oké csak ezt hiába másolod be nekem tetszik de a hülyéje ettől még nem éri mi is az a gmo. csak látja hogy bele juttaták és hogy ez mán a természet ellenében való.
Az omega-3 hosszú láncú, többszörösen telítetlen zsírsavak az utóbbi időben jöttek divatba, a legtöbb helyen az örök élet zálogaként tekintenek rájuk, ennek következtében a kereslet is hirtelen megugrott irántuk. Viszont tengeri halakból vonják ki őket, így a halászat és[...] Bővebben!Tovább »
Tudom én is hogy rég volt. de szerintem laikusoknak teljesen érthető belinkelhetnénk komolyabb és persze frissebb szösszeneteket is, pl Venetianer Pál egy két irományát, de szerintem ez könnyebben vehető, "hozzá nem értőknek".
Csak egy apróság javasolnék egy előkpzetség nélkül is értelmezhető "magyarázatot" a transzgénikus növényekről, se nem mellette érvelés se nem ellene. mindenki vonja le maga a következtetéseket.
Akettő ugyan az csak az egyik videó a másik csak a szöveg.
Azon kívül, hogy szigorúan büntetik, súlyos egészségkárosodást is okozhatnak:S
Ha már nem egy ezoterikus néphülyítő szaklapban írogatunk, akkor talán nem túl nagy szemtelenség valami konkrétumot, tényeket is kérni a bekiabálás mellé, mert így csak annyit érzékelni a hozzászólásodból, hogy GMO fóbiád lehet. De az nem érv, csak egy állapot.
Szóval hol, ki, mit tapasztalt az egészségkárosító hatásról? (Ha lehet kérnem, ellenőrizhető, megbízható forrásból.)
egeszen biztosan jobban ertenek hozza, mint a bulvarlapok szintjen ervelo "kozvelemeny". megjegyzem, a biotechnologiaval foglalkozo kutatok lenyegesen tobb okologiai ismerettel vannak felvertezve, mint forditva. a tobbseg uis a termeszet szeretete miatt lett biologiaval foglalkozo ember, a forditottjaval viszonylag ritkan talalkozom. masreszt, a legtobb problema a kontrollalhatosagon van, nos a temaval foglalkozo cikkek nagyreszeben ez hianyzik. es ezt azert egy mas biologiai rendszeren kutato is atlatja.
Én sem beszéltem teljes tiltásról, csak az eddigieknél is szigorúbb előírásokról. Persze, bizonyára benne van az említett EU lemaradás is a tiltakozásban, de én másra is tippelnék. Az amerikai multik elképesztő arrogánsan lépnek fel az engedélyeztetésnél. Nem meggyőzéssel, hanem erővel próbálják átvinni a fajtáikat, ami Európában jogos visszatetszést vált ki, plusz fokozza a kétségeket.
Az engedélyezés során számos vizsgálati anyagot kell bemutatni, amit a fajtatulajdonos végeztet el. Viszont ők válsztják ki a "független" vizsgálóhelyeket (egyetemek, kutatóintézetek), akik meg örülnek, hogy vizsgálati lehetőséghez jutnak. Ez pénzt, és garantált publikációkat jelent. Ugyanakkor más nem tud GMO vetőmaghoz jutni, így kizárólag "felügyelt" vizsgálatok folynak. Az engedélyezett fajtákat zárt rendszerben értékesítik, természetesen továbbadni nem lehet.
Ez más, a mezőgazdaságban piacon lévő termékeknél elképzelhetetlen.
