Keresés

Részletes keresés

Hírfigyelő Creative Commons License 2020.09.23 0 0 11556

Szerintem nem baromság a leírás.

 

A növények két nagycsoportba sorolhatók: 1.: szélporozta;

                                                                     2.: rovarporozta

növények.

A szélporozta növényeket természetesen ez a probléma nem érintené. Azonban nem ez a helyzet a rovarporozta növényekkel: azok nagy része a méhek beporzó munkája híján kipusztulna az egész Föld bolygóról, vagyis amely táplálkozást szolgáló haszonnövény és gyógynövény ebbe a rovarporozta kategóriába tartozik, annyiféle hasznos tápláléknövénytől és gyógynövénytől venne ez esetben örök búcsút az egész emberiség -- mindörökre!!!

 

 

Itt van a rovarporozta haszonnövények egy listája egy tanulmányból kimásolva:

 

6.22. táblázat. Gyümölcsösök megporzásához szükséges méhcsaládok száma (Benedek–Soltész–Nyéki, nem publikált)

 

A biztonságos rovarmegporzáshoz erős méhcsaládok – túlnépesedés – szükségesek az alábbi esetekben:

  • korai és gyors virágzású években,

  • elhúzódó virágzású évjáratokban,

  • igen korán virágzó fajoknál (fajtáknál) (gyakori szeles és hideg időjárás, megporzásra kedvezőtlenek a körülmények),

  • igen későn virágzó fajtáknál (más fajtákból kevés pollen áll rendelkezésre a megporzáshoz),

  • virágzás alatt kedvezőtlen (hideg, esős, szeles idő) időjáráskor (a méhek kis távolságra repülnek a kaptároktól),

  • nagy virágsűrűség esetén,

  • kisebb termékenyülő képességű fajtáknál,

  • szélesebb fajtatömbök esetén,

  • kicsi pollenadó fajta arányú ültetvényekben.

A megporzó rovarok (méhek) számának növelésével részben ellensúlyozni lehet a megporzást és a terméskötődést befolyásoló korlátozó tényezőket.

Az öntermékenyülő fajtáknál (pl. meggy, szilva) is méhmegporzásra van szükség. Példaként Blasse (1978) vizsgálatát említjük. A Schattenmorelle meggyfajta virágai nagymértékben öntermékenyülők. A gézsátorral izolált fákon 0,9–1,2% közötti volt a gyümölcskötődés. Ültetvényben – ahol a méhsűrűség 3,5 család/ha – a szabadon álló virágok termékenyülése 16–33% volt. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy az öntermékenyülő meggyfajtáknál nagy gyümölcskötődés (termés) méhmegporzás nélkül nem várható.

A kaptárok kihelyezési ideje. A méhek kiszállítását a virágnyílás kezdetekor kell végezni, amikor az ültetvényben az első virágok kinyílnak.

A kaptárok elhelyezésénél célkitűzésünk, hogy a táblán belül „egyenletes” legyen a megporzás. A kaptárokat elszórtan, 10–20-as csoportokban, egymástól 200–250 m-ként helyezzük el a gyümölcsös fasorai között. A kaptárok elhelyezését a méhek repülési távolsága befolyásolja. Minél kisebb távolságra kényszerül a méh repülni, annál több virágot képes meglátogatni és megporzó munkája is annál hatásosabb.

A hatékony méhmegporzást az ültetvényben csak akkor biztosíthatunk, hogyha egy soron belül ültetjük el a megporzandó és a pollenadó fajtákat. A méhek elsősorban a sorok hosszában (azonos fasorban), a fák napos, szélárnyékos oldalán repülnek virágról virágra, fáról fára és szinte soha, vagy igen ritkán szállnak át a másik sorra.

 

Teles cikk:>> https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Gyumolcstermesztesi_alapismeretek/ch06s06.html

 

Én nagyon nem tudnék magamnak egy szamóca, barack, szilva, alma, körte, málna, cseresznye, meggy, stb.-stb. ... .. nélküli világot elképzelni! Túl azon, hogy ez mind egy sor finom gyümölcs- és növényféle, majdnem mindőjük valamelyik vitaminfajtá(k)ban nagyon gazdag vitaminforrás is egyúttal!

 

Na ez múlik a méhek beporzó méhek munkáján. Továbbvíve a dolgot: a méhek sorsa pedig részben a méhész szakembek odafigyelésén múlik javarészt! Oda kell(ene) figyelnünk a méhészek vészjelzéseire!!!!

Előzmény: LRNELSON (11545)
Hírfigyelő Creative Commons License 2020.09.23 0 0 11555

A mai kor egyik aktuálissá váló kérdése a természetvédelemmel kapcsolatosan az, hogy egyre több természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, vagy nemzeti park egyes részterületein belül, vagy ritkább esetben a terület (főleg a fokozottan védett és egyszerre kisebb területű természetvédelmi területekről van itt szó) egészére az érvényes, hogy vagy csak engedéllyel látogatható, vagy sehogyan sem.

