Nekem ez az egész Teslázás akkor lesz reális, ha az autó teljes felépítménye 1 napelem, és az úttest is olyan felület lesz, hogy indukcióval töltődjön a kocsi menet közben. A töltő csak vésztartalék legyen, és legyen a hatótáv vagy 1000 km a napelemes-indukciós truvájjal.
Addig marad a városi bevásárló- és lótifutis kocsi funkció, ahhoz meg jók lesznek ezek a most feltünedező olcsó kínai sz@rok, nem kell tesla meg a tököm 20-30 millióért..
A komoly probléma igazából az, hogy a villanyautók az utóbbi időben valószínűleg komoly fejlődésen estek át, és mégis lényegesen egyszerűbb a felépítésük, mint a robbanósoknak, ezért ha ugyanolyan mennyiségben gyártanák őket, elvileg olcsóbb kellene hogy legyenek, mint a robbanósok. De csak igen keveset gyártanak belőlük, pl. jégkrémes vagy postás kiskocsi, ezek felépítmény (hűtő ill.levélszállító) és akksik nélkül kerülnek asszem 2,5 millió forintba! A 6 akksi darabja 50 ezer, és nincs rájuk garancia (mert teherautónak szánt akksi, de nem rendeltetésszerűen használva).
2,5 milla! Persze hogy nem ér annyit! Csak egyszerűen olyan kis darabszámban gyártják, hogy olcsóbban adni nem érné meg. De ha standard darabszámra gyártanák, 2,5 millióért lehetne egy ilyen árban levő benzinessel megegyező kategóriásat gyártani. Lóerőben is! Mellesleg a menetdinamikáról: a jégkrémes kocsinak 20 a vége, totál megrakva, de ha a gázra lépsz, annyit érzel, hogy ránt egy marha nagyot, és máris fullgázon vagy! Na, ezt képzeld el egy Fiat Panda kategóriás autónál 50 lóerővel pl.
De a mostani drágulás a profit növekedést hozta magával meg a részvények tözsdei emelkedését igy nincs okom kételkedni hogy az ujabb drágulás ujabb profitnövekedéshez fog vezetni.
Azért ez nem ilyen egyszerű. Azokon az "alkatrészcserélő helyeken" komoly problémákat oldanak meg. A modern autók diagnosztikája egyáltalán nem egyszerű feladat. Persze. "Csak" kicserélik a hibás alkatrészt. Miután "csak" megtalálták, hogy melyik az. Sok kábelköteg/csatlakozó hiba is van. Na ezeket megtalálni néha szép mutatvány. A szervizelés egyre komolyabb tudást igényel. Az, hogy régen újratekercseltek egy indítómotort ma meg kicserélik miben tér el? Régen a tekercselést cserélték ki, ma meg az egészet úgy ahogy van. A tekercselést máshol végzik. Megváltoztak a dolgok.
"az autok attekinthetetlennek vannak kitalalva. vonohorgot akarsz? oke, de 4 ezer euro lesz, mert a vas ugyan draga, viszont be kell programozni a buszos villamossagi rendszert."
Ebben sajnos van igazság. Annyi idiótaságot és hülye megoldást építenek az autókba, hogy az elkeserítő. Éppen csak leszopógép meg seggkinyalógép nincs bennük (de fogadok hogy lesz ez is nemsokára). Rengeteg a fölösleges beépített "kényelmi" eszköz és megoldás. Az ergonómia viszont sokszor katasztrofálisan szar (pl. Suzuki Wagon R+ sípcsontkettévágó polc a kesztyűtartó alatt).
De ez a tendencia sajnos, mert NEKED és NEKEM (a célközönségnek) EZ kell. Ha nem ez kéne, nem vennéd meg. Mivel megveszed, igazolod néhány rettentő kreatív idióta elméleteit. Ők pedig nem várják meg amíg te megmondod nekik, hogy mi kell neked, hanem RÁJÖNNEK. Maguktól, mert baromi okosak.