A szakma nagyon sok mindenkiből áll, a biotechnológus kutatók nem nézik a káros hatásokat, hiszen nem is érthetnek hozzá. Tehát számomra elfogadhatatlan, ha ők érvelnek a GMO növények biztonsága mellett. Azt toxikológusokra, élelmiszertudományi szakemberekre, ökológusokra kell bízni. Utóbbiak általában kevésbé lelkesek, főként az elégtelen vizsgálatok miatt.
a teljes tiltas szvsz nem vezet el semmihez . azt is latnod kell, hogy az eu tiltakozasa zomeben annak szol, hogy erosen lemaradt ebben a versenyben. ha lenne olyan kiserlet, ami egyertelmuen igazolna a gmo veszelyet, akkor mint veres kardot lobogtatnak. de olyan, amit a bulvar lapok mellett a szakma is elfogadna, nincs. tehat maradnak a moralis ervek. ez viszont egy gazdasagi tarsulast nem igazan hatnak meg. az mar inkabb, hogy az engedese eseten a lenyegesen elorebb tarto usa kvazi monopolizalna a piacot. es erre a kozvelemeny panik hangulatban tartasa igen jo eszkoz.
Természetesen nem jó az a hozzáállás, hogy a génmódosítás csakis rossz lehet. Az alapelv azonben ugyan az, mint a "hagyományos" toxikológiai esetén: "Minden vegyi anyag potenciális méreg". Itt: minden új technológiai veszélyeket hordozhat, amit részletesen vizsgálni kell.
Az orvosi célú génmódosítást sosem szidtam. Az zárt rendszer, tehát felügyelet alatt tartható. A mezőgazdasági egészen más téma.
Félreértés ne essék, nem vagyok kutatásellenes, sőt! De a mostani piacra dobott fajták számos kérdést vetnek fel. Ezeket a gyártók nem igyekeznek megnyugtatóan tisztázni. Szvsz rossz taktika, de az ő dolguk. Nem csodálom, hogy a fogyasztóknak eleve gyanús minden, amit erővel akarnak keresztülvinni: Lásd USA-EU kereskedelmi háború a GMO növények miatt. Független vizsgálatok kellenek, ami ha negatív eredményt hoz, akkor nem eltussolni próbálják, hanem tenni ellene. Esetleg azt mondani, igen a Bt növény kialakíthat rezisztenciát, de ezzel és ezzel a technológiával kiküszöbölhető a veszélye.
A gyártókat nem kell félteni. Minket annál inkább. Szerintem ne félkész termékek piacra dobásából finanszírozzák a javításokat. Aki erre a piacra tör, rendelkeznie kell megfelelő hátérrel a hosszú vizsgálatokhoz.
Bocsánat ezért, pusztán nem tudpom, hogy az illető ezt "nagyközönségnek" szánta, vagy sem, és így nem tartom illendőnek megírni. Maga a kijelentés tetszett, nem a személy a lényeges.
Ha már Pusztai, épp most tart Gödöllőn, a Szent István Egyetemen egy kurzust többedmagával, ami a GMO növények hatásaival foglalkozik. Ha valakit érdekel, írok részleteket.
Nos minden új technológia hordoz magában bizonytalanságokat, amelyek veszélyesek is lehetnek, vagy nem várt eseményeket indítanak el. Ez igaz. Amit nehezményezek, az a hozzáállás, hogy ez csakis rossz lehet.
Láthattunk példát a síma keresztezési kísérletből adódó bonyodalomra is, elég ha a délamerikai méhek és az afrikai méhek keresztezésére gondolunk. Azonban mégsem gondolom, hogy akkor a keresztezési kísérleteket be kellene tiltani, mindössze ésszrűen elvárható biztonságos szintre kell hozni ezeket a kísérleteket is.
A génmódosítás egyik eredménye például az olcsó, mindenkiáltal hozzáférhető inzulin is, hogy egy már megvalósult példát is mondjunk.
A növények magasabb terméshozama, vagy az értékesebb fehérje termelése még a jövő kérdése, de ha eleve pánikhangulat övezi az ilyen irányú munkát, akkor csak a nagyon távoli jövőben valósulhat meg, esetleg akkor amikor már nem lesz más választásunk és esszük nemesszük csak ez a lehetőségünk marad. (Ezt azért jó lenne elkerülni, hogy maradjon elegendő idő a tesztelésekre, környezeti hatások vizsgálatára.)
