Már csak egy ügyem van az Úristennel Paskai László katolikus püspök ügynökmúltjának leleplezése méltán lehetett volna az év botránya bármely posztkommunista országban. Nálunk nem lett az, és a hatvanegy beszervezett katolikus papból álló listát őrző Adriányi Gábor történész professzor szerint mindaddig nem is lesz, míg a római egyház hazai vezetésében további érintettek lapulnak. ....
Paskai levele Miklós Imrének
Igen tisztelt Államtitkár, Elnök Úr!
Váratlanul ért a hír, hogy saját kérésére megválik eddigi munkakörétől. A magam részéről abban bíztam, hogy együttműködésünk még éveken keresztül tartós marad. A mostani… időszakban megfontolt, sok tapasztalattal rendelkező, nyugodt és a következményekkel reálisan számoló vezető egyéniségekre van szükség. Államtitkár Úrban ilyen személyt ismertem meg. (…) Kötelességemnek tartom, hogy kifejezzem köszönetemet mindazért, amit működése idején a katolikus egyházért tett. Sokszor megtapasztaltam jóindulatát, segítőkészségét, amellyel előmozdította egyházunk életének a kibontakozását. De azt is tudom, hogy sokszor kiállt a katolikus egyház érdekében, nem egyszer kockázatokat is vállalva. (…) Isten áldását kérem életére, kívánok jó egészséget és sok örömet kedves Családja körében. 1989. április 30.
Ratzinger döntött egy magyar pap eretnekségi perében A rendszerváltás előtt a magyar katolikus egyház és Paskai László bíboros is azt szorgalmazta a Vatikánnál, hogy miután saját hatáskörben megvonták a nyilvános misézés jogát, a szentszék is ítélje el Bulányi Györgyöt. Bulányi atya bűne az volt, hogy amikor Magyarországon tilos volt, ő kisközösségeket szervezettt, és lelki menedéket nyújtott a katonai szolgálatot megtagadó fiataloknak. Ügyében Joseph Ratzinger járt el.
Nem véletlen, hogy Paskai László neve szerepel a listán , de elég hiányos a lista, mert Lékai László bíborosnak is kellene itt szerepelnie például, meg az akkori katolikus klérusnak is (akik folytonosságban vannak), nem véletlenül nem akarják átvilágítani magukat.
Havassy Gyula (A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989) történelmi bevezetőjében az alábbiakat írja: Mindszenty bíboros és egyházunkból (Katolikus Egyház) sokan mások elsüllyednek a pártállam börtöneiben, s a még el nem süllyesztett hierarchiák (katolikus vezetők) aláírnak egy szégyenletes "megegyezést" 1950-ben, nyárvégen. Az aláíró Grósz érsek és egyházunkból ismét sokan mások, féléven belül ismét elsüllyednek a börtönökben, a megmaradó hierarchiák pedig aláírnak egy még szégyenletesebb "megegyezést" 1951 tavaszán. Ez alapján ávósok ülnek be a püspöki aulákba, kezükbe kerül az egyházmegyék pecsétje, s a hierarchiák dolga volt hirdetni, amit a pártállam kívánt tőlük. Akik viszont nem hajlandók hazudni és őrzik a kisközösségekben Jézus igéjét, azokat 1952-től kezdve sűrű sorokban és folyamatosan valamilyen ürüggyel bebörtönözték.
Sztálin halála (1953), a Szovjetunió XX. pártkongresszusa (1956), a II. Vatikáni Zsinat (1962-től) hatására - máig titkos - "részleges megegyezés" jött létre a pártállam és a Vatikán között 1964 őszén . Ennek "gyümölcseként" egyidejűleg - másfél évtized szünet után - püspökké szentelhettünk öt papot, akikben a pártállam megbízik.
A Katolikus Egyház és pártállam két évtizedes szembenállása után elkezdődhetett kettejük között a "termékeny" együttműködés időszaka. Ennek érdekében el kell takarítani az útból a használhatatlanná vált egyházi személyeket. Mindenekelőtt az amerikai követségen raboskodó bíborost, akit a pápa előbb kiparancsolt az országból, majd megfosztotta őt esztergomi érseki székétől. Helyére 1976 elején a használható Lékai László került.
A The Tablet angol katolikus lapban írja Christopher Oviic "Magyarországi mérleg" cikkében: "Ellentmondásos a római katolikus hierarchia, pontosabban annak magyar feje, Lékai László bíboros magatartása a kommunista hatóságok felé. Néhány kritikusa szolgalelkűnek nevezi. Szemmel láthatólag kitűnő viszony van a kommunista hatóságokkal... Egy kicsit túl jó is a viszony. És ez olyan veszélyes lehet hosszú távon az egyházra, mint az üldözés.