 

Itt van egy erős ellentmondás: a védett területeket azért helyezik védelem alá, hogy a benne rejlő természetvédelmi értékeket (ritka ásványok, ritka állatok, ritka növények) megőrizzék az utókornak azért, hogy azokat az utánunk jövő nemzedékeknek is legyen módjuk megismerni és tanulmányozni a "mindent a szemnek, semmit a kéznek" elv alapján.

Ha viszont egy-egy ritkaságnak a megtekinthetőségét is letiltjuk ("semmit a kéznek, semmit a szemnek" "elv"?!!!), akkor mi célja a megőrzésnek, ha majd tovább senki sem ismerheti meg már azokat?!

 

Sok esetben a dolog odáig fajul, hogy egy-egy nagyobb területen már az azok mellett elvezető utak építési engedélyeit is elvetik, és ezáltal még a lehetőségét is elveszik nemcsak a ritkaságok megismerésének, hanem még a megközelítésük lehetőségét is.

 

Nem észszerűbb volna ezt a dolgot úgy szabályozni, hogy a terület megtekinthető maradjon, de a hozzá vezető utakat és azok parkolóit a védett terület határától 100-150 m-re azon kívül jelölnék ki, a védett terület fokozottan védett részei pedig természetvédelmi idegenvezető őrök vezetésével lennének látogathatóak (egy-egy 20 fős látogató turnust 2 idegenvezető irányítana, és amíg az egyik az ismertetéssel van elfoglalva, addig a másik az ide vonatkozó rendszabályokat segítene betartatni és ő ügyelne a látogatókra, ill. a veszélyes területekre is ő hívná fel a figyelmet (pl. a barlangi szakadékok veszélyes részeinél).

 

Az ilyen területeken átvezető utak építésére pedig már vannak a természetvédelem érdekeit is figyelembe vevő megoldások: az utak felett vadátjárókat (szarvasok, őzek, vaddisznók, stb.-k számára), alatta kisállat-átjárókat (békák, borzok, rókák, gázlómadarak, nyulak, stb.-k számára), ill. csapadékelvezető vízátereszeket, csapadékelvezető csatornákat, stb.-ket megfelelő távköz-sűrűséggel megépítve). Van ahol már vannak ilyen utak, és beváltak: mind az autósforgalom, mind pedig a természetvédelem érdekeit tökéletesen kielégítik.

LRNELSON Creative Commons License 2017.08.06 0 0 11554

Az égetés engedélyezése önkormányzati hatáskör.
Gödöllőn MINDEN pénteken, délután lehet égetni nyesedéket.

Az hulladék égetésnél én a nagy kommunális égetőkre gondoltam.

Előzmény: corvi01 (11552)
corvi01 Creative Commons License 2015.12.07 0 1 11553

http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/57010-felezer-kil-tt-madartetemet-talaltak-egy-roman-buszban

 

Félezer kilőtt madártetemet találtak egy román buszban

 

"A pénzügyőrök egy román rendszámú autóbuszt ellenőriztek az M43-as utópálya egyik pihenőjében, s bár a két sofőr és a 15 utas is azt nyilatkozta, hogy bejelenteni való árut nem visznek magukkal az utánfutó ellenőrzésekor egy hűtőládából összesen 380 fürj és 200 pacsirta kopasztott és fagyasztott teteme került elő."
"Az egyik buszvezető elmondása szerint a madarakat olasz vadászok megbízása alapján szállították Olaszországba. Előzetes szakvélemény alapján az előkerült madarak védettek, eszmei értékük 24 millió forint. "

 

Vannak akiknek ennyi a természeti értékeink védelme, és évtizedek óta! :((

corvi01 Creative Commons License 2015.10.18 0 0 11552

"Szép és derék" ez, csak plusz kicsit költséges is! Most a menekültváltság kezelése iszonyatos pénzeket szívott le, kérdés mikorra lehetne belőle valami, hacsak nincs valami trükkös eus forrás, az azonban igencsak csípné a szemüket...

 

Anyósomék Szentendrén laknak, ott ez a mai napig nincs megfelelően megoldva. Zöld hulladék szállítás eleve NINCS, égetni meg a tűzvédelmi törvények szerint nem lehet,...ill. az önkormányzat olyan áthidaló nagyívű megoldást könyörgött ki, hogy az év 1 hónapján Novemberben péntekenként engedi a tulajdonosoknál az egész évben keletkezett gaz, nyesedék,,stb égetését!

