Én új emberke vagyok a borosok világában, de mostanság nagyon bejön nekem a napi/2 napi 1 pohár bor. A családban csak én borozom (feleségem max megkóstolja). Nekem spec a száraz borok jönnek be. Lehet vörös vagy fehér. Most épp abban a stádiumban vagyok, hogy nem ragadok le egy fajtánál, hanem minél jobban meg akarom ismerni őket. Ami bejön az a Cserszegi fűszeres (Neszmély) ill. a villányi Csányi pincészet Teleki Muscat Ottonel-je. Most éppen egy viszgára készülök, úgy hogy most a napokban nem iszom mert csak este van időm tanulni és hát kell a tiszta fej, de utánna belemerülök az évezetekbe. Beszereztem teleki olaszrizlinget, egy shiller bort, Budai cuvée-t (Irsai Olivér és Tramini), Bock Portugieser-t. Ezeket végigkostolgatom, de kíváncsi vagyok a Thummerer féle Egri Királyleánykára is sok egyéb között. Majd beszámolok.
Ja! A rosé borokat majdnem kihagytam. A múltkor nagy kerti grillezés közben felbontottam egy aznap vásárolt szekszárdi rozét. Hmm... kimondottan jót tett a grillezés hangulatának...:-)) Tehát persze most ki kell próbálnom pl. egy Légli Pinot Noir-Merlot Rosé bort is hamarjában....
Borfaluba megy valaki? (Bp. Felvonulási-tér) Vagy a Várba a Borfesztiválra?
www.aborfesztivál.hu
Én a borokat a Bortársaságnál szoktam beszerezni, mert tetszik a hely.
Segítesetek, kérlek, ha tudtok, szakdolgozatot kéne írnom Toszkána borászatából. Beszélek mondjuk olaszul, és úgy van is egy tonna anyagom, de azért magyarul jobb lenne. Ha van valami anyagotok, segítsetek legyetek szívesek! Akár e-mailben! Köszönöm.
Azért azt is jó lenne tudni, hol töltötte az elmúlt harminc évet, mert ha egy polcon akkor nem sok élvezeti értéke maradhatott. Sajnos az évjárat ismeretében nagyon valószínű, hogy vmilyen nagyüzemi tömegbor. Szvsz inkább eszmei értéke van néki, mint élvezeti.
Ha édes vörös, akkor portói - igaz ez inkább desszertbor, és üt rendesen. Én a Tawny-t szeretem igazán, de a Ruby se rossz, és ugyan Porto a vörösbor hazája, a portói Fine White se kutya!
A Sangria is édes és vörös, de mindenféle gyümilével (ribizli, málna) higítva van, kifejezetten gusztusos, ha gyümölcsöt is dobunk bele.
A Malága-ba meg aszaltgyümölcsöt tessék rakni. Tudom, ez így most a bor megszentségtelenítésének tűnik, de a lényege a dolognak az, h ha be akarsz állni flamencozni, akkor ne tántorogj. :-)
Ó, és tudom még ajánlani a Madeira Mediumot, ez olyan félédes-félszáraz, vörös és olyan "sűrű" hatása van. Bársonyos mélybordó.
A Nyakas pince, illetve a fehér borok kedvelőinek figyelmébe ajánlom:
********************************
A Bornívó és a Molo Café bemutatja:
a Nyakas pince legszebb borai…
Szeretettel meghívunk minden kedves borkedvelőt 2005. augusztus 17.-én egy kellemes nyáresti vacsorára, ahol finom falatok kíséretében ismerkedhetnek a Nyakas pincészet legkiválóbb boraival.
A vacsora helyszíne: MOLO Café Étterem, Budapest III. ker. Nánássy utca 1/b (Római part)
Felszolgálásra kerül:
Budai Rizlingszilváni (Müller Thurgau) – vegyes ”Molo” ízelítő tál (lazac, tonhal, csirke pástétom) kísérőjeként
Budai Sauvignon blanc – sűrű zödségleves mellé
Budai Selection Chardonnay Barrique 2001- füstölt sonka sajtokkal olivával kínálva
Don Olivér- pácolt csirkemell roston „nyár” kincseivel, burgonya csókkal
Budai Chardonnay édes Barrique- tiramisuhoz ajánlva
a fogások között pihenő gyanánt:
Budaijenői Pinot gris - juhtúrós pogácsával
A borvacsora ára: 6 900 Ft
amely árból 1 000 Ft levásárolható, valamint szeptember 15-ig a Nyakas pince borai 10%os kedvezménnyel kaphatók a Bornívó Visegrádi utcai üzletében.
