Szeretném a segítségeteket kérni! Az érdekelne, hogy Magyarországon jelenleg melyik a legnagyobb támaszközű vasúti híd, és mekkora ez a támaszköz. Vagy az még szuperebb lenne, ha tudnátok egy amolyan TOP 10 listát mutatni. Előre is köszönöm a segítségeteket!
Sziasztok! Kétvágányú vasúti teknőhídról keresnék részletes képeket, illetve jellegrajzot, vagy leírást.
A 2-es számú Budapest-Esztergom vasútvonalon található, Esztergom-Kertváros állomás kezdőpont felőli végénél található híd érdekelne (a felújítás előtti állapotában) modellezés céljából, de mivel ez nagyon specifikus, így általánosságban is megfelelő lehet egy teknőhíd szerkezete.
Nos, egy erősebb szkennelés után látható az urak karszalagja, melyen N. M. V. olvasható. Internetes keresgélés után ezt találtam.:
"A nemzeti munkavédelemröl.
Irta: DEMETER BÉLA ny. ezredes.
Közérdeket vélek szolgálni, amikor az alábbiakban megismertetem a Csendőrségi Lapok olvasóival egyik csendben müködő, de az állam gazdasági élete szempontjából annál fontosabb szervezetünket, a nemzeti munkavédelmet. Országos érdekek füződnek ahhoz, hogy a nemzeti munkavédelem szervezete és az a cél, amelynek szolgálatában áll, minél szélesebb körben ismertté váljék, ebből a szempontból pedig a csendőrség megértése és támogatása különös fontossággal bir. Hat éve mult, hogy Magyarországon a nemzeti munkavédelem szervezete megalakult. Az intézmény létésitését olyan körülmények tették szükségessé, amelyek nemcsak hazánkban, hanem Európának majdnem minden államában fennállanak s ez az oka annak is, hogy a nemzeti munkavédelem nem speciálisan magyar intézmény, hanem kisebb-nagyobb eltérésekkel Európának legtöbb államában megvan."
"Nálunk, Magyarországon a nemzeti munkavédelem (N. M. V.) a m. kir. minisztertanács felhatalmazása alapján a 111.111 VII. a. 1921. számu belügyminiszteri rendelettel állittatott fel, 1921-ben. A N. M. V. a magyar állam hivatalos szerve, amely a m. kir. belügyminiszter legfelsőbb felügyelete és irányitása alá tartozik és annak közbiztonsági osztályával egyetértésben fejti ki tevékenységét. A nemzeti munkavédelem intézménye minden politikától és pártbefolyástól mentes társadalmi szervezet, melynek semmi más célja nincsen, mint hogy zavarok idején az összlakosság létérdekeit megvédelmezze azáltal, hogy a közüzemeket megoltalmazza és ha kell üzemben tartsa."
"A létfentartáshoz mulhatatlanul szükséges üzemek biztositása a kirendeltségek feladata, amit azok állományának két csoportja hajt végre. Az egyik csoport szakképzett emberek bevonásával a munkák elvégzését biztositja, a másik csoport pedig őrségek és járőrök által az előbbiek személyét, a munkálatok zavartalan folyását, az épületeket és anyagokat védelmezi."
"Miután a N. M. V. tagjai csak nyilvántartásban állanak a kirendeltségeknél, azok felhivása, bemutatása, felszerelése néhány órát vesz igénybe, miért is legkorábban hat óra mulva, de legkésőbben tizenkét óra mulva állithatja fel őrségeit. Ezen időpontig a biztositást a honvédség, a csendőrség és a rendőrség végzi. A bevonult tagok arcképes igazolvánnyal és N. M. V. felirásu karszalaggal láttatnak el és részben az üzemekbe, részben az őrségekre irányittatnak, hol 24 órai felváltás mellett végzik szolgálatukat. A N. M. V. a létfentartáshoz szükséges követkető üzemeket biztositja, u. m.: vizmüvek, gáz, villany, posta, vasut, élelmiszerüzemek, temetkezési vállalatok, köztisztasági üzem, csatornázás, fuvarozási üzem, pék- és vendéglöüzemek."
