Azért a Chianti-val vigyázni kell, ott igazából a DOCG is eléggé lejáratott. Írtam, hogy ha a Chianti Classico Riserva megjelölést találod az tűnik megbízhatónak. Ennek ellenére természetesen lehet hogy egy szép cuvee, de vannak kockázatok, ahogy a bikánál is sajnos. Ezt nem ismerem, amit vettél, elmondhatnád róla a véleményed.
Nem is rosz ötlet egyébként, tesztelhetnénk egymásnak borokat amivel találkozunk.
Hehe... A múltkor vettem a Corában egy üveg Badiolo Chiantit. Nem volt túl drága, 1059-et kóstált. Volt drágább is, de annyit nem akartam áldozni rá. Most megnéztem és megnyugodtam. Denominazione di Origine Controllata e Garantita.
Elöljáróban Olaszországról tudni kell, hogy földrajzi fekvése alapján ideális bortermelő hely, sok napsütés és sok hegy, ezt szereti a szőlő csak igazán!
Ezt a helyzetét elég jól ki is használja, hisz Franciaország után a világ második legnagyobb bortermelője. A minőségi összetétel jellemző a legtöbb nagy bortermelő országra, igen sok lőre, sok iható bor, és kevés de annál szebb gyöngyszem.
Néhány szó a borok azonosításáról.Erre ugyan általában a cimke szolgál sok helyen, de az olaszoknál hasonlóan a franciákhoz, elég zavaros a rendszer, sőt, még zavarosabb. Az un világfajtáknál, min pl.: cabernet, merlot, chardonnay feltüntetik a szőlőfajtát, de a tipikusan olasz borok esetében jobbára csak a termőhelyet és termelőt találjuk, és ennek alapján kell kikövetkeztetni, milyen borról is van szó.
A cimkéken (hasonlóan a francia Appellation Controlée rendszerhez ) eredetvédelmi jelöléseket találunk.Ezek a következők:
- DOCG - Denominazione di Origine Controllata e Garantita (ellenőrzött és garantált eredetnév), általában elég jó borok
- DOC - Denominazionec di Origine Controllata (ellenőrzött eredetnév) nem megbízható, bármi lehet a palackban
- IGT - Indicazione Geografica Tipica (jellemző földrajzi eredetnév), tapasztalataim szerint az az egyik legizgalmasabb kategória. A kevés megkötés miatt ebben a kategóriában találhatók a kisérletező fiatal borászok borai is, amik között vannak bizony meglepő gyönyörűségek is.
- Vino da Tavola, ez az asztali bor kategória.
A borok ismertetésénél a legmagasabb kategóriát jelentő DOCG borokra koncentrálnék. Ezeknél a boroknál az elnevezést általában a termőhely neve adja, Így célszerű egy kicsit földrajzi alapon haladni.
Piemonte tartománynak két híres bora van, a Barolo és a Barbaresco. Mind a kettő alapanyaga É-Olaszország legnemesebb kékszőlő fajtája, a Nebbiolo. A Barbaresco nagy tanninokkal, ugyanakkor nagyon szép gyümölcsökkel rendelkező testes vörösbor, mely hosszú fahordós érlelés során nyeri el kicsit füstös , csersavas ízeit.
A Barolo hasonlóan nagy tanninokkal és testtel rendelkezik, ám nagyon zárkózott, igazi formáját csak évtizedes érlelés után hozza.
Toszkána szivében a Firenze és Siena között elterülő hegyes-dombos vidék a római idők óta neves bortermő terület, ez a Chianti hazája. A Chianti eredetileg a sangiovese nevű kékszőlőre épülő házasítás, ám az elmúlt száz évben sajnos ugyanarra a sorsra jutott, mint nálunk a bikavér néven forgalomba hozott löttyök, higították mindennel, ami folyékony volt. A feltámadás a 70-es évek közepe felé kezdődött el, köszönhetően elsősorban a firenzei Antinori családnak, akik fejükbe vették, hogy visszaszezik a borvidék hírnevét. Jelenleg a valóban jónak mondható chiantik a Chianti Classico Riserva néven futnak.
