Jelen esetben oda biztos nem, legfeljebb 1968-ig, mert a forgóvázas favázas kocsikat akkor vonták ki a közforgalomból. Acélvázas kocsinak meg nincs feszítőműve.
A mulasztást elkövető, több évtizedes munkaviszonya alatt súlyos hibát először vétő, majd a balesetet végül elhárító forgalmi szolgálattevővel szemben az Egri Járási Ügyészség a büntetőeljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről hozott határozatot a vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetése miatt indult bűnügyben
2004 körül( tehát 20 éve lesz ) Salgótarjánban egy helyis busszal(CCV 535)utaztunk haza mikor egy belvárosi vasúti atjaróban a soronpó rácsukódott a buszra, máig nem tudom hogy..a busznak nem tört be a szélvédője,de a sorompó nem lehetett mozdítani, de úgy maradtunk benne a buszban pár percig..végül el tudtunk menni.Habar emlékszik a fene már..lényeg hogy nagyobb baj nem.lett ebből.Tarjanban Szerencsére amúgy se volt átjárós baleset amiről tudok.
Remélem országosan is csökken a számuk a halálesetek nek meg pláne.Kellő odafigyeléssel elkerülhetű az ilyen balesetek zöme.
Az újradefiniálást arra szituációra értettem, amikor valami definiálva van. Lehet vitázni azzal, hogy ez így jól van-e, de a Vágányútnak van definíciója. Az eddigiek alapján leginkább ez van közel ahhoz, amt keresel.
1.2.137. Vágányút Vonatközlekedés közben az a vágányrész, amelyen:
az érkező vonat a szolgálati helyet fedező jelzőtől a megállás helyéig (vágányút ellenőrzésnél az első kijárati váltóig vagy a vágány végét lezáró ütközőbakig),
az áthaladó vonat a teljes áthaladásig (a szolgálati helyet mindkét irányból fedező jelzők között),
az induló vonat az indulás helyétől a szolgálati helyet ellenkező irányból fedező jelző elhagyásáig haladni fog.
Tolatás közben az a vágányrész, amelyen a tolatás történik.
Amennyiben nem, akkor azt is el tudom képzelni egy olyan fogalom/kifejezés, ami ma magyarul nem nem létezik.
Nem látok olyan szolgálati helyet, ahol ez nem megvalósítható.
Amiben nagyon nem értünk egyet, és aminek a részemről történő megfogalmazását nehezményezted, az az, hogy itt - hogy is fogalmazzak, hogy ne a formával, hanem a tartalommal törődjetek? - van valami, ahhoz csinálnak szabályt, ahelyett, hogy a struktúrának megfelelően epitkeznének.
Ami le van írva, jelzők jelölése, hasonlók, azt senki se gondolja komolyan.
Az alapvető különbség a nézőpontunkban az, hogy szerintem az egységesség alapvető közlekedésbiztonsági követelmény, szerintetek meg jól van az úgy, ahogy van, majd írunk egy hatvanadik francia bekezdést, hogy adott helyen miért kell mashogy közlekedni, mint mindenhol máshol.
Szoval akkor hogy is vannak Sopronban azok a "külső jelzők", hogy maradjunk konkrét eseteknél, ahogy kérted?
Milyen helyszíni kiépítést mondatnál, ahol a kapcsolódó váltókörzet nem definiálható?
Ütközetetni kéne az érveket, csak hát az egyik fél nem igazán érvel.
Például: Ugyan miért nem? Dehogynem! - Amikor már a hozzászólásból az jön le, hogy teljesen mindegy, hogy lesz-e rá válasz, te már eldöntötted hogy ignorálni fogod. De ha nagyon ragaszkodsz ehhez, lehet folytatni.
Azóta volt pár eset, amelynél minimum bekérik az Üzembetartói Vizsgálat dokumentumait. Ha más nem, ilyen a múlt heti 223-as Bz leégése. Ezzel kapcsolatban a jármű csoportjában adódott egy kérdés amely engemet is érdekel, Bárdos Imrét hívom segítségül, szerintem tud válaszolni az alábbi kérdésre: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166555487&t=9121626
Az volt az, amikor meg akarta enni az ötven töltött káposztát.
Mondjuk, India, ha igaz, 1,4 milliárdnál tart népességben, ha nem a humánus szempontokat vesszük, hanem a statisztikait, mondhatni, nem tétel. Amint, hogy Kínában évente átlag 1500 bányász hal meg, egyszer kiszámolták, hogy az Magyarországon évi négynek felelne meg. (Avval együtt, hogy itt évi négy is sok lenne, meg már nem is igen vannak.)
