Például hogyan lehet úgy összekapcsolni három, látszólag különböző dolgot (feketéket-fehéreket) egy negyedikkel, hogy (majdnem) mindenki jól járjon? manhattani másodszor is elsütötte a "fényképezési engedélyt" MÁV-módra (ld. anyatopic), vagyis vizsgát kell tennie a jelölnek ebből-abból, nehogy véletlenül is olyat fotózzon, amit nem szabadott volna.
Na most, a fotósnak a szabályzatokon kívül miből is kellene "vizsgáznia"? Hát mindenekelőtt természetesen fotózásból. Mármost, a MÁV adott szervezetének - tegyük fel - az az érdeke, hogy ne fotózgasson senki (üzemi területen, legálisan). Ekkor meghirdeti a vizsgát, amely kétfordulós. A jelölt elbukott, ha a két forduló legalább egyikén nem ment át.
Az első fordulóban az Indóház stábja vizsgáztatja. A másodikban RwMan. Értelemszerűen, a jelenlegi helyzet alapján, ha a jelölt átmegy az Indóházas selejtezőn, RwMan garantáltan úgy meghúzza, mint a szél. Ha meg nem megy át, akkor már úgyis mindegy. A fordulók sorrendje megfordítható (RwMan lehet az első vizsgáztató), az eredmény ettől nem változik.
Persze előbb-utóbb ez is lecsiszolódik. Onnan tudom, mert anno olvastam egy arab kőolajipari cégről, amely tendert hirdetett, nem emlékszem már, milyen olajipari berendezések szállítására, üzembehelyezésére, üzemeltetésére. Na, a tendert megnyerte x cég. Ezek után a megrendelő szerződést kötött a második helyezett y céggel, hogy az legyen az x cég munkájának minőségügyi ellenőre. El lehet képzelni. Kinyírni ugyebár nem fogják egymást, mert ha ellehetetlenül a nyertes, akkor a másodiknak sem lesz munkája. De a tűréshatárokon belül azért, ahol lehet, nyilván beleköt y az x munkájába. Erre lehet azt mondani, hogy ha a megrendelőt egyszercsak nem lövik le egy sötét mellékutcában (de miért tennék, ha a piac telített, és máshol is meg kell küzdeni a megrendelésért), akkor nyert helyzetben van... (De azért b.ssza meg - mondanánk némi igazságérzettel a hátunk mögött.) kisséON
A MÁV 520-as sorozata a német BR52 hadimozdony. Annyi köze azért van az 50-eshez, hogy ez utóbbiból fejlesztették ki, háborús célokra. Nálunk "Hruscsov-dízelnek" is emlegették, mert a MÁV állományba a szovjet hadizsákmányból került. Csak a jó ég tudja, hol nem használták Európban, volt dán, belga, francia, magyar, osztrák stb, stb vasutaknál is. Mármint a tipus.
(Amúgy a Tillig igen jól sikerült TT méretű modellje, talán a legszebb 52-es modell a piacon, méretaránytól függetlenül. Az ÖBB variánsa meg könnyedén MÁV 520-á alakítható.)
Ha már válaszoilt valaki, akkor bocs, hogy terheltem a topicot.
Misox már nem RhB-vonal, nevezett társaság - ha jól emlékszem - 2003-ban (legalábbis az előző tanévben) levonult a terepről. Azóta, úgy tudom, a Ferrovia Mesolcinese különvonatai járnak csak néhanapján. Azért - kissé lepukkant - RhB-járműveket még látni Castione-Arbedo állomáson.
Kedves manhattani! Ez a topic elvileg valóban nem erről szól. Mégis egyesek, jóval az én beköszönésem előtt azzá tették. Ha figyelmesen olvastad a hozzászólásomat, amire reagáltál, akkor abból kiderülhetett: bírjuk, sőt várjuk a kritikát. Azonban az, amire én a megszólítással utaltam bizonyos júzerek (sic) beírásaira, nem kritika volt. Lehet, persze hogy lehet olyat is írni, csak akkor ne csodálkozzon senki se egy esetleges riposzton. A moderátor, operátor pedig valószínűleg vagy aludt vagy a vécén volt vagy nem tudom, mit csinált, de én is tartottam attól, hogy kidobja a hozzászólásomat. Az is lehet, hogy végigolvasta, s úgy gondolta, a megszólítás ellenére szükség van az írásomra. A közönségkapcsolatok ápolása meg egyfajta szabadidős tevékenység, ha ráérek írok. Az első beírásom egy picit "megrendelt" volt, a szerkesztők kértek meg arra, hogy nézek már fel a topic-ra, s írjak, ha kedvem tartja. Nekem meg volt. Ennyi. Üdv.: szl
Az RhB-t eredeti épittető ös társaságok szerint hivatalosan négy vonal csoportra tagolják: Stammnetz, Chur-Arosa, Bernina, Misox. A Bernina St.Moritzból indul és Pontresina, Poschiavo nagyobb állomások érintésével érkezik meg az olaszországi Tiranoba, mindezt a Bernina hágón keresztül. Feltehetően ez a világ egyik legszebb vonala és egyben Európa legmagassabb adhéziós vasútja.