Az eladások viszont sajnos fontos dolgok, mert ha nem adod el, akkor nincs hasznod és csődbe mész. Mihelyt az eladásaid nincsenek rendben szarban vagy. Ha nem ezt tartod szem előtt, akkor befulladnak a környezetkímélésre irányuló törekvéseid, mert te ugyan nagyon környezetbarát villanyautót csinálsz, de a szomszéd gyár szarik erre rá, és lenyom a büdös benzines autóival mert nagyobb profittal tudja eladni. Mert AZ EMBEREK megveszik.
"A másik hogy az olajcégek már biztos a jövőbe tekintenek de félnivalójuk nincs mivel ahogy csökken az olaj úgy emelkedik az ára tehát a profit megmarad !"
Arra gondolok, hogy te nem tudhatod azt, hogy mennyivel emelkedik az olaj ára, és mennyivel csökken a mennyisége. Emiatt azt sem tudhatod, hogy EMELKEDIK-E annyival az ára, mint amennyivel csökkennek az eladások. Tehát valójában nem tudhatod, hogy mennyivel nő, vagy csökken, vagy hogy esetleg stagnál-e a profit.
az a baj, hogy az autoscegektol sem lehet varni a vilag megvaltasat, mert az ujboli eladas es a jo draga szervizeles az erdekuk. vagyis garancia utani sok apro meg egyre nagyobb beszaras, vegul uj auto megvasarlasa. ha a tulajnak kilometerenkent 1 forintja takaritodna meg, mert az autoba beletesznek plusz 1000 ft alkatreszt, akkor inkabb kihagyjak, mert ki fizeti azt meg nekik. sot szervizek helyett ma mar csak alkatreszcserelo helyek leteznek, az autok attekinthetetlennek vannak kitalalva. vonohorgot akarsz? oke, de 4 ezer euro lesz, mert a vas ugyan draga, viszont be kell programozni a buszos villamossagi rendszert. nyugaton lehet latni, hogy 10 eves, kulsoleg hibatlan autot szemetre dobnak, vagy odadobjak a kulcsot a lomizo k.europaiaknak, mert nincs helyben ember, aki foglalkozna vele.
A priusra vonatkozólag téves vagy félreérthető hogy nem sokan veszik !
Én azt mondanám a gyár nem győz eleget szállítani belőle !
Bár a mennyiség nem milliós de bőven 100 000 darab felett van évenete !
Tehát az üzlet beindult !
A másik hogy az olajcégek már biztos a jövőbe tekintenek de félnivalójuk nincs mivel ahogy csökken az olaj úgy emelkedik az ára tehát a profit megmarad !
Szerintem nem csak olajcég-érdekek vannak a világon. Ha valamiben nagy üzlet van, akkor más nagy cégek érdekei ellenkezni fognak az olajcégekéivel. Mondjuk ha a Toyota kitalál valamit és abból nagy haszna lehetne, akkor szerintetek meg tudják akadályozni hogy elkezdjék gyártani? Ha igen, hogyan? A Priust gyártják. Csakugyan. Igaz, nem sokan veszik. De ha az elvet nézzük, akkor már elvileg ellenkezik az olajcégek érdekeivel. Amúgy pedig szerintem az olajcégek is erősen igyekszenek más energiaforrások fejlesztésébe fektetni, hogy ha egyszer fogytán az olaj, akkor ne menjenek csődbe. Szerintem ma már minden valamire való olajcégnek van olyan részlege, amely a megújuló energiaforrásokkal foglalkozik.
A másik dolog hogy nem is túl nagy a nyomás az alacsony fogyaasztás és károsanyagkibocsájtás elérés iányában !
Talán majd ha a benzin ára megötszöröződik !
Jelenleg ha a fogyasztást sikerül a felére mérsékelni akkor a kölségeid nagyjából 25 % ot csökkennek.
Sokan inkább választanak egy nagyobb teljesítményt azonos fogyasztás mellet.
Tehát én azt látom hogy nincs meg a megfelelő kényszerítő erő ,és ez a világ többi részén ahol a benzinárak a fele harmada az európainak még sokkal inkább igaz !