A chianti borvidék déli részén található Montalcino. Ezen a vidéken a sangiovese szőlő sokkal jobban be tud érni, így a hagyományos ászkolással készülő vörösbor kizárólag erre a fajtára épül. Ez a Brunello di Montalcino. Ízekben, extrakttartalomban dúskáló vörösbor, mely hősi énekeket kíván.( Őszintén mondom, egy árnyas nyári estén kiülni a Rómát övező dombok oldalába, és lenézni a városra egy szép Brunello társaságában, nehezen leírható élmény )
Montalcino keleti oldalán található Montepulciano városka. A dombtetőn épült bájos városkát nagy kiterjedésű szőlők veszik körül. Az itt készülő híres bor a Vino Nobile di Montepulciano. A bor természetét illetően féluton van a Chianti Classico és a Brunello között, illatban inkább a Chiantira, testességben a Brunellora üt.
Egyenlőre erre volt időm, ha valaki túl hosszúnak találta attól elnézést kérek, de nagy volt a téma.
Az olasz konyháról kellett írnom egy házidolgozatot, melyben az olasz italfogyasztási szokásokról is kell beszélnem, és hát olaszok bor nélkül... Csak hát egy mondatot tudtam magamtól és a köröttem lévő könyvekből (+net) összeszedni. És hát illene írnom róla, hogy mégis miket isznak, milyen boraik vannak.
Álag 18 hónapot vannak hordóban ezek a tételek, utána palackozzák, de természetesen nem kerül palackozás után közvetlenül forgalomba, pihen még legalább egy évet. Bár ez is változó, függ attól is, hogy milyen gyorsan fejlődik a bor. A bazilikából pl. már a 02-t is forgalomba hozta a Tamás.
Esetleg próbáld meg a Gere Attila féle Villányi Kékoportót, a 2004-es most jött ki. Bár az drágább, mint a Gere Tamás ésZsolt Mirtill Cuvée-je, de kezdetnek nem rossz. Tegnap kóstoltam az In Vino Veritasban.
Sziasztok, kéne egy kis info olasz borokról, de semmit se leltem a neten. Valaki nem tudna mesélni pár szót a leghíresebb olasz borokról, borvidékekről?
Az egrieknek van egy Medina című boruk, ami valamikor Medoc volt. A franciáknak ez nem tetszett (mert nekik régebben volt) ezért változott. A borokhoz nem nagyon értek, nem tudom, hogy milyen szőlőből készül. Az viszont biztos, hogy nagyon sűrű, nagyon vörös és édes bor.
Kb 15 éve kezdtem el amatőr szinten foglalkozni a borral.Az alapokat nagyapámtól tanultam aztán saját tapasztalatok az évek során ,ill .borászati könyvek.Tavalyelőtt neveztem először borversenyre a kékfrankosommal ami bronzminősítést szerzett.Évente kb 9-10 mázsa szőlőt dolgozok fel fehéret és vöröset is családi fogyasztásra.Ennek tükrében bátorkodom hozzászólni a topichoz.
Édes vörösbor már csak azért sem lehet,ugyanis az erjedés során az élesztők a cukrot alkohollá alakítják.Csak úgy maradhat édes egy vörösbor,hogy vagy megakasztják az erjedésben klf.vegyi anyagokkal,így valóban marad benne természetes szőlő ill.gyümölcscukor,viszont így az alkoholtartalma kisebb lesz.Ezáltal a testessége ,karaktere nem érvényesül.A másik út a cukrozás.Itt a már kiforrott borba tesznek szőlő de méginkább a sokkal olcsóbb répacukrot.Ami szőlőidegen anyag.
Egyébként természetes édes bor hazánkban a tokaji aszú,de az egy másik történet.