A folytatás olasz földön már normál nyomközű: Tiranó-Sondrio-Colico-Milano, de szintén kötelező beutazni való, ugyanis egy bizonyos Kandó Kálmán nevű úrhoz fűződik a villamosítása Val Tellina néven...
Az RhB (Rhätische Bahn) vonalai több száz kilométeres hálózatot alkotnak, tkp. Graubünden kantonban leszámítva a Chur-ig bejövő SBB vonalat csak az RhB 1000 mm nyomtávú vonalai találhatók. A főbb irányok a Chur - Filisur - St.Moritz (ennek egy része az Albula vonal), a Landquart - Davos, nyugat felé a Chur - Disentis (ez csatlakozik az FO ill. most már MGB vonalához), a St.Moritz - Scuol/Tarasp az Inn folyó völgyében (Engadin vonal), a Chur - Arosa vonal, és végül dél felé a St.Moritz - Tirano vonal. Egyébként ez utóbbi 61 km hosszú, az összes többi együtt 321 km.
Ez utóbbit hívják Bernina vonalnak, eredetileg önálló vasút volt Bernina Bahn néven, és csak a 40-es években került az RhB fennhatósága alá. Érdekessége, hogy az utolsó néhány km-t olasz területen teszi meg (Campocologno - Tirano). A felsővezetékben lévő feszültség is eltér a fő hálózattól, ami 11 kV/ 16 1/3 Hz, szemben a Bernina vonal 1000 V = egyenáramával. (Eredetileg a Chur-Arosa vonal is egyenáramú volt, de 1997-ben átépítették váltóáramúra.)
Ha több is kell, tudok még... :-) (Csak nem fejből, utána kell nézni. A km-eket sem fejből tudtam, a railfaneurope-ról vannak.)
Tehát összefoglalva tömören a Bernia Bahn-nak nevezett valami az RhB egy része, annak egyik vonala.
Bocsáss meg, lehet, hogy "nicksértést" követek el, de előttem nem igazán világos a különbség a Berninabahn és az RhB között. Felvilágítana valaki? :-))
Természetesen a Rhaetische Bahnon is rengeteg alagút van, úgy értettem, hogy az Alpok fő vonulatát szeli át alagút nélkül, a többi híres észak-dél irányú vonallal ellentétben. A Bernina vasúton is van sok alagút, pl. ahogy jön lefelé a hegyről Alp Grüm után, de a vasút a fő vízválasztón a felszínen halad, és gyönyörű! Utána is szép, már egy völgyben halad lefelé, de még ott is érik az embert meglepetések, pl. ahogy a vonat a városka utcáin halad, mint egy villamos, és aztán Brusio-nál van egy olyan viadukt, ami talán sehol máshol nincs: spirál alakú, így küzdötték le a nagy szintkülönbséget. A hegyekhez szokott svájciak is csettintenek, amikor a Rhaetische-ről van szó ("a kicsi piros"), amely a világ egyik legszebb hegyivasútja. A menetrend szerinti vonattal utazva is ugyanaz a látvány tárul az utasok elé, de az igazán klassz az lenne, ha egyszer a különvonat szalonkocsijában utaztok. Kényelmes fotelekből lehet csodálni a gleccsereket, az étkezőkocsiban a szakács csendben teszi a dolgát, a mezőkön szorgos parasztok dolgoznak. Svájc a lélegzetelállítóan izgalmas tájak mellett a kiszámítható és csendes biztonság országa.
Idézet szakácstól: >Olvasók, rajongók, örök kritikusok, jobbító szándékú megjegyzők és fikázó parasztok! ... >Ez is volt a szándékom: kizökkenteni a bandát egy picit, hátha "észhez tér" a fórum, és észhez térnek az ide írók. Úgy látom, te foglalkozol az Indóház közönségkapcsolati tevékenységével is! :-))
Kérdezném: a máskor oly éber Operátor ilyenkor nem tesz semmit? Vagy onnan bentről kifelé szabad??
Ne legyen már ez "Aki ránk rosszat mond, azt jól lefikázzuk!" topic.
Az RhB vonalán több tucat alagút van, ha nagyon érdekel valakit, jövő hétre pontosan utána tudok nézni. (Szerintem senkit nem fog érdekelni.) Még a Bernina vonalon is van, nem sok és nem hosszú, de van.