A kísérletekhez pedig pénz kell, és azt a piacra bevezetett termékek profitjából lehet a leghatékonyabban előteremteni.
ez az alergizal egy meglehetosen nehezen bizonyithato dolog. az egesznek az alapjat az adja, hogy meg a kezdetek kezdeten lucernaba probaltak bevinni egy afrikai dionak a feherjejet, aminek magas metionin tartalma volt. no, az valoban allergias panaszokat okozott. en nem tudok mas konkret esetrol.
Akut és krónikus etetési kísérletek. Alaptesztek számos engedélyezési eljárásban. Szerintem GMO-k esetén ezen felül is kell(ene) tesztelni, pl. allergizáló hatás.
Kedves cc!
Személyeskedés nélkül, sajnos az előző hozzászólásod azt mutatja, hogy a növényvédelem területén (ahol jelenleg GMO növények futnak) teljesen tájékozatlan vagy. Bt hatóanyagú szerek évtizedek óta vannak forgalomban, jelenleg Mo-on 6 készítmény, lepkék, kétszárnyúak (légy, szúnyog) és bogarak lárvái ellen. A fermentálás megoldott, annyira régen, hogy a szabadalma is lejárt. 1000-3000 Ft/ha körül mozog az ára, tehát valóban nem olcsó, de nem is a legdrágábbak közé tartozik. Nem a humántoxikológiai tulajdonságok miatt kérdéses a használata, hanem mert a permetezéssel ellentétben, a GMO növény folyamatosan termeli, így a rezisztancia kialakulásának veszélye igen jelentős. Tehát az ilyen növényeknek köszönhetően pár év alatt elveszíthetjük a biogazdálkodásban is kiváló Bt készítményeket.
A kiegyensúlyozott táplálkozásról más a véleményem, de ez persze szubjektív. Az idézett szakember nevét szándékosan nem írom le, de igencsak kompetens. Egyike azon keveseknek, akik ténylegesen vizsgálták a GMO növények hatásait emlős szervezetekre.
Ellenérveket pedig csak részletes vizsgálatok után várj, addig abból a „null-hipotézisből” kell kiindulni, hogy potenciálisan veszélyes.
Mint említettem, a túlnépesedés kérdéséhez nem tudok érdemben hozzászólni, persze nem is vagyok „zöld”. A jelenleg megtermelt élelmiszer-mennyiség elég volna a Föld teljes lakosságának, csak hát az elosztás.... Ehhez tényleg nem kell GMO, pláne utalva az előző hozzászólásomra, nincs terméstöbblet.
Az intenzív termelést valóban nem lehet megszűntetni, de fokozni is veszélyes. Én az integrált termesztést említettem. Ez nagyjából azt jelenti, hogy kemikáliákat akkor használnak, ha nincs más lehetőség (mechanikai, biológiai stb.), a talajművelés csak a szükséges mértékre korlátozódik stb. Ehhez komoly szakértelem kell. Szerintem a JELENLEGI GMO növények ebbe nem férnek bele. A gyomirtószer tolerancia, a Bt termelés pont arra jó, hogy hülyék is tudják termeszteni.
Karaki
akkor szinten tetelesen: en nem tudok arrol, hogy a Bt toxinnal permeteznenek, azt valahol meg is kellene termelni, nagyjabol aranyaron lehetne, annal lenyegesen olcsobb permetezo szerek vannak. hogy az esetleg nem bomlik ugy le, meg rank is hatassal van, az ebben az esetben szvsz nem mellekes. mert a bt toxin gerincesekre nem hat. egy masik kerdes, hogy hol es mikor termeltetik meg. szerencsere ma mar eleg sokat tudunk a genszabalyozasrol, sot leteznek eleg pontosan indukalhato promoterek. talan inkabb arra kellene az eroket koncentralni, hogy ilyeneket hasznaljanak.