Szerintem különben az édes borok nem jók.Dehát ízlések és pofonok.
A borárakról.
A sok tájélozatlan ember örül amikor a multinál spanyol,olasz stb bort vesz 2-300 ft-ért.Na ez az ami szőlőt nem látott.
Közvetlenül a termelőtől szüretkor veszem a szőlőt.40-60 ft/kg áron.100 kg szőlőből kb 70-80 liter must, fejtés után kb. 60-68 liter újbor lesz.A szállítást,bajlódást,munkát, nem számolom.Ez a hobbym ,szeretek vele foglalkozni.
Vagy én csinálom rosszul,vagy a multiknál van ingyen a szőlő,munka szállítás stb..:-))És mégvalami.Bármennyit is megiszok a boromból nincs másnap,fejfájás .Sajnos ez a bolti "parafadugósokról"már nem mondható el.
Az ízek és illatok csodálatos harmóniáján kívűl azt szeretem még a jó borokban, hogy nagyon jókat lehet vitatkozni róluk, anélkül hogy anyázni kellene, mivel nagyon szubjektív az értékítélet.
Itt szeretnék is egy kicsit vitázni veled, mert tapasztalatom szerint a Pók Tomi mióta Monarchiázik, bikavér ügyileg eléggé leült. 98-99-ben voltak az utolsó szép tételei azóta kezd kommercializálódni. Vszeg ebben az is közrejátszik, hogy a jobb kékfrankosait mostmár a Monarchia boraként hozza ki, meg, hogy ott hagyta a fiatal és igen tehetséges borásza a Tarnóczy Zoli.
Nem tudom, nem kóstoltam. Egyedül az évjáratos chardonnay pezsgőjüket ismerem, de nem vagyok elragadtatva tőlük. Egy kicsit kívül esnek az érdeklődési területemen, a nagyüzemeket kevésbé szeretem. Az átlátható méretű borászatokat izgalmasabb felfedezni, ahol a bor mögöt mindig ott van azonosíthatóan a borász is.
Üdv néktek, főleg neked, dikkike, mint topic-tulaj!
Nem akarok az egyetlen és igaz igehirdető szerepében tetszelegni, mert nem tartom akkora tudornak magamat, de valamennyire azért értek hozzá, ha nem is nagyon... :)
Szóval a borokat tekintve van több topic is, keress rá, és nézz be oda is, érdemes!
Ami az édes borokat illeti, elvileg - és a mi éghajlatunkon - a (valódi) borok alapból nem édesek. Kivétel persze az aszú és a kései szüretelésű, töppedt szőlőből készült borok vagy a jégborok. Persze a kései szüretelésű, töppedt szőlőből készült borok is lehetnek szárazak, a legjobb ilyen bor, amit eddig letemben ittam, a Feind Borház (Balatonfőkajár) 2000-es különleges minőségű, töppedt szőlőből készült Királyleánykája volt.
Aki még nem eléggé ismeri a borokat, azt a leginkább egy jó minőségű Irsai Olivér vagy Cserszegi Fűszeres borral lehet megnyerni a fehér boroknak. Vörösben sajnos nincs ilyen tuti tippem. Irsaiból szerintem a legjobb a Nyakas Pince Budai Irsai Olivérje, ez szerencsére a legtöbb hipermarketben kapható. Cserszegiben nekem a Benedek Pincészet Mátraalji Cserszegije a csúcs, de erről csak Pesten tudok címet adni (Pántlika Borház, VII. Dohány u., honlap). Vörösben nagyon jó Gere Tamás és Zsolt Villányi Mirtill Cuvée-je, az Auchanokban kapható. A másik legjobb vörös, amit ittam, a Pók - Polónyi Pincészet Egri Bikavérje volt, szerencsére ez is a legtöbb hipermarketben kapható.
Tiltakozom!!! Egy szóval nem mondtam azt, hogy jobb vagyok Nálad, pusztán meg van a dologról a magam véleménye, ami úgy gondolom elég sok tapasztalaton nyugszik.
