Nem találtam így előadásos topic-ot, ezért nyitok egyet. Olyan sűrűn nem járok, de remélem más igen :) és így ötleteket kapok arra mit és hol érdemes megnézni.
Az első e tárgyban lévő hozzászólásomat csütörtök éjjelre ígérem :)
veszprémi színész Szalma Tamás Jágója amit elsőként említenék, ő viszi a darabot, mindenki más elhalványul mellette, ami jó is, de rossz is. Othello Nemcsák Károly, aki engem Orbán Viktorra emlékeztet alkatával (függetlenül a politikai megnyilvánulásoktól). Lehet, hogy velem van a baj, de nem nagyon értem néha, hogy mit mond, ez Bessenyei idejében nem volt téma. Szóval a cinikus és gonosz Jágó tündöklését és bukását láttam halovány asszisztálással.
Bár a végén a feleségek monológjai elég elgondolkoztatóak voltak. Hát nálam éppen hogy megérte a pénzem.
Most olvasom éppen Keszég Lászlót (bevallom, eddig nem találkoztam a nevével, buta vagyok és műveletlen, sajnos), hát nem tudom mi lesz ebből, de én azért drukkolok neki:
Egyébként nagyon szeretnék végre egy olyan rendezést látni, ahol nem a jól bejáratott színpadi kliséké a főszerep, hanem úgy igazán meg tudná érinteni a lelkemet. Sajnos eddig akármilyen nagy rácsodálkozni akarással próbáltam ezt elérni, mindig csalódnom kellett...
Amúgy olvasgatok erről a Closer-Közelebbről-ről, hát valóban csodálatos egy alkotás, abból a de kiafaszt érdekel típusból, amit az angolszász színház kb. 200 éve művel. Mintha sékszpír óta mind megzakkantak volna és csak bénaságokról tudnának írni ;-)
Amúgy meg Pécs, egyetemi város lévén, igenis lehetne izgalmas színházi műhely, bár ahogy a műsorból látom, a nagyszínpadot Maricáék és a Szentivánéji álom uralja, a kamarában meg ezek a furán könnyed, mégis komolykodni próbáló szerelmi bénaságok a menők...
Nagy kár, hogy a pécsiek nagy valószínűséggel nem látogatják ezt a topikot (egyáltalán látogatja valaki?), mert sok kellemetlen színházi élménytől óvnám meg őket. Ingyen, így nem kellene pénzt adni a jegyért.
Példának okáért a tegnapi bűnrossz Közelebb! c. szerencsétlenség megtekintésétől tántorítanám el a reménybeli publikumot.
Hallott már valaki Patricj Marberről, a szerzőről? Na ugye! Nem véletlenül, ugyanis nem volt egy szál gondolat sem a darabjában, azt a semmit azonban töméntelen bazdmeggel spékelte meg, hogy eredetinek tűnjön, vagy elfedje a semmit.
Mit mondjak, számomra nem sikerült fedetlenül hagyni, ott tátongott ásító szájával.
A színház felvezetése szerint igennagyon eredeti módon jeleníti meg a darab a szerelmi négyszöget, mely eredetiségből mi nem tapasztaltunk semmit, ámde lankadtan nézdegéltem mind sűrűbben az órámat, és módfelett bántam, hogy nem mentünk haza az első felvonás után.
Teljesen kimódolt szituációkban vergődtek a színészek, kicsit sem körvonalazott karakterek híján ki-ki a rutinjára hagyatkozott, már ha volt neki olyasvalamije. Rázga Miklósban nem véltem felfedezni effélét, minden ízében rettenetes volt, olykor az volt az érzésem, hirtelen nem találtak aktort, és beugrott a szerepbe az egyik kellékes.
Gyanítom, a vidéki színházakban nemigen lehet a színházi nyelvet forradalmasítani, nagy horderejű kísérletezés terepe sem lehet, ám egy tisztes színvonalat azért nem árt megütni, hogy a magamfajta igényesebb nézőt se riassza el a repertoárjával.