az arany rizs eppen az egyoldalu taplalkozast volt hivatva ellensulyozni. marmint, ahol rizs megterem, de a sargarepa nem. ilyen szempontbol, egy eszaki kontinensen elo taplalkozas tudomanyi szakember (megjegyzem, ebbol tobb van, mint eleg) egyszeruen nem kompetens. csak halkan mondom, hogy elvileg megoldhato lenne, hogy a Foldon mindenkinek jusson kaja. akar milyen rosszul hasznosul az a proA, akkor is tobb a semminel. amugy, azontul, hogy ne egyunk gmo rizst, nem hinnem, hogy van barmi mas ellenerv.
annal mar lenyegesen tobben vagyunk jelenleg is, hogy az intenziv mgrol lemondhatnank. es vmi miatt a legharcosabb zoldek sem magukon kezdenek az emberiseg letszamanak visszaszoritasat.
Szia!
Nézzük tételesen:
Sajnos ilyen nincs. Egyes rovaroknak ellenálló fajták maguk termelnek Bt toxint, ami elpusztít rovarokat. Mivel a toxintermelés folyamatos, és nem csak egyes szervekben (levél, szár) jelenik meg, hanem pl. gyökérben is, a tényleges toxinmennyiség kb. 1000-szerese annak, mintha ugyan ilyen toxintartalmú rovarölő szerrel kezelnénk a táblát.
Jelenleg ez sem állja meg a helyét. Független vizsgálatok nem tudták kimutatni, hogy a forgalomba lévő GMO növényfajták terméstöbblettel rendelkeznek a hagyományos, korszerű fajtákkal szemben.
Nincs forgalomban olyan GMO növény, amely „feljavított” beltartalmi értékekkel rendelkezni. Új próbálkozás az „arany-rizs”, mely A-vitamint tartalmaz jelentős mennyiségben. Csakhogy ennek a hasznosulása egyoldalú táplálkozás esetén nagyon rossz. Ha pedig változatosan táplálkozunk, akkor felesleges. Egy neves szakember erre azt mondta, mindenkinek jogában áll megenni egy sárgarépát, ehhez nem kell génmódosítás. Ha meg nem futja répára, akkor a nem hasznosuló A-vitamin nem segít rajtunk.
A születésszabályozás más téma. Az intenzív gazdálkodás a lehető legrosszabb a környezetnek, függetlenül a GMO növényektől. Integrált termesztés fogalmát kellene komolyan venni.
Ebben egyetértek, csak sajnos jelenleg nem így működik. A multik tényleg mindent megtesznek, hogy ne legyenek független vizsgálatok. Olyanoknál végeztetnek környezeti hatástanulmányt (ha egyáltalán) akiktől megfelelő eredményt várnak. Ne hogy már a gyártó szablya meg, ki ellenőrizze a termékét!
Kétségtelen, hogy a hazai biotermékek ellenőrzése nem tökéletes. Az aflatoxin mellett számos természetes szennyező vizsgálata kellene, és remélem előbb-utóbb lesz is. Szakszerű termelés és ellenőrzés mellett ez ilyen esetek kiszűrhetőek.
Üdv:
Karaki
Manapság a génmanipuláció egyfajta szitok szó lett, afféle mint ha azt mondanák "az ördöggel cimborál" aki ilyet művel, vagy egyáltalán pozitív megközelítésben beszél róla.
A derék környezetvédők is kígyót békát kiabálnak rá, ahelyett hogy egy kicsit gondolkodnának.
