Szerintem a beintegrál sem egészen logikus (mivel az integrál jelentése összevon, egységesít) De szerintem integrálni lehet egy alkotórészt is egy nagy rendszerbe. (Legalábbis az angolban, ahonnan a szó mai használatát átvettük...) Úgyhogy szerintem a beintegrálás is teljesen rendben van.
olyat szerenécsére (eddig) még sosem hallottam, hogy "kiintegrál" Akkor biztos nem nagyon kaptál reálos képzést :) . He egy integrális kifejezést kiszámolunk, akkor azt kiintegrálom. Végülis az integrálszámitás sem más, mint apró részekből való összerakás.
Vannak hasonló szavak, amik elé hajlamosak igekötőt rakni, holott a szó jelentése "magyarra fordítva" már igekötős, mint pl. (le)degradál, (be)invesztál, (át)konvertál stb., amit szintén nem tartok valami szépnek. A magyarban a perfektivitást, valamely cselekedet teljesen véghezvitt voltát ki lehet fejezni igekötővel, és szerintem itt erről van szó. Pl. "Mostam az edényt, de még mindig retkes." vs. "Elmostam az edényt, látod, milyen szép tiszta lett?" Ugyanigy "- Átkonvertáltam a képeket. - OK, akkor másold őket ide." vs. "- Konvertáltam a képeket. - És elkészültél vele?". Ugyanez a minta, ami szerint a magyar nyelv leveszi az igekötőt pl. a "lebonyolit" szóról, ha az még nincs készen... Vagy mivel a "megcsinál" mindenképpen befejezett, ha a folyamatot szeretném érzékeltetni, azt mondom, hogy "csinálom", vagy még hangsúlyosabban "csinálom megfele" :-).
ha beleszólhatok: szerintem a beintegrál sem egészen logikus (mivel az integrál jelentése összevon, egységesít), de olyat szerenécsére (eddig) még sosem hallottam, hogy "kiintegrál", és szerintem nincs is, de legalábbis értelmetlen, és sok más, kellemesebb szóval kifejezhető. Mondd, hogy leválaszt vagy különválaszt, máris nyugodtabb a lelked.
Vannak hasonló szavak, amik elé hajlamosak igekötőt rakni, holott a szó jelentése "magyarra fordítva" már igekötős, mint pl. (le)degradál, (be)invesztál, (át)konvertál stb., amit szintén nem tartok valami szépnek.
Nádasdy ismeretterjesztő műveit szerintem azért érdemes olvasni, mert tudományos nézőpontból, objektiven, mégis érthetően és olvasmányosan leirja a nyelvi jelenségek hátterét. (Szerintem baromi jó és mókás analógiákat hoz.) Én egy csomót tanultam töle, pl. azt, hogy nincsenek jó vagy rossz nyelvi változások, legfeljebb nekem lehet személyes jó vagy rossz véleményem róla. (Van is, és Nádasdynak is van, mint ahogy ez kiderült a Mindentudás előasásán az egyik kérdezőnek adott válaszából).
Amúgy én igényes nyelvhasználónak tartom magam :), de ezekkel az új "be" igekötős igékkel nem vagyok olyan rosszban, némelyiket használom is. Azt én is utálom, ha valakinek három ilyen szóból áll a szókincse, de ez szerintem az illetőre nézve égő, és nem ezekre a szavakra...
De mintha mennének ki a divatból, te nem érzékeled igy?
Zöldséget mondtam. A magyar nyelv szabályaitól eltéröö igekötöö-használatra gondoltam. Elolvastam Nádasdy cikkét, öö elfogadja ezt a formát, ami persze nem lep meg, nekem akkor se tetszik!
Azt hiszem, te már érted, mire gondolok. Nem a szlengre, hanem a magyar nyelvtantól idegen szófordulatokra.
Én viszont ezt a mondatodat nem értem. Hogy lehet a szó idegen a nyelvtantól? A nyelvtan foglalja össze, hogy milyen módszerrel épitkezünk a rendelkezésre álló téglákból, a szavak meg a téglák.
Mi köze a kettőnek egymáshoz? Ha holnaptól a (be/fel/-)vállal helyett azt a szót használnánk, hogy krakacs, akkor ez nem váltóztatna semmit a nyelvtanon (nem krakacsok több munkát...), akkor hogy lehet tőle idegen?
A vállal és bevállal, illetve az integrál és a beintegrál ugyanazt jelenti, a be felesleges, szerintem, és modoros. Kb. ugyanúgy, mint az optimális, ideális fokozása.