Nekem egy másik hír tűnt fontosnak: Eszerint Irán olyan olajtőzsdét akar, ami nem USD elszámolású (hanem Euro alapú)
Emlékezetem szerint Szaddam is ilyesmit akart, persze őt sem az olaj miatt támadták meg. Legalábbis a hivatalos álláspont szerint.
Az a furcsa, hogy Európa ha nem is baráti viszonyt ápolt az iszlám világgal, de viszonylag normális volt a viszony. Miért volt Irán esetében ez a szembemenés? Egyik oldalnak sem érdeke az ellenségeskedés, mégis megy a balhé. Hörgés mindkét oldalon. (Van egy elméletem, de nagyon hollywoodi.)
Nem az atomhatalom dolgot érzem itt fontosnak. Ugyanis az "elfogadott" játékelméleti alapvetésből kiindulva is (eszerint egy középhatalom is jól teszi, ha tart atomfegyvert, ami természeténél fogva - most/még - stratégiai): Irán nem fog atomot bevetni ELSŐKÉNT. (Talán még szennyező sugárzó izotóp tartalmú "sima" robbanófejet sem) Ennek feltétele (maradva a fenti kiindulásnál), hogy ne vívjanak vele totális háborút.
Ebből következik, hogy nem az urándúsító (és a fejlesztés) jelent veszélyt az USA-ra.
Nekem egy másik hír tűnt fontosnak: Eszerint Irán olyan olajtőzsdét akar, ami nem USD elszámolású (hanem Euro alapú)
Persze ekkor nem lehet érteni, hogy az EU miért ilyen harcias Iránnal. (Vajon az e igazából is?)
És egy érdekes momentum: Az "olajalapú valuta" fogalma (az aranyalapú helyett, avagy után). Meg ami abból következik.
Inkább talán a nem illeszkedő érvekből lenne kevesebb, ha "történelem" címen írunk. Nem tartoznak ide olyan állítások, hogy "vannak rendes arabok is" =vagy hogy nincs egy sem, és így tovább)
Különben is: Mo.-al kapcsolatban 1848-on is lehet vitatkozni "politikailag" (1918-45, 1960-as évekről, stb.) nem is beszélve. És lehet történelmileg (szociológiailag, diplomáciailag, játékelméletileg, gazdaság- és fejlesztéstörténetileg, stb.) 1990-ről
Igen. Alapvetően jó dolog, ha az USA a világ csendőre és nem hagyja elfajulni a konfliktusokat, de túllihegte ezt a szerepét és most a konfliktusok lefojtásának erőltetésével több konfliktust termel, mintha nem csinálna semmit. Kis időre vissza kéne vonulnia újraszervezni és újragondolnia magát, meg a szerepét.
Lesz még egy atomhatalom, na bumm. Így is van már sok, közte egy harcias iszlám állammal, amelyik pont olyan viszonyban van Indiával, mint Irán Izraellel. Izraelnek már van nukleáris ereje, ergo a felhasználást akadályozó erőegyensúly éppen hogy helyreállna az aktussal. Hidegháborúvá fajulna az iszlám-zsidó ellentét, ami bár idegfeszítőbb, de kevesebb halottal jár, mint jelenlegi állapot.
Azokon a magyar publicistákon állandóan csodálkoznom kell, akik olyasmit írnak, hogy Iránnak van Európát elérő rakétája és mi lesz, ha nuklival tudja megfejelni. Meg már eléri Magyarországot a hatósugara.
Az a baj (bár ez inkább polidilis téma), hogy ennek a gyógyszernek a mellékhatásai súlyosabbak (vagy: legalább olyan súlyosak), mint a betegség maga...