Paskai érsek nyugati interjúja 1986-ban:
...Hogyan lehetne több életet, reformszellemet lehelni a magyar katolikus egyházba? Paskai: Sajnos, azt kell mondanom, hogy már jóval messzebb volnánk, ha a múltban nem követtek volna el végzetes hibákat. Nem helytálló ugyanis az az állítás, hogy a kommunisták 1945 után a katolikus egyházat el akarták törölni a föld színéről. Rákosi pártfőtitkár megkísérelt diplomáciai kapcsolatot kezdeni a Vatikánnal. Ha Magyarország akkori bíboros prímása, Mindszenty József nem számítja el magát, minden másként történt volna. De Mindszentynek az volt a véleménye, hogy a kommunista rezsim bukása csak idő kérdése. Pár év múlva ismét hatalmi pozícióból fenyegetőzött volna. Most már tudjuk, hogy a bíboros prímás tévedett. Erre a súlyos következményekkel járó tévedésre a magyar katolikus egyház szinte mindent ráfizetett. Elvesztette legtöbb intézményét, szerzetesrendjét, iskoláját . Ezt a helyzetet még törvényesen is rögzíthették. A valóságos helyzet felismerését ma is meg kell szenvedni... Paskai 1986-ban, kalocsai érsek korában adta a fenti interjút a nyugati Beko hírügynökségnek. Ez eladta az interjút a Wochenpressének, amikor Paskait 1987. március 6-án esztergomi érsekké nevezték ki. - Ezért az interjúért Paskai figyelmeztetést is kapott Rómában.
1987 nyárutón Schillebeeckx magánlevelet intézett Ratzinger bíboroshoz. Válaszában Ratzinger egyrészt arra hivatkozott, hogy a holland, ill. a német püspöki kar nem indítványozott eljárást a Holland Katekizmus, ill. Rahner ellen. Viszont a Magyar Püspöki Kar kifejezetten kérte Rómától Bulányi elítélését. Ratzinger kijelentette, hogy a magyar kommunista rezsim a Bulányi ügyben a Vatikánra nyomást gyakorolt.
Vatikánból a Lékai-döntést megerősítették, kiemelve az egyházban létező "kötelező egység" fontosságát. Ratzinger bíboros éles hangú leveleiről és azok hátteréről. http://web-hang.hu/cikkek/bokor3.html
Az ateista hatalmi szervezet irányítása alatt álló egyházi báb-vezetőség - az Állami Egyházügyi Hivatal – javaslata (1976. szeptember - fél évvel Lékai székfoglalása után) a katolikus püspöki kar vezetői felé, a Bulányi-féle ifjúsági szervezkedési probléma felvetésére. http://web-hang.hu/cikkek/bokor4.html
Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár és Miklós Imre (ÁEH elnök) államtitkár Lékai Lászlónál. ÁEH:Állami Egyházügyi Hivatal, az egyházak állami felügyeletének szerve.
A színikritikus közölte, "a könyv gyakorlatilag elkészült, (...) 500 ezer karaktert - néhány száz oldalt - írtam, most a kiadóval közösen szerkesztjük a kötetet." A színikritikus megkönnyebbült, "de túlzottan azért nem voltam annyira megviselve" - mondta Molnár Gál Péter az ügynöki múltját beismerő közleménye és a könyv megírása óta eltelt időszakról..
"Ugyanúgy beszélgetek a színházakban a szakmabeliekkel, mint korábban, és, habár kaptam gyalázkodó leveleket is, a többség mellém állt. Úgy érzem, egy kicsit most jobban szeretnek" - mondta a színikritikus.
Vajon hány jelenlegi rendőri-titkosszolgálati-honvédségi-határőrségi-vámos vezető volt érintett? Mert ugye rengeteg 3/3-as ment át "szomszédos" testületekhez 1990 után. Őket kirúgatja-e a fidesz, ha hatalomra kerül jövőre?
...Ja, korábbi felsoroásodból ( pártfunkcionárusok ) kifelejtetted jobboldali barátodat, Koltay Gábor "nagy magyar" filmrendezőt is megemlíteni, aki sok évig tagja volt a Budapesti Pártbizottságnak.
Most akkor azt böngészitek, hogy benne vannak e volt tartóitok ? :)
Ettől az ügynökösditől a HVG átminősítette magát politikai bulvárlappá. Gratulálok !