Amugy járhatnánk biciklivel már rég ki van találva...
Ami gépet én láttam egész apró ,mondjuk elmenne egy városi autónak kb 40-50 el el is tud döcögni.Bersze munkagép kialakitású ,de megérdeklődöm a fogyasztását .
De nem hinném hogy azért nem találkozunk ilyennel mert az olajcégeknek nem érdekük !
Sőt biztos vagyok benne hogy nem azért.
Ha ez igy lenne a hibrideket sem dobták volna piacra...
Az az érzésem, hogy a hidraulikus erőátvitellel nem lehet nagy sebességeket elérni. Tehát mondjuk egy autó kerekének (185/60R15 gumi) fordulatszáma 180 km/h sebességnél az annyi mint
Nem tudom . . . egy hidromotorral lehet ilyen fordulatszámmal meghajtani valamit, ahol még nyomaték is kell? Mondja meg valaki, aki ért hozzá. A hidromotorokat inkább mintha alacsony fordulatú, nagy nyomatékú gépekhez használnák.
Elmentek a p****ba. Ucca 3-5 _milliárd_ forintba jön egy népszavazás. Ezen gondolkodj. Függetlenül attól, hogy igazatok van-e, vagy sem, végtelenül feldühít, ha valaki gondolkodás nélkül, tettei következményét letojva cselekszik valaki.
tudom hog yvannak kivalo elrogepek, markolok es rakodok kerekekig hidraulikus eroatvitellel. az emlitett illeto szemelyautot epitett ilyenre. kulonben szerintem magat a hajtast sokkal kisebbre lehetne hagyni, feltunes nelkul lehetne minden auto negykerekhajtasu. az olajcegeknek meg azert nem erdeke, mert nem erdeke semmi ami megfelezne a fogyasztast.
vannak ilyen szerkezetek a mai napig is ,szerintem látod is őket csak nem tudod róluk hogy hidraulikusak.Na persze ne egy személyautóban keresd őket.
De tudok olyan munkagépekről amik pl télen a havat tolják a járdáról amik igy működnek ahogy leírtad. És azért munkagépekben van ilyen rendszer mert oda jobban illik.Személyautóban nem megoldás ! ( túl nagy többletsúly ,nagyobb veszteségek ,energiatárolás ...)
A hibrid sokkal jobb de jelenleg túl drága és nem sok előnyt hoz egy dízellel szemben.
Ez így egy kicsit homályos. Miféle folyadékról volna szó, és hogyan működne? Mert ha csak annyi volna hogy mondunk egy ilyet, akkor már rég megoldották volna. Vagy az akkumulátorokban lévő elektrolitre gondolsz? Ott nem csak arról van szó, hogy a folyadékot kell regenerálni. Ott az akkumulátor többi alkotórészét is regenerálni kell a töltés során. Magyarul aksit kell tölteni és lejátszani bizonyos kémiai reakciókat, vagy akksit kell cserélni. Ezt pedig már kitalálták.
Eszembe jutott, hogy vajon, hogyan működhetne egy H-cella, ha az üzemanyagcellát egy tisztán H-tartályból, és tisztán O-tartályból táplálnánk, arra gondolok pl. hogy így elvileg gyorsítható lenne a folyamat is, kicsit hasonlítana a dolog a mostani turbók elvével. Nem?
Nagyon frappáns! Tetszik! :-))) Az alapgondolat jó, de szerintem ebben a formában nem megvalósítható. Bár, ha a H-cellát nézzük az ugyanez, (H égésekor víz és áram keletkezik ugyebár), de fentebb már többen ecsetelték a veszélyeit.