Én ICE-vel nem utaznék IR-el Németországban, mert nem éri meg...
De ha egyszer élvezkedni akar! :-)) Mennyi a pótjegy? Kb. 3000 forint? Én valami 20 frankra emlékszem. Szerintem ennyit megér egy menet Köln és Frankfurt között. :-)
nem kell rá pótjegy... Svájcon belül semmire sem kell...
De ha intésem ellenére mégis Cisalpino-ra tévedne a Gotthard-on, feltétlenül vegyen helyjegyet, mert ilyenkor szinte az egész vonatot le szokták foglalni (különösen a Stuttgart-ból jövőt), azt ácsoroghat órákon keresztül...
Kedves hmsoft! Nem feltétlenül. "Vitatkozhatok a szabaidőmben is" - mondta John Cleese a felejthetetlen Monty Python-jelenetben. A lényeg, és ezzel a magam részéről ezt az egészet lezártnak tekintem, hogy a fekete fehér, és az igen nem között, tetszik vagy sem, van átmenet (szürke, talán, esetleg). Ide tartozik a szerkesztői, szerkesztési elv pr-ral vagy anélkül.
Másrészt, míg el nem felejtem: szeretnék én is elnézést kérni beköszönő írásom utolsó megszólításáért. Az utóiratban jeleztem, hogy nem a legjobb jelző, de a fórumon uralkodó hangulatra, stílusra úgy éreztem tökéletesen illett. S a jelek szerint nem nagyon lőttem mellé. Örülök a felhorkanásnak, felháborodásnak mindkét oldalon. Egyik oldalon azokat értem, akikre az utolsó kitétel nem vonatkozik, a másik oldalon meg azokat, akiket telibe találtam vele. Ez is volt a szándékom: kizökkenteni a bandát egy picit, hátha "észhez tér" a fórum, és észhez térnek az ide írók. Előbbiektől teljesen jogos volt a felháborodás, hiszen jogosan érezhették úgy, hiába küzdenek az utóbbiak ellen, ha a stáb is ilyen. Azonban pont azért, hogy megszűnjön az útszéliség nekünk, nekem is útiszélinek, sőt útszélibbnek kellett lennünk, lennem. De csak egyszer. Ha elég hatásosak vagyunk, akkor általában elég egyszer. Utána megy még egy picit a puffogás, de nem sokáig. Ahogy a "mellékelt ábra" (értsd: utánam jövő hozzászólások) is mutatja. Hiszen újra arról szól minden, amiről szólnia kellene ennek a fórumnak: a vasút szeretetéről. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet kritizálni, bírálni a munkánkat, véleményt mondani az újságról. A kulturált, jogos bírálatnak, kritikának sokkal jobban örülök, mint az álszent dicséretnek. Sőt el is várom. De a sunyi, irigy megjegyzéseknek, a - lassan klasszikussá "nemesülő" - fikázásnak nincs értelme. Ezt egyszer talán azok is belátják majd, akik jelenleg még ebben lelik örömüket. Legalábbis remélem... Üdv.: szl
A Rhaetische Bahn maga a csoda, azt nem szabad kihagyni. A fotók alig adják vissza a hangulatát. Az egyetlen vonal Svájcban, amely alagút nélkül szeli át az Alpokot
Ez azért így nem egészen igaz. Az Albula-alagút a legmagasabban fekvő, Alpokat keresztező alagút. Ez pedig az RhB-hálózathoz tartozik.
Várpalota állomásról rendszeres a kiszolgálás a Péti Nitrogénművek Rt felé. A palotai tartalék (remot) Dácsia végzi, nagy ritkán azonban kijár az állomásra a nitrogénművek 3 üzemelő ipari Bobója közül az egyik. A gyár fölső részét bezárták, a vonatból ezt látja az utazó, a déli rész azonban üzemel.
Azért nem egészen így van! A nirogénművek mozdonyai csak akkor jönnek be Várpalotára, ha valahová viszik őket javítani. És akkor is csak úgy, hogy MÁV-os mozdonyvezető van rajta. A gyári vezérek nem jöhetnek be az állomásra. Az un. "régi gyár" (felső gyár) még mindig üzemel, csak nem a MÁV szolgálja ki, hanem a gyár saját maga. A kocsikat a MÁV gép az "új gyárba" (F pályaudvar) viszi ki és innen hozza vissza a feladott kocsikat. A gyáron belüli mozgásokat az ipartelep személyzete végzi.
Az inotai MABA cég iparvágányát tavaj adták át. Az óta mostanában volt a második nagyobb forgalom rajta. A GySEV Fertőszentmiklós állomására szállítottak betonaljakat a MÁVÉPCELL speciális kocsijaival.
"A számok betűvel való írása nem dac, hanem szerkesztői ELV."