Nem volt semmi értelme, csak annyi, hogy ha valaki ismer olyan nevűt, mint aki a listában van, az kész, elvágta magát, pedig lehet, azt sem tudja a szerencsétlen, mi fán terem a titkosszolgálat.
Elolvastam. Nem tudom kik ezek, de amikor ilyen "visszaemlékezések"-et olvasok, akkor értem meg igazán, hogy milyen gyenge lábakon állt a szocializmus - ha egyszer ilyen hazug, beszari alakok kerülhettek a végrehajtó hatalom közelébe.
A nyilatkozó volt tisztek nyilvánvalóan a képzetlen, tehetségtelen, szereplési vágytól dülledező szemű piás Végvári Józsefek, akik tehetnek akűrmit is, mindig árulókként fognak rájuk emlékezni. Az ilyenek végül nem kellenek senkinek !
Rettegtek, ittak és bújócskáztak a III/III-as tisztek
Milyen volt belülről a hírhedt szocialista állambiztonsági III/III-as csoportfőnökség? Hogyan élték meg a tisztek a rendszerváltást? Mi lett belőlük, hogyan boldogultak a jogállamban? Mit gondoltak akkor a rendszer ellenségeiről, és hogyan vélekedtek az állampárti vezetőkről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egykori állambiztonsági tisztek segítségével, akik meglepő dolgokat árultak el, és megdöbbentő történeteket meséltek.
Barabás János [1947] (ideológiai KB-titkár: 1989. június 24. - 1989. október 6.)
A HUNGEXPO vezérigazgatója
Csehák Judit [1940] (a Minisztertanács elnökhelyettese [miniszterelnök-helyettes]: 1984. december 6. - 1987. december 16.; PB-tag: 1987. június 23. - 1989. április 12.)
A Horn- és a Medgyessy-kormány volt minisztere, a Betegjogi Közalapítvány elnöke
Fejti György [1946] (a KISZ KB első titkára: 1982. október 4. - 1984. december 7.; adminisztratív, majd az új jogszabályok kidolgozásáért felelős KB-titkár: 1987. június 23. - 1989. június 24.)
2003. augusztus, Infi Rádió: Az Alsys-2000 Vagyonvédelmi, Tervező és Szolgáltató Kft. hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás keretében 177 millió forintért szállíthat 1800 táskát a Magyar Postának. döntött. Az Alsys-2000 Kft. ügyvezetője Fejti György. A cég egyik tulajdonosa a G and A Üzletszervező, Tanácsadó és Kereskedelmi kft; melynek felügyelő bizottsági tagjai között van a Tocsik-ügyben elhíresült Szokai Imre.
Gál Zoltán [1940] (belügyminiszter-helyettes: 1987. december 16. – 1989. április 30.; belügyi államtitkár: 1989. május 1. – 1990. február 14.)
Országgyűlési képviselő
Hámori Csaba [1948] (a KISZ KB első titkára: 1984. december 7. - 1988. november 20.; PB-tag: 1985. március 28. - 1989. június 24.)
Az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának alelnöke
Horn Gyula [1932] (külügyminiszter: 1989. május 26. - 1990. február 14.)
volt miniszterelnök, országgyűlési képviselő
Huszár István [1927] (PB-tag: 1977. március 28. - 1980. március 27.; a Minisztertanács elnökhelyettese [miniszterelnök-helyettes]: 1977. március 28. - 1980. június 27.)
Nyugdíjas; a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára és a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola címzetes főiskolai tanára
Iványi Pál [1942] ([a Fővárosi Tanács elnöke] PB-tag: 1988. május 22. - 1989. június 24.; gazdaságpolitikai KB-titkár: 1988. december 15. - 1989. október 6.)
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Rt. igazgatóságának tagja
Jassó Mihály [1936] (a Budapesti Pártbizottság első titkára: 1988. június 27. - 1989. október 6.; PB-tag: 1989. április 12. - 1989. június 24.)
Vállalkozó; szerepe volt a szolnoki Kőolajkutató végül is megakadályozott privatizációjában.
Kovács Jenő [1948] (pártszervező KB-titkár: 1989. június 24. - 1989. október 6.)
Fejti Györggyel, Szokai Imrével közös vállalkozásban érdekelt.
Maróthy László [1942] (PB-tag: 1977. március 28. - 1988. május 22.; a Budapesti Pártbizottság első titkára: 1980. december 3. - 1984. december 6.; a minisztertanács elnökhelyettese [miniszterelnök-helyettes]: 1984. december 6. - 1987. december 16.)
Tavaly november óta Szeghalom díszpolgára;
Medgyessy Péter [1942] (a Minisztertanács elnökhelyettese [miniszterelnök-helyettes]: 1987. december 16. - 1990. február 14.)