Asztalfoglalásukat kérjük legkésőbb augusztus 15-ig tegyék meg
Cím: Budapest, XIII. ker Visegrádi utca 80/B Tel:06-20 399-0375; 06-1 801-2913
Bornivo@gmail.com
édesről jut eszembe: kóstolt már valaki kanadai jégbort? az is efféle árben van, ,és én pl irtó kíváncsi vagyok, ammak ellenére, hogy az aszún és a portóin kívül nem igazán értékelem az édeset.
A Chianti egyelőre félre van téve, van itthon még 20 palack borom (tényleg annyi). Viszont ma ittam egy Nagygombos vöröset (Kékfrankos - Cabernet Franc, 2003, száraz) GIA/Gál Tibor. Mit mondjak, kevesebbet vártam tőle 559 Ft-ért! Egy próbát megér!
Na én meg borra lettem specializálva. Amíg jó bort iszom semmi baj utána, ( pedig teszteken, pince felméréseken bizony van 60-70 tétel is), amint más vizekre evezek jön a büntetés néha még harmadnap is.-)))))
Kösz, hogy egyetértünk. Amiről írtam, egy teljesen korrekt bor, s csak nosztalgiából, ifjúkori emlék miatt vettem meg. No meg, mert a topoknyitó felhívta az édes vörösborokra a figyelmet. (Ezt ne vedd magyarázkodásnak!) DDD
Én inkább kihagytam a macskakórust, és így a a lelki békém is megmaradt ennek a szép kékfrankosnak. Bár ha ilyen tempóban barátkozom vele, le kell mennem még valami komolyabbért is..-))
Elnézést, ha félreérthető voltam. Nem lebecsülően akartam írni a "cukrosokról", hanem sajnálva azt, hogy szvsz sok szép élményből maradnak ki a cukor mindent betakaró hatása miatt. Egy dolgot le kell szögezni, és pont ez az amiért szeretem a borokat kóstolni és kóstoltatni. Itt nincsenek kőbevésett szabályok arról, hogy mi a jó bor és mi a nem. Az egész teljesen szubjektív, és szvsz csak egy dolog a fontos, örömödet leld a borban, és akkor mondhat bárki bármit az a bor Neked jó. Természetesen ez igaz a másik oldalról is, én zenghetek ódákat tiszta szívből olyan borokról is amik Neked lehet, hogy nem jönnének be. Ilyenkor nem érdemes azon vitatkozni, hogy kinek van igaza, hisz mindkettőnknek az van a saját ízlésünk szerint.
Barátom! Az, hogy a topiknyitó kérésének teszek eleget, még nem jelenti azt, hogy a cukros borokat kedvelem. Egyébként meg egy ifjúkori emlék miatt vetemedtem erre a félédes borra. mint azt a hozzászólásomban leírtam, nem azt találtam a palackban, mint amire emlékeztem.
Azért megnyugtató, hogy vannak még páran akik a vörösbort nem cukorral isszák. ( természetesen a "cukrosok" ízlésvilágát is tisztelni kell). Azért mindíg megvigasztalódom, amikor azoknak az meglepódött arcát látom, akikkel az édes "borok" egyhangú világa után megkóstoltatok egy valóban szép bort.
Egészségedre a birkákokat, én most éppen itt tartok.
sziatok! én a száraz vörösnek vagyok híve, szexárdi-egri bikavér++, zweigelt, kékfrankos, oportó, ... és ezeknek cuvée-i. perpillanat egy birkaparti cuvée-t fogyasztok (cabernet sauvignon - blauburger - kékfr. - zweigelt/ agro-vitál markaz), az oktogoni nagynonstopban vettem, kísérleti jelleggel, és az árához képest (750) naggyon bejött! nem lehet rajta átlátni:)
Tegnap egyik nagyáruházunkban találtam Egri Medinát. Csak kommersz kivitelben kapható. Szép vörös színe, kellemes szőlő illata, selymes, lágy gyümölcsös íze van. A jelenlévő savak egyáltalán nem emlékezetetnek a szintetikus szerek (citronsav, borkősav jelenlétére. A sűrűsége és az édessége nem olyan mint amire emlékeztem úgy 30-40 év távlatában még Medoc korában. Eger "Szentek lába" (Taverna) Félédes bor. A cimkéjén azt írja, hogy Medina szőlőből készült, rántott borjúszelethez ajánlja.
Azért a Chianti-val vigyázni kell, ott igazából a DOCG is eléggé lejáratott. Írtam, hogy ha a Chianti Classico Riserva megjelölést találod az tűnik megbízhatónak. Ennek ellenére természetesen lehet hogy egy szép cuvee, de vannak kockázatok, ahogy a bikánál is sajnos. Ezt nem ismerem, amit vettél, elmondhatnád róla a véleményed.
Nem is rosz ötlet egyébként, tesztelhetnénk egymásnak borokat amivel találkozunk.
