Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ebben a formában azért ez nem igaz. Egy MiG-23MLD már igencsak lábremegtető dolog volt mindennek, ami nem F-16A vagy F-15A volt, de még azokra is reális veszély volt.
A többség az szénné degradált korai MSz alapján képet vagy a MF és nem az ML és MLD alapján. Az utóbbit gyak. nem exportálták sehova, jelentéktelen mennyiség volt asszem a bulgároknál és csá.
A 23-as finoman szólva sem volt egy jól sikerült konstrukció.
Nem véletlen, hogy nálunk is hamarabb kivonták, mint az utolsó 21-est. Az sem, hogy a 21-est több országban is komolyabban modernizálták, míg a 23-ast kb. sehol.
A kínaiaknál kevesebb, mint 10 éve ált le a J-7-es gyártása (ez volt az ő Mig-21 klónjuk).
Az nem megy a fejembe, a fotelből okoskodva, hogy odatolnak Dél-Afrika alsóra, a hidegháború egy erősen marginális mellékhadszinterére bő három századnyi Mig-23 ML-t katonai segélyként, miközben az elvileg főhadszintér VSZ országokban még vidáman repked az akkor már maximum célt repülni alkalmas, manőverező légi cél ellen lényegében használhatatlan rakétákkal ellátott Mig-21 MF.
A HTKA fórumban az elmúlt 3 hónapban, 24 forrás felhasználásával, az Angolai légiháborúról szóló sorozat került publikálásra. A tőlünk időben és térben is távoli hidegháborús helyi konfliktus volt tán az egyetlen, ahol egy keleti technikával és kiképzettséggel rendelkező légierő teljes légifölényt tudott elérni nyugati technikával és kiképzettséggel rendelkező ellenfelével szemben.
Mikor megtörtént a rakéták széttelepítése, vagyis az osztályok megkapták a 3 javadalmazást, akkor kapták meg a "technológiai folyamatot" is. Így nevezték azt az eszközkészletet, ami a rakéták szereléséhez kellett. Hozzá tartozott a TSZT, a KT, a töltő berendezések, a daru. Mert addig daru se volt az osztályoknál. Ha bontani kellett, az ezred technikai osztálytól ment ki a daru. ("ÁRAD A DUNA!") Akkor módosították az állománytáblát is annyiban, hogy minden osztálynál a RESZCS (Rakéta Előkészítő és Szerelő Csoport) nevű alegységet rendszeresítettek. Onnantól a kannibál századnak 4 szakasza lett.
Mikor már kint volt a három javadalmazás, akkor három ügyeletes volt állványon, három "hatravaló" a szakaszfedezékben, 24 darab a 4 darab PM utánfutón, a maradék hat darab meg vagy KT-n (Kétszintű Tároló Targonca) Vagy TZM-en.
Az osztályok 1964-ben kapták meg a 3 javadalmazást, az pedig 36 darab harci rakéta és nem 18. Addig minden osztálynál 12 darab volt, mindennel feltöltve, 6 darab indító állványon, 6 darab pedig szakaszfedezékben. Mikor megtörtént a rakéták széttelepítése, vagyis megkapták a 3 javadalmazást, onnantól már csak a 3 darab ügyeletes rakéta volt indító állványon, a szakaszfedezékben pedig további három darab, az úgynevezett "hatravaló" rakéták. Ha valakinek ez a fogalom ismeretlen lenne, ez kellett a rakéták számának hatra való kiegészítéséhez.
Csak a személyes véleményem, hogy a szovjet "instruktorok" a rávti kezét törték volna el, ha a indítás után megváltoztatja a rávezetési módot. De semmi sem lehetetlen!
Tény, hogy a rávezetési mód rakéta csatornánként viszont eltérő lehetett.
A három javadalmazás az 18 db rakéta. Csakhogy Hpasp írása Rábával 36 darabról szól. Akkor az még további növelés volt 1964-66 közötti állapothoz képest? Mondjuk az már a Dvina végóráiban történt.
Köszi, a következő részben a magyarországi történetnél korrigálva lesz ez. A magasabb javadalmazás megvolt, de a RÁBA az valóban később jött. A videó a kettőt összekötötte, pedig ezek külön léteztek.
Az anyagban 1980. szerepel, mint a 3 javadalmazásra való növelés, és a Rába vontatók és után futók rendszeresítése. A rakéták széttelepítését és a 3 javadalmazásra növelését 1964 - 66 között csinálták meg. Ekkor épültek fel (A szakáldi osztály kivételével) a 7-es épületek. Ugyanekkor rendszeresítették a Csepel-D705 vontatókat és a hozzá tartozó PM utánfutókat. Onnantól kezdve - egészen a Dvina komplexumok rendszerből való kivonásáig ezeken az utánfutókon volt 6 - 6 darab részben szerelt rakéta. (A szakáldi osztály utánfutóit Pingyomon tárolták.) A Nyeva osztályok rendszerbe állásakor egyből odakerültek a Rába-831 vontatók, azokon is 6 - 6 darab részben szerelt rakétát tároltak. A 11/1 - 4 osztályok Volhovra való átfegyverzésekor azonnal megkapták a Rába U26 vontatókat és a hozzá tartozó utánfutókat. A leváltott Csepel D-705-ösöket a leadásig a technikai osztályoknál tárolták.
Hpasp nekem mesélte, hogy Vietnámban csináltak ilyet és az elcsapott B-52-es pilótája utólag elmesélte, hogy a rakéta pályáján szemmel látható volt a változás, amikor változott a rávezetés.
A rávezetési módot a röppályán tudtommal már nem szabad módosítani. A 10 km-es szabály csak a követési és egyéb parancsok magváltoztatására vonatkozik.
Igaz, én Volhovos voltam, a Dvinát csak hírből ismertem. Csapatgyakorlaton is főleg az indítórendszert.
A Volhovnál egyetlen esetben lehetett indítás után megváltoztatni a rávezetési módot, ha zavarást alkalmaztak, HP-I-87-re.