Ugye mikor a legnyirkosabb minden..?;-)

Előzmény: LRNELSON (11551)
LRNELSON Creative Commons License 2015.10.14 0 0 11551

Megszólalt I. Illés:
Teljesen szakmaiatlan, és ellenkezik a nemzetközi hulladékkezelési trendekkel a kormány döntése, hogy új hulladékégetők építésével próbálja megoldani a kommunális szeméttárolás problémáját.

A kommunális hulladékot csak jobb elégetni ....

 

 

corvi01 Creative Commons License 2015.08.18 0 0 11550

http://index.hu/tudomany/2015/08/16/cotopaxi_kitores_szuksegallapot/

 

..És mi van a környezetszennyezéssel, CO2, CO, H2S, H2SO3,.. Ni, Ca, Si,..  stb. por, hő..kibocsájtással ilyenkor? Mennyi az a "megújuló" energiamennyiség ami ezt valaha is kompenzálja? ;-)

 

Kíváncsi vagyok, hogy az ottani hatóságok vajh időben lépnek e majd?

LRNELSON Creative Commons License 2015.07.17 0 0 11549

Arra nem gondol senki, hogy a méhek száma a természetben ma TERMÉSZETELLENES?
:-)

 

Előzmény: corvi01 (11548)
corvi01 Creative Commons License 2015.07.17 0 0 11548

"Néhányan a rovarok természetes életterének szűkülésével, mások a rovarirtók használatával magyarázták a jelenséget."

Azon töprengek, hogy a profitot feladva vajon melyiken fognak akár egy kicsit is változtatni, ha ez igaz?

Előzmény: LRNELSON (11546)
corvi01 Creative Commons License 2015.07.17 0 0 11547

:-)))   / ;-( /

Előzmény: LRNELSON (11545)
LRNELSON Creative Commons License 2015.07.17 0 0 11546

Gabona porzása: a búza ÖNPORZÓ, a kukorica szél által porozott.

Előzmény: LRNELSON (11545)
LRNELSON Creative Commons License 2015.07.17 0 0 11545

Ekkor baromságot hogy lehet leírni?

Súlyos következményekkel járna a méhek kihalása az emberiségre: a növényeket szorgosan beporzó rovarok eltűnése évente 1,4 millió ember halálához vezethetne, mivel világszerte sokkal kevesebb gyümölcs, zöldség és gabona teremne – ismerteti az MTI a Harvard Egyetem kutatóinak tanulmányát.

 

Milliók halnának bele, ha eltűnnének a méhek

Nem lenne, ami beporozza a növényeinket, évi 1,4 millióval lennénk kevesebben. Tovább »

forrás: Index.hu

LRNELSON Creative Commons License 2015.07.17 0 0 11544

Én engedélyezném MINDEN állat vadászatát. de csak a vadász ÁLTAL készített eszközökkel.

Egy Semjén-barnamedve akciót megnéznék!
:-)

 

Előzmény: corvi01 (11543)
corvi01 Creative Commons License 2015.07.17 0 0 11543

Itt megint nagyon átgondoltak valamit! A gyöngytyúk afrikai, jó tűrőképességű madár, s persze fajta idegen! Mi van, ha elkezd szaporodni?

corvi01 Creative Commons License 2015.06.26 0 0 11542

Most lebuktam, mert odáig még nem jutottam el, bár szerintem ha ezen valaki valósan át tudja rágni magát, akár vízügyi szakember is lehet! :)

Előzmény: LRNELSON (11540)
corvi01 Creative Commons License 2015.06.26 0 1 11541

Végzik a dolgukat, szokták ezekre mondani, de kicsit szembeötlő azért, hogy ez mindig azon témáknál "aktiválódik" amik szemben állnak a globális lobbiérdekek néphülyitési kampányaival...

Előzmény: LRNELSON (11539)
LRNELSON Creative Commons License 2015.06.26 0 0 11540

Az ábrák illusztrációk, melyek a szóban elhangzott szöveget támasztják alá.
A szöveg pedig nincs meg, ezért nehéz az értelmezés.
:-)

 

 

Előzmény: corvi01 (11538)
LRNELSON Creative Commons License 2015.06.26 0 0 11539

A Nagy Testvér figyel!

Na, de itt is?


