Pontosan 60 évvel ezelőtt, 1945. február 11.-én a szovjet hadsereg felszabadította Budapestet. Érdemi hozzászólásokat várok, a Budapesti csatáról és a harcokról.
Szia FTonyo, függetlenül a russzofóbiámtól, ( ugye annyi jót kaptunk tőkük, lásd aluminium egyezmény, ...), tehát cél Sztálin számára, egy románai-sziléziai támadás lett volna, közta pedig a harapófogóban kis hazánk, ami pedig határos a 3. Birodalommal, és még elevenen élnek az emlékek a dicsőséges Bolsevik uralom 133 napjáról. No akkor hol van itt felszabadulás. Már 40-ben nem lehet zabszemet verni gőzkalapáccsal annak a hátsó felébe annak, aki ismeri a felderitő jelentéseket. Előre kiszámithatja, hogy az elkövetkező 10 évben fel fog szabadulni.
"A magam részéről a világ legtermészetesebb dolgának tartom, hogy mind a kettő megtámadására adott esetben dolgoztak ki terveket."
Teljesen 1etértünk. A világ minden hadseregének vezárkara egyszerre dolgoz ki védelmi és támadó haditerveket (ez utóbbiakat szigorúan preventiv jelleggel :)) )
Le merem fogadni, hogy pl. bősz NATO-szövetségesünk, Szlovákia vezérkarának titkos páncélszekrényében is ott lapul egy támadó hadművelet terve, Bp. bevétele, mint stratégiai cél megjelölésével ... :)
Nem mindenki olyan pacifista, mint mi, hogy önkéntr felszámoljuk a hadseregünket.:(
Ezek a tervek milyen fázisban voltak? A német vezérkar pl. valamikor 1940 júliusában már elkezdett dolgozni a Barbarossán (akkor még nem ez volt a fedőneve), pedig akkor még jó darabig nem ez volt a fő német haditerv. Oroszországot két irányból fenyegette akkoriban veszély: Németország és Japán felől. A magam részéről a világ legtermészetesebb dolgának tartom, hogy mind a kettő megtámadására adott esetben dolgoztak ki terveket.
Beleütközött valamibe amerika? Franciaország olyan óvatosan manőverezik, hogy semmibe ne sértse az USA érdekeit, de közben előadhassa a nagyelőadást a francia nagyságról és függetlenségről. És az USA elfogadta erra a táncra a felkérést, most keringőznek, az egyik igent mond, a másik nemet, a közönségnek, de a táncot az úr irányítja. Az úr, aki texas-ból jött a bálra.
Ha van, amibe beleütközik, az a saját rendszerének a korlátai, a globalizált gazdaság, az USA gazdasági rendszere. Ettől függ az állama jóléte, ez az egyetlen korlátja a szuperhatalmi politikájának. Ez nem függ kínától (gazdasága már lehagyta olaszországét, bár technikailag még le van az olaszoktól maradva, csak hogy tisztán lássuk kína súlyát), az nyersanyagkitermelővé visszasüllyedt oroszoktól, vagy a világpolitika szempontjából -hadsereg hijján- impotens EU-tól.
A szuperhatalom közel sem tehet meg bármit. Korlátai sokkal közelebb vannak, mint azt sokan hiszik, ezekbe már részben Irakban és annak kapcsán Európában is beleütközött, Iránban és máshol méginkább bele fog. És akkor Oroszországot, Kínát, egyebeket nem is említettem.
A világpolitika nem szentimentalizmus, hanem az erősebb kutya baszik elvének egyszavas megfogalmazása. Egy nagyon kényes, nagyon finom gépezet, ahol nem lehet hibázni, a hiba elkerülésére taláták fel a diplomáciát és egy sajátos embertípust a diplomatát, viszont egy szuperhatalom, ki önmagában erősebb mindenki másnál együttvéve -mert ezt jelenti a szuperhatalom- azt tesz, amit akar. Az ilyen hatalom puszta erejénél fogva a diplomáciának nevezett etikett fölé emelkedett. Viselkedése nagyon primitívnek tűnik és nagyon önkényesnek. Másnéven bush politikáját és államrezonját már cézárizmusnak, míg államát birodalomnak is lehet nevezni. Ez most egy ilyen kor.
PONy! Most ráálltál az "ftonyo basztatása" projektre?
Sebaj...
"A reálpolitáról viszont fogalmad sincs, tisztára érzelmi beállítottáságú a világképed. Ez pl. nagyon tetszett "Vhogy nem tudom felfogni, hogy NEKIK (angolok, amcsik) miért szabad mindenhol ott lenni" "
Ebben a kérdésben mindenki érzelmi beállitottságú. Ez egy.
Kettő: semmi sem predesztinál egy nemzetet sem arra, még az un reálpolitika sem, hogy mindenki más életébe belepofázzon.
Az angol-amerikai belepofázási hajlam a protestáns predesztinációs hitből ered. Őnekik Isten eleve elrendeltetett, mint kiválasztott népnek a világ feletti uralmat. Ők ebben hisznek, főleg az amcsik.
Emlékeztetlek a puritánok egyik lelkészének megjegyzésére, az indiánokkal kapcsolatban: "Ezeket az ÁLLATOKAT maga az ÖRDÖG küldte a MI FÖLDÜNKRE, hogy próbára tegye az Ő NÉPÉT."
No comment..........
Ilyen elvek nyomán világpolitikát alakitani - bűn. Ez nem világpolitika, reálpolitika, hanem az "Erősebb kutya b@szik" elve.
Természetes jelleggel ez kitermelte a maga ellenlábasait.
Miel itt ez a téma OFF, nem kivánok hosszas vitát nyitni Veled.
De. Ilyen elveken bárkinek joga van nagyhatalmasdit játszani, és ezért nem kell a "született gonosz" képében feltünnie álságos világvédő magyarázatokban.
De megközelithetjük ezt a kérdést gazdasági alapon is: mind a németek, mind az oroszok gazdasági-történeti szempontból megkésettek a "nyugati" világgal szemben. Ők is be alartak kapcsolódni a folyamatok alakitásába.
Ezt természetesen a "régiek" nem tűrték. De csupán ezek miatt népeket a született rosszak kategóriájába sorolni....
"Jó párszor pofára fogsz még esni mire felfogod hol húzódnak a valódi erővonalak. De addig fejtsd ki nyugodtan gyerekes hülyeségeidet, mit képzelsz te helyesnek és helytelennek. Erre valók a fórumok. "
Te meg mutass be áldozatot George W. Bush portréja előtt, öltözz USA zászlóba :)
Milyen okosnak képzeled magad kisöreg, öröm nézni... A reálpolitáról viszont fogalmad sincs, tisztára érzelmi beállítottáságú a világképed. Ez pl. nagyon tetszett "Vhogy nem tudom felfogni, hogy NEKIK (angolok, amcsik) miért szabad mindenhol ott lenni"
Jó párszor pofára fogsz még esni mire felfogod hol húzódnak a valódi erővonalak. De addig fejtsd ki nyugodtan gyerekes hülyeségeidet, mit képzelsz te helyesnek és helytelennek. Erre valók a fórumok.
"Szerintem nem adták fel a világforradalmat. Sztálin, és követői Gorvbacsov kivételével, nem adták fel. Ami Sztálinnak Kelet-Európa volt, ugy később jött Kurill Szigetek, Egyiptom, Görögország, Korea, Kuba, Vietnám, Angola, Sziria, Szudán, Vietnám, Grenada folytassam sort? Mindenütt ott voltak a CA tanácsadók"
Érdekes sor, de ha a C és az A betűk közé beirsz egy I-t, akkor megkapod az ellenpólust - CIA, vagyis Egyesült Államok.
Vhogy nem tudom felfogni, hogy NEKIK (angolok, amcsik) miért szabad mindenhol ott lenni, sőt ez üdvös, addig pl. németeknek oroszoknak miért nem? A szovjet-amerikai szembenállás ugyanezeket produkálta.. Fashoda, Szudán. Mond ez Neked vmit? A későbbi örk szövetségesek :), a franciák merg az ánglusok majd egymás torkának estek ezért a koszos kis faluért. :)
Az a russzofóbia, amit Te is képviselsz, csak 1945 óta antikommunista. Amúgy MINDIG jelen volt az eu-i politikai életben. Ha megnézed, hogy a nagy antant szövetség előtt a britek miket irogattak a CÁRI orosz rendszerről .... Nos ugyanazt mint 45 után az USA a szovjetről. Csak természetesen a 19.sz-ban a "kommunista" és a "szovjet" szavak helyett a "zsarnoki, korrupt" és a "véreskezű cár" szerepeltek.
Nem érdekes?!
Ui.: a Kurilli-szk-en az OROSZOK voltak ott előbb, Korea, É-Kelet kina szintén. Ott a japók csak másodikak voltak.
Görögországban Sztálin sorsára hagyta a kommunista gerrillákat a Churchillel kötött százalékos megállapodás alapján.
Iránból kivonult, aminek az lett a vége, hogy a CIA és a britek közreműködésével Reza Pahlavi lemészároltatott mindenkit - kommunistától kezdve liberálisig bezáróan.
Kubát az amcsik idétlen politikája lökte Hruscsov kezébe.....
Szerintem nem adták fel a világforradalmat. Sztálin, és követői Gorvbacsov kivételével, nem adták fel. Ami Sztálinnak Kelet-Európa volt, ugy később jött Kurill Szigetek, Egyiptom, Görögország, Korea, Kuba, Vietnám, Angola, Sziria, Szudán, Vietnám, Grenada folytassam sort? Mindenütt ott voltak a CA tanácsadók. Ez neked Revizió? Mi, a Románia, Csehország, Lengyelország csak utban voltunk az Atlanti-óceánhoz vezető úton.
"Egy 37-38-ban elkezdte a Baltikumban, majd osztogatták-fosztogatták Lengyelországot. Majd következik a Finn Háború. Ki Sztálin következő célpontja? Szerintem még mindig nem Hitlerrel akart kikezdeni, de felvonultatta a hadseregét, az európai oldalon. Nem lenne jobb a Ploestit elöbb elfoglalni?"
37-38-ban nem történt SEMMI.
1940-ben a Molotov-Ribentrop paktum eredményeként szovjetizálták a Baltikumot.
Ugyebár 39-ben szoros szovjet német szövetség osztotta fel kb. az 1914-es határok mentén Lo-t.
Finnország megtámadása német beleegyezéssel - szintén az 1914-es határok felé való előrenyomulásban.
Besszarábia szintúgy 1940-ben.
A ruszkik már a 20-as években feladták a világforradalmat, és a szocializmus egy országban elvét követték.
Sztálin 39-40-es műveletei a régi cári orosz határok visszaállitására irányultak. REVIZIÓ. Ismerős szó?
Sziasztok, ha támadni akart, mi volt a haditerve, hol és melyik ország proletáriátusát akarta láncaitól megfosztani?
Egy 37-38-ban elkezdte a Baltikumban, majd osztogatták-fosztogatták Lengyelországot. Majd következik a Finn Háború. Ki Sztálin következő célpontja? Szerintem még mindig nem Hitlerrel akart kikezdeni, de felvonultatta a hadseregét, az európai oldalon. Nem lenne jobb a Ploestit elöbb elfoglalni?
azok az emberek partizánsegítőknek minősülnek és a hadijog szerint jogos a lemészárlásuk (természetesen én nem értek ezekkel egyet de ez van)
ez nem teljesen igaz: ha az egyik fél totális háborút hirdet felrugja az összes létező hadijogot akkor nincs min csodálkozni, ha a másik is felveszi a kesztyűt..
Namost, az volt a baj, hogy túl sok volt a partizánsegítô és túl kevés a ténylegesen kiiktatott partizán. Mondjuk a megszálló csapataink felszerelése hagyott kívánnivalót maga után és ezért elsôsorban nem a partizánokat, hanem a segítôket támadtuk...
az 56-os felkelők és a partizánok között volt egy-két óriási különbség:
-kényszersorozás, orvlövészet, civilek lemészárlása stb.
Igen, ez lényegi különbség volt, de az adott kontextus nem errôl, hanem a felismerhetôségrôl szólt.
1. Igen, Sztálin is támadni akart és tényleg későbbre tervezte, mert nem volt felkészülve a háborúra.
2. Igen, irracionális félelem volt bennünk a kimaradás miatt. Elsősorban a románok miatt. Viszont nem árt tudni, hogy alaptalan volt és a románok attól féltek, hogy dél-erdélyt is elvesztik, azért voltak olyan készségesek. Egyébiránt a román értelmiség végig -erdély visszafoglalásáig, immár szovjet szövetségben- abban a hitben volt, hogy ők ezt elcseszték és a magyarok megint jobbak voltak, mind diplomáciában, mind stratégiában. És hogy mi megőriztük minden jelentős erőnket, míg ők sztálingrádnál, odesszánál, stb... elvesztették. Tehát a mi félelmünk erdély miatt a nacionalista gondolkodásból adódó nettó hülyeség volt. A nacionalistább románok még jobban féltek. Azt hiszem minket itt megosztottak és uralkodtak felettünk.
Hát Portugálok? Mindkét állam a nagy ipari forradalom nagy vesztese. A XIX század folyamán folyamatosan csökken befolyásuk, sorra vesztik el gyarmataikat. Kevés az eröforrásuk, Európában pedig nincs startégiailag fontos nyersanyaguk, amiért bárkinek is érdekében állna rájuk tenni a kezét. Igy könnyü kimaradni. Egy spanyol önkéntes Légió azonban járt Oroszországban. Hasonlitsd Mo-val, nyugati szomszéd a 3. Bir, a keleti szomszéd szintén bajszos, ráadásul valami proletár világuralomról dumál örökké, aminek Ő az élcsapata. Apropó, ha tény az, hogy a bajszos is háborúra készült 1941-ben, de azt csak 1942-ben akarta meginditani, de a szobafestőt túl erősnek tartotta, hogy még örök barátsági és meg nem támadási szerződést is kötött vele, akkor 1942-ben kit akartak meg támadni az oroszok? Svédországot, Romániát, Bulgáriát, Görögországot, vagy esetleg minket is? Végül is a szobafestőn akkor is nagyot üthet, ha Ploesti az övé, és a zalai olajmező a repülőinek a hatósugarában van. Ennyit a felszabadulásról.
Ha háborús bűnökről van szó, az nem számít, hogy az ellenség mit csinált. Csak az, hogy az elkövetők mit csináltak. Én nem látok különbséget abban, hogy egy falu lakosságának a felét kiirtod, hogy bosszút állj a partizánokon, vagy javítsd a partizánvadász statisztikádat a szovjetúnióban, vagy ha ugyanezt magyarországon teszed. Ritka volt az ilyen szintű szovjet atrocitás magyarországon...
Az ukrán partizánháború kapcsán például olvasd el Dr. Somorjai Lajos könyvét, nem volt kéjutazás vissza a dontól ukrajnán át, meg is jegyzi több helyütt, hogy idefele még milyen békések voltak. Szal, ennyit a nyugodt ukrán helyzetről, az elején az volt, akkor még az ukránok azt hitték felszabadították őket...
Belorussziában a magyar megszállók jórészt élelmet rekviráltak, meg téli kabátot, stb... Lényegében mindent, amit itthonról kellett volna kapniuk, de nem kaptak.
ui. Igen Bárdossy, valahogy összekevertem.
Ja, és olyan partizánt még nem láttak, aki betartotta volna a hadijogot. Hiszen a partizán lényege épp az ellenkezőjében rejlik. Például a mi 56-os felkelőink se nagyon figyeltek oda a nemzetközi egyezmények előírásaira a megkülönböztető jelzésekről, stb...
Szia rev251, Nem voltál katona, nem ismered az alapszbályokat. Amit ma megehetsz, ne halaszd holnapra, holnap talán élni se fogsz. Kettő, ha van egy davaj gitár a kezedben, amivel minden fegyvertelen embertől tudsz kaját kérni, ha találkozol vele, akkor már miért cipelnéd, ha előre is meg eheted. A sereg szervezőinek, és tisztjeinek a feladata lenne, hogy ezen szabályok csak korlátok között jussanak érvényre.
Szia Tonyo, olvass bele a Kőszivü ember fiai-ba, tudod ott az Isaszegi csatánál. Jókai szerint minden orosz tábornok egy potenciális gyilkos a saját hadseregére nézve is. De a második világháborus katonai tapasztalatok ezt nem is cáfolták. Mégegyszer mondom, a saját tüzérség a saját muzsikját lötte, ha nem ment elég gyorsan előre.
Édesviz PS. Te minek tekintenéd a következő esetet: 1945 február táján a Dél-Dunántulon átáll egy magyar üteg, és 1945. május 8-ig egy összekötő alhangyával, minden ellátással szoros fegyfegyverbarátságban harcol Ausztria meghóditásán. Minden rendben van. Akkor fegyvert gúlába, mehettek haza. Csak az út vagy 5 éves, mert Linz után valahol Krasznojarszkban áll meg először a vonat. Ezek a felszabaditók? Maléter Pál (56), vagy Bethlen István (polgári személyként akut veseelégtelenség, mint a lengyel tisztek Katyn-i járávnyos ólommérgezése) esetére már nem is óhajtok kitérni. Sima rablóbanda volt, és ők voltak az erősebbek.
1.) Imrédyt zsidó származása miatt (egyik dédszülő) menesztették az ellenzés és saját kormánya legnagyobb örömére.
2.) 1941-ben Németország Európa ura volt, bíztak a villámháborúban, ami nyugaton óriási sikereket produkált pl. Franciaország veresége, angolok megfutamodása stb. az USA semleges próbált maradni, egészen Pearl Harbour-ig. Mit tehetett volna egy németbarát magyar kormány? Menni előre.
3.) A németek az első időszakban annyira bíztak saját sikereikben, hogy nem igényelték különösebben a "nagy magyar, román, bolgár v. más haderőt." Ennyi.
A hadiállapotot 1941. június 27.-én Bárdossy jelentette be.
"1., Sztálin nagyszerü seregellátás szervezése ugy müködött, hogy a nem elit-gépesitett alakultokat, hanem e gyalogság tömegeit, csak két hetente látta el élelmiszerrel."
Ennek semmi köze Sztálinhoz. A mindenkori orosz hadsereg ezen az elven működött. Lásd: Kutuzov seregei a napóleoni háborúkban, az 1849-es cári intervenció Mo-on. Utóbbihoz a Vadász-féle könyvet ajánlanám.
Tehát ez mentalitás-kérdés. Az orosz-szovjet vezetés szemében a katona sosem számitott, még ma sem. Pótpolható "eszköz".
Másrészről Mo orosz képe: van már ennek az oroszrellenes hisztériának nálunk "nemes" hagyománya. Maga Jókai irta azokat a propaganda-pamfleteket, amik a cári haderőt démonizálták. Állithatom, Jókai ezen később - saját maga által is - meg/letagadott "művei" a nyilas propagandisták uiszitó szövegeit messze túlhaladták.
1. Épp arra utaltam, hogy senki nem volt szent, senki ne moralizáljon. Még örülhetünk, hogy ennyivel megúsztuk és a magyarság jó része nem jutott a poroszok sorsára...
2. Ha mind a mieinket, mind az ellenséget egy mércével mérem, -a mieink ukrajnában és belorussziában öltek, gyilkoltak, erőszakoltak és zabráltak, a szovjetek meg nálunk, de nem olyan kegyetlenséggel, mint mi a megszált területeken- akkor mit relativizáltam. Max az antifasizmus - antibolsevizmus moralitását. Az meg megérdemli, nettó hülyeség mindkettő...
ui. Az lett volna jó, ha nem mennek sehova a mieink. De mentek, egy svájci lap szerint "soha ilyen hetykén nem üzent még hadat egy ilyen kis ország, egy ekkora birodalomnak", utalva a "hadiállapotot megállapító" parlamenti beszédére Imrédynek. Nem tudom mit gondoltak anno vezetőink, minimum a lengyelektől megkérdezhették volna, milyen is az, ha szovjetek győznek, vagy legalábbis elfoglalják az ország jó részét, mármint azoktól a lengyelektől akik túlélték...
Ha így volt, volt benne egyfajta racionalitás. HA azzal számoltak, hogy aki elöl megy nagyrészt (nem tudom mekkora hányad, ex.has. 2/3) meghal az első néhány napon, akkor elég neki annyi időre való kaját adni, nem kell kétheti. Az, hogy ezzel számoltak: tervezett veszteség, az orosz hozzáállás (darab-darab) és a vh. sajátosságai miatt (a gyalogság nem gépfegyver- és hk.-álló...)
Ebből nem következik sokminden, nem tudom, hogy én (aki tudom, amit tudok) jobban beosztottam volna az ellátmányt, mint a muzsik (aki alig tudott valamit) Ami mégis: jobb a gárdahadseregben lenni, mint nem. Jobb, ha olyan szakmád van, amire a front mögött is szükség van, mint nem. De a legbiztonságosabb a diktatúrának nyalni, mint ideológus, front mögötti főtiszt, stb. (csak a PB-be ne juss be...)
Egyebek:
Különben jó dolog ez a moralizálás, hogy mit szabad, meg mit nem. (Bár szerintem nem történelem, nem 'mi lett volna ha', és nem teszi érthetőbbé a dolgokat.)
Én nem ismerek lázongó (vagy megfélemlítendő) lakosság pacifikálására jobb módszereket (még jókat sem...). Esetleg nem kell elkezdeni (de az meg nem stabil stratégia, mert aki nem kezdi el, azt, mint békés közösséget, nem jegyzik)
A kérdés szerintem nem az, hogy mit nem szabad (inkább csináljunk rossz dolgokat jól), hanem az, hogy miért nem élnek mindig minden eszközzel (a kegyetlenkedés, árulás, adott szó/szerződések felbontása egyéni és közösségi méretekben, stb.). Bizonyos lépések valamiért visszaütnek, mások nem. Konkrétan a lakosság milyen szintű kiirtása az, ami nem jár maradó következményekkel? Akár feltételesen (feltéve, hogy megnyerik a háborút, de mi van ha nem), akár feltétel nélkül (akkor is gond, ha megnyerik a háborút, ill. akkor sincs nagy gond, ha elvesztik)
Ha elolvasod a vita korábi részeit, rájössz, hogy nem erről van szó. Amikor bejöttek az oroszok, véget értek a bombázások, neki lehetett állni kaját keresni, újra építeni az életet. Akkor is, ha erőszakoskodta, akkor is, ha zabráltak.
Te mit választottál volna, amikor már hónapok óta ülsz a pincében, bármikor telitatlátot kaphatsz, hogy csak kitartás, mert fő a becsület, vagy legyen vége ennek, mert ennél még a muszka is jobb. Az ugye nem volt alternatíva, hogy majd innen nekiindulunk Moszkvának.
Ez a kérdés, nem pedig az, hogy kijárt-e az orosz katonának a szabad rablás. Nem járt ki neki, de akkor sem esett volna bántódása, ha minden pincébe belánszóróz, csak úgy viccből.
Egyébként nagy különbség volt megszálló csürhe, és a gárdahadosztályok között. A szüleimnek nagyon sok pozitív tapasztalata is volt. Aki nem szemellenzővel nézte az orosz katonákat, ugyanolyan embereket ismert meg bennük, mint te vagy én.
Azt mindig mondták, hogy a "mongolok" voltak az állatok, de a "kozákok" például teljesen normálisak voltak.
Apám akkor volt 13 éves, egy "kozák" orvos gyógyította meg valami ronda nyavalyából. A gyerekeket nagyon szerették, azoknak aztán semmi félnivalójuk nem volt tőlük.
voltál katona a magyarnéphaderegben? ettél konzervet eleget? 1., Sztálin nagyszerü seregellátás szervezése ugy müködött, hogy a nem elit-gépesitett alakultokat, hanem e gyalogság tömegeit, csak két hetente látta el élelmiszerrel. (Ez a konzerv lett volna az első két heti kajád, ha bevetésre kerül sor.) Na most mit csinált a szegény muzsik? Leült az első tüz mellé meg főzte a kaját és nagyjából 24 óra alatt mind megette, és meg itta a vodkaadagját is egyben. Utána aludt még egy napot. A maradék 12 napban, csak akkor evett, ha "szerzett, faszolt, rabolt". Az éhes emberre a tömény is gyorsabban hat, ami oldja erkölcsi gátjatit. Ráadásul front mögött 10 km ott volt a biztonsági szolgálat, vissza nem lehetett menni. Csak előre, mert ott lehetett kaját szerezni, vegy éhendöglött. Továbbá, hajnali kettőkor volt támadások előtt extra vodka osztás bátorságot növelő célzattal, ha pedig megpróbált visszavonulni, a saját tüzérség adta rá a zárótüzet. Ez az ázsiai rabló-banda dulta végig a saját országát is, de Európa keleti felét is javarészét is.
Ott ahol az elit alakulatok vonultak, ott sokkal kevesebb atrocitás történt. Egyébként ez már a Históriában is megjelent, de szájtépni mindig lehet. Ha valakinek sikerült sérelmeit bejelenteni orosz tisztnek, orosz katonai rendőrnek, és megtalálták a tettest, hadbirósági tárgyalás nélkül lelőtték a tettest.
