Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Amúgy a GRAU kód sokat tud segíteni a félreértések elkerülésében. Én úgy tudom a Vojszka PVO nem használja ezeket a kódokat a komplexumok elnevezésére (legalábbis én még sosem láttam. egyedül a különböző komponenseknek van kódjuk, pl 30N6E).
Amúgy a GRAU kód sokat tud segíteni a félreértések elkerülésében. Én úgy tudom a Vojszka PVO nem használja ezeket a kódokat a komplexumok elnevezésére (legalábbis én még sosem láttam. egyedül a különböző komponenseknek van kódjuk, pl 30N6E). Így amelyik komplexumnak van GRAU kódja, az szinte biztos, hogy a PVO-SzV-hez tartozik. Az Sz-300V például a 9K81 jelzést kapta.
A Buk-M1 és M1-2 nél a SzOU nak 2 célcsatornája van, míg a Buk-M2-nél 4 célcsatorna.
A 3 Mach-os REL a mese habbal kategória. Az AGM-88 égésvégi sebessége lehet ennyi 10-12 magasan indítva M0,9-nél. Mikor le kell szedni végfázisban alig van M1.0 feletti vagy még annyi sem.
Erdeklodnek hogy szerineted egy olyan kis celnak mint egy REL raketa ami cca 3M sebesseggel kozeledik es az efogo raketa szinten 3-4 M sebessegu akkor ennek igy a valosagban milyen eselye van, mar hogy valoban el is talalja, lerobbantja az egrol ?
Nálunk kétféle fogalom honosodott meg erre a dologra, régen is és most is.
Honi légvédelem volt régen is és most is, ami az ipari, közigazgatási, közlekedési csomópontokat védi a légierő támadása ellen. Harcrendje kialakítása lehet zóna, illetve objektum szerinti. Ha nem baj, nem folytatom, mert néhány könyvet ide lehetne írni.
Régen kivonuló légvédelem, a varsói szerződés időkben pedig csapatlégvédelem volt az, ami a kivonuló szárazföldi csapatokat védte. Természetesen minden csapatnak volt valami légvédelme, Sztrela-1, 10, Büszke, Silka, stb. Ha más nem valami ZU-2, esetleg PKM légvédelmi állványon mindenképpen akadt.
Nálunk is léteztek önálló légvédelmi egységek. A mi KUB ezredeink hajdan a gépesített lövész hadosztályok, összfegyvernemi hadtestek védelmére szolgáltak. A Krug dandár az eredeti elképzelések szerint hadsereg vagy frontparancsnokság, csapatok védelmére szolgált. Nálunk hadsereg ugyan volt, de front nem, de talán nem ezért találtak a Krug dandárnak más feladatot. Nálunk kifejezett feladata a tapolcai R-300-as dandár védelme volt a feladata.
Aztán volt még nekünk némi csöves légvédelmünk is. A rendszerváltásig létezett Szolnokon egy KSZ-19-es ezred, Karcag mellett egy SZ-60-as ezred. Na ezek feladata a jelentősebb folyami átkelők, közlekedési csomópontok oltalmazása volt.
Egyes helyeken - és a hajdan velünk szemben álló koalició ilyen volt - viszonylag kis választéka volt a légvédelmi eszközöknek.
A VSZ viszont köszönhetően szovjet szövetségeseink szorgalmának, sokféle légvédelmi eszközzel rendelkezett. És az itt korábban megismert - haderőnemenkénti - elkülönülés jellemző volt. Ez az elkülönülés az SZ-300-nál is megfiigyelhető.
A szárazföldiek kifejezés az azt jelenti, hogy a harkocsikkal, BMP-val, stb. rendelkező haderő parancsnoksága alatt van? A PVO ezektől gondolom teljesen független és a front közelébe sem merészkedtek volna soha. Vagy ezt is felmerült volna szükséghelyzetben?
A Войска ПВО страны a Honi Légvédelem. Nem mennek sehová, az érkező bombázókkal szemben védik az országot.
Sz-300P/-400 sorozat
gumikerekes
A ПВО сухопутных войск a szárazföldi csapatok légvédelme. Az elvileg idegen földön harcoló csapatokat védi az ellenséges bombázóktól, a csapatokkal együtt vonul.