Előzmény: corvi01 (11537)
corvi01 Creative Commons License 2015.06.26 0 0 11538

Ha az idegen nyelvre gondolsz az ma már megoldható, műszaki nyelvek világában meg sokszor jobban el boldogulok, de gondolom nem célzásnak szántad.. :)

Előzmény: LRNELSON (11536)
corvi01 Creative Commons License 2015.06.26 0 0 11537

Nicsak ezt is megértem, törölték a 11528 számú hozzászólásomat a hivatkozott link miatt..(?) :-P

LRNELSON Creative Commons License 2015.06.26 0 0 11536

A szóbeli rész nélkül nehéz is!
:-)

 

Előzmény: corvi01 (11535)
corvi01 Creative Commons License 2015.06.25 0 0 11535

Nem semmi! :) Kell majd egy kis idő amíg bele áshatja magát az ember..(legalább is nekem)

Előzmény: LRNELSON (11534)
LRNELSON Creative Commons License 2015.06.24 0 0 11534

No. itt van az előadás.

http://www.ontozesmuzeum.hu/dia.htm

Előzmény: corvi01 (11527)
LRNELSON Creative Commons License 2015.06.24 0 0 11533

Igen!
Mindig kell valami, amit jól megkutathatnak egyesek!
Volt:

1. savas eső.
2. nehéz fémek.

3. ózon lyuk.
4. felmelegedés.

Előzmény: corvi01 (11532)
corvi01 Creative Commons License 2015.06.23 0 0 11532

...És vélhetően nem csak Mi itt néhányan. :)

 

Megint találtam valamit (amiről a múltkor lemaradhattam) Ő ugye azért nem annyira laikus....

 

Van korábbi cikk is.

Előzmény: öreg_néne_b (11531)
öreg_néne_b Creative Commons License 2015.06.23 0 0 11531

Úgy látom, hasonlóan gondolkozunk.

Előzmény: corvi01 (11526)
corvi01 Creative Commons License 2015.06.23 0 0 11530

Találtam egy ilyet, kicsit hosszú, de elég érdekes!

Előzmény: LRNELSON (11529)
LRNELSON Creative Commons License 2015.06.23 0 0 11529

Volt egy meteorológus is az előadók között, nem a humán hatást hangsúlyozta az éghajlat változásban.

Varga Zoltán.


Más meteorológus sem humán hatásnak gondolja a változás okát, tehát alapos a gyanúd a néphülyítésre.

:-)

 

Előzmény: corvi01 (11526)
corvi01 Creative Commons License 2015.06.23 0 0 11527

Biztosan sokan okulhatnánk belőle...

Előzmény: LRNELSON (11524)
corvi01 Creative Commons License 2015.06.23 0 1 11526

Az a helyzet, hogy az én sajátos eretnek gondolkodásomnál fogva nem hiszek abban, hogy az ember okozná a globális klímaváltozást; ill. kb. annyira, mint amikor a tenger vízszintjét egy vödör vízzel akarnánk megemelni...
Ugye, mint ahogy sokmindent, így többek közt ezt a globális felmelegedősdit is megpróbálják az emberek nyakába varni! Vegyük észre azért, hogy ez egy óriási gazdasági érdek, ui. így hivatkozva különböző nagyérdemű tanulmányokra rá lehet kényszeríteni az agráriumtól, ipari termelőkön át az intézmények és persze a kisfogysztókig mindenkit, horribilis költség kiadásokra, hogy vegyenek meg, szereljenek föl, alkalmazzanak ilyen-olyam kütyüket, térjenek át klf. technikákra, megoldásokra...Persze szerepe van az ember létének is pl. a CO2 kibocsájtásában, de ha valaki kicsit is járatos a geológiában tudhatja, hogy pl. egy közepes nagyságú vulkánkitörés annyi széndioxidot, szénmonoxidot, kénhidrogént.. és sok más borzalmas mérget képes pár nap leforgása alatt kipocsájtani, mint 4-5 USA nagyváros egy év alatt!!! (amit már itt említettem)..És hány vulkán, gejzír,..müködik Földünkön!? És mi van a Napból ciklikusan kibocsájtott, az Ózont is brutális méretekben roncsoló káros sugárzásokkal?!:(  Akkor miről beszélnek itt, miért riogatják a kis embereket, nem gyanús ez egy nagyon kicsit?

Még mikor közép iskolás voltam, már akkor is több ilyen tárgyú könyvben olvastam, hogy felmelegedési és lehűlési periódusok eleve rendszeresen vannak! A kisebbek úgy 500-600 évente (a középkorban is feljegyeztek ilyet), a közepesek 1500-2500-6000, a nagyobbak azaz a globálisok 25-26000 évente, amik a Föld mágneses + forgástengely elfordulásai miatt törvényszerűek! Nem rég volt a TV-ben (megnemmondom melyik csatornán meg nem voltam sajnos otthon) egy Magyar kutató aki pont ezeket (is) feszegetett, meg még valami olyasmit, hogy az ionoszféra úgy van megtervezve, hogy a fölös CO2 egy részét eleve közömbösítse..(?) Azóta valszeg lehalkították, mert a bizonyításait állítólag több előadás részletben emlegette...Összegezve akkor most...??????

Előzmény: LRNELSON (11523)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!