1. ha kevesebb rovarirtó terheli a környezetet, mi abban a rossz? 2. ha kisebb termőterület szükséges a génmódosított növények előállításához, tehát több terület marad a természetnek, ebben mi a kivetnivaló? 3. ha a növények több és értékesebb fehérjét adnak, kevesebb állati eredetű táplálékra lesz szükség, tehát a táplálkozásunk érdekében a kipusztulás szélére sodot fajoknak is új esélyük maradhat a fennmaradásra. Ez miért rossz? 4. Az emberiség (bár egyenetlen eloszlásbban) túlszaporodot így azt kell eldönteni, hogy végkép lepusztítja, tönkreteszi a környezetét, vagy józan belátással csökkenti valamelyest a létszámát pl: születésszabályozással és a lehető legkisebb területen folytat intenzív gazdálkodást a fennmaradása édekében. 5. Ha a génmódosított takarmányt, vagy emberi táplálékot, kellő körültekintéssel tesztelik és csak fokozatosan vezetik be a piacra, az egészségre ártalmas fajták megjelenésének valószínőségét ésszerű korlát alatt lehet tartani.
Vajon miért van az, hogy az emberek egy része csak a sötét oldalt képes elképzelni, imád rettegni és pánikot kelteni? Inkább azon kellene gondolkodni, hogy hogyan lehet megfékezni a lelkiismeretlen harácsolókat ezen a területen is. Mert ilyenek vannak szép számmal, csak a környezetvédők azt nem fújják fel ilyen szépen, mikor a ruhaneműkről, tisztálkodó ill. tisztító szerekről beszélnek vagy az olyan buli italokról mint a Fanta, (kb 80%-a műanyag) ami persze nem olyan nagy baj, de ha valami génmódosított terméket veszek a piacon, hát mindjárt azt kiabálják, hogy biztos elrákosodok, meg az is lehet, hogy három fülem nő.
Viszont a vegyszermentes biopaprikától teljesen természetesmódon szerezhetem be a rákkeltő aflatoxint, hogy csak egyet említsek a kiválló biotermékek áldásaiból.
"Nem egészen... Génmanipulációval más faj (nem csak fajta!) génjeit is be lehet vinni egy növénybe, horribile dictu állatét is."
no es a termeszetes mutacional nem alakulhat ki horribile dictu egy olyan gen, ami pont megegyezik egy masik faj genjevel?
ha osszehasonlitom mondjuk, hogy van egy novenyed, es az egyik genje termeszetes modon akarmive mutalodott, vagy hogy ennek a gennek a helyebe egy allati gent ultettek be, akkor az elobbi veszelyesebb.
"Ami pedig a GMO-növények növényvédelmét illeti - lehet, hogy kevesebb vegyszer kell, viszont előjöhetnek olyan újabb gyomnövények, kórokozók vagy kártevők, amik addig nem voltak jelen abban a kultúrában, úgyhogy lesznek még itt meglepik... "
akarcsak a nemesitesnel ugye. voltak mar ugye szoloveszek (filoxeria?) meg ilyesmik...
"A génmódosítást precíziós eljárásnak tekinteni egyszerűen tudatlanság "
attol fugg, mihez hasonlitod. itt arrol volt szo, hogy a genmanipulacio messze preciziosabb eljaras, mint a nemesites, hibridizacio, vagy termeszetes szelekcio.
sokkal inkabb tudjuk, mi tortenik, es sokkal inkabb iranyithatjuk.
tehat ha valaki attolf el, hogy "Ki tudja, mi lessz", akkor a "termeszetesebb" megoldasoktol sokkal jobban kellene felnie, mint a genmanipulaciotol.
"A nemesítésnél a géneket nem változtatják meg, csak éppen szelektálják az egyedeket genetikai sajátságaik alapján, meglevöö tulajdonságokat eröösítenek vagy gyengítenek ezen az úton. A génmódosításnál új gént hoznak létre. Legalábbis így tudom."
1) nemesitesnel is johet letre uj gen, mutacioval, amit aztan szelektalnak. de ugy szelektaljak, hogy igazabol nem tudjak, mi folyik a genekben
2) genmanipulacional tudtommal uj gent nem nagyon hoznak letre. de ha igen, akkor is sokkal jobban tudjak, mit csinalnak, mint a nemesitok.