Egy kicsit elrugaszkodott megoldás azért atomcsapást mérni valakire, mert az valószínűleg atomfegyvert fejleszt és ha meglesz neki, akkor esetleg képes lenne atomcsapást mérni valakire.
tanulmány Iránról Ez a tanulmány csak az atomot elemzi (átfutottam, de nem olvastam alaposan el Ír egy kicsit az urándúsításról, és a atomfegyver urán erőművi hasznosításáról (USA-Orosz egyezmény minimum 500 tonna fegyver-urán, kb. 30 tonna/év, 1999-2020,) Egy pár szó a sah idejéről, a mostani nemzetközi megnyilvánulásokon át (ami nem ok, hanem következmény, szerintem) odáig, hogy Eu-ból most vont ki Irán 103 billió USD (átszámított értékű) befektetést (ez mifelénk 103 milliárd USD, ha jól tévedek, 103x10E9.) Pár szó az olajcsapról (4.1 millió hordó/nap Irán. Nem tudom, hogy az USA 4.9 millió hordó/nap termelése az USA területének, vagy USA cégek tulajdonában levő kutaknak a termése)
A geopolitikai (Izrael, Oroszo./Töröko./Hormuzi szoros, Kína, Eu) részt olvassa el, aki aki akarja, átfutás alapján semmi új nem tünt fel.
Az viszont igen, hogy atomozni akarnak. Meglátjuk, blöffparti-e a CONPLAN 8022. HA nem, az is kiderül, létezik-e taktikai avagy "mini" atombomba.
Pár szó még a mini atombombáról, Irán ellen. Már mint taktikai, és nem utolsóként bevetett (stratégiai elrettentő) fegyverről. Ha alant igazam volt, remélem, hogy blöff. Ha nem blöff (vagyis bevetik), akkor inkább tévedjek!
<a href="http://www.globalresearch.ca/PrintArticle.php?articleId=1841" target="_blank">tanulmány Iránról</a> Ez a tanulmány csak az atomot elemzi (átfutottam, de nem olvastam alaposan el Ír egy kicsit az urándúsításról, és a atomfegyver urán erőművi hasznosításáról (USA-Orosz egyezmény minimum 500 tonna fegyver-urán, kb. 30 tonna/év, 1999-2020,) Egy pár szó a sah idejéről, a mostani nemzetközi megnyilvánulásokon át (ami nem ok, hanem következmény, szerintem) odáig, hogy Eu-ból most vont ki Irán 103 billió USD (átszámított értékű) befektetést (ez mifelénk 103 milliárd USD, ha jól tévedek, 103x10E9.) Pár szó az olajcsapról (4.1 millió hordó/nap Irán. Nem tudom, hogy az USA 4.9 millió hordó/nap termelése az USA területének, vagy USA cégek tulajdonában levő kutaknak a termése)
A geopolitikai (Izrael, Oroszo./Töröko./Hormuzi szoros, Kína, Eu) részt olvassa el, aki aki akarja, átfutás alapján semmi új nem tünt fel.
Az viszont igen, hogy atomozni akarnak. Meglátjuk, blöffparti-e a CONPLAN 8022. HA nem, az is kiderül, létezik-e taktikai avagy "mini" atombomba.
Egy másik írás Pár szó még a mini atombombáról, Irán ellen. Már mint taktikai, és nem utolsóként bevetett (stratégiai elrettentő) fegyverről. Ha alant igazam volt, remélem, hogy blöff. Ha nem blöff (vagyis bevetik), akkor inkább tévedjek!
A MERIA cikket elolvastam végre. Érdekes adatok, amik árnyalják a képet, de semmi falrengető. Úgy értem, az eddigieket nem cáfolja. Amit állít, hogy Irán gazdasága kevéssé bírja a fegyverkezést, ezért a szegény ember elrettentő fegyverét akarja, az atomot. Bár még mindig úgy látom, hogy egy középhatalomnak nem kell atom (ld. a lentieket). És Irán nemigen lesz ennél több. Szóval a fenti orgánum nem olvasta a lenti eszmefutttás(oma)t . :)
És még mindig nem tudom, hogy mit GYÁRT Irán (a cikk szerint mindent vesz, igaz a kézifegyverekről és lőszerekről nem szól semmit, csak a "nagy eszközökről", hajók, rakéták, PSZH-k). Ja igen, biológiai és vegyi fegyvert gyárt.