Erről az ötletről eszembe jutott egy ábra, amit egy könyvben láttam. Az író úgy képzelte el a villanyautók "benzinkútját", hogy egy nagy kamrában több 100 akksi van ultragyors töltőn, ill. raktáron feltöltve. Amikor az autó beáll, (a hitelkártya behelyezése után), egy szerkezet kinyitja az autó alján levő akksifedelet, kiveszi a kemerült akksit, ami futószalagon az ultragyors-töltőbe kerül. Ezután egy másik futószalag a raktárról szállít egy "friss" akksit, az autó aljába teszi, lecsukja a fedelet, (a sofőr elveszi a bankkártyát) és az autó már mehet is a friss energiával. Szerintem használható ötlet, de az akksik élettartamát és kapacitását jelentősen kell növelni hozzá. (ugyanott vagyunk :-)
1-ugye az elektromos autó emisziója egyértelmüen jobb a benzinesnél
2-a gyorsulásban is felveszi a versenyt a jobb benzines autókkal
3-az egyetlen hátránya a működtető elektromosság tárolásával, illetve inkább az utántöltésével lenne, szerintem.
Nem vagyok villamossági szakember, ezért ne nézzetek nagyon furán rám :-)
Mondjuk az elektromos áramot nem a hagyományos akkumolátorokban tárolnánk, hanem gyorsan cserélhető,utántölthető töltéssel rendelkező folyadékban, ezzel kiküszöbölhető lenne az egyik legnagyobb visszatartóerő a villanyautók alkalmazásban, mármint a hatótávolságuk megeggyezhetne a most alkalmazott benzines autókéval, és az utántöltésük is hasonlítana a benzinkutaknál megszokott
Ha robbanómotor hajtotta, akkor nem hiszem hogy az olajcégek ellenérdekeltek lettek volna benne. Ha meg villanymotor, akkor ugyanaz lett volna vele a gond, mint a mostani villanyautókkal
"A kerdes az, hogy az igenyek megvannak csak kielegitik oket, vagy a gyarak teremtik az igenyeket?"
Az igények teremtik az igényeket. Az igényteremtés mindig megvolt. Mivel ugye az emberek nem tudják, hogy mi a jó nekik. Fel kell őket erről világosítani. Egyébként léterjöhet olyan termék, amire eddig senkinek nem volt tudatosan igénye, de a felfedezés után már rengeteg ember nem tud nélküle élni. Példa: Coca-cola, cigaretta.
"Ez igaz. Nade kitol veszed el az autojat? Kisorsolod ki jarhat kocsival?"
Senkitől nem veheted el az autóját. Ezért kell a belsőégésű motorokat leváltani valami mással, ami nem szennyez ezért nem baj ha mindenkinek van.
"Ha vezettel mar 200 Le feletti autot, akkor ezt a kerdest nem teszed fel."
Vezettem. Sőt. Az én autóm sok 200 lóerős autóval felveszi a versenyt súly/teljesítmény arányt tekintve, mivel igazából ez számít. Épp azért mondom amit mondok mert ilyen autóm van tehát tudom miről beszélek. El is szándékozom adni.
" Raadasul minnel nagyobb a loketterfogatod annal jobb a hatasfokod, csokken a fajlagos fogyasztas. ""
Ez megint értelmetlen a mi szempontunkból. Nem a fajlagos fogyasztás számít, hanem az abszolut fogyasztás.
"Egyszeruen a tisztan elektromos autok nem vehetik fel a versenyt a belsoegesu motorral szereltekkel. Kicsi a hatotavolsaguk, nehezek. Az en szememben egy villanyauto primitiv, mint a targoncak."
Attól függ milyen tekintetben. Emisszió tekintetében azt hiszem nincs miről beszélnünk. Az elektromos autók emissziója ugyanis közelít a nullához. Ebben tehát nemhogy nem versenyképes a belsőégésű motoros autókkal, hanem épp azok nem versenyképesek vele. Gyorsulásban is igencsak versenyképesek. Hatótávolságban azonban sajnos tényleg elmaradnak. De messze nem annyira, mint amennyire egy belsőégésű motoros autó emisszióban a villanyautótól. Úgyhogy én mégis abban reménykedek, hogy egyszer eljön a villanyautók ideje. Az pedig butaság, hogy a villanyautók primitívek. Egyrészt egy villanyautóba akkor már jó esetben nem egy, hanem több motort szerelnek, akár kerekenként egyet. Ezeket pedig mind számítógép vezérelheti a fékezéstől a gyorsításig. Szerintem nagy hiba primitívnek mondani. De lehet, hogy nagy dícséret. Minél primitívebb valami, annál megbízhatóbb és annál jobb. Az egyszerű dolgok a nagyszerűek. Ha meg az a bajod, hogy nem brummog a motorja, ezen is lehet segíteni hangszintetizátorokkal. Csak egy gombnyomás, és olyan hangja lesz az autódnak amilyet éppen akarsz. Én a villanyautóban látok fantáziát. A belsőégésű motort már erőltetettnek tartom.