Tehát ezek alapján mindenképpen 1921 és 1945 között készülhetett a kép, főleg, hogy valószínűleg felrobbantották a németek 1944/45 környékén ezt a hidat is mint megannyi másikat. Viszont mivel a nemzeti munkavédelemnek az volt a célja, hogy őrizze a fontos átkelési helyeket is a honvédség és csendőrség, rendőrség felváltását követően, ezért én inkább valamelyik idegen állam birtokába került, de visszacsatolt területen lévő hidunkra gyanakszok. Ezek szerint a felvidéki bevonulás (1938), a kárpátalja visszafoglalása (1939), erdélyi bevonulás (1940), délvidék megszállásakor (1941) is készülhetett a kép. Persze tévedhetek is, de mégis valahogy ez tűnik a legvalószínűbbnek számomra.
Igen, ez utólag nekem is feltűnt, de azóta gondolkozva, van még pár képem, de egyik sem passzol Felvidékről. Az is lehet a II. világháborúban megsemmisült a hídszerkezet, ezért nem azonosítható már a mai nap.
"felső övlemezének a csomópontjából kiindulva nem a következő rácsoszlopnak a főtartó alsó övében található csomópontjába csatlakoznak be, hanem az azt követőbe, azaz a következő rácsoszlopot középen metszik a ferde rácsrudak"
De a kérdéses képen ábrázolt híd nekem nem ilyen általad ismertetett szerkezetűnek tűnik, mert "nem a következő rácsoszlopnak a főtartó alsó övében található csomópontjába csatlakoznak be".
Tehát sima I/I/I kiosztású a régi felvételen látható híd, nem olyan "átmenős" kialakítású.
Az első kettőnél van egy hasonló szerkezet, és az Ipolynál Szlovákiai Ipolyság (Sahy) és Gyerk (Hrkovce) között.
Ezt kutattam ki erről:
Maga a híd esztétikailag szép állapotban van, valószínűleg nemrég újították fel. A szerkezeti érdekessége a rácsozásában rejlik. Az alsópályás szegecskötésú párhuzamos övű felső szélrács és keresztkötéssel ellátott hídszerkezet oszlopos rácsozású, viszont a ferde rácsrudak a főtartó felső övlemezének a csomópontjából kiindulva nem a következő rácsoszlopnak a főtartó alsó övében található csomópontjába csatlakoznak be, hanem az azt követőbe, azaz a következő rácsoszlopot középen metszik a ferde rácsrudak. Ilyen rácskialakítású vasúti hídszerkezettel Magyarországon nem találkozni. De a híd másik érdekessége, hogy 1891-ben Pozsonyban a Duna folyó felett megépített első közúti híd, mely a Ferenc József nevet kapta, mellette rá egy évre épült meg az első vasúti híd is, és az egyik éppen maradt kéttámaszú hídeleme (összesen 4 ilyen 74,52 m támaszkozű elemből állt, melyhez középen egy 90,64 m támaszközű parabolikus övű hídszerkezet kapcsolódott), melyet a II. világháborút követően szállítottak ide az Ipolyhoz.
Ez alapján akár a kép lehetne Pozsonyban készült is talán, mert onnan való ez a hídszerkezet.
Segítséget szeretnék kérni a képeken látható hidak azonosításával kapcsolatban. Ismerősöm birtokában vannak ezek a fotók, de lehet, hogy megvenném tőle. Amit tudni lehet a katonák egyenruházata alapján, hogy a fektetett kép az 1930-as évek első felében, az álló pedig már a 30-as évek második felében készült (talán a felvidéki bevonuláskor). Elég sok képet megnéztem már az interneten, de nem találtam olyanokat amikkel pontosan egyeznének a fotókon látható hidak, ezért fordulnék segítségért hozzátok.