Az akkori húszdolláros olajszinten Kuvait talán egy dollárral nyomhatta le az olajárat, ami mondjuk évi egymilliárd dollár veszteséget jelenthetett Iraknak.
A napi 1 milliárd dollár veszteség jól hangzik, már máshol is láttam, de téves adat. Irak napi olajbevétele sosem érte el az említett szintet... csak számolni kell.
Egyébként a túl erős barát sem jó az álmoskönyv szerint, pláne, ha sokkal nagyobb nálam és agresszív, ráadásul vannak vitatott területek köztünk, amelyen ráadásul teljes kapacitással - rablógazdaság - szivattyúzom az olajat, még ő másik szomszéddal háborúzik... Szóval a kis Kuvait sem volt ma született (fehér) bárány.
...Az amerikaiak azt gondolták (vagy legalább: gondolhatták), hogy a Kuwaittal való viták fegyveres megoldása annyit tesz, hogy elfoglalják a vitatott olajmezőt meg szigeteket, deklarálják, hogy a büdös életben nem fizetnek vissza egy vasat sem Kuwaitnak, és gyakorlatilag kényszerítik Kuvaitot olajtermelése visszafogására.....
Szerintem ennyire ok sem voltak naivak - sot.
Azert azt is meg kellene vizsgalni hogy a kis Kuvait miert fordult olyan elesen korabbi baratjaval es vedelmezojevel szembe?
A penz miatt ?
Meretehez kepest az olajbol valo gazdagsaga igy is elkepeszto...
Tehat nemigen lehet anyagi oka annak hogy elutasitotta a kolcsonok jovairasara valo kerelmet. Kulonosen amikor "baratja" egy hosszu haboru utan szeretne mielobb talpra allni.
Sot !!!
Meg a nemzetkozi egyezmenyeken felul is pumpalta kifele az olajat amivel ugy lenyomta az olaj arat hogy ez Iraknak napi tobb mint 1 millard dollar kiesest jelentett az sajat olajeladasabol.
Erdekes lenne utana jarni hogy ki kapta az olcso olajat ilyen nagy mennyisegben (mondjuk, hogy "sejtjuk" hogy esetleg haboru lesz...)
Nem "frede" furotechnikaval lopta Kuvait az olajat hanem a kozos olajmezokbol, -aminek a tetejen az iraki-kuvaiti hatar huzodik - a kozos megallaposasnal sokkal tobb olajat szivattyuzott.
Igy eloallt az a helyzet hogy Kuvait a lopott iraki olajat adta aron alul (ugyan kinek?) - torte le a vilagpiaci arakat... - Gakorlatilag minden tole telhetot elkovetve hogy Irak talpraallasat megakadalyozza. Mint ma mar latjuk: Sikeresen !
Szaddam vegigjarta a diplomaciai csatornakat es eljutott az oreg Bushig, aki mondta neki hogy nem avatkozik arab-arab ugyekbe...
Szoval miert is ingerelte a kis Kuvait a kiehezett de meg a harci laztol ego Irakot?
Talan kozelebb kerulunk a valaszhoz ha felidezzuk a fiatal apolonorol keszult (veg nelkul ismetelgetett) riportot aki megrazo torteneteket meselt hogy hogy szortak ki a foldre az iraki katonak a csecsemoket az inkubatorokbol a kuvaiti korhazakban...
Azutan kiderult hogy ez az apolono kuvaiti nagykovet lanya volt aki nem is volt Kuvaitban ebben az idoben.
Nem tudom hogy ki mit von le abbol hogy az USA nem "javasolta" legalabbis Kuvaitnak hogy legalabb a nemzetkozi megallapodasokat tartsa be, de hogy aktivan kozrejatszott nyilvanvalo hazugsagok terjeszteseben - es ezzel a publikumot a Irak ellen forditottak....