A szárazföldiek kifejezés az azt jelenti, hogy a harkocsikkal, BMP-val, stb. rendelkező haderő parancsnoksága alatt van? A PVO ezektől gondolom teljesen független és a front közelébe sem merészkedtek volna soha. Vagy ezt is felmerült volna szükséghelyzetben?
Ha jól látom, az Sz-300Pxy rendszerek mind központi tűzvezető radarral bírnak. Én úgy tudom, hogy van olyan Sz-300 változat, ahol minden indító saját tűzevezető radarral bír. Ez melyik? Milyen rávezetéssel bír? Ez is képes szimultán céllekküzdésre?
Ha jól emlékszem, akkor a Buk-nál már volt róla szó, hogy az elvileg képes, egy TELAR képes kettő (?) célra dolgozni is.
A rakétánknál az indítási távolság érelmezhető úgy, hogy közepes-nagy magasságon közeledő repülőgép M0,9 sebességgel? (Ez egy reálisan elképzelhető helyzet.)
Gyakorlatilag csak a rádiólokációs horizont szab határt, vagyis 150km-en amennyire a föld görbülete engedi, annyir repülhet alacsonyan a cél.
A TELAR-os rendszer - alá Buk - Sz-300 másik ága lenne és akkor egyfajta csapatlégédelemként funkcionál?
A rakétánknál az indítási távolság érelmezhető úgy, hogy közepes-nagy magasságon közeledő repülőgép M0,9 sebességgel? (Ez egy reálisan elképzelhető helyzet.)
A TELAR-os rendszer - alá Buk - Sz-300 másik ága lenne és akkor egyfajta csapatlégédelemként funkcionál?
Kétrakétás állványa csak a korai változatoknak volt. Mivel mi - szokás szerint ezen a téren is ráértünk, na meg kedvünk/pénzünk se nagyon volt - az olcsóság miatt csak meglehetősen későn tettünk szert erre azz eszközre, ezért hozzánk már csak a négysínes változat került be. De ha körülnézel a guglin, ahol még akad - mutatóba - néhány komplexum, ott már a négysínes változatokat látod. Előfordul ugyan, hogy már csak három állvány van komplexumonként, de az már csak a csóróság és az alkatrészhiány eredménye.
Lengyel - hajdani és mostani - szövetségeseink nyilván azért rakták rá a négysínes állványt a T-55 alvázra, mert az volt nekik.
Hajdani szovjet/orosz szövetségeseink is dolgoznak az ügyön, ők kerekes alvázra raktak már két- és négysínes indítóállványt is. Lásd: Pecsora 2M/2T, stb.
A régi kétsínes állvány meg ott volt, ahol időben észbe kaptak. (NDK, Csehszlovákia?)
A nyevának ráadásul 4 darab indítóállványa volt, darabonként 4 darab rakétával.
Én is ezt mondtam. :)
Bár azt nem tudom, hogy mennyire volt elterjedt a négyrakétás állvány itthon vagy úgy a VSZ egészében. A lengyel T-55 alvázon a négyrakétás mozgatás meg aztán tényleg (?) egy külön történet.
Azt a régi átlagot ne számítsd. Ha már a példád... A nyevának ráadásul 4 darab indítóállványa volt, darabonként 4 darab rakétával. Ez összesen 16 darab. Viszont a komplexum 1 célcsatornás, 2 rakétacsatornás komplexum volt, vagyis az a hatalmas rakéta szám csak biztosíték volt arra, hogy ritkábban kelljen foglalkozni az utántöltéssel. Másrészt - mivel a Nyeva kifejezetten kismagasságú technika - annak is volt jelentősége, hogy egy adott célra a tüzelőálláson belül honnan lövünk. Mert fedezőszögek és más okok miatt az egyáltalán nem volt mindegy.
Az eredeti felvetéshez: Az SZ-300 több célcsatornás rendszer, és ott igen komoly szerepe van, hogy a rávezető állomás lehetőségeit hogyan használjuk ki, meddig birjuk rakétával. Mert azt lásd be, hogy itt nem egészen úgy megy, mint a nyulaknál, hogy ha kilőttük a lőszert, akkor a heveder egyel továbblép és rögtön ott van a következő. És ráadásul a rakasz csere sem egy nagy durranás.