Jól gondolod, a képen az alvíz felől számozva harmadik Ung-viadukt látható Tűzhegy megállónál, Hajasd és Csorbadomb állomások között. Figyelemreméltó, hogy a telekhatárokat jelző sövények ma is ugyanúgy húzódnak!
A másik képen is ennek a hídnak kell látszódnia, mivel a kisszolyvai vonalon csak a zúgói Hukliva-viadukt fekszik ilyen erős ívben, de az is csak három nyílású. A hídfők eltérése megmagyarázható azzal, hogy az alagút közelében fekvő hídfőt földmunkával megerősítették, a két hídfő ma is aszimmetrikus.
Szerintem ez és ez a kép nem ugyanazt a hidat mutatja: az elsőn, amin képaláírás is van, bár hatnyílású híd látható, nem egyformák a nyílások – a másodikon viszont igen, ezen felül két kőboltozatú nyílás is van.
Utóbbi az Uzsok faluba vezető Ung-völgyi híd szerintem, térképen itt (sajnos a MAPIRE frissített, így eltűnt az a kataszteri térkép, amin a vasút is rajta volt fél Kárpátalján).
Mindenesetre nem a térképrészlet közepén levő Vereckei-hágón, hanem az Uzsoki-hágón: Hajasd avagy Voloszjanka és Csorbadomb avagy Scserbin közt van (Uzsok volt állomás térben közelebb, de vasúton még távolabb).
Íme a szemét Gugli által megszüntetett Panoramioról egy kép az azt félig-meddig továbbvivő Mapioról. Voltak még képek, nem is értem, ránk miért jött fegyveres, civil rendszámos rendőrspicli.
Tűzhegy avagy Opolek vagy Opolonek emlékeim szerint bajuszkitérő kivitelű hadikitérőnek épült (épülete áll, és valószínűleg az villamos alállomáshoz vezető volt vágányként élt tovább). Ma Užok néven van a közelében megálló.
Itt még hivatkoznak az eredeti kérdésre, de szerinte az adatok mondanak ellent a képnek.
Van, ahol '56-ot írnak a bontás évének, de nem is ez a lényeg, hanem hogy van egy olyan dokumentum, miszerint 1940-re a románok a vasúti hídból már leszereltek egy nyílást. Igazából ez lenne a kérdés, hogy a bontáskor megvolt-e még mind a három? Ha erre vonatkozóan van valami infód, azt köszönöm előre is.
Ajaja 10 éves dolog, és már rég nem foglalkozok hidas témákkal, de így elolvasva mit írtam, biztos nem volt 1956-ban már sem közúti, sem vasúti felszerkezet meg.
Magyarcsanádnál/Apátfalvánál a Maros folyó felett volt egy közúti és egy vasúti híd. Mint anno írtam az Indóházban, és megtaláltam a hídleírásokat, a 3 nyílású csonkaszegmens övú felszerkezet épp volt, mikor az 1950-es években elbontották azt,
Magyarán az 1956-os bontáskor még megvolt mind a három? Mert más forrás szerint a románok addigra már elvittek egyet.
A gyönyörűen felújított siójuti vasúti híd idén december 13.-án ünnepli a 2. szolgálatba lépésének 60. évfordulóját!
A híd amúgy 121 éves és Újpesten a Váci út fölött 1896 november 3-án lett forgalomba helyezve az esztergomi vasútvonal Bp. Nyugati-Óbuda szakaszával egyetemben. Eddig talált információk alapján jelenleg az ország legöregebb vasúti hídja!
Kívánom, hogy vonatforgalommal együtt unokáim is láthassák majd! ( ha lesznek:) )
Addigra talán a Kis Pirosok is lecserélődnek! TALÁN.. :D :D ( Nem mintha nem szeretném őket! )