Csak egy "a csapos közbeérvel" jellegű megjegyzés: a dac és az elv kb. ugyanaz.
Különbség, hogy míg az első negatív kicsengésű, a második pozitív (általában), mégpedig azért, mert az első mögé nem kívánunk érveket felsorakoztatni, a második mögé igen. Vagyis a másodiknak jobb a PR-ja. :)
Én ICE-vel nem utaznék IR-el Németországban, mert nem éri meg... Utazz vele Svájcon belül, úgy nem kell rá pótjegy... Svájcon belül semmire sem kell...
Nos nehéz lenne felsorolni, mi kihagyhatatlan. A svájci Chur környéke kihagyhatatlan. Az 2-3 napnyi tömör gyönyör...
Nem tudom, olvasod-e továbbra is az iparos topicot, ezért ide írnám, ha nem baj:
A MABA cég vasúti betonaljakat gyárt, nemrég építették az üzemüket.(talán csak 1-2 éve). Ne lepődj meg, ha régebbi térképeken nem találsz róla semmit. Elvileg kell lennie nálam egy MABA szórólapnak Pesten, és úgy emlékszem, azon rajt van az iparvágány nyomvonala. Ezt sajna csak 24-én este tudom megnézni, ha szükséged volna rá.
A Rhaetische Bahn maga a csoda, azt nem szabad kihagyni. A fotók alig adják vissza a hangulatát. Az egyetlen vonal Svájcban, amely alagút nélkül szeli át az Alpokot, a felső tóparti szakasz különösen lenyűgöző, pl. a gleccserekből induló vízesések. Érdemes kiszállni és sétálni egy jót. Nyáron különösen kellemes a klíma odafent. Vasúti szempontból is csoda dolgok vannak ott, százéves motorkocsik, nyolcvanéves villamos tolatók, és még a "babakocsin is áramszedő van", (a honlapom egyik látogatója fogalmazta meg ilyen szépen) Egy kis szerencsével még egy Baby-Krokodilt is lehet látni.
Az első kép egy Szergej vezetőállásából készült, amint elhagyja Tapolcát Sümeg felé. A balos ív melletti lehet a zalahalápi vágány (kizárásos alapon)
A második képen A25 029, egy péti Bobó látható.(nem én készítettem, a szerző nem szeretné felfedni kilétét)
A két utolsó kép a peremartoni gyártelepen készült. Itt régebben ipari robbanóanyaggyár működött. Ma már nem hiszem, különben nem engedtek volna be olyan egyszerűen, feltételezhetően nitrogén alapú műtrágyát készítenek. A gyárat Papkeszi állomásról szolgája ki szintén a várpalotai Dácsia. Innen talán Lepsénybe is visznek vagonokat, hogy onnan menjenek tovább mondjuk az Adria felé.
A Papkeszi- Peremarton iparvágány összekötő vágány nagyon érdekes, nyílt vonali kitérőkkel, vágányhídmérleggel, és egy rejtélyes vágánnyal egy fákkal körülültetett üzembe.
Zalahalápon tudtommal kőbánya működik, legutóbbi információim szerint az M7-es építéséhez onnan is szállítottak követ.(tavaly nyáron így volt, idén nem tudom)
Tapolcáról egy Dácsia járt ki, egy híd nem bírja el a Szergej súlyát.
Várpalota állomásról rendszeres a kiszolgálás a Péti Nitrogénművek Rt felé. A palotai tartalék (remot) Dácsia végzi, nagy ritkán azonban kijár az állomásra a nitrogénművek 3 üzemelő ipari Bobója közül az egyik. A gyár fölső részét bezárták, a vonatból ezt látja az utazó, a déli rész azonban üzemel.
A balatonfűzfői Nitrokémia Rt-t Hajmáskér-Vilonya felől szolgálják ki, szintén napi rendszerességgel. Hajmáskéren a Nitrokémia 2 Bobója közül sokszor látni valamelyiket, amint eleggyel érkezik, vagy kijáratra vár.
1945-ben Ausztriában rekedt, a szovjet övezetben, ahol letrófeázták.
1948.12.08.-án romániába szállították, ahol futószalagon alakították át a mozdonyokat széles nyomtávra. Ez a gép elkerülte az átalakítást és 1952.07.01.-én törölték a Trófea listáról, ugyanakkor a CFR állagába került 50.1114 pályaszámon. Selejtezése után Sibiu vontatási telepen tárolták, majd múzeumi védettséget kapott. Innen került kiállításra jelenlegi helyére a brassói központi pályaudvar elé.
A MÁV 520-as sorozata valóban a német 52-es sorozat, amely egyszerűsített, hadi változata az 50-esnek, igy nem beszélhetünk azonos tipusról.