Volt miniszterelnök
Nagy Imre [1958] (a KISZ KB első titkára: 1988. november 20. - 1989. október 6.)
Vállalkozó
Németh Miklós [1948] (gazdaságpolitikai KB-titkár: 1987. június 23. - 1988. december 15.; PB- [később elnökségi] tag: : 1988. május 22. - 1989. október 6.; a Minisztertanács elnöke [miniszterelnök]: 1988. november 24. - 1990. február 14.)
Pozsgay Imre [1933] (PB- [később elnökségi] tag: 1988. május 22. - 1989. október 6.)
Az Orbán Viktor által életre hívott Nemzeti Konzultációs Testület tagja
Szűrös Mátyás [1933] (külügyi KB-titkár: 1983. július 6. - 1989. március 29.; az országgyűlés elnöke: 1989. március 10. - 1990. február 14.)
Az 1990-es első nemzetbiztonsági bizottság: Elnök: Demszky Gábor (SZDSZ) Új elnök: 1990 december 15-től Kövér László (Fidesz) Alelnök: Szokolai Zoltán (MDF) Titkár: Bereczki Vilmos (FKGP) Tagok: Fodor Gábor (Fidesz) Gál Zoltán (MSZP) Ilkei Csaba (MDF) Kátay Zoltán (MDF) Keresztes Sándor (KDNP) Kőszeg Ferenc (SZDSZ) Mécs Imre (SZDSZ) Patronyák László (MDF) Szarvas Béla (MDF) http://index.hu/politika/belfold/berecki0322/
Magánvádas eljárást kezdeményez a Nemzetbiztonsági Hivatal első igazgatója ellen Bereczki Vilmos egykori kisgazda képviselő, mert Nagy Lajos egy televíziós interjúban azt állította róla, hogy III/III-as ügynök volt. http://index.hu/politika/belfold/berecki0322/
Interjú Nagy Lajos vezérőrnaggyal, a Nemzetbiztonsági Hivatal alapító főigazgatójával Poloskák a gyóntatószékben Az FKgP-s Bereczky Vilmos , Palotás volt a fedőneve, még azt is elmesélte, hogy a 001-es számú tagkönyv az övé. Azt mondta, hogy a kisgazdapárt megalakulásakor jelentette a tartótisztjének, hogy vigyázzanak, mert megalakul a párt. A válasz az volt: azért vagytok ott, hogy megalakuljon és ellenőrzés alatt legyen.
Az "ügynökkérdés" egyik vetülete, hogy derüljön ki végre, kik kaptak az állambiztonság jelentéseiből. A kérdés korántsem annyira "fogas", mint azt keserű nyilatkozatok sejtetik. Valójában mára jól körülhatárolható, hogy kik kaptak a BM és a kebelén belül működő állambiztonsági szervek szigorúan titkos információs jelentéseiből. A hvg.hu összeállítása azt mutatja be, hogy az állampárti vezetők közül ki mit kapott, hogyan nézett ki az "olvasó mozgalom".
Kövér László titkosszolgálati miniszterként nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szakmai főigazgató-helyettesének azt a Horváth Józsefet, aki - a hvg.hu listája szerint - 1989-ben a III/III-as csoportfőnökség egyik alosztályán dolgozott, írja a Népszava. Horváth az NBH-tól 2002 nyarán távozott, ma magáncége felel az OTP Bank Rt. biztonságáért.
A Szabad Demokraták Szövetségének és a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselői 1990. január 5-én feljelentést tettek hivatali visszaélés miatt a Fővárosi Főügyészségen. Azért kívánták a büntető eljárás megindítását, mert a belső biztonsági szolgálat egyik tisztjétől tudomásukra jutott, hogy a Belügyminisztérium szervei egyes ellenzéki pártok, valamint ellenzéki politikusok tevékenységéről törvényellenes módon adatokat gyűjtöttek, és ezeket különféle jelentéseikben felhasználták.
A parlamenti bizottság a következő személyeket hallgatta meg:
A népiek elhárítója is dolgozik A Nemzetbiztonsági Iroda vezető beosztottja az egykori III/III-as százados március 22.
Kékesdi L. Gyula, a Kádár-rezsim belső elhárításának egykori századosa jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának (NI) főosztályvezető-helyetteseként dolgozik – értesült a Magyar Nemzet. Péter-Bartha Gábor, a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének titkára elismerte a lapunk hétfői számában leírtakat és III/III-as múltját Juhász Ferenc honvédelmi miniszternek.