Azért raktam a mondat végére egy-két smile-t is, hogy ne vedd túl komolyan. Az azért tény, hogy nálunk un. természetes édesbor csak speciális esetekben valósulhat meg, pl a botrytiszes borok, illetve az extrém késői szüretek esetében.
Bor számomra csak szőlőből elképzelhető, az egyébb variációkhoz nem tudok hozzászólni.
Ha már ilyen jól elvagyok itt egyedül, kiegészítem egy-két dologgal a témát.
Írtam, hogy sokan nem kostóltak még jó bort. Elég széles a baráti kör, sokszor vannak összeröffenések nálunk. Azt már tudják rólam, hogy elég tisztességes gyűjteményem van a pineccében, amire ráadásul büszke is vagyok, és szeretem kinálgatni néha rámenősen. Nem egyszer, és nem is kétszer jártam már úgy, hogy jött az óvatos duma,- én igazán nem szeretem a bort annyira, de talán egy kis édeset.- Én ilyenkor bólogatok nagy okosan, majd visszakérdezek, nem baj, ha félédes? Belemennek. Úgy szoktam tölteni ezután, hogy ne lássák a cimkét, (bár sok olyan tételem van amin nincs is) majd mikor jól kilelkendezik magukat (és kérnek még) , hogy milyen finom gyümölcsös és édeskés ez a bor megmutatom nekik a címkét vagy megmondom milyen bort ittak. Nagy rácsodálkozásokat okoz, mikor szembesülnek vele, hogy egy csontszáraz rizlinget vagy hárslevelűt mutattam nekik.
Sokan ekkor szembesülnek vele, hogy hát kérem ilyen bor is van a világon?
Meg, hogy egy szép száraz bort nem arról lehet megismerni, hogy összerántja a szánkat, hanem a szép gyümölcseiről, a harmonikus sav-alkohol egyensúlyáról, és a nagy extraktról.
Na ennyit mára a borokról, talán a topic is beindul.
Egyébként ez az édes bor mizéria tapasztalatom szerint arra vezethető vissza, hogy nagyon sokan egész egyszerűen még életükben nem ittak tisztességes, jó bort. A borfogyasztás ugyan kezd divatossá válni, de sajnos a borkultúrától még messze vagyunk.
Mit csinál az átlag honpógár, ha bort akar inni. Jobbik esetben nem a piacra megy kannás gyomirtóért, hanem kultúráltan vásárol a hipermarketben. Látja ám, hogy van 2-300-ért minőségi száraz fehérbor. Megveszi, mert ez mán "minőségi", oszt mikor megkostolja kiköpi a fogait, olyan sz.r. Később ezért megveszi ugyanabból az édes vagy félédes változatot, és azt mondja, nocsak, ez milyen jó. Pedig a cukron kívúl nem érez más ízt, és nem tudja, hogy ugyanazt a bort issza amit tegnap kiköpött, csak raktak bele fél kila cukrot. De ugye az egyszeri borász is azt mondja, a cukor ápol és eltakar.
szvsz sajnos a tudatos és kultúrált borfogyasztást tanulni és tapasztalni kell, nem egy csettintésből áll. Több dolgot is el kéne fogadni az induláskor, um. az iható bornak bizony ára van, a jó bornak méginkább. Színvonalas fehérbort pl. nem lehet 2-300 ft- kihozni, még önköltségen sem, nemhogy kiskeráron. Azonkívűl meg kellene tanulni tudatosan kiválsztani a bort, és nem az alapján, hogy melyik van leárazva, vagy melyiknek szép a címkéje.
Illetve annyit pontosítanák, hogy magyarországon és ebben az éghajlati zónában nincsen, a mediterrán környezetben ez elképzelhető, ott előfordulhatnak olyan cukorfokok is, ami már nem tud teljesen kierjedni.
