
- Há maga kicsoda, csukja mán be azt a k. ajtót fűtjük ezt a Faluparlamentet. Behúz a cúg oszt előjön az isiászom.
-Én csak a Józsi vagyok a hörcsögtosznádi traktoros polgári körből.
-Mit akar maga, minek gyütt ide?
-Hát én csak kérni szeretnék valamit a nagyságos elvtársúrtól.
-Kérni, aztat itten nem lehet, itt mi csak követelünk, ez a Faluparlament és én vagyok a nagyfőnök. Kizárólag csak követelésekkel foglalkozunk.
-Áj nagyságos elvtársúr mi parasztemberek nem vagyunk ehhez szokva, mi csak kérni szoktunk, a követelés az a pártos emberek módija.
-Na jó, kegyet gyakorlok, kérhet maga paraszt, mi kéne ha vóna?
-Hát egy nagy kérésünk volna, ha már a nagyságoselvtársúr a napi gondokat emlegeti, nem-é lehetne e? De nem is nagyon merem mondani, akkora nagy kérés volna ez.
-Mondja mán, nyögje ki, mondtam hogy kegyes pilanatomban talált maga traktoros paraszt, a kollégám is lehetett vóna ha nincs az a szemét Kádár aki bekényszerít az oskolába.
-Hát ez az nagyságos elvtársuram hogy azt szeretnénk kérni hogy hogy legalább azt a régi jó budit, tudja azt ami még a Kádár alatt is a miénk volt, legalább azt kapjuk mi vissza a nagyságos elvtársgazduraméktól. Hideg van és befagy a valagunk mostanság a mezőn. Ha egy budi volna az bizony igen csak sokat segítene nekünk a mindennapokban.
-Mit képzel maga hálátlan kommunista paraszt?, Eridjen dógozni, ne lopja a napot, ne itten picsogjon nekem a szaros budijáért, nem érek én rá a maga hülyeségeivel foglakozni, én itten követelek, petíciót fogalmazok, a mindennapi életet könnyítem ebben a k. Faluparlamentben. A nép szavát hallgatom, nem a magafajta vén hülyék nyivákolását, maga vén f@sz.
Kotródjon a búsba, addig amíg a rendőröket magára nem uszítom, maga lázadó vén tahó. A magafajtákért én az egész életemet feláldozom és ez a hála, húzzon abba a bús pitsába!