A Ganz könyvben szereplő 1883-as gyártású M kocsik tengelytávja 3700 mm, alvázhossza 6550 mm, rakterülete 6500 mm x 2550 mm.
1883-84-ben 298 db-ot szállított a Ganz.
Pályaszámok: 36.049-36.180, illetve 36.665-36.830
Korábban egy kb. 1870-es EMVK-s rajzon az szerepel pályaszámcsoportként, hogy:
fékes XXVa: M 36.001- (tengelytáv 2900 mm, alvázhossz 6300 mm, rakterület: 5750x2550)
fék nélküli XXVc: M 36.501- (tengelytáv 2900 mm, alvázhossz 5800 mm, rakterület: 5750x2550)
Tehát valószínűleg sorban mentek a számok 1884-ig. Azaz volt 180 fékes, és 330 fék nélküli sertésszállító kocsi (ha nem volt balesetes egy sem). Az 510 db. összesen. Esetleg vehettek még más gyáraktól is, de a pályaszámok azt mutatják, hogy biztosan nem nőtt ezen kocsik száma százasával 1887-ig.
Fentiekből következik, hogy bizonyosan nem állították oda az M jelű járműállomány nagy részét Gyulára, ahol egyébként ennyi hely sem lett volna. De még a környéken sem.
Nehéz az 1887-ben rendelkezésre álló kisállatszállító vagonok számát meghatározni. Ez a lista a 2 vh. közötti pályaszámok egy részét tartalmazza, mert nem tudom, mennyi egyéb hasonló célú kocsi lehetett. De abban igazat adok, hogy az is egy szűk keresztmetszet lehetett.
Ráadásul: az írás az állomásfőnököt dicséri, hogy készenlétben tartotta az állatok elszállításához szükséges kocsikat. Kizárnak tartom, hogy 1887-ben kb. 500 kocsit egy gyulai állomásfőnök készenlétben tudott tartani. És ennek az elszállításához nem kevés mozdony is kellett volna - szintén készenlétben. Szóval az 50.000 disznyó kizárható. Régen is tudtak hülyeségeket írni, vagy éppen számokat elírni.
Egy az állomás mellet végighúzódó 500 m hosszú 100 m széles terület is kétszer akkora férőhelyet ad egy disznónak, tehát ez szerintem nem lehetett akadály.
Na, azért megnézném, hogy milyen fejet vágnál, amikor a sertéseidet terelgetve egy 200 kilós példány a tyúkszemedre lép. De ha vásár van, akkor ott mozogni is kell tudni.
A szabad tér (rét) nem jelentene gondot. 160 × 160 méter a 25600 négyzetméter. Tehát egy poszára több, mint egy. Ennek ellenére nekem is egy másik állat jutott először eszembe: a kacsa. (Lásd ott, ahol kezdtem!)
Azért nekem gyanús, hogy ez elírás. 25.000 disznyó még a népet is kiszorítaná a városból. Gyula teljes lakossága 1930-ban 25.000 volt, tehát egy fél évszázaddal korábban bizonyosan sokkal kevesebb. Ráadásul mekkora területen fértek volna el ezek az állatok, hány kondás kellett volna ezek terelgetéséhez. Ha 2.500-at írnának, azt inkább elhinném.
Az 1967-es kocsialbum az M, Mh és Mn vagonokat illeti "sertésszállító" névvel. Mind a három típus kétszintes.
Az L 115xxx vagon rakterülete 17 négyzetméter, egy szint. Ez esetben az állatokat kell emeletesen rakni. (Koedukált utaztatással megvalósítható.)
L kocsi önsúly: 7700 kg, raksúly 10 tonna. A Te vonatod 50 járműve együtt 885 tonna. Mivel továbbították? (Mivel volt megrendelő. 😃) 1887-ben a 335-ös sík pályán 385 tonnát tudott. A "vadi új" 420-asok a Salgótarján-Ruttka vonalat szolgálták. (Értem én: előfogat + tológép. 😁)
Lehet, hogy a cikkben szereplő állatfajta nem sertés, hanem kacsa?
De komolyan!
Tehervagonokról lévén szó nem az ülőhelyszám a lényeges, hanem a raksúly. Ezt vegyük 15 tonnának! Akkor a csenevész kis százötven kilós poszákból akár százat is bevagonírozhatunk. Két és fél mázsás nagy disznókból ellenben csak hatvanat. (Ezzel számolok tovább.) Szükség van tehát (több, mint) négyszáz kocsira.
Hajnaltól fáklyalángig húsz óra munkaidő (rendkívüli műszak, váltó személyzet megoldható). Egyidejűleg tehát húsz vagont kell rakodni, és a tolatás is be kell férjen! A húsz kocsi együtt ötszáz tonna (önsúly 10 000 kg), és 180 méter hosszú; vagyis egy komplett vonat. Óránkénti indulással még a menetrendbe is beszúrható.
A kirakodásról semmit sem ír a zsurnaliszta. Ám az talán rövidebb időt vesz igénybe, hiszen az utasok jönnek kifelé, mint az állatok. Nekem ezek után két kérdés maradt nyitva. Hol van olyan feladó- és célállomás, ahol 180 méter hosszú, kétszintes állatrakodó (rámpa) lenne? És hol volt 25 000 család, amely ugyanaznap megvette a leendő hurkát, kolbászt, szalonnát?