Nekem egy elore kiagyalt csapda jut eszembe errol....
Persze, de akkor a nyelvek harcát is kérem felvenni a listára. Hisz kétségtelen, hogy az angol nyelvű, illetve az angol nyelv egyeduralmát elfogadó (pl. Ausztrália, Magyarország, Hollandia, Szingapúr) országok (ugyanazt a kitételt én is alkalmazom, amit a The Clash of Civilizations-ben Huntington is megenged magának: többnyire úgy általában bár persze sok kivétellel) harcolnak a saját alternatív nyelvüket propagáló országok (pl. Franciaország, arab országok stb.) ellen.
Nos, olyan ez, mint a pszichológia: nem általános érvényű igazság van, hanem különböző magyarázatok, melyekből hol egyik, hol másik szempontja bizonyul erősebbnek. A crash of civilizations egyfajta magyarázat, a Benjamin Barber féle Jyhad vs. McWorld egy másik interpretáció és még van nyilván számtalan.
Másik példa a nemzetközi kapcsolatokban a realista, az idealista az interdependencialista etc. iskolák hitvallása: legalább kettő mindig szembenállt egymással és számos híveik voltak, de kizárólagossá sem a pókháló-, sem a biliárdgolyó-elmélet nem válhatott, mert időnként a mindenkori másiknak volt igaza.
Igen, ez is mutatja a modell önkényességét, hogy Mali vagy Észak-Nigéria (úristen, ez a kettő még egymástól is kurvára különbözik...) egy kultúrába tartozik Malájziával és Iránnal, ezzel szemben Spanyolország és Mexikó, az két különböző kultúra. Szerinted rokonszenv és hasonlók alapján a különböző kultúrához tartozó Mexikó és az Egyesült Államok háborújában vajon Spanyolország az elvileg vele egy kultúrához tartozó USA-t támogatná, vagy Mexikót? (Most a lakosság támogatásáról beszélek, mert azt Huntington is elismeri, hogy a kormányok azok rendesen kifelé politizálhatnak.) Mekkora USA-ellenes tüntetések lennének?
Miért különbözik Oroszország jobban Lengyelországtól, mint Indonézia Pakisztántól?
Jó lenne tudni például hogy a XVI. századi oszmán-perzsa háborúk körülbelül mennyi áldozattal, pusztítással jártak? összehasonlítani az azonos idejü európai oszmán müveletekkel.
Most lehet hogy meglepő amit írok de az orosz-német öldöklés bátran mondható kultúrán belülinek, globálisan.
" vagy a Csendes-óceán "
Az amerikai-japán küzdelmek meg hevessek voltak, de jóval kevesebb katona halt bele mint pl a japán-kínai harcokban.
Aztán legvéresebb kultúrán belüli harc volt még az első világháború ugyebár.
Ez a kultúrán belülli hevesség okaira van egy elméletem. Azért gyilkolják egymást ilyenkor kegyetlenebbül a népek ilyenkor, mert a saját kultúrkörben ök törekszenek a vezető állam/nép szerepére?
A felajánlást köszönöm! Inkább kitolok a világgal és megveszem könyvben. (antikvárium). Rossz könyvek olvasásának is van tanulsága - s nekem van néhány.
A pusztítás mérétkére gondoltam nem a darabszámra. Epizód szerűsége? Bakker, a mongolok és örököseik az 1220-as évektől az 1400-as évekig pusztították az arab és orosz területeket. Egyébként meg a kultúrák harca általában a perifériákat érint, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy itt érintkeznek. Másrészt a vallási, kutúrális kérdések általában valamilyen gyakorlati problémát fednek. Az invesztitúra-harcnál pl.: ki legyen a főnök a keresztény eu-ban.
Végül pedig hogy a pi.-ba jönnek ezek a marhaságok a hadtörténelemhez?