A különféle Sz-300 változatokról kaphatnánk - volt már? - estleg egy összefoglalót? Értem én ezalatt a fő paramétereket.
A rendszer orosz neve, ha van melle jenki / NATO elnevezés kód, az is jöhet.
Rendszeresítés éve.
Kereső és tűzvezető radar típusa és képességei. Hány célra, hány rakétát és milyen technikával. TVM, sima rádió parancsvezérelt, SARH, kombinált aktív radaros, stb.
Indító járművek száma.
Alkalmazható rakéták az adott járművekkel és rakétákkal és elméleti max. indítási táv. (A rakétáka és a hajtóanyag tömege + hajtómű működési idő már csak bónuszpálya lenne.)
Az ausairpower oldalban nem merek teljesen megbízni. Vagy bízzak?
Tudom, hogy nagy kérés, de ha egyszer megvan, akkor onnantól közkincsé lehet tenni és mindig csak linkelni kell. Megvan bennem a hajladóság, hogy a hosszú ismeretetőket és posztokat akár összefoglaljam pdf-ben és felrakjam tárhelyre. Onnantól fogva, ha kérdés jön, csak linkelni kell. Amúgy is szeretném már átlátni a fejlődési fát, meg jól jönne a szimulátorfejlesztéshez.
12 db indító....? Mi a ráknak ekkora erőkoncentráció főleg, ha egy szem tűzvezető radar van...? Nem értme a koncepciót. Értem én, hogy sokkal nagyobb az elméleti indítási zóna, de két rakétás indító estén ez 24 db négyrakétás estén 48 db rakéta. Hova kell ekkora tűzerő?
Minden Sz-300P/400-as változat párhuzamosan 6 célra tud 12 rakétát (célonként kettőt) rávezetni, és 12db indító állvánnyal rendelkezik.
Ellentétben a korábbi rendszerekkel, ahol REL közeledésekor kikapcsolás volt a reakció, itt a REL rakétával történő megsemmisítése a cél.
A lokátor érzékeli, és autómatán elfogja az ellene indított REL-t.
Ez meg a reklámja, a 7. perctől...
Egyáltalán hol talál olyan települési zónát a rendszer ahova ennyi jármű és a többi is ki tud grasszálni és álcázni is lehet? Vagy ez nem mobil, hanem a kerekes járművek ellenére kb. annyia mobil, mint egy Nyeva? Vagy félúton vagy a Kub és a Nyeva között ebből a szempontból?
Az Sz-400 Triumf (SA-21) teljesen mobil, menetből 5 perc az indításig, majd 5 perc hogy ismét menetkész legyen.
12 db indító....? Mi a ráknak ekkora erőkoncentráció főleg, ha egy szem tűzvezető radar van...? Nem értme a koncepciót. Értem én, hogy sokkal nagyobb az elméleti indítási zóna, de két rakétás indító estén ez 24 db négyrakétás estén 48 db rakéta. Hova kell ekkora tűzerő? Egyáltalán hol talál olyan települési zónát a rendszer ahova ennyi jármű és a többi is ki tud grasszálni és álcázni is lehet? Vagy ez nem mobil, hanem a kerekes járművek ellenére kb. annyia mobil, mint egy Nyeva? Vagy félúton vagy a Kub és a Nyeva között ebből a szempontból?
Szerinted mi az oka hogy egy ilyen kesz rendszert mint a SZ-400 as ami deklaraltan jobb ( ? ) parameterekkel rendelkezik mint a Sz-300 as ilyen kis mondhatni elenyeszo szamban rendszeresitettek az oroszok az elmult 5 ev alatt ?
Szerinted mi az oka hogy egy ilyen kesz rendszert mint a SZ-400 as ami deklaraltan jobb ( ? ) parameterekkel rendelkezik mint a Sz-300 as ilyen kis mondhatni elenyeszo szamban rendszeresitettek az oroszok az elmult 5 ev alatt ?