Ma reggel érdemes volt fölébredni. Hat órakor mevilágosodtam, mint az ég. Ezek után ellent kell mondanom Neked (és korábbi önmagamnak).
25 011 sertés elosztva 63 kocsiban = 397/vagon.
397 db 25 kg-os átlagsúlyú utas együtt 9925 kg.
A 63 jármű az állomáson rendelkezésre állítható.
Három mozdony kell még, és három vonatot képezni.
Egy vonat rakodásához négy óra szükséges (és elégséges).
Egy kocsi önsúlya 7700 kg. A raksúly 9925 kg (lásd fönt).
21 vagon együtt 370 tonna. Minden harmadik jármű lehet fékes. Ez még 7×1 tonna. Így a gép kapacitásába még belefér egy tehervonati kalauzkocsi is (max. 8 tonna).
Ferenc újságcikke teljesen korrekt. Rendszertani besorolás szerint az áru: házi sertés. Csak éppen apró választásimalacka.
Ám ennek alapján a vagonrakományként való továbbítás valószínűsége csökken. Sebaj! Mindhárom vonat mehet együtt valamelyik hizlalóba (Kőbánya, Nagytétény).
Azért egy kis pontosítást engedj meg a tanulmány szövegét idézve: "általában 25-30.000 körül mozgott, de előfordult 80-100.000-es felhajtás is".
A kérdéses évben valószínűbb lehet a 25.000-es felhajtás, az 1887-es szöveg is ezt a számot említi. Azonban azt kizártnak tartanám, hogy mind a 25.000 állatot vasúton hozták-vitték volna; 140 éve még messze nem történt minden szállítás vasúton, a hálózat is távol volt a teljes kiterjedésétől. (A hivatkozott dokumentumban később írják is, hogy a csapadékos, sáros idő jelentősen befolyásolta a vásárok nagyságát, mert az állathajtóknak lehetetlen volt átkelni a megáradt folyókon, ereken, és csak nagy kerülővel tudtak volna eljutni Gyulára. Magyarul: az állatok jelentős része lábon került oda - meg nyilván onnan el is.)
Az igazság a fentiek alapján szerintem ott lehet, hogy a 25.000 állat hamar elszállításra került, de messze nem mind vasúton, hanem csak egy része, és ennek a meg nem nevezett rész (darabszám) elszállításában lehetett érdeme az állomásfőnöknek. Azt meg valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, pontosan hány disznó utazott el vonaton.
A januári vásárra a felhajtás már novemberben elkezdődött. (Ott áll a könyvben.) Nem is az egybe gyűlt állatok száma a tét.
Januárban pirkadattól fáklyafényig (tehát tíz óra alatt) egy négyvágányú állomason 25000 sertést, hiányzó kocsikba bevagonírozni és meneszteni. Ez itt a kérdés.
El kellett viselnie, elvégre a szilárdsági teszteknél az egyik beugró a 2,5 MN (plusz rátartás) maradó alakváltozás, törések-repedések nélküli felvétele, és ebből a szempontból mindegy, hogy a két vonókészülék között egy gerinctartó van (vagy azt kiváltó vázszerkezet), vagy azt valahol megszakítja egy vagy több csuklós kapcsolat. Ennek ellenére "hernyókat" még nem dobtak piacra az 1520 mm-es térség gyártói. A buktathatóknál ez érthető, hiszen speciális buktatóra lenne szükség, ami önmagában véve persze megoldható (létezik is ilyesmi), de a szerkezet akkor csak ilyen kocsikhoz lesz használható, és maguknál a kocsiknál szintén feltételez speciális berendezéseket. Szigetüzemben rendben van, de annál általánosabb használati esetekre már nem volna népszerű a járműtulajdonosok körében. Egyébként a két ízből állók között, a "kötelező" konténerszállító pőréken kívül, meg a már bemutatott magasoldalfalún kívül, jelenleg tartálykocsi és önürítős (műtrágyás) kocsi létezik. A konténerszállító pőrés műfajban pedig, az ércnél könnyebb áruk szállításához, az OVK ezt a koncepciót próbálja most lenyomni a reménybeli vevők torkán. (A két ízből álló kocsira három "puttony" megy fel: gabonához doboz, ömlesztettáruhoz felül nyitott doboz, faáruhoz rácsos doboz.)
Ferenc újságcikkében a 14 fölsorolt kereskedő azért mond köszönetet, mert ők már az első naponelvihették a maguk 2500 - 2800 disznaját.
**
Ne "költsél". A beidézett cikkben egy napon 25 ezer állat elszállítása szerepel. Nem 2500. Ezt ti találtátok ki, mert nem tudtátok elképzelni, hogy egyáltalán 25 ezer állat lett volna ott. MIHOK beidézte azt a visszaemlékezést ami szerint egy ilyen vásárra 90-100 ezer (!!) sertés lett felhajtva. Csak a Wenckheim uradalomból hajtottak fel 10 ezret!
munkabiztonság