"Ha jobban megnezel egy villanymotort ugyanolyan mint 100 eve. Nincsen fejlodes, elavult. Dobjuk ki."
Szerintem vannak termékek amik sosem avulnak el. Vannak amelyek pedig már a születésük pillanatában elavultak. Persze lehet a szavakon vitatkozni. Majd mindjárt reagálok pár sorral lejjebb.
"Talan nem kellene leakadni az indikatordiagrammoknal, amit a kozepiskolaban tanitottak. Ha valaki latott mar vas-szen allapotabrat, mindent tud az anyagtudomanyokrol? Ugyanmar."
Már bocsánatot kérek, de az indikátordiagram elég alapvető dolog, mint ahogy a vas-szén állapotábra is. Enélkül nincs belsőégésű motor, és nincs acél sem. Erre épül minden. Én nem mondtam, hogy ha valaki ezeket ismeri akkor mindent tud. De a matematika mindig is jóval az alkalmazások előtt járt.
"Tudtak a fenet. Gondolj csak az aramlastani, mechanikai es termodinamikai modellezesre."
De. El tudták végezni. Az más kérdés, hogy bizonyos számítások elvégzésére nem volt idő fizikailag. De elméletileg már régen lehetséges volt. Csak idő kérdése. A számítási módszerek megvoltak. Csak nem volt mivel elvégezni őket úgy, hogy megérje a befektetett energiát.
"Abba szerintem ne menjunk bele ki mivel foglalkozik, mert abbol csak az en apukam erosebb mint a tied stilusu vita lesz..."
Ezt nem azért mondtam, hogy én milyen okos vagyok hanem mert kérdezted, hogy láttam-e már belsőégésű motort. Láttam. Nem mondom, hogy én értek hozzájuk a legjobban a világon, de nem vagyok totál hülye sem. Egy kicsit értek hozzájuk.
"Mint mar mondtam, ez hujeseg. Egy husz eves benzinmotor elavult. Egy zsir uj fejlesztesu meg nem, mivel tartalmazza mindazt amit a technika mai allasa szerint olyan aron meg lehet valositani."
Attól függ mit tekintünk az elavultság definíciójának. Ha a korszerűséget, akkor nem elavult, mert korszerű, vagyis a mai kornak megfelelő fejlettségű. Ha azonban perspektívában gondolkodunk nem csak a pillanatnyi jelenben, akkor elavult, mert magában hordozza az elavultságot belátható időn belül, vagyis belátható időn belül el fog avulni. Szerintem nem arra vezet az út a jövőbe.
"Nade milyen kasznit mozgattak. Egy Golf 5 minimum 300 kiloval nehezebb mint egy Golf 1. Es kevesebbet fogyaszt, valamint EU4-es kibocsatasi normat teljesit, szemben a Golf 1 kibocsatasaval."
Ez lehetséges, csak amint mondottam abszolút értelemben nem jelent semmiféle megtakarítást. Az abszolút mérleg az, hogy manapság az autók együttesen sokkal többet fogyasztanak mint régen és sokkal több károsanyagot bocsánatak ki. Minden korszerűség és high-tech ellenére. És semmi nem utal arra, hogy ez csökkenni fog. Magyarul kitörölhetjük a seggünket az euro4-gyel és a többivel. Nem a tegnaphoz kell mérni a fejlesztés eredményeit, hanem az abszolut nullához. Erre mondtam én, hogy parasztvakítás.