A mongol invázió, vagy a török csapatok európai tevékenysége, vagy a 2. Vh-ban az orosz front, vagy a Csendes-óceán, stb.
Hm... mintha nem az hangzott volna el, hogy mindegyiket kulturákon belül vívják, hanem azt, hogy a legtöbbet.
Egyébként jó, hogy hoztad a törökös pl-t. A kora újkor ugyanis pont jó illusztráció a kulturák közötti, és kulturánb belüli harcokra.
Szóval a kora újkor egyik fontos konfliktusa a Török Birodalom-kontra Habsburg birodalom összecsapás. Ennek fontos hadszíntere volt Mo területe is.
Emellett viszont volt egy szintén permanens konfliktus a Habsburg-francia ellentét. A két konfliktusgóc hatása jól összevethető.
Ahogy én látom, de lehet, hogy tévedek, a huntingtoni rendszerhez kapcsolható török-európai küzdelem leginkább a két kultura perifériáit érintette, a huntingtoni értelemben vett mag-országokra, vagy mag-területekre nem sok hatással volt.
Evvel szemben a habsburg-francia konfliktus egyértelmüen Európa centrumát érintette, és sokkal több energiát mozgósított, mint a török ellenes fellépés. Sőt, ha egy kicsit megnézzük a korabeli diplomácia forrásait, akkor egyértelmű, hogy az egyes nagyhatalmak a magyar-balkáni térséget, csak, mint egy mellékhadszíntért kezelték a nagy európai játszmában. (ráadásul Fro pl. törökország permanens szövetsége volt)
Egyébként belegondolva a mongol invázió is jó pl., mert bár Európa perifériáján elég nagy pusztítást vitt véghez, Európa szempontjából mégiscsak perifériális, és ami még fontosabb, epizódszerű hatása volt. Ezzel szemben az ebben a korban lezáródó invesztitúra-harc majd 250 éven kersztül Európa meghatározó, permanens konfliktusa volt.
(bár az is igaz, hogya mongol hódítás az arab kulrúrára nézve már nem ilyen perifériális jelentőségű volt. Bár az epizódszerűségitt is fennáll.)
Itt egy négy évvel ezelőtti cikk Irán hadseregéről, nekem elég jónak és megalapozottnak tűnik, és szó esik benne a nemhagyományos (ABC-) fegyverprogramok szerepéről Irán védelmi politikájában.
A világtörténelem legtöbb háborúját, közte a legvéresebbeket is, kultúrákon belül vívták, miközben gyakran tapasztalhatunk szövetséget különbözű kultúrkörökből való országok, népek, politikai csoportok között gyakran saját kultúrkörük más országaival szemben.
A kulturális hasonlóság, az ideológia, a közös érdekek stb. mind csupán valószínűsítik két ország szövetségét egy konkrét konfliktusban, míg ezzel szemben a kulturális, ideológiai, és érdekellentétek sem biztosítják matematikai bizonyossággal a konfliktushelyzetet.
Mindenesetre azzal egyetértek, hogy két ország között a kulturális hasonlóság növelik valamelyest a szövetség és csökkentik a konfliktus valószínűségét, ám nem jobban, mint az ideológiai, gazdasági, nyelvi stb. hasonlóságok.
Ugyanezzel az erővel beszélhetnénk nyelvek harcáról is, hiszen az angol nyelv világuralmának behódoló (pl. Japán, Szingapúr, Magyarország) és angol nyelvű (USA, UK) országok folytatják a küzdelmet a saját alternatív nyelveiket propagáló (Franciaország, arab országok, Oroszország, Kína) országok ellen... Nagyjából ez is igaz...
A kutúrák harca mint modell azért nem érvényes szerintem, mert nem látok semmilyen, önmagánál ("a kulturális vonások meghatározzák a népek és politikai vezetések rokonszenvét és politikáját") mélyebb megállapítást, következtetést, ami ebből következik. A modell éppen ezért sekélyes magyarázat a világra, nem tesz hozzá semmit a megértésünkhöz.