Látta már valaki a Katonában AZ OLASZLISZKAI cimü drámát ??
mist olvastam el egy cikket Borbély Szilérdrol,akinek a szülei rablogyilkosság áldozatai lettek és 2011.ben irta meg ezt a drämát az OLASZLISZKAI cigány-lincselésröl..mint sokan tudják,akik emlékeznek 2006ban egy tanér elsodort egy kislänyt az autojával,aki kiszaladt az utra, semmi baja nem lett,mégis a tanárt a gyerek rokonai HALÀLRA verték a sajár gyerekei szeme láttára...
szoval erröl szól a dräma, a cikk szerint jo a rendezés Máté Gábortol
az áldozat Szögi Lajos csalädja a mai napig nem kapta meg a kértéritést..ezt tudhato volt, akkor is...
Ötvös András másfél órás, hihetetlenül szuggesztív és humoros lubickolása vagy húsz szereplő bőrébe bújva. Kár, hogy kicsit hátul ültünk, szerintem érdemes közelebb kerülni a színpadhoz, hogy még jobban átérezzük az atmoszférát. Kereskedelemben dolgozó, vagy csak szimplán piacra járóknak kötelező darab. Ötvös András remek!
A két Korea újraegyesítése-Katona
Bár nem szeretem az ilyen epizódokból álló darabokat, ez igazán tetszett. A remek színészi játék sokat segített a nem túl acélos darabon. Végig arra gondoltam, hogy ezt Pintér Bélának kellett volna kicsit meghúzni, vagy átírni. Leginkább Keresztes Tamás és Nagy Ervin játéka fogott meg. Érdemes megnézni.
Kissé bárgyú és a végletekig leegyszerűsített "fejlődésszínház", némiképp eltérve a könyv menetétől, nem feltétlenül előnyére. (De a könyvet egyelőre csak átfutottam, alaposan nem olvastam el, ezért erről bővebben nem tudok nyilatkozni.) A zene kellemes, bár csöppet sem erőteljes és emlékezetes; a színészek, bábosok ellenben ügyesek. De az erősen suta dramaturgia hazavágja az egészet, a japánul dumáló sárkánylány max. a felnőttek arcára csal gyorsan múló mosolyt, a kalózok úgy ahogy vannak fölöslegesek, a vándorlás motívuma elnagyolt. És hát maga a fejlődés is borzasztóan naiv és butácska módon van ábrázolva, azért pszichológiában kicsit is jártas emberek pontosan tudják, hogy a "megrázom magam és holnaptól minden másképp lesz" max. az amerikai filmekben működik, a való életben sajnos ennél sokkal keményebb és bonyolultabb öngerjesztő folyamatokról és pozitív- negatív visszacsatolásokról kéne beszéljünk, már ha vennénk a fáradtságot.
Összességében 6/10, a hatéves élvezte amíg néztük, de utána véletlenül sem hozta szóba, nem beszélt és mesélt róla, pedig elég nagy dumás de szemmel láthatóan nem érintette meg úgy igazán ez az egész.
Függöny fel! - a Centrál Színház előadás a keszthelyi kastélyparkban
Rettenetes!
Mind a darab, mind a rendezés, mind a színészek!
Azt nem tudom felfogni, miért gondolják egyesek, hogy nyaraláskor az emberek végképp meghülyülnek, és esztétikai elvárásukat sutba dobják, mint amolyan nyáron romlandó dolgot? A vakáció felmentést ad a minőség alól?
Ami azt illeti, a nézők többségére tényleg igaz volt valami ilyesmi, mert lelkesen nevetgéltek a bugyuta poénokon, az idétlen rohangáláson, a szörnyű hamis hangon megszólaló Pokorny Lián, az alpári, ízléstelen tréfákon.
Magunk részéről borzasztóan sajnáltuk a jegy árát, amely nem volt kevés. Nem is tudtuk kivárni az előadás végét, annyira színvonaltalan, csüggesztő pocsékság volt.
A rendező Puskás Tamást igen kedvelem, reméltem, nem ő követte el ezt az izét rendezésileg, de sajnos igen.
Július 30., Július 31., Augusztus 01. Bor Productions: "Ooh La La" éjszakai revü-cirkuszra jegyek eladóak kényelmes ülő helyekre szólnak! :) 2015. július 31., péntek 22:00!
Életének 73. évében váratlanul elhunyt szombaton Koltai Tamás színikritikus, színházesztéta, újságíró - tájékoztatta a család vasárnapra virradóra az MTI-t.