Igen, a közönséges fémek csak jó alacsony hőmérsékleten (mínusz 1xx-2xx Celsius) válnak szupravezetőkké. A szupravezetés kutatásának pont az a fő célja, hogy olyan anyagot sikerüljön előállítani, ami jóval magasabb hőmérsékleten, mondjuk szobahőmérsékleten is szupravezető. Az ilyen tulajdonságú anyagot hívják magas hőmérsékletű szupravezetőnek. Vannak ilyen téren eredmények, de sejtelmem sincs, hogy most mi az a legmagasabb hőmérséklet, amelyiken megvalósították már a szupravezetést.
A szupravezetőben az áram hőt nem termel, mivel a szupravezetőnek nincs ohmos ellenállása. De erre itt nincs is szükség, sőt, nagyon is fölösleges. Az áramnak attól mágneses tere még van, és itt erre van szükség, hogy egyben tartsa a plazmát.
Azt nem tudom, hogy a plazma egyben tartása emészt-e fel energiát, de ha nem, akkor szupravezető alkalmazásával csak az elején kell elindítani a toroidban az áramot, utána már le se áll. Illetve némi energiaveszteség biztos fellép, amit közben pótolni kell, de az elhanyagolható.
A villanymotor primitív. Na ja. Ne fárasszuk már egymást! Pont az a szép benne! Minél egyszerűbb valami, annnál kevesebb a hibalehetősége.
A fúziós reaktorról szerintem túl keveset tudunk. Én úgy tudom, hogy a fém nem nagyon hevítve, hanem nagyon lehűtve lesz szupravezető, mellesleg a szupravezetőben az áram nem végez munkát, tehát nem alkalmazható itt a szupravezető. (ismétlem, javítsatok)
A nagy lóerőkről annyit, hogy az nem gáz, mert egy 7X teljesítményű motor 3X teljesítményen járatva kevesebbet eszik, mint egy 4X telj. motor 3X krafton hajtva. De ettől függetlenül az elv elavult, és tényleg egy csomó cuccal tele van rakva, ami vezérli, jobbá teszi, de ez mind hibalehetőség. Ez utóbbi a villanymotor malmára hajtja a vizet.
A hidraulikus hajtásról annnyit, hogy a hidraulikus fokozatnélküli hajtómű és a (hagyományos) hidraulikus nyomatékváltó (régebbi automaták) egyaránt pazarlóak. Ugyanis a hidrohajtásban az olaj dolgozik, ami ugyebár nem csinál közvetlen kontaktot, emiatt a hajtóműben veszteség jön létre.
motorja volt annak is, de a lendkerek hidraulikus szivattyut hajtott. fokozatmentesen lehetett a nyomatekot es a kerekek fordulatszamat szabalyozni. joval kisebb volt a hajtaslanc vesztesege, a sima fekeket pedig csak vesz esetere hagytak rajta, mert a teljes mozgasi energiat barmikor el lehetett tarolni a nyomastarolo tartalyba.
Ja, és tegyük hozzá, hogy ha szétszalad a plazma, a fúzió azon nyomban leáll, mert kihűl a plazma. Ellentétben egy atomreaktorral, ami ha ellenőrizetlenül megszalad, pillanatokon belül szétolvaszt maga körül mindent, meg persze saját magát is.
Azt nem tudom, hogy mennyi energiát emészt fel a plazma egyben tartása, de ha van ilyen gond, azt meg fogják oldani magas hőmérsékletű szupravezetőkkel.
Én viszont nem látok túl nagy veszélyt abban, ha szétszalad a plazma. Valamikor régen kiskoromban láttam is valami tévéműsort, lehet, hogy a TOKAMAK-ról volt szó benne, de ott mondták, hogy ha hozzáér a plazma a tórusz falához, nem az a baj, hogy meleg lesz a fal. Sokkal nagyobb gond, hogy lehűl a nagy nehezen felfűtött plazma. Nem tudom, mekkora sűrűségű a plazma, de a tömege a fal tömegéhez képest valószínűleg elenyésző.