2., A partizán kérdést meg túl ragozzátok. Számtalanszor hallottam frontot meg járt tisztektől, hogy számtalan leiratban követelték, hogy távolitsák el a magyar felségjelet a jármüveikről. Ne hordjanak Nemzeti lobogót. Legyenek "Bajtársaisabbak a németekkel". Ti. a magyar konvojnak egy partizán veszélyes úton 80 % esélye volt keresztül menni, ahol minden egyes német konvoj megkapta a magáét. A 20 % nem is ismerte a magyar nemzeti jeleket. Talán még se annyira kutya módra viselkedtek a magyarok, mint ahogy állitják itt egyesek? Egyébként aki rabol, ugyanugy hadbiróságot érdemel, mint nem háborus körülmények között normál birósági eljárást.
3. A lengyelországi megszálláshoz csak annyit, tudomásom szerint a Varsó felkelés lokalizálásába odavezényxelték a Pécsi gyalogezredet is. 24 órán belül eltávolitottak onnan minden magyart, mert az ezred vonalán kb 200 ezer ember hagyta el a várost. A magyarok nem löttek semmelyik irányba, és hátat forditottak Varsónak.Ezt olyan ember mesélte, aki ott tiszt volt, de jó (polgári) munkájáért 1985 táján azért Állami dijat kapott. Ludovika után,, volt cukrászmester, útkaparó....
"eleten a dzsumbujban már más volt a helyzet, a partizánok mindenféle hadijogot felrúgva polgári ruhában lesből hajtottak végre orvtámadásokat katonák ellen.
Ebben az esetben a genfi egyezmény (amit sztálin nem írt alá) lehetővé tette a tömeges kivégzéseket..."
Khm.. francia ellenállók.. olasz partizánok... Ők aláirták a genfi onvenciót, és mégis ugyanúgy harcoltak, mint a ruszkik.
Sőt.
Állami terrorszervezet, előbbiek irányitója, a brit SOE, amit még Angliában is"gengszterképzőnek" hivtak a módszerei miatt.
Nagy-Britannia aláirta genfet és hágát is, de ismerjük az angolok mocskos, mindenféle hadijogot sárvba tipró tevékenységét mindkét vh-ban.
Ez már megint relativizálás. A magyarokat senki nem kérte hogy a keleti fronton harcoljanak, Hitler főleg nem. Önként jelentkeztek. Akkor viszont nem értem mire akarsz itt kilyukadni. Az lett volna a jó ha magyarok önként kimennek a keleti frontra, de hol a partizánokat hol a németeket segítik? A'la Kállay kettős? Ez bírom a magyar hagyományban, egyet jobbra egyet balra, a végén meg két szék között a földre :))
Igen, a partizánok is kinyírtak mindenkit akit csak értek. Nem is ejtettem könnyeket partizánokért. Pusztán leírtam, hogy a magyar megszálló erôk jóval kegyetlenebbek voltak mint a szovjetek magyarországon. És ez nem túlzás. Miután a magyar megszálló erôk elég gyatrán voltak felfegyverezve, azért a komolyabb partizáncsoportokkal nem tudták felvenni a harcot. Viszont ahhoz elég erôsek voltak, hogy a partizánvadász statisztikát a civil lakosságon javítsák, jórészt onnan is élelmezték, stb... magukat. A fegyelem a folyamatos zabrálások miatt felbomlott és a civil lakosságot hogy úgy mondjam a táj részeként kezelték, adottságként, amelyet ki lehet aknázni, bármire is volt szükségük. A nagyobb megtorlóakciók során egész falvakat töröltek el a föld szinérôl, míg a leggyakrabban alkalmazott módszer a lakosság kitelepítése és településeinek megsemmisítése volt. Német einzatsgruppék egyes parancsnokai panaszkodtak is a magyar erôk még az ô számukra is medöbbentô kegyetlenségére és fegyelmezetlenségére a civil lakossággal szemben...
A lakosság meg két těz közé szorult, egyrészt a partizánokkal, egyrészt a mieinkkel és a németekkel kellett együttměködnie, bármelyikkel is tette, a másik fél bosszút állt.