Tegnap láttam az Átrium filmszínházban az Őrült nők ketrecét !!! Nézzétek meg nagyon jó darab...és rettentő tanulságos is egyben. Augusztusban újra megyünk akkor már 3-szor.
Játékszínben a Legyen a feleségem c darabot. Aki egy könnyed, röhögős estére vágyik nevezzen be erre a darabra. Szeretem Nagy Sándort, de Kovács Patricia is nagyot alakít. Nincs nagy tartalma, de mulatságos.
Nem vagyok egy nagy musical-fogyasztó, a film egyáltalán nem tetszett, de a /számomra/ legideálisabb szereposztás miatt azért mindenképpen meg kellett néznem. Ragyogó alakítások, tökéletes éneklés, Jordán Adél egy díva, Tompos Kátya egy számító kis nőcske erős karikírozó képességgel, Stohl saját maga tökéletes ellentéte, még a szeméből is eltűnt az a szokásos tűz. Falusi Mariannt nagyon jó volt hallgatni, Kulka meg ujja köré csavart mindenkit. Ajánlom, de aki nem ismeri a darabot, azért nézze meg előtte a filmet, mert a témája és nyelvezete nem mindenkinek való!
Bagoly és cica-Belvárosi
Kétszereplős darab, Szabó Kimmel Tamás és főleg Jordán Adél jutalomjátéka. Könnyű szórakozás, nem kell benne nagy tanulságokat keresni, 2 nagyon különböző ember egymásra találása, de annyira kedves, és szerethető, hogy jókedvűen jössz ki utána. Külön ajánlom a 40+-os korosztálynak. Adélba szerintem a végére mindenki beleszeret.
Menjetek, nézzétek, időutazás, sok régi emlék, és sok váratlan fordulat. Valaha táncházba járóknak kötelező darab! Nagyon jó szereplők és zene. A 3. Pintér Bélám volt, már megvan a jegyem a negyedikre!
Thomas Bernhard Heldenplatz c darabja a Katona Kamrában Bagossy László rendezésében
Bűnrossz darab szerintem, sőt nem is dráma tulajdonképpen, hanem tézismondatok ismétlése az unalomig.
Mindez három felvonásba elhúzva.
Első felvonásban szegény Szirtes Ági, mint az öngyilkos orvos házvezetőnője mindent belead a szerepébe, csakhogy a figura nincs igazán megírva, miként semelyik figura sem, így aztán hamar az ismétlésbe torkollik itt is a szöveg.
A másodikba színt hozott Máté Gábor elragadó öregembere, aki az osztrákok gyalázásában kitett magáért. Elsőre megértette mindenki az áthallást, nem tudom, mi a nyűért kellett még a harmadik felvonásban is számtalanszor elismételni, legalább húzhattak volna a szövegből, mert így még Máté Gábor remeklése sem bírta már magára vonni a figyelmem.
Jó volt még Pelsőczy Réka, a többi szereplőnek meg méltatlanul a biodíszlet alakítása jutott feladatul.
Elképzelem, miféle botrányt okozott az előadás Bécsben, mert Bernhard nem éppen arról nevezetes, hogy képes árnyalni. Ő olyasféle alak, mint Böll, aki a németek lelkiismerete, csak utóbbi több tehetséggel tette ezt.
Bagossynak még egy rendezését láttam, Az arab éjszaka sokat sejtető című előadást, amelyen majdnem leszédültem a székről az unalomtól. Soha életemben nem láttam még ilyen rossz előadást, melyen a színészek mindössze szövegmondásra kényszerültek, miután az volt a hatalmas rendezői ötlet, hogy sorba ültette őket a nézőtérrel szemben, és szerencsétlenek felmondták a meglehetősen érdektelen szöveget.
Lehet, hogy túlzás részemről, de a két látott munkája után kifejezetten kerülni fogom a rendezéseit.
