fegyverzet ábrázolása korhű, a történet logikus, hihető, kerek egész történet, amelyben a szemben álló felek indítóokai is helytállóak <--(a rómaiak a "barbároktól" és az amazonoktól félnek, az amazonok pedig a római rabszolgaság rémétől tartanak, és emiatt fognak össze szervezetten).
Ezeket nem kell elmondanod, azért nem ok nélkül írogattam már több ezer hozzászólást a történelmi topikokba.
De azt meg kell jegyeznem, hogy ennél azért sokkal-sokkal többet tudunk az Eurázsiai sztyeppe Vaskoráról. És a dolognak több tudományágat átérően könyvtárnyi irodalma van.
A leleteket sosem fogjuk mind megtalálni természetesen de azért egész jó képünk van a kor régészeti kultúráiról és azok kapcsolatrendszeréről - és ebben a kérdésben viszont elég magabiztosan állíthatom, hogy sehol nem rajzolódik ki egy női harcos társadalom. Nem terhelnélek hosszú szakszövegekkel ha nem vagy rá kíváncsi de ha már előbb írtál az íjakról megjegyezném, hogy már azok kutatásával is könyvtárakat lehet megtölteni (más topikokban, pl. Európa őstörténete, már hosszasan taglaltuk a témát régebben). De - ha már szkíta íjak - itt van egy eredeti szkíta íj amivel akkora mázlink volt, hogy jó állapotban megőrizte a Xinjiang-i száraz klíma: http://www.atarn.org/chinese/Yanghai/Scythian_bow_ATARN.pdf
Szóval igen, nyitott kérdések mindig is lesznek de azért a dolog közel sem olyan tetszés szerinti, hogy bármit beleképzelhessünk amit szeretnénk.
A melltelen jelentéssel nekem is vannak problémáim de nem azért amit írsz. Mivel gond nélkül tudtak ilyesmi operációkat megoldani, akár végtagcsonkolásokat is, de pl. a koponyatrepanációkat - mint biztos te is hallottad már - rutinszerűen végezték. Szóval nagyon is operáltak. És ezzel még egyedül sem voltak, ott van pl. az egyiptomi orvoslás igen magas foka is.
Ja, egyébként idejük is simán lett volna rá, azért ezek a népek sem harcoltak 24/7, a hétköznapjaikat általában a csordáik legeltetése töltötte ki :-)
Szóval ebből a szempontból nem áll ez "nevetséges alapokon", esetleg te tudsz keveset a korról és területről. A dolog inkább ott problémás, hogy milyen gyakorlati előnnyel is járna egy mell eltávolítása? Hát kb. semmivel.
Az etimológiai fejtegetésedhez én nem tudok hozzászólni mert nem vagyok nyelvész. Természetesen ismerem a Hamazan perzsa etimológiát is (ami egyébként nem "harcos nőt" jelent...) de részemről: kitudja.
Amit a számukra testre szabott formában nekik könnyebben használhatóbbra módosított fegyverekről (visszacsapó íj, stb. ...) írtam le az (516)-ban, arról az elméletről te mit gondolsz?
Azt is figyelemre kell venni, hogy mivel ezek a dolgok az ókori történelem részei, a régészeket és a történészeket még nagyon sok kikutatni való dolog várja, és ezt a kutatást nehezíti, hogy a dolog olyan, mint egy kirakós játék: meg kell kérdezniük a meteorológusokat, hogy milyen lehetett az adott terület éghajlata az ókorban, 2-3000 évvel ezelőtt, és hogy ez alapján az akkor ott uralkodó éghajlat milyen növény,- és állatvilágot tudott eltartani, tehát hogyha vadásztak, mire vadászhattak, ha nomád életet éltek, akkor ennek megfelelő volt-e akkor is-e a növényzet, továbbá össze kell vetniük az akkor élt népcsoportok nyelvét, kultúráját, régészeti leleteit, fegyvereiket, használati eszközeiket, ruházatukat, vallási hovatartozásra utaló esetleges jegyeiket, fel kell térképezni az akkori utakat (ha valamerre támadni akartak, merre, milyen utakon lehetett menni, ha menekülni kellett, merre voltak megfelelően gyorsan használható menekülési útvonalak), az emberek mekkorák voltak a csontvázaik alapján, és így milyen fegyvereket tudtak könnyebben kezelni, stb. ... .. .
Szóval az egész egy nagy-nagy kirakós játék, amiben minden részlet csak apránként kerülhet a helyére, aszerint, ahogyan a régészek a leletek feltárásával apránként előbbre haladnak, és a történészek ezekből a leletekből még így is annyiféle elméletet raknak ki, vagy hoznak össze, ahányan vannak. Például az egyik elmélet szerint az amazon szó onnan ered, hogy mivel ez egy fosztóképzős szó, ezért az a-mazon melltelent, emlőtelent jelent, legalábbis azok szerint, akik szerint az amazonok levágták vagy kiégették a jobb mellüket; míg a másik elmélet szerint az amazon szó egy hasonló hangzású perzsa szóból ered, és ennek a perzsa eredetije harcos nőt jelentett. (Megint más kutatók szerint a perzsák nem lehettek az amazonok ősei, mert nem azonos etnikai,- és rassz-jegyeket hordoztak ezen népek tagjai.)
-- A magam részéről a melltelen jelentést nem tudom elfogadni, mivel akkoriban az ókorban még nem lehetett úgy műtéteket véghezvinni, hogy a seb el ne fertőződjön, és nem voltak meg a fájdalomcsillapítás és az altatás műtéti eszközei sem. Sőt, ez még a késő középkorban is ugyanígy volt, és az akkori betegek jobban féltek az operációs fájdalmaktól, mint magától a betegségtől, vagy akár a haláltól... !!! És szintén nem ismerték az ókorban még a vérátömlesztés szabályait sem, tehát hogy melyik vércsoportú beteg kinek adhat és kitől kaphat vért, és kinek, vagy kitől nem, márpedig enélkül a betegek pár napon belül szintén meghalnak, ha rossz vércsoportot adnak be nekik. Ezen kívül, ha ezeket valahogyan meg is tudták volna oldani, akkor sem lett volna idejük ilyen műtéteket sorozatban véghezvinni, mert képzeld el azt, hogy épen zajlik egy ilyen műtét, közben váratlanul rájuk támad az ellenség, a hirtelen jött csata hevében pedig szükségből otthagynak csapot-papot, beteget, műtéti felszerelést, és emiatt az éppen operált beteg meghalt volna, a többit pedig a szanaszét szórt és elveszített műtéti műszerek híján már meg sem tudták volna kezdeni... .. . Nem, nem, ez tehát egy lehetetlen elmélet, ami nevetséges "alapokon áll".
-- A másik verziót, miszerint az amazon szó perzsa változata harcos nőt jelent, már sokkalta jobban el tudom fejezni, hiszen ez a kifejezés pontosan a harcos életmódjukat tükrözi vissza!!
Az ókori történelemmel pontosan az a baj, hogy rengeteg benne a hézag (mind a leletek, mind pedig az időrendi sorrendbe állításuk terén), és nagyon sok időbe kerül még, mire a régészek mindent megtalálnak, és mindezeket a történészek hihető és hiteles módon tudják a helyére illeszteni... .. . ((Nem ideillő példa ugyan, mivel nem amazonos téma, de mindeddig a szintén ókorban lejátszódni vélt bibliai vízözön legendát is annyiféle változatban "rakták össze", ahányan eddig ennek nekikezdtek, csak éppen a történet nem állt össze még a mai napig semmivé sem... .. Az egyik mese szerint Noé bárkáját kell keresgélni az Araráton, míg a másik mese szerint faházat, mivel az özönvíz elvonulása után Noé elbontotta a bárkát, a faanyagból házakat épített az emberek és a maga számára. Ahány agy kombinál, annyiféle mese sül ki belőle..))
<< Xéna, az amazon hercegnő