Hehe... A múltkor vettem a Corában egy üveg Badiolo Chiantit. Nem volt túl drága, 1059-et kóstált. Volt drágább is, de annyit nem akartam áldozni rá. Most megnéztem és megnyugodtam. Denominazione di Origine Controllata e Garantita.
Elöljáróban Olaszországról tudni kell, hogy földrajzi fekvése alapján ideális bortermelő hely, sok napsütés és sok hegy, ezt szereti a szőlő csak igazán!
Ezt a helyzetét elég jól ki is használja, hisz Franciaország után a világ második legnagyobb bortermelője. A minőségi összetétel jellemző a legtöbb nagy bortermelő országra, igen sok lőre, sok iható bor, és kevés de annál szebb gyöngyszem.
Néhány szó a borok azonosításáról.Erre ugyan általában a cimke szolgál sok helyen, de az olaszoknál hasonlóan a franciákhoz, elég zavaros a rendszer, sőt, még zavarosabb. Az un világfajtáknál, min pl.: cabernet, merlot, chardonnay feltüntetik a szőlőfajtát, de a tipikusan olasz borok esetében jobbára csak a termőhelyet és termelőt találjuk, és ennek alapján kell kikövetkeztetni, milyen borról is van szó.
A cimkéken (hasonlóan a francia Appellation Controlée rendszerhez ) eredetvédelmi jelöléseket találunk.Ezek a következők:
- DOCG - Denominazione di Origine Controllata e Garantita (ellenőrzött és garantált eredetnév), általában elég jó borok
- DOC - Denominazionec di Origine Controllata (ellenőrzött eredetnév) nem megbízható, bármi lehet a palackban
- IGT - Indicazione Geografica Tipica (jellemző földrajzi eredetnév), tapasztalataim szerint az az egyik legizgalmasabb kategória. A kevés megkötés miatt ebben a kategóriában találhatók a kisérletező fiatal borászok borai is, amik között vannak bizony meglepő gyönyörűségek is.
- Vino da Tavola, ez az asztali bor kategória.
A borok ismertetésénél a legmagasabb kategóriát jelentő DOCG borokra koncentrálnék. Ezeknél a boroknál az elnevezést általában a termőhely neve adja, Így célszerű egy kicsit földrajzi alapon haladni.
Piemonte tartománynak két híres bora van, a Barolo és a Barbaresco. Mind a kettő alapanyaga É-Olaszország legnemesebb kékszőlő fajtája, a Nebbiolo. A Barbaresco nagy tanninokkal, ugyanakkor nagyon szép gyümölcsökkel rendelkező testes vörösbor, mely hosszú fahordós érlelés során nyeri el kicsit füstös , csersavas ízeit.
A Barolo hasonlóan nagy tanninokkal és testtel rendelkezik, ám nagyon zárkózott, igazi formáját csak évtizedes érlelés után hozza.
Toszkána szivében a Firenze és Siena között elterülő hegyes-dombos vidék a római idők óta neves bortermő terület, ez a Chianti hazája. A Chianti eredetileg a sangiovese nevű kékszőlőre épülő házasítás, ám az elmúlt száz évben sajnos ugyanarra a sorsra jutott, mint nálunk a bikavér néven forgalomba hozott löttyök, higították mindennel, ami folyékony volt. A feltámadás a 70-es évek közepe felé kezdődött el, köszönhetően elsősorban a firenzei Antinori családnak, akik fejükbe vették, hogy visszaszezik a borvidék hírnevét. Jelenleg a valóban jónak mondható chiantik a Chianti Classico Riserva néven futnak.
A chianti borvidék déli részén található Montalcino. Ezen a vidéken a sangiovese szőlő sokkal jobban be tud érni, így a hagyományos ászkolással készülő vörösbor kizárólag erre a fajtára épül. Ez a Brunello di Montalcino. Ízekben, extrakttartalomban dúskáló vörösbor, mely hősi énekeket kíván.( Őszintén mondom, egy árnyas nyári estén kiülni a Rómát övező dombok oldalába, és lenézni a városra egy szép Brunello társaságában, nehezen leírható élmény )
Montalcino keleti oldalán található Montepulciano városka. A dombtetőn épült bájos városkát nagy kiterjedésű szőlők veszik körül. Az itt készülő híres bor a Vino Nobile di Montepulciano. A bor természetét illetően féluton van a Chianti Classico és a Brunello között, illatban inkább a Chiantira, testességben a Brunellora üt.
Egyenlőre erre volt időm, ha valaki túl hosszúnak találta attól elnézést kérek, de nagy volt a téma.
Barbaresco 
Barolo
Brunello di Montalcino riserva 
Vino Nobile di Montepulciano