Hú, micsoda remek előadás volt! Nem ismertem a darabot, féltem is egy kicsit Dürremattól, mert A fizikusok nem hagytak anno mély nyomot bennem. De nagyon jó a darab, a fordítás, a díszlet egyszerűsége. A hatalom és az emberi gyarlóság úgy látszik nem változik évszázadok alatt sem... A jelmezek ütősek, és nagyon passzolnak minden szereplőhöz. Egytől egyig kiváló alakítások, most úgy jártam, mint a Katonában szoktam, hogy a jók közül kellett megtalálnom a legjobbakat, akik nálam: Pogány Judit, Mácsai, Gálffi, Máthé Zsolt, Polgár Csaba, és természetesen a címszerepben: Debreczeny Csaba voltak. Bagossy László eddig általam látott rendezései közül ez volt a legjobb, holott eddig minden munkáját szerettem. Még nézek tőle néhányat, és azt hiszem, ő ott van a számomra legélvezetesebb előadást tető alá hozó rendezők között.
Ragyogó előadás, kiváló rendezés (Horgas testvérek elképesztően invenciózus díszletei, megoldásai)!
Minden tetszett, és annyit nevettem, hogy görcsöt kapott a rekeszizmom.
Shakespeare ezt nagyon játékos kedvében írhatta, imádom, és Arany fordítása egyenesen pazar. Féltem, hogy lecserélik valami más fordításra, de szerencsére meghagyták az eredetit.
Köles Ferenc mesteremberként kiváló mulattató, óriási volt szamárként.
Egyedül az öreg balettosok, Uhrik Dóra és Lovas Pál szereplése lógott ki kissé az előadásból, nemigen tudtam felfedezni a gondolati ívet, mely indokolta a jelenetüket, hacsak azt nem, hogy előre jelezte, Theseus zsarnoki természetéből akár családon belüli erőszakra is telik, szegény Hippolyta már az esküvő előtt átesett a vak komondoron.
Mikola Gergő egészen új módon játszotta Puckot, különös mozgása a számítógépes játékok alakjait idézte.
Egy kérdés a darabbal kapcsolatban: ki és mit jelképez a "váltott gyermek", aki miatt összevész Titania és Oberon?
A pesti változatot (Radnóti Színház) én szerettem, az is két szünettel megy, nem rövid. Bohózatnak kétségkívül bohózat, hangolódni kell rá. Kár, hogy a pécsi ilyen mélyrepülés lett, ahogyan írod.
Noha tudom, hogy nagyjából a kutya sem olvassa ezt a topikot, az esetleges idetévedőket emberbaráti indíttatásból muszáj lesz megóvnom a pécsi színház Bolha a fülbe előadásától.
Alapvetően a Rázga Miklós vezette pécsi teátrum a biztonsági repertoárra játszik, amely igen csekély helyet ad a kísérletezésre, kortárs darabok műsorra tűzésére, újfajta értelmezések színpadra kerülésére.
Csupa népszerű vígjáték, a balett is (Diótörő) tuti biztos, még legtöbbet az operával (Szerelmi bájital) kockáztattak, de csak azért, mert operára kevesen járnak városunkban, pedig ez volt az általunk látott egyetlen igazán jó előadás.
Ám a Bolha a fülbe minden tekintetben mélyrepülés!
Már maga az a tény érthetetlen számomra, hogy ezt az idejétmúlt, avittas darabot előkotorja valaki, de ha már bohózat - mely műfajt alapvetően ki nem állhatom -, akkor lehetett volna választani Szép Ernőt, Heltait.
De ha már mindenáron Feydeau, akkor legalább kihúztak volna pár fölösleges szereplőt, sűrítettek volna, a legközönségesebb részeket elhagyták volna, pár kilométerrel kevesebbet futkoztak volna a színészek a színpadon!
Csüggesztő volt az egész előadás, és mindez három(!!!) felvonásra elosztva.
A sivárságban azért kiemelendő a kettős szerepet játszó Köles Ferenc, aki mindig jó, Lipics Zsolt és a fiatal, jobb sorsra érdemes Wunderlich József.
És akkor ebben az évadban már nem megyek a pécsi színházba, igyekszem felejteni...
Hattyúdal a József Attila színházban. Az első felvonás kicsit döcögős, a második rész remek, feldobja a sokkal több Republic-dal, a bravúros "szocilista" kultúrházi kultúrest-paródia, majd minden szereplő legalább egy jól sikerült megmutatkozása és persze Tahi Tóth nagy hattyúdala a